Esztergom és Vidéke, 1925

1925-12-06 / 97.szám

XLVII évfolyam 97. szam. KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ. Vasárnap,, 1925. december 6, POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. lEOJELEIIK IIIDEI VASÁRI A? ÉS OS0T0BTÖK01. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét Illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Immaculata hét programmja a Bencés Főgimnáziumban. Dr. STROMMER VIKTORIN főmonostori perjel KONFERENCIA BESZÉDEI. December 6-án, vasárnap;: é n. 5 órakor a hölgyek számára a fizikai előadóban ; este 7 órakor a férfiak számára a díszteremben ; December 7-én, hétfőn: 1 n. 5 órakor a hölgyek számára a fizikai előadóban; este 7 órakor a férfiak számára a díszteremben. December 8-án, kedden: d 0. 8 Órakor (Szeplőtelen Fogan­tatás ünnepén) közös szent áldozás és kongreganista avatás szt. beszéddel a Szt. Ferencrendiek templomában. Tartja : Jándy Bernardin cel­dömöiki apát. d. n. S Órakor jótékonycélú ünne­pély a főgimnáziumi diszte­' rémben az alábbi műsorral: MŰSOR: La) Bánffy: Kék nefolejts . . . b) Weber: Részlet a „BŰVÖS va­dászból. " Játssza a főgimná­ziumi zenekar. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Jándi Ber­nardin celldömölki apát. 3. Calderon de la Barca: A SZOnt mise titkai. Ünnepi színjáték a XVII. századból. December 12-én szombaton és 13-án vasárnap délután 6 órakor a jóté­konycélú ünnepély megismétlése a díszteremben teljes műsorral. Hány pengőbél tudnnk majd megélni? A 12.500-as szorzószám, amelyet a nemzetgyűlés az új pénz alapjául elfogadott, elég nehézzé teszi a mos­tani áraknak az új pénznemre való átszámítását. 12.500-zal kell osztani minden jelenlegi árat, ha megakar­ják tudni, hogy pengőben mennyit kell fizetni azért az árúcikkért, amit most papirkoronában fizetünk. A pengő győzedelmeskedett az új pénznemek küzdelmében s igy a kö­zönség jól teszi, ha már most tájé­kozódik afelől, hogyan fognak pen­gőben és fillérben az árak. Ugyanis meg van a lehetősége annak, hogy az árakban bizonyos felfelé való ki­kerekítés fog bekövetkezni, vagy leg­alább is sokan nem érezvén magu­kat biztosan az új pénz értékelésé­ben, meg fogják kisérleni, hogy in­káhb többet kapjanak árúikért, sem mint kevesebbet és igy a ráfizetést elkerüljék. Ennek a próbálkozásnak úgy lehet elejét venni, ha mindenki megtanulja az átszámítást és adott esetekben nem jön zavarba afelől, hogy pengőben többet ad-e ki a vá­sárlásnál, mint amennyit papirkoro­nában kiadna. Az átszámítás pengő­ről papirkoronára ugyan nem nehéz, de mégis csak hosszadalmas. Azért meg kell kívülről tanulni néhány vi­szonylatot a papírkorona és a pengő között, a többi átszámítás ezek alap­ján könnyebben fog már menni. Legegyszerűbb abból kiindulni, hogy 12 500 korona egyenlő egy pengő­vel, az ennél kisebb összegek tehát már fillérben jutnak majd kifejezésre és csak tört részei a pengőnek. Igy 250 korona egyenlő 2 fillérrel, 1000 korona 8 fillérrel. A pengőnél na : gyobb összegek viszonyánál az arany­koronához csak azt kell figyelembe vennünk, hogy minden mostani 100 ezer korona egyenlő 8 új pengővel. Érdemes még azt is megjegyezni, hogy egyes cikkeknek a ma érvény­ben lévő ára hogyan fejezhető ki pengő értékben. Igy pl. 1 liter tej, ami ma 5000 K, 40 fillérbe kerül, feltéve, ha árában addig hullámzás nem következik be. 500 Kés gyu­faskatulyáért csak 4 fillért fogunk fi­zetni. 1 mm buza, mely 370.000 pa­pirkoronát ért, 29 pengőért és 60 fillérért lesz megkapható. 1 mm ro­zsért pedig 250.000 K helyett 20 pengőt kell majd fizetni. 1 kgr. élő­sertés 20.000 K helyett 1 pengőt és 80 fillért fog érni. 1 kgr. sertéshús pedig 35.000 K helyett 2 pengő és 80 fillért. A zsir kilója nem 35 000 K lesz, hanem 1 pengő 80 fillér, a szalonna pedig 30 000 K helyett 2 pengő 40 fillérért lesz megkapható. 1 kgr. burgonya 1500 K helyett 12 fillérért, 1 kgr. bab 5500 helyett 44 fillérért lesz kapható. 