Esztergom és Vidéke, 1925

1925-04-30 / 34.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •E6JELEIIK HUDES VASÁRNAP ÉS GSOTOBTÖKÖI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Esztergom íöldmivességéról. Nálunk sok mindenféle van úgy, ahogyan nem kellene lenni és eb­ben részben magunk vagyunk a hi­básak. Most, hogy oly nehéz a meg­élhetés és múlóban van a pénz El­dorádója, mindenki jajgat, panaszko­dik és sokan kifejezést adnak azon véleményüknek, hogy ostorozni kel­lene állandóan a közállapotokat. Szidni, ostorozni könnyű, de e so­rok irója azt hiszi, hogy az ostor pattogásából aligha fakad kenyér, vagy pláne jólét. Az ostornál jobb­nak találom, ha azon gondolkozunk, hogy hogyan tudnánk kievickélni a bajból. Tanácsokat adnánk egymás­nak és azokat megvitatnék s meg­értéssel fogadnánk. Ezúttal Eszter­gom földmivességéhez volna pár szavam, melyek a föld és az azt művelő nép iránti szeretetből fakad­nak. Esztergom földmives közönsége legnagyobbrészt szőlőtermelő. A sző­lőtermelés sok és drága munkával jár. A szőlőtermelő megélhetése nem­csak a termés mennyisége, hanem a bor árának alakulásától is függ és ez utóbbit kedvezően befolyásolni nem áll "módjában az esztergomi szőlőtermelő közönségnek. A föld­műves osztálynak Esztergom fekvé­se miatt kevés szántóföldje van. El kell ismernie mindenkinek, hogy a szántóföldeket iparkodik népünk ki­használni, de itt már mutatkoznak hibák is. Itt rá kell mutatnom pl. egy ismert esetre. Esztergom határában van egy gaz­daság, amelyben pl. intenziven fog lalkozik a tulajdonos a burgonyater meléssel. Minőség és mennyiség sze­rint kiválasztotta és importált kitűnő, korai fajokat. Sikerült neki korán nagy árak mellett árújával megje­lennie a piacon és ezzel magának szép hasznot biztosítani. Ez a birto­kos kiváló és jól bevált ültetni való fajburgonyát vagontételekben szállí­tott messze vidékre kis- és nagybir­tokosoknak s csodálatosképen Esz­tergomban alig 5—6 métermázsát bírt elhelyezni. Aki ismeri Esztergom határát, az tudja azt is, hogy kitűnő burgonyatermőföldjeink vannak. Ezen a téren is próbálkozzék meg tehát földmives népünk. Nagy hibája határunknak a túlsá­gos szértagoltsága is. Az úgyneve­zett „ nadrágszíj "-parcellák rengeteg nemtermő barázda és mesgyét eredmé­nyeznek. A sok aprótagból álló szán­tóföld megművelése nagy időpazar­lással jár. Kölcsönös cseréléssel na­gyobb tagokat lehetne elérni s ezál­tal csökkenteni az időfecsérlést. E sorok irója már látott ilyen össze­vonó földcserélési műveletet és látta annak hasznát is. Földmivességünknek óriási hátrá­nyára van az is, hogy belső telkei kicsinyek. Alig bir mozogni parányi udvarán s gazdaságos baromfite­nyésztés, háziszükségletére szolgáló zöldségtermelésről ( ilyen viszonyok között szó sem lehet. Városban, te­hát fogyasztó piaccal rendelkező he­lyen hogy mit jelent piacra tenyész­teni baromfit, azt az esztergomi ér­telmes földműves népnek magyarázni teljesen feleslegesnek tartom. Ezen a bajon a jelenlegi házviszonyok mellett persze segíteni nem lehet. Gyökeres változást kell tehát eszkö­zölni. Az egész kis és. csak házat igénylő emberek szorgalmasan épít­keznek néhány négyzetöles telkeken a Ripária-területén és a Szérűknél. Szerintem a városba beszorult kis­telekkel rendelkező gazdáknak kel­lene ott építkezniök 800—1000 öles telkeken és a csak házat igénylők­nek átengedni belső épületeiket. Igy el lehetne érni azt, hogy a piacot az esztergomi földművesség látná el baromfi és tojással, amivel sa nem is teljesen, de mindenesetre nagy százalékban fedezné a háztartási költségét. Időközben nagyot változtak a vi­szonyok. Haladni kell minden téren, mert aki felett nyomtalanul fut el az idő, nem tanul, nem halad — elsorvad, szegény lesz, pedig boldo­gulhatott volna. Hiszek egy Istenben, hiszek* egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Mennyi lakbért fizessünk a májusi negyedre? Olvasóink közül többen fordultak e kérdéssel hozzánk, hogy tehát ér­deklődésüknek megfeleljünk, az alábbi táblázatban adjuk meg kedves olva­sóinknak a választ. Tájékozásul kiemeljük, hogy laká­soknál minden 1917. évi V* évi bérnek 25%-a a lakbérre, 3% a a közüzemi költségre és 6'25%-a a kincstári részesedésre esik, üzletek­nél pedig az 1917. évi V* évi bér­nek 50%-a a bér, 3% a a közü­zemi költség és 1 2*50% a a kincs­tári részesedés. A hivatalos lap közlése szerint a lakbér 3 részletben fizethető, a kincs tári részesedés fele május 5-ig, fele augusztus 5 ig fizetendő ; a közüzemi költség egy összegben május 5 ig kiegyenlítendő. Az alábbi táblázat magában fog­lalja a házbérnek, közüzemi díjnak és kincstári részesedésnek esedékes V* évi összegét papirkoronában. Ha 25-B+8'25% |50-f3+12-30% 1 1917. V* évi bér­összeg 1923. évi 11. (májusi) negyedre fizetendő 1917. V* évi bér­összeg lakások után üzlethelyiségek, mű­helyek stb. után volt K üzlethelyiségek, mű­helyek stb. után volt K p a p i r k o r o n a 10 58.225 111.350 15 87.338 167.025 20 116.450 222 700 25 145.563 278.375 30 174.675 334.050 35 203.788 389.725 40 232.900 445.400 45 262013 501.075 50 291.125 556.750 55 320.238 612.425 60 349.350 668.100 65 378.463 723.775 70 407.575 779.450 75 436.688 835.125 80 465.800 890.800 85 494.91a 946.475 90 5tó02&, 5^313» 1,002.150 95 5tó02&, 5^313» 1,057 825 100 582.250 1,113.500 110 640.475 1,224.850 120 698.700 1,336.200 130 756.925 1,447.550 140 815.150 1,558.900 150 873.375 1,670.250 160 931.600 1,781.600 170 989.825 1,892.950 180 1,048.050 2.004.300 190 1,106.275 2.115.650 200 1,164.500 2,227.000 210 1,222.725 2.338.350 220 1,280.950 2,449.700 230 1,339.175 2,561.050 240 1,397.400 2,672.400 250 1,455.625 2,783.750 260 1,513 850 1,572.075 2,895.100 270 1,513 850 1,572.075 3,006.450 280 1,630.300 3,117.800 290 1,688.525 3,229.150 300 1.746.750 3,340.500 320 1,863.200 3,563.200 340 1,979 650 3,785.900 360 2,096.100 4,008.600 380 2,212.550 4,231.300 400 2,329.000 4.454.000 420 2,445.450 4,676.700 440 2,561.900 4,899.400 460 2,678.350 5,122.100 480 2,794.800 5,344.800 500 2.911.250 5,567.500 Kath. Legényegylet Schiller-ünnepélye. Vasárnap délután tartotta meg a helybeli Kath. Legényegylet a vár­megyeház nagytermében Schiffer Fe­renc pre látus-kanon ok -50 4 éves lej gényegyleti elnöki jubileuma alkal­mából hódoló ünnepélyét, amely al­kalomra a nagytermet a város elő­kelő és iparos-társadalmának színe­java teljesen megtöltötte. A város társadalma osztálykülönbség nélkül résztvett ezen kedves, és minden számában szépen sikerült ünnepé­lyen. A Kath. Legényegylettől min­dig megszoktuk, hogy előadásaira, ünnepélyeire gondosan el szokott ké­szülni, s azért mindig szépet is pro­dukál. Várakozásunkban most se csalódtunk. Csak elismerésünket fe­jezhetjük ki az egylet vezetőségének és tagjainak a jelen esetben is. Az ünnepeltet Mátéffy Viktor pré­post-plébános, nemzetgyűlési képvi­selő, mint az egylet elnöke üdvö­zölte szép beszéd keretében. Kifej­tette, hogy ez az ünnepély nem akar személyi kultusz lenni, hanem csak megérdemelt elismerése az ér­demeknek, egy hosszú életpályának éz hála azért a sok jóért, amit a Kath. Legényegylet eszméje egy hossszú emberöltőn át az ünnepelt­től nyert. Majd áttért, hogy ma ked­ves dátum van, mert 40 éve volt, hogy a pesti központi egylet ottho­nát épen április 26-án szentelték fel. A magvas szép beszédet, amelyet többször szakítottak félbe a tetszés megnyilatkozásai, lelkesen megélje­nezte a közönség. Igen szép volt az egylet fiatal da­lárdájának a teljesítménye. Az ünne­pélyre több aktuális darabot hozott, amelynek szövegét Veszély Géza se­gédlelkész, zenéjét pedig Ammer Jó­zsef belvárosi karnagy irta. A fiatal dalárda igen szép eredményt ért el, meglátszik rajta a sok próba, mert minden darabot szép kidolgozásban hozott. Szent Tharcisius melodrá­mája is mély benyomást keltett a lelkekben. Előadása — Pézsa Mi­hály e. t. szavalta, harmoniumon Ammer József karnagy kisérte — tökéletes volt, a hangsúlyozása ki­fogástalan, a zenei rész gyönyörűen aláfestette a szavaló részek tragiku­mát. Varga József e. t. Gyürki Ödön' „Nolite timere" c. költeményét sza­valta el jól; Éliás István e. t. pedig Bán Aladár „Szt. Józsefhez" c. köl­teményét adta elő művésziesen. Any­nyi lelket vitt bele a szép költe­ménybe, hogy szinte megelevenült a kép, amelyet szóban főstett. A da­lárda „Serenád"-ja, amely igen han­gulatos volt és néhány balatoni dal után Székely Gyula e. t. szavaltad Veszély Gézának erre az alkalomra írt „Köszöntő fc-jót, amely alatt a le­gényegylet jelszavait ábrázolták élő­képekben. A szépen dekorált, erre az alalomra Ízlésesen felállított kis Í színpadi emelvényen Sz. József szobra alatt a nagy Kolping találkozását az A „DUNA KIOSZK" május hó 2-án, szombaton nyílik meg. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára i hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom