Esztergom és Vidéke, 1925

1925-12-13 / 99.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. ÜESIELEIIK 1IIDEI T&8ÁBIAP ES OSÜTÖRTÖKÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Ujabb felhívás as Esztergomi Bégószeti es Történelmi Társulatba való belépésre Társulatunk újjászervezése alkalmával mult évben kibocsájtott felhívásunk Esztergom és vidéke műveit közönsége körében megértő méltánylásra talált. Ámde a szép számmal jelentkezett rendes tagok díjai, a mai árviszonyok mellett, még a tagsági könyvilletmény nyomtatási költségeire sem elegendő. Kénytelenek vagyunk ezen újabb felhívásunkkal a közönség jóindulatához fordulni. Felkérjük társadalmunk jobbjait: lépjenek be minél számosabban a társulatba és szives adományaikkal mozdítsák elő a kulturális ügyet. Esztergom város és vármegye homálybavesző múltját kutatjuk, tudományos ásatásokat végeztetünk, múzeumot tartunk^ fönn, a régészeti és történelmi kutatás eredmény3it pedig az „Esztergom Évlapjai"ban tesszük közzé. De helyt adunk a város és a megye múltját és jelenét területi, köz- és népjóléti, jogés társadalomtörténeti, közgazdasági vagy közművelődési szempontokból tárgyalt egyébb tudományos ismertetéseknek is. Az „Esztergom Évlapjai" jubileumi kettős száma tanúságot tesz törekvéseink komolyságáról. Az eddigi siker további cselekvésre késztet. A nagymultú városnak és vármegyének egyaránt érdeke, hogy a megkezdett munkát akadálytalanul folytathassuk és szellemi tevékenységünk a szükséges anyagi támogatást ne nélkülözze. A rendes tagsági díj évi 2 aranykorona ; az alapítódíj 50, az örökös alapítványi díj 100 aranykorona. Ezek ellenében a folyóirat tagilletményül jár. Tagul jelentkezni Müller Gyula társulati pénztárnoknál (Esztergomi Takarékpénztár) lehet. Hozzá kérjük küldeni a tagsági díjakat és szives adományokat is. Esztergom, 1925. december 10. Az „Esztergomvidéki Régészeti ésTörténelmiTársuIat" nevében; Dr. Antóny Béla Dr. Walter Gyula polgármester ügyv. elnök. c. püspök, nagyprépost, elnök. Palkovics László alispán, tb. elnök. Sok a baj, kevós az ír! Magyarország intellektuel lakóságának 99 százalékában már megdőlt ama bölcseleti mondás igazsága, amely azt állítja, hogy a remény éltet. A nem intelíektuelek még látnak némi reménysugárt, ha nagyon megerőltetik fantáziájukat és a korhadó fűzfa foszforeszkálását is Mózes tűzoszlop ának nézik. Bizakodtunk 1914-től kezdve minden részekben. Reménykedtünk a forradalom alatt. Nem vesztettük el hitünket, amikor Budapest csatornalakói ültek az ország nyakára. Élt bennünk a hit, amikor „Nem, nem, soha I* fogadalom járt szájról szájra. Bíztunk sok mindenben, ami azóta sorra hiú ábrándnak bizonyult. Reményvesztettek kezdünk lenni, csüggedtek. A nagy vészek idején ott volt a végső győzelem reménye. A felfordulás alatt bíztunk a bekövetkezendő rendben. A salak uralma alatt láttuk annak tarthatatlanságát. Az utóbbiaknál be is vált reményünk, de az első nagy hitünk szétfoszlott és a „Nem, nem, soháí

A-t, már csak az ajtókra szegzett táblácskák jelzik. Igy dől romba sok, sok reménye a tönkrement középosztálynak. S mintha sorsnak sajátságos kedve telnék benne, nemcsak, hogy nem segítenek rajta, hanem még szerzett jogait sem respektálják. Anyagi segítség helyett demoralizáló visszavetésben részesítik épen azokat, akik az ország főoszlopai: — a közigazgatás és a kultúra hivatalnokait. Kapcsolatban a súlyos erkölcsi sérelemmel, anyagiakban sem mennek előre, pedig a drágaság kegyetlen,, kemény marékkal szorítja torkukat. Most még tiltakoznak a sérelmek ellen, kérnek segítséget, de a depresszió már oly nagy, hogy mindez csendben történik. A nagy csendből azonban kiérezni az elkeseredés forró lihegését. Ezt eredményezte a meggondolatlanul készített státusrendezés. A jobb megélhetésben vetett remény most már csak hiú ábránd, mellyel szemben kegyetlen következetességgel emelkednek az árak. Amíg tehát az egyik oldalról nem jő segítség, a másik oldalon erősbödik a támadás, annak egyenes és logikus következménye nem lehet más, mint a középosztály tekintélyes részének teljes bukása, a megyei, városi közigazgatás és a kultúra teljes csődje. Azok, a szerencsésebbek, akik felé még pislog a megélhetés korhadt fűzfájának kékes, meleget nem adó fénye, szintén a remény szélén állanak. Reményeik éppen úgy omlanak össze, mint az intellektueleké. Tűrték az árak indokolatlan hullámzását. Magukra szuggerálták, hogy a korona romlása mindennek az oka és úgy kárpótolták magukat, ahogyan épen tudták. A korona már régen stabil, de az árak még mindig felfelé tendálnak. A középosztály teljesen elszegényedett, itt tehát kárpótlást nem találnak. Reményeikkel együtt foszladozni kezd a megélhetés lehetősége is. Hogy ezek nem légből kapott s rémképek, mutatják városunkban szemmell áthatol ag munkanélkül álló iparosaink és kényszeregyezségbe kényszerített kereskedőink. Az agyonadóztatott ország eddig dédelgetett őstermelői osztály sem dicsekedhetik már jóléttel. A nagybirtok jobban van megterhelve kölcsönökkel, mint valaha volt. A kisbirtok már sűrűn jár a pénzintézetekbe. Igen kevesen visznek betétet, többen visznek ki a betétből és legeslegtöbb sn kölcsönt vesznek fel. A remények így foszlanak szerte, a reális valóság teljes koldúsmeztelenségében mind, mind, láthatóbb lesz. A kedélyek fásultabbakká válnak, a nembánomság kezd úrrá lenni az embereken, mert sok, nagyon sok a baj és sehol sincs ír rája. A bencés főgimnázium ünnepélye. Az Immaculata hét befejezéséül jótékonycélú ünnepélyt rendeztek a főgimnázium kongregációi. Ez a hét különösen beleillik Szent Benedek utódainak lelkivilágába: eltávolodni a természetes állapotból a magasabb emberi kultúra felé, ezt célozza Szent Benedek jelszava, s ezt akarják tökéletesíteni a congregációk is, amelyek a természetes embert érző és lélekkel élő emberré alakítják át. Csupa melegség, csupa szeretet Isten iránt, épúgy embertársaink irányában, — ez sugárzott ki ebből a kedves üunepélyből, mely 8-án folyt le, amelyet Ő Eminenciája a Biboros Hercegprímás úr is magas megjelenésével kitüntetett s amelynek fényét emelte Jándi Bernardin celldömölki szentbenedekrendi apát fenkölt beszéde. Ez a beszéd nemcsak a hit vallása, de annak bizonysága is volt, hogy a szentmiseáldozatnak bemutatásakor nemcsak a papnak, de a híveknek is bensőségesen érezniök kell, a bűntudatot, a bűnbánatot az Istenfélelmet és lelkünk felajánlását . . . a mélyhatású beszéd után a XVII. századbeli (Gregoriánus) énekekkel átszőtt gyönyörű mysteriumot „A szent mise titkait" adták elő a gimnázium szinésztehetségei. „Tehetség"-nek kell minősíteni, mert a mély gondolatokat kifejező színjátékot csak olyanok képesek életre vinni, akik átérzésüknek megfelelően kifejezést tudnak is adni. A tehetségek kiválasztásának s betanításának nehéz szerepét dr. Sommer Timót bencéstanár vállalta: a siker főrésze ő neki köszönhető. Az előadók kivétel nélkül átérzéssel valódi élvezetes játékot nyújtottak. Különösen tetszett az angyalok kara és éneke. Bali (Krisztus), Szkalka (Ádám), Göndör (Saul), Bergmayer (zsidó főpap) szerepeiben különösen is kitűntek. Hasonlóan jól játszottak Keszthelyi László és Miklós, Spick, Tiszóczky, Szentiványi, H agara és Tóth. A nagy sikerre való tekintettel f. hó 12-én (szombaton) és 13-án (vasárnap) 5 órakor ismét előadják e szép mysteriumot. M Stefánia Szövetség vására. A Stefánia Anya és Csecsemővédő Egyesület a mult szombaton és vasárnap fényesen sikerült jótékonycélú vásárt rendezett a Fürdő Szálloda nagytermében. Nem várt sikerrel végződött a két napos vásár, melynek ssép jövedelme a szegény anyák és csecsemők felsegélyezésére lesz fordítva. A közönség megértette ezen áldásos működést kifejtő egyesület segélykiáltását, mit az bizonyít legjobban, hogy a közönség mindkét napon nagy számmal kereste fel a vásárt és szívesen vásárolt, tudva azt, hogy ezáltal anyagi segítséget nyújt az egyesületnek, illetve az erre szoruló szegény anyáknak és csecsemőknek. A vásár ugyan már szombaton kezdődött a Mikulás-nap miatt, de annak tulajdonképeni ünnepélyes megnyitása vasárnap délelőtt folyt le nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében, melynek fénypontja volt dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépostnak, áz egyesület elnökének ma. Vermesnél ugy karácsonyi maradék vásár! Selyem, szövet, mosó, marocen, goruge, barchet, flanel és zef írekből minden elfogadható áron kiárusfttatik 1 Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.