1 kgr. vajért 68.000 K helyett 5 pengőt és 44 fillért fogunk fizetni. I méter szövet, ami most 300.000 K-ba kerül, 24 pengőt fog érni. 1 darab ezüstkoro­nás 50 fillér lesz, az ezüst forintos 1 pengő és 32 filléres nivón fog ál­lani, a 20 koronás arany pedig 23 pengőbe és 60 fillérbe fog kerülni. Hangsúlyozzuk azt, hogy a pengő csak elnevezésben és nagyságban különbözik a mai pénztől, az arany­hoz való viszonya azonhan a mai koronának is épen olyan állandó és szilárd, mint az új pénznek lesz. A pengő bevezetésével tehát semmi lé­nyegbe vágó változás nem megy végbe, mindössze az történik, hogy eltüntetjük az ártáblázatosból azokat a nagy számokat, amelyek a háború utáni években a korona romlása ide­jén duzzadtak fel és melyeknek a mai stabil korona mellett már nincs értelmük, továbbá kicseréljük a for­galomban lévő papírpénzeinket új és sokkal alacsonyabb számokat tartal­mazó pénzre, amely ebben az új for­májában sokkal átlát hatóbb an fogja kifejezni a pénzünknek az aranyhoz való viszonyát, mint a mai túlságo­san nagy és zavaró számok. Ebből tehát az következik, hogy az új pénz a megélhetésben sem lényeges drágulást, sem lényeges olcsóbbodást nem hozhat. Hogy aztán az árnivó a továbbiak folyamán emelkedni fog-e, vagy sülyedni, az a gazdasági helyzet alakulásától függ. Minden­esetre á pengő is javítani fog a gaz­dasági helyzeten azáltal, hogy eltün­teti a pénzrendszerünkből a háborús kinövéseket és eltolódásokat, amivel a pénzügyi viszonyok egészségesebb alapra való áttérés jár együtt. Vármegyei közgyűlés. Fr hó 1 én dr. Huszár Aladár főis­pán elnöklete alatt Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényható­sági bizottsága rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésnek volt egy érzelmi momentuma, amikor a napirend előtt Palkovics László alispán felavató be­szédet mondott az új főispáni szék felett. A szomorú emlékű kommün alatt részeg vörös katonák törték össze a főispáni széket, melyet most pótolt a vármegye. Az új szék el­foglalása alkalmával dr. Huszár Ala­dár főispán gazdag tartalmú be­szédben adott kifejezést ama általá­nos érzelemnek, amely rendületlenül ragaszkodik a vármegye ősi rend­szeréhez. Majd rátért Széchenyi Ist­ván gróf emlékére s kérte a törvény­hatósági bizottságot, hogy a cente­nárium alkalmával jegyzőkönyvben örökítse meg a legnagyobb magyar emlékét. Két tisztviselőt is ünnepelt a köz­gyűlés, akiknek működéséért a főis­pán mondott köszönetet. Dr. Re­viczky Gábor II. főjegyző ugyanis 25 év előtt lépett a vármegye szol­gálatába, mig Gottmann István fő­levéltáros ennél is hosszabb ideje szolgálja a vármegyét. Miután dr. Reviczky Gábor II. főjegyző meg­köszönte a főispán figyelmét, ezen ünnepélyes aktus is jegyzőkönyvbe került. A törvényhatósági bizottság egy­hangúlag újból megválasztotta Má­téffy Viktor, Schmidt Sándor, Cser­mák Hugó, gr. Dégenfeld Ottó és dr. Fehér Gyula kilépd közigazgatási bizottsági tagokat. Az igazoló-választmány elnökéül Báthy László, tagokul pedig, gróf Dégenfeld Ottó, Konkolyi Tnege Béla és Wiplinger Ödön dr.-t nevezte ki a főispán. Asztalos Béla, Bleszl Fe­renc, Ghiczy Elemér, Gróh József dr. és Mátéffy Viktor pedig válasz­tás útján lettek a bizottság tagjai. Az adófelszólamlási bizottság kö­vetkezőképen állíttatott össze: Esz­tergom város és járásban dr. Jármy István, Komáromy Ferenc, Heisch­mann Ferenc, Wipplinger Ödön dr., Hartmann Péter, — tatai járásban : Stúber Antal, Mihályi Béla, Noll Miklós, Garsuly József, Major László, — Komárom város és a gesztesi járásban : Péntek Pál, Takács Jenő, Hartl Kálmán, Tomanóczy József és Ghiczy Elemér kellőszamú póttagok­kal választattak meg. A nagy reményekkel kecsegtető, de óriási csalódást okozó státusren­dezést tette szóvá Asztalos Béla bi­zottsági tag. Kemény kritikát mon­dott a kormány ama intézkedése felett, hogy a tisztviselők törvényben biztosított jogait rendeleti úton szün­tette meg. Az egész státusrendezés­ben nem lát semmi jóindulatot a vár­megyei tisztviselőkkel szemben s kü­lönösen sérelmesnek tartja azt az alsófokú fizetési osztályba sorozott tisztviselőkkel szemben. Thaly Ferenc meg nem engedhető­nek tartja a mandátumok meghosz­szabbitását s azt törvénytelennek tartja. Több ügyet úgy intézett el a tör­vényhatóság, hogy elfogadta a köz­igazgatási bizottság javaslatát és ezzel véget ért a közgyűlés. A Nemzetközi Embervé­delmi Kiállítás. A milléniumi jubileumi kiállítás óta nem volt esemény, amely annyira összefoglalóan tárná a magyar körök és a külföld elé nemzeti értékeinket, mint a nemzetközi embervédelmi ki­állítás, melyet most készítenek elő sociologusaink és gazdasági vezető faktoraink. A nemzetközi embervédelmi kiállí­tás a faji-, egyéni és társadalmi egészségtan minden részletkérdését szemléltetően fogja bemutatni, ten it a fogantatástól kezdve egészen a halálig mutatkozó összes élet- és kór­tani jelenségeket. Mindazokat az intézkedéseket, amelyek az egyénnek és a társadalomnak a betegségektől való megóvására, továbbá a meglevő betegségeknek a gyógyítására vonat­NÉZZE MEG Ä SÄ KÉSZ GYEREKRUHÁKAT jKSÄÄft SZÉCHENYI ÁRUHÁZBAN I Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. m Baűgya ttxteL) Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom