Esztergom és Vidéke, 1924

1924-06-19 / 49.szám

2 1924. jumps 19. lése esetén erről szó sem lehet. A villany üzem napról-napra milliós pénztárral fog tendelkezni és kereskedő emberek j£j tudják azt, mit jelent az csak péf papon ft j§ mozgó tőkévei rendelkezni. Ezeket a pilia.natnyí előnyéét mjild #yezj|etl a város házikejsfilésnéj, de egészes elveszti, ha az üzemet kezéből kiadja. Ettől dtefcintye a yülanyos üzemnél alkalom nyílik a város gyengén fizetett tisztviselőinek munkát és keresetet adni, talán az elbocsátandókat elhelyezni, ami olyan súlyos szempont, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nem azért sem, mert a városi munkaerők tökéletes kihasználásával sikerülni fog a közigazgatási kiadásokat apasztania és a villanyos üzem műhelyberendezéseit egyéb városi célokra is felhasználni. Jól tudom, hogy a város házi kezelésével szemben kettős kifogást támasztanak. Első sorban azt, hogy a községi törvény rendelkezései mellett nem lehet a városnak a kereskedelmi üzletben megkívántatandó gyorsasággal eljárni; másodsorban azt, hogy a mi egész tanácsunk alkalmatlan arra, hogy a villanyüzeraet átvegye. Ennek főargumentumait látják a mai gazdálkodás bajaiban, a város jelenlegi szegénységében és abban is, hogy a tanács tagjai maguk is kijelentik, hogy a villanyos üzem házi átvételére és kezelésére nem vállalkoznak. Ezek az indokok lehetnek talán részben igazak, de ha a város immáron ilyen nyomorult helyzetbe került és valósággal tanácstalanul áll, ebből épen nem az .következik, hogy a város ügyes polgárai a tanács vonakodását arra használják fel, hogy égy a városra nézve egyedül állandóan jó üzletre rá tegyék a kezüket és annak jövedelmeit saját javukra kihasználják. A házikezeléssel szemben felvetett kifogások azonban jórészt alaptalanok. Igy teljesen alaptalan, hogy a községi törvény mellett a tanács nem gazdálkodhatik a kereskedő gyorsaságával, mert annak nincs semmi akadálya, hogy a város a Villanykezelést önálló vállalat vagy oly részvénytársaság formájában kezelje, ahol minden részvény a városé és ahol épen azért á teljes kereskedői szabadság biztosítva van. Ennek egy módját magam is felvetettem már akkor, .amidőn azt javasoltam, hogy a Közüzemiből váljanak ki a magánrészvényesek és minden részvény legyen a városé, illetve a város által kezelt alapítványoké. De bizonyos részben alaptalan az a kifogás is, amely egyedül a tanácsot állítja oda minden városi rosz okozójának. Már húsvéti cikkemben rámutattam arra, hogy igen sok esetben jön a tanács a közgyűlés elé fontos, kedvező pénzügyi javaslatokkal, amelyek alkalmasak volnának a város jövedelmeinek fokozására, a város fejlesztésére és ezek a javaslatok kicsinyes szempontok miatt elbuknak a képviselőtestület előtt. Igy bukott el a közelmúltban a dorogiak által városi területen létesíteni kivánt kertváros gondolata, ami fölötte alkalmas lett volna a város fejlesztésére, adóalanyok szaporítására ; tanácsi {javaslat dacára elesett a halastó bérbeadása, aminek következtében elmarad a városnak évenkint sok-sok milliós jövedelme és a közlegeiő gyökeres megjavítása; a közgyűlés leszavazta az Ivanovitskert kiegészítésére szükséges Riedl ház és teleknek olcsó megvételét és a legnagyobb jogi erőszakoskodás kellett a tanács részéről ahhoz, hogy a közgyűlés kétszer határozván, elfogadja a Kenderesben a bányalakások ingyenes felépítését. Ez csak egy kis csokor a sokból. De ez is elég ahhoz, hogy rámutassak a közgyűlés beteg szellemére is és arra, hogy a tanács semmire sem mehet az esetben, ha a közgyűlés minden jó terv kivitelét lehetetlenné teszi. Azt valóban nem lehet tudni, hogy a tanács akarja-e vagy nem akarja a házikezelést. Mert a tanács tagjainak egyenkint és különböző időben is különböző véleményét lehet hallani, sőt lehet hallani oly véleményeket is, hogy a tanács tagjai feszélyezve vannak véleményük megnyilvánításában. Ezen absolute nem Jejtiet csodálkozni és úgy látszik, ez a valószínű. Én azonban felteszem azt, amit kifelé konstatálni lehet, hogy a tanács nem akarja a házi kezelést és ha „nagyon kell" felteszem* bár nem szívesen, azt is, hogy a tanács alkalmatlan a város ily fontos gazdasági ügyének vitelére. Ebből azután a közüzemi hivei (magam is igazgatósági tagja vagyok) azjt a következtetést vonják,, hogy nemcsak a villanyos üzemet, de később egyéb városi vagyon kezelését is (bányák, erdők, földek, apaállatok, legelő) át kell venni a Közüzeminek. A Közüzemire nyilván eleven életet fog jelenteni az az állapot, de ez esetben kérdem, mire lesz jó nekünk a város tanácsát fenntartani, milyen szerepet fog az a tanács betölteni és legfőkép miből fogjuk a tanácsot és az egész városi adminisztrációt fenntartani ? Kijelentem, nem osztom ezeket a végleteket, de hangsúlyoznom kell, hogy ha a tanács egyedül, vagy a képviselőtestülettel együtt nem tud helyesen gazdálkodni és ha városunkat eljárásukkal romlásba juttatják, ebből nem az következik, hogy biztos közjövedelmeket a város polgárainak egy kis csoportja ragadjon magához, hanem az, hogy a községi törvény 61. és 117. §-ai alapján függesztessék fel a város autonómiája, a városi vagyon kezelése és bizassék az kinevezendő kormánybiztosra, vagy zárgondnokra, aki egyszersmind a villanyáram házikezelését is alkossa meg. Ha igy álla helyzet, akkor a város érdekéből magunknak kell az autonómia felfüggesztését szorgalmazni. Nincs ezen semmi csodálkozni vagy szégyenleni való, hiszen igy sanálják országunkat is. Az önkormányzat leélte magát, többet ér az egészséges absolutizmus. Részletes ismertetésem nem lenne teljes, ha még egy általános szempontra rá nem terelném a .figyelmet. És pedig arra, hogy a Közüzemi igazgatóságában benn vannak a város képviselőtestületének összes vezető, irányító és hangadó tagjai. Annyira, hogy a Közüzemi úgyszólván ugyanazpnos a képviselőtestület nagyjával. És szomorúan érdekes jelenség, hogy mi mint a Közüzemi igazgatósági tagjai minden tekintetben jónak és alkalmasnak találjuk magunkat a villanyüzem vezetésére, ellenben tökéletesen képtelennek arra, hogy ugyanezt a munkát kizárólag a város javára helyesen megalkossuk. Vagyis ez azt jelenti, hogy amikor a jövedelemnek jobbik része a mienk lesz, akkor tudunk dolgozni, de amikor elhatározásunk gyümölcse csak a váíosé lesz, akkor a belőlünk alkotott képviselőtestülettel és tanácscsal együtt ellanyhulunk ós tehetetlennek érezzük magunkat. Sőt. Ez több, mint tehetetlenség. Nem szabad tehát mindenért a tanácsot okozni, mert az igazi bajnak okozói mi vagyunk, a képviselőtestület. Mert mi ritkán a közjó, többször osztály és egyéni érdekek szempontjából dolgozunk. Mikor a halászati jogot bérbeadtuk, nem adtuk oda a legtöbbet ígérőnek, hangni ntfsnak, ojespbfran; mikor az egyik vámkezelést kellett gyümölcsöztetni, újra nem a legtöbbet igérő kapta meg. Mikor a halastónál lemondtunk nagy jövedelmekről és a legelő gyökeres megjavításának lehetőségéről, akkor azt az elvet vallottuk, hogy ezeket a kérdéseket nem a jövedelmek, hanem az érzések szempontjából kell elbírálni. Egész természetes, hogy ugyanilyen okokból most a Közüzeminek adhatjuk a villanykezelést. Igy azután minden vezető osztálynak jut valarni, csak maga Esztergom város nem boldogul. A villanyos Mgyek kezelését igSfl jói mg JeMne alkotni házikezelésben is, különböző forraában

; csak félr^e kell tenni azt a .meliékgon^platiot, hogy azon mi vezetőpolgárok is keressünk. Csak abban a szellemben kellene dolgozni, mint Nyergesújlalu község ji-iagy tiszteletet érdemlő plébánosa Metzger József, aki önzetlen és egészen a közérdeket szolgáló lankadatlan munkájával olyan kedvező áramszolgáltatási szerződést biztosított községének, a melyhez hasonlót Magyarországon találni nem lehet. 1 HIREK. f A kormányzó születésnapja. yqr$iy Miklós kormányzó úr őfőméltóságának tsgnap, szerdán volt születésnapja. A laktanyán és más középületeken nemzetszinű zászlók lengtek. Halálozás. Kálnay Károly ny. állami igazgató tanító f. hó 15 én hosszú szenvedés után visszaadta lelkét Teremtőjének. — Szilaveczky István párkányi ny. kántor tanító életének 85-ik évében Párkányban meghalt. A megboldogultban Szila veczky István ny. ezredes ,édesatyját gyászolja. Úrnapi körmenet a bazilikában. A mai úrnapi körmenetet a szokásos nagy pompával dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás fogja vezetni. A körmenet ezjdén a reggel 8 qrai csendes szent mise után, melyet szintén a hercegprímás tart, indul el a bazilikából. Adomány. A vaskapui Mária-szobor alapja javára egy B. lisztás tisztviselő 50;000 koronát adományozott. Ezen adománnyal kapcsolatban a fenntartó egyesület értesíti a kiránduló közönséget, hogy adományokat a szobor alap javára szívesen fogad. Iskolai ünnepély a vízivárosi zárdában. Az esztergom-vizivárosi érseki nővevelő-intézet tanítónőképzője, polgári- és elemi-iskolája dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás nevenapja alkalmából f. hó 21-én, szombaton délelőtt 10 órakor évzáró ünnepélyt rendez, melyre a szülőket és érdeklődőket tisztelettel hivja meg ezúton az igazgatóság. Belépődíj nincs, azonban a szives adományok köszönettel fogadtatnak. Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete holnap, pénteken rendes közgyűlést tart. 500 milliót kapott a város. A m. kir. népjóléti miniszter kislakások építésére a városnak 500 millió koronát utalt ki. Hireink egy része a helyszűke miatt kimaradt. Vitézzé avatás. A fővárosban f. hó 15-én tartott vitézavatáson városunkból Környey László városi tisztviselőt, Dudás László szigorló mérnököt és Barmos József m. kir. államrendőrt avatták vitézekké. A várost az ünnepségen dr. Antóny Béla polgármester képviselte. Rohonyi ruhái milliókat érnek a „Pompadour"-ban. Papszentelés. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás f. hó 22én vasárnap szenteli áldozópapokká az esztergomi szeminárium végzett növendékeit. Fali JLeo operettje, Rohonyi legjobb szerepe a „Pompadour". Kéménytűz, A Szent Lőrinc-utcai bérpalota egyik kéménye szerdán délelőtt kigyulladt. A kémény tűz kárt nem okozott. A „Pompadour" jobb, szebb, mint a „Három Grácia". Heti műsor a szinházban. Szerdán a Nemzeti Szinház óriási sikerű yigjájték újdonsága „Süt a nap" van műsoron