Esztergom és Vidéke, 1925
1925-12-06 / 97.szám
koznak. A pedagógiai kérdések egész komplexumát különös tekintettel annak a gyógypedagógiai részére. A szociális munka, tehát az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem minden mozzanatát: a munka menetét, eredményeit és hiányait. A nagy népbetegségeket : az alkoholizmus, a tuberkulózis és a venereás betegségek elleni harc összes fegyvereit. A tudományos anyag feldolgozását a m. kir. népjóléti és munkaügyi kormányzat legteljesebb részvétele mellett orvosok, tanárok és szociológusok hivatott serege intézi. A kiállítás elnöke: Dr. Lukács György v. b. t. t., aki mellettvdr. Scholtz Kornél népjóléti államtitkár, dr. Imre Sándor egy. tanár, ny. államtitkár és dr. Nékám Lajos egy. tanár végzik a szervezés nehéz munkáját. A kiállítás igazgatója dr. Deutsch Ernő Igazgató-főorvos. Az egyes kiállítási ^ágak keretében az Orsz. egészségügyi intézet részéről dr. Johann Béla egy. tanár, dr. Bókay János és dr. Gerlóczy Zsigmond világhírű profeszszorokkal karöltve dolgozik. A szociális munka irányítása az Orsz. Gyermekvédő Liga, az Orsz. Stefánia Szövetség s a magyar Vöröskereszt Egyesületek, vatamint a hozzájuk szervesen csatlakozó humánus intézmények védnöksége intézi, akiknek részéről dr. Pettko-Szandtner Aladár államtitkár, Neugebauer Vilmos a Liga igazgatója, dr. Szukováthy István, br. Szterényi József az Orsz. Stefánia Szövetség elnöke vállvetve munkálkodnak a legteljesebb siker eléréséért. A Falu Szövetség teljes szervezetével kapcsolódik a kiállításba és bemutatja a falu kulturális és egészségügyi problémáit. Természetesen a testedzés és a sport, valamint a nemzeti szempontból nagy fontosságú cserkészet kiváló helyet foglalnak el. A kiállítás pedagógiai részét a Magy. Gyógypedagógiai Társaság és a Magy. Gyermektanulmányi Társaság szervezi. A kiállítás egyik nevezetessége lesz a magyar konyha bemutatása, amelyet dr. Soós Aladár egy. tanár készít elő. A népjóléti minisztérium támogatásával dr. Pollermann Arthur min. o. tan. mozit állít fel. Különös érdekességet nyújt az a kulturprogramm, amelyet a kiállítás keretében zenei, irodalmi és művészi téren dolgoznak fel. A külföld az előjelek után ítélve eddig még nem tapasztalt mértékben vonul fel a kiállításra. Németországból a világhírű drezdai „Der Mensch" Hygiene Museum küldi el anyagát. 0 Németország ezenkívül a kiállítás területén egy mintakórházat is felépít. Az angol gyermekvédő központ, valamint a gyermekvédő szövetségek nemzetközi egyesülésének központja teljes szervezetükkel résztvesznek a kiállitáson. Külön jelentősége van az amerikai jóléti intézmények részvételének. Az emiitetteken kivül a Skandináv államok, továbbá Hollandia, Dánia, Bulgária, Törökország stb. is bejelentették részvételi szándékukat. A kiállítás előfutárja lesz a december havában megjelenő „Embervédelmi naptár" dr. Deutsch Ernő igazgató és dr. Pollermann Arthur min. o. tan. szerkesztésében, amelyet az orvostudomány legkiválóbbjai irnak. Egyik legjelentősebb tevékenysége eredménye a kiállítási előmunkálatoknak „Budapest és a magyar föld" címen többszázezer példányban magyar, német, francia és angol nyelven megjelenő útikalauz, amely a külügyminisztérium és a menetjegyirodák szervezetei révén a világ minden részébe elkerül és nagyarányú propagandája lesz a magyar kulturális, természeti és gazdasági érdekeknek. Egyrészt az a cél, amelyért a kiállítás létesült, másrészt azok az eredmények, melyek a kiállítás révén elérhetők lesznek, megkövetelik, hogy minden magyar intézmény és a magyar társadalom minden tagja a leg messzebbmenő figyelemmel és támogató jóakarattal kisérje. Kereskedők és iparosok figyelmébe. Dr. Karikó Imre győri kereske delmi és iparkamarai titkár, a közismert kitűnő közgazdasági szakíró, karöltve Dr. Gold Ferenc miniszteri tanácsos, nyugalmazott m. kir. pénzügyigazgatóval továbbá Dr. Polgár Győző győri ügyvéddel, a győri Loyd Általános Kereskedelmi testület és a Győr—Mosón és Pozsony vármegyék molnárszövetségének ügyészével, Kereskedő és Iparos Évkönyv cimén egy kitűnő szakkönyvet indjtjott e héten útnak, mely szakkönyhre minden kereskedőnek, és iparosnak szüksége van és ezén szakkönyvnek — ugyancsak Szávay Gyula kormányfőtanácsos, budapesti kereskedelmi és iparkamarai főtitkár megállapítása szerint — minden kereskedőnek és iparosnak az íróasztalán, a pultján, a műhely asztalán kell lenni, mint biztos irányitójának a mostani zűrzavaros életben. E kitűnő szakkönyv részletesen tájékoztatja a kereskedőket és iparosokat az összes adónemekről és az adóügyi felebbezési mintákat is magában foglalja. Különösen nagy súllyal bir a házadó mentességeket igénylő kérvényminták sorozata. A vasúti szállításnál, továbbá az elvámolásnál szükséges tudnivalók szintén részletesen vannak tárgyalva. A magánalkalmazottak szolgálati viszonyairól szóló törvényes rendelkezéseket Dr. Halász Jenő győri ügyvéd teljes részletességei ismerteti. Dr. Pálfy József m. kir. kormányfőtanácsos, a szegedi ipartestület ügyésze, nagy tájékozottsággal foglalko zik a hazai ipari kontárkérdéssel. Milyen könyveket kell vezetni a kereskedőknek és iparosoknak ? E kérdés sokszor előfordult az utóbbi időben, mért is Kemény Ignác ny. felsőkereskedelmi iskolai tanár, törvényszéki könyvszakértő hasznos tudnivalókat nyújt e tárgyban a hazai kereskedőknek és iparosoknak. Részletesen ismerteti a hazai vámjog szabályozását, továbbá az előjegyzési forgalmat, továbbá a kikészitési eljárást magában foglaló törvényes rendelkezéseket. Mindezeket és még sok-sok más közgazdasági kérdést tárgyal a Győrött megjelent „Kereskedő és Iparos Évkönyv" cimü közel 400 oldalas szakkönyv, mely szakkönyv 50.000 korona vételár előzetes beküldésével megrendelhető a „Kereskedő és Iparos Évkönyv" kiadóhivatalánál Győr, Vilmos császár út 5. I EGYRŐL-MÁSRÓL | Férjhezmenés. A ferde társadalmi szokások miatt forgó tőkéjüket a fiatal házasok bútorba és lakásba ölvén, gazdaságilag előre menni nem képesek, hanem fiatalságukat nehéz nélkülözések között élik le, várván szüleik halálát, hogy vagyonhoz és így könnyebb megélhetéshez jussanak. Egyetlen vagyonmentő működésük az, hogy a nagy kiadással járó gyermekek számát egyben, esetleg kettőben szabják meg. Vagyis egyke rendszert követnek. A vagyon persze ennek dacára folyton fogy a famíliák kebelében, mert folyton öreg kezek ben van. Ezzel a gazdasági okokat, azt hi szem már ki is merítettük, mert a gazdasági akadályok közé nem sorozzuk a vagyonnal össze nem függő és az egyik fél, vagy mindkét fél által megkívánt feltételeket, például hogy csak gazdag kérőt akar, vagy csak gazdag leányt vesz el feleségül és hogy a választásnál csak a vagyon szerint mérlegelik a jövendőbeli házastársat, mert hisz ezek nem gazdasági okok, hanem csupán a kiválasztásnál működő erkölcsi rugók, amelyek jelen cikk keretébe nem tartoznak. A társadalmi okok között a legsúlyosabb az, hogy nincs meg a két nem között az ismerkedés lehetősége, bálok, zsurok erre nem alkalmasak és nem célravezetők, csupán mint kisegítő eszköz jöhet számításba. * Legfőbb baj az, hogy a családok nem tartják fent egymásközt a szives baráti, folytonos érintkezést, ahol az öregek mellett a fiatalok is megismerhetnék és észrevétlenül is megkedvelhetnék egymást, kacérkodás és Szomaházy cikkében ismerteteti kis fogások nélkül is egybekelnének s tudná mindkét fél, hogy kit vett el és hogy kihez ment, mert házastársát már az élet összes viszonyai között látta és megismerte. Dehát ez nincs meg, s még a közeli atyafiak sem „járnak össze". Ma nálunk a szives és folytonos érintkezés alapja a bor, a jó borivó cimborák össze járnak és a feleségek nagy mérgére reggelig isznak és esznek. Van azután nagy néha vacsoraadás, oly sok költséggel és szertartással csinálva, hogy minden família méltán óvakodik tőle. Dehát muszáj csinálni, mert a mód kötelez s a vacsorának olyannak kell lenni, mintha lakodalom lenne. Tehát nehézkes, ritkán tartják, értéke nem sok a házasság szempotjából. Ismerünk mindnyájan olyan házat, ahol 2—3 nagyon helyes, tisztességes, dolgos és szép leány van és egysem megy férjhez, míg az utcából a többi ugri bugri kis'ány férjhez ment, pedig emezekkei semmi téren amazok nem versenyezhetnek. Miért ? Mert amazok szülei saját társadalmi osztályúakkal érintkezésben nincsenek, a bálból pedig ma a legkönnyedebb, legfelületesebb elemek kerülnek ki győztesen. Igy a komolyabbak lesznek a vesztesek. Sok ilyen eset van. Ez az előzetes megismerés nélkül kötött házasságok az okai a ma szinte járványszerű válópereknek, 2—3 hónap, de legfeljebb 1 esztendei együttélés után már 40 százalékban válnak a házastársak. Mert nem ismerték egymást. Tudok több oly házasságról, ahol a leány szerelemből ment a férjéhez, szerette, mert nyalkán öltözött és folyton udvarias volt, a házasság után látta, hogy férje izgága, vak dühű ember és dolgozni sem szeret. Megismerte, de későg, vagy elválik, vagy szenved egész életében. Hány éves a Dana? Érdekes cikket olvastunk a Budapesti Hírlap egyik számában Gaál István dr. tollából arról, hogy hány éves lehet a Dunánk. Megállapítja, hogy amikor a hatalmas folyam medencéje felszabadult a tenger uralma alól, az évszámokban kifejezve 2 Va—3 millió év lehetett. De nem volt mindig olyan hatalmas, mint ma! Kis patakként született s vize néhány kilométeres futás után abba a nagy féligsós tóba ömlött, mely Délnémetországtól a mai Bajorországon, Ausztrián, Magyarországon, Oláhországon át a Feketetengerig, az Ural és Kaspi tóig terjedt. Ez a tér százezer évek multával összehúzódott és lVa millió év előtt már csak a mi nagy alföldünket borította víz. Ettől a kortól pontosan meg is tudjuk határozni a Duna folyását. A mai fekvésénél mintegy 40 méterrel magasabban folyt és a ma oly méltóságos foíyam egykor ugyancsak csatangoló kedvű volt. Először ugyanis hozzásimult a folyása a Vértesekhez, de aztán áttört a mai Csörög—Fót—Cinkota irányba : „... A jelenkori idők beköszöntésével ismét a budai hegység tövében találjuk a Dunái" írja Schafarzik professzor. A csiszolt kőkorszak embere is még a mainál nagyobb és bővebb vizű, de már csöndesebb folyamnak látta folyamunkat, amely egészen föl a visegrádi szorosig mégis elhordta a régebbi Duna kavicsait, úgy, hogy ezeknek csak foszlányai* maradtak. Ilyen foszlány például a Nagyszátövétől egészen Verőcéig húzódó is. Megjegyzendő, hogy ennél a vácverőcei régibb terraszná! már csaknem 20 méternél mélyebb térszínen folyt a jelenkor elejének Dunája. S ez a térs?in ez amelyet később Vácon is, Óbudán is és a Duna mentén több mas helyütt is, városépítésre talált alkalmasnak az ember. Ezt a térszint „városi terrasznak" nevezi Cnolnoky professzor. S ennél a térszínnél már nem sokkal vágódott mélyebbre a történelmi idő Dunája, a mi Dunánk, amelynek medre már csak kevés helyen és többnyire jelentéktelen mértékben tért el az elődjétől. A „Szabad Egyetem" e heti TANRENDIÉ: Hétfő, december 7. D. U. 5—6 : BlaskOViCS Piacid, főgima. tanár: A százesztendős „Zalán futása*. (Vörösmarty a költő, a hazafi és az ember a „Zalán futása"ban.) Második óra. D. u, 6—7; Obermtiller Ferenc, . főreáiisk. igazgató: Goethe élete és költészete 1770-1775. Német nyelven. Második óra. Herder. „Götz von Berlichingen." Wetzlar. „Werthers Leiden.* Szerda, deoember 9. D. u. 5—6: dr. Csonkás Mihály, főreáiisk. tanár; Francia lírikusok a XIX. sz. közepetáján. Francia nyelven. Második óra; Alfred de Vigny Alfred de Müsset, D. u, 6—7 : dr. Darczell Árpád, főreáliskolai tanár: Az európai irodalom főbb korszakai. Ötödik óra: A naturalizmus. Az előadások helye mindkét napon a főreáliskola III. oszt. tanterme. II. emelet. Beiratkozhatnak felnőtt intelligens férfiak és nők. — Részletes tanrend Buzárovits és Tatarek könyvkereskedésében díjtalanul kapható. Beiratkozás a főreáliskola igazgatói irodájában I. em. d. e. 10—11 és d. u. fél 6—5 óráig. A szenttamási szegény gyérmekek Napközi Otthonáról ne feledkezzünk meg! Vizivárosi plébániára kérünk minden adományt. Hé* K^-* Dorogi szén, porosmén, diószén, tűzifa ggsH^^^oÄ'S ts SA