Esztergom és Vidéke, 1925

1925-04-30 / 34.szám

iparos ifjúval mutatták be. Ez a le­gényegylet eszméje; ettől balra fenn: „Vallás és erény ö-t mutatta be egy hölgy csoport; alatta volt a „Munka és szorgalom" a dolgozó iparosok­kal ; balra fenn: az „Egyezség és szeretet", lenn pedig a játszó gyer­mekcsapat és vidám három grácia: a „Vidámság és tréfa" jelszavával. A szép szavalat és a sikerült élőkép megtette hatását. Ezután az ünnepelt prelátus szólt a legényegyleti eszme szépségéről és kérte a jelenvoltakat az eszmének felkarolására és pártfogására. Az ünnepélyen mutatkozott be az egyletnek alig egy hónap előtt meg­indult zenekara, amelyik, ha még magán is hordozta a kezdet bélye­gét, de mint tanulni vágyást és erős akaratot az iparos ifjúságban, min­denesetre nagyra tartjuk és dicsérő­leg kell róla megemlékeznünk. Úgy­szintén Ammer József karnagy nagy ambiciójáröl és kulturmunkájáról, va­lamint nagy türelmet igénylő fárad­ságáról csak elismerőleg lehet meg­emlékezni, mert az igazi kultur­munka az, amikor a dal és zene művészi érzékét visszük azokba a lelkekbe bele, amelyek fáradozások nélkül ettől elesnének. Az utolsó kép az „Isten áldja a tisztes ipart 1" c. legényegyleti jelmondat ábrázolása volt, amely alatt a dalárda a melo­dikus legényegyleti indulót énekelte. Az ünnepély, amelynek kedves­sége a jelenlevő közönségre látható jó benyomást tett, meggyőzött minket arról, hogy az ifjúsággal való foglalkozás mily nagy kulturmunkát jelent s mindenesetre többet tesz, mint az iparosság örökös politikai heccelése. Magának az ifjúságnak is, de a társadalomnak is nagyobb haszna van ebből a munkából, mint a másirányú szervezkedésből, amely csak robbant, de a lelkeket nem hozza össze es nem nemesili a szép kultuszában. Ásatás az esztergomi vasnti állomás mellett. Az esztergomi vasúti állomás épí­tése, majd pedig kibővítése alkalmá­val több helyütt találtak régiségeket és Brenner Ferenc takarékpénztári pénztáros rendszeres ásatást is vég­zett, mely elég szép eredménnyel járt. Ez azonban csak a hegy felé eső oldalra szorítkozott, a Dorogi-ut ol­dala ez alkalommal figyelmen kívül maradt s az ott lévő területet a Máv. egyes alkalmazottaknak haszon­bérbe adta. Nemrégiben azonban megkezdőd­tek az építkezések és a földből 30— 40 cm .-re kiálló kőfalak anyagát, valamint az itt-ott előkerülő tégla kat fel akarták volna használni. A Máv. osztálymérnökség főnöknek, Czáró-Fogarassy főmérnökének az érdeme, hogy a romokat nem en­gedte szétbontani, hanem értesítette az esztergomi muzeumot, mely áti ratban természetesen azonnal intéz­kedett, hogy a jelzett területen min­den háborítás nélkül maradjon. Egyút­tal Budapesthez fordult, hogy a középkori építészet e maradványát szakember vizsgálja meg. Mölter műegyetemi tanár azonban külföldön jár s így az építészi szemle eltoló­dott. Erre] Sántha József állomási segédtiszt a Nemzeti Múzeumhoz fordult, ahonnan Wollanka József múzeumi osztályigazgató azonnal ki­jött és az esztergomi múzeummal egyetértőleg csütörtökön és pénteken próbaásatást rendezett. Az eredmény tudományos szem­pontból igazolta a föltevéseket, a téglasirok és a romok középkori jellé gét, egyúttal pedig a réteg alatt római sírokat állapított meg. A tégla­sírok egyenesen a régi halottak csontvázai fölé készültek, csekély részben a régi római anyagból: az egyik halottnak a lába benn volt a téglasírban, a medencecsontjára rá­rakták a sír téglafalát, úgyhogy a melle és feje a téglákon kívül, az egész holttest majdnem ülő helyzet­ben volt. Ennek ölében került elő a római férfi aranygyűrűje, más itt nem is volt. Egy másik, tisztán földbe ásott sírban, ahová valószínűleg ko­porsó nélkül temették a hallottat, elég fiatal nő csontváza került elő, ennek nyakán üveg- és karneol-sze­mekből álló nyaklánc volt, de csak egy fülbevaló akadt. A tel­jesen ép csontvázat szótszedve Wol­lanka Budapestre vitte, hogy a te­metkezés e formáját ott bemutassa. A többi sirok mind földúlva vagy legalább kifosztva csak csontvázat vagy csak egyes csontokat adtak. Egyik-másik téglasirt durván kidol­gozott mészkő, vagy márványlap födte, de ezeken semmi díszítés, vagy jelvény nem került elő, sem a sírokban valami kort határozó pénz­darab, úgy hogy csak valószínűleg zól amellett, hogy a római temet­ezés a II.—III. sz.-ban történt, a első sírok pedig a romokkal egyidő f \k, tehát kb. a XIII.—XIV. sz.-ra ehetők. Igen érdekes lelet került elő azu­án a sírmezőn kivül, majdnem a öld felszínén. Egy-két csonttöredék ellett erősen oxydálódott, de elég -p ezüstből való kosaras függő és hasonló anyagú kis nyakdísz egy pveggyönggyel és /. Endre király pgy dénárjával, ami azt mutatja, hogy le környéken XI. századból való sír fis volt, de a földmunkálatok alkal­mával széthányták és csak a vélet len mentette meg az elpusztulástól. Leletek dolgában eszerint az ása­tás érték szerint nem hozott sokat, tudományos értéke a_zpnban jelentős, mert igazolja, hogy jfifeztergomnak e vidéke a római korban és a közép­korban lakott terület volt és művelő­déstörténeti szempontból is érdekes adatokkal szolgált. Balogh Albin* EGYRŐL-MÁSRÓL A szeretet bősei azok az orvosok s irgalmas nővérek, kik közkor házainkban a szenvedő betegek ágyai mellett az evangéliumi szeretet törvényei szerint a fájdalmak és gyötrelmek enyhítésében magasz­tosult öntudatossággal s buzgóság­gal fáradoznak. A szeretet hősei ők, mert az emberi esendőségek és gyar­lóságok jelenségeivel szemben csak az emberszeretet parancsait ismerik el kötelezőnek s ezek rendelkezései szerint irgalmassággal s önfeláldo zással enyhülést, megnyugvást, gyó­gyulást osztanak szét a szenvedő lelkek s a fájdalomtól vonagló tes­tek között. Alkalmunk volt közvetlen bepil lantást nyerni közkórházaink benső életébe s őszinte megilletődéssel, meghatottsággal láttuk ott az önfel­áldozás, a lelkiismeretesség, az ön­zetlenség gyönyörű virágait nyila­dozni. Orvosaink s betegápoló irgal­mas nővéreink figyelmes készsége és fáradhatatlan buzgósága mint jó­tékony simogató kéznek puhasága érinti a lelkünket, mikor a durva, tülekedő élet zsivajából belépünk a kórház csendes falai közé. Ha van intézménye a városnak, mely méltó a jobb lelkek, a meg­értőbb emberek szeretetére s támo­gatására, úgy ez elsősorban az ir­galmas szeretet hajléka, a városi közkórház, melyért a város polgár­ságának s társadalmának minden időben, minden áldozatot meg kell hoznia . . . A cselédkérdés mindenkor időszerű kérdése volt tár­sadalmi életünknek. A háború tar­tama alatt kényszerülve nélkülözött férfi-munkaerő hiánya erősen előtérbe helyezte a női munkaerő értékét s ebbeli virágzásában a legképtelenebb igényeket támasztotta, keltette az úgynevezett „háztartási alkalmazot­tak" körében. Lehetetlen béreket, kivételes elbánást, indokolatlan ked­vezményeket vindikáltak maguknak a cselédek s ezzel még a méltányló, belátó gazdák szimpátiáját, jóindu­latát is elveszítették. Fordult azonban az idők kerekes a munkaviszonyok megnehezülése, a munkaalkalom hiánya nagyban fo­kozta e téren a kínálatot, míg a ke­reslet a gazdasági viszonyok lerom­lása folytán erősen megcsappant, S most odajutottunk, hogy a cseléd­kérdés nem annyira a munkaadó gazdák, mint valóban a cselédek kérdése, ügye lett. Természetesen az sem egészséges állapot, hogy a hatósági s magán elhelyező-intéze­tek kimutatása szerint a szolgálatra jelentkező cselédeknek csupán 28 °/o a tud elhelyezkedni, de ebben latjuk mégis az útját annak, hogy a cselédviszonyok majdan visszatérje nek a normális keretek közé. Majd ha a békeidők cselédbéreinek s mind­két részről jelentkező igényeinek kü­lönbözetei a mostoha gazdasági vi­szonyok folytán kiegyenlítődnek, ak­kor a cselédkérdés — ez az örökké időszerű kérdés — mégis a köny­nyebben megoldható kérdések közé soroztatván, nem fogja feldúlni sok* sok család házi békéjét és benső nyugalmát . . . * HÍREK. Esti hangulat.*) Nőnek as árnyak, jönnek as álmok .. Mezőn, as erdőn, fehér virágon Utolsót csókol sugár as ágon. S futva-rohanva táncol el arra Messze nyugatra, honnan az álmok Kacagó szemből messzire szállnak. Ballag az éjjel sötét lepellel... Barna szemének baina sugara Feketén hajlik mezőre-tájra. Esteli szellő lágyan az erdőn Támad a fáknak sóhaja közben .. . S messzire röppen halkan a csendben, Ölébe kapja az éj a sötétet S megszaggatva a mezőn, a táj Szanaszét szórja falun, határon tájon, Nőnek az árnyak, jönnek az álmok .. . Pici szobában, mennyezet ágyon Seiyempillákat csókolgat álom .. . Rá, *) A szerzőnek sajtó alatt lévő „Hangulat­képek cimű verseskötetéből. A Tanult Férfiak Kongregáció­ja pénteken este */*7 órakor a fő­gimnázium fizikai előadó;; termében tartja rendes ülését, amelynek elő­adója dr. Szabó Vendel theológiai tanár lesz. A tagok szives megjelené­sét kéri és vendégeket is örömmel lát a Vezetőség. Szerenád. A Turista Dalárda kedd este szerenáddal lepte meg Schiffer Ferenc prelátus-kanonokot 80.születésnapja alkalmával. Ugyanez­alkalommal sok közbejött akadály miatt csak most tudta szerenáddal meglepni a turisták között nagy népszerűségnek örvendő dr. Macho­vich Gyula prelátus-kanonokot név­ünnepe alkalmával. Mindkét főpapot Farkas Elek üdvözölte az egyesület nevében. A főgimnázium Mária Kongre­gációi ezidén is a főgimnázium ta­nulói részére májusi ájtatosságot tart minden szombaton este 7 órakor a szentferencrendiek templomában..Ér­deklődőket szívesen lát a Kongregá­ció. Az Esztergomi Kath. Ipari Nő­egylet, ez' a teljes csendben mű­ködő és tagjainak tisztességes mun­kával keresetet nyújtó egylet vasár­nap kedves műsoros előadással lé­pett a nyilvánosság elé. Palkóvich Miklósnét, az egyesület buzgó el­nöknőjét dicséri az ügyes rendezés és az a szép prológ, amelyet Feny­vesi Kata adott elő meglepő siker­rel. „Sólymos vára" cimű szerepei­ben Gábriel Margit, Szabó Juci, Szóda Bözsi, Tóth Juci, Makk Jolán és Fenyvesi Kata tűntek ki. Kálnai Mi­cike zongorajátékával szórakoztatta a nagyszámú közönséget., mely kü­lönösen hálásnak mutatkozott az „Éjfél a nippek között" cimű tánc­jelenet táncosnői iránt. Májusi litániák a zárdatemp­lomban. Májusahavában a utániakon a következő egyházi szónokok tart­ják a szentbeszédeket: április 30-án dr. Robitsek Ferenc, május 1-én dr. Trinkl Kálmán, 2-án dr. Szabó Ven­del, 3-án dr. Lepold Antal. A spiritiszta est, a melyet mult hó 29-én kellett volna megtartani, de az egyidejű Operaházi hangver­seny miatt akkor elhalasztották, má­jus hó 3-án, vasárnap esti 8 órakor lesz a Fürdő szálló nagytermében megtartva. Jegyek előre válthatók Bors csemege üzletében; a Széchenyi téren. A Move Esztergomi Hajós Egy­let f. hó 30 án, csütörtökön d. u. féi 7 órakor a helybeli Széchenyi Kaszinó nagytermében rendkívüli köz­gyűlést tart, melyre a t. tagok ezúton hívatnak meg. Tárgysorozat: 1. Uj klubház építése. 2. Alapszabály mó­dosítás. 3. Indítványok. A Magyar Általános Kőszén­bánya Részvénytársulat igazgató­sága május 9-re hívja össze az évi rendes közgyűlést, melynek a tarta­lékok és jóléti alapok megfelelő gya­rapítása mellett részvényenkint 175.000 koronás osztalék fizetését fogja indítványozni. „Donelli Grófnő" főszereplője Henny Porten a Kultur Mozgóban. Tűz. Mogyorósbányán f. hó 19 én Papp Vendel szérűjén kigyuladt an­nak száraz takarmánykazla és telje­sen elégett. A tüzet 9—13 éves cigarettázó pajkos fiúk okozták. Meghurcolt tanitó. Sajnálatos dolog történt Tokodon e hó 10 én. A nemzeti munkavédelem vezetőjé­nek parancsára az ottani kántortanító, Szentgyörgyi Sándor elfogatott. A csendőrség azonnal telefonjelentést adott le az esetről Palkovics László alispánnak, aki azonnal elrendelte a kántortanító szabadonbocsájtását Kultur Mozgóban szombat és vasárnap a „Tenger virágai" című az óceánokon készült dráma lesz műsoron. Izgalmas, érdekes felvéte­lek, melyek e filmen előttünk lepe­regnek teljesen lekötik a közönség figyelmét. 8 p ifi S 9 = B M flltatniualn hiirnnnva kanhatn métermázsánként 135.000 koronáért UllüllllVCUU UUiyUliya napiiaiU Mmv IánftR fnsziwkM'ßftkßdefiehfin nnrnni-nt 2 4Í e s c o •a 43 N O 4* M mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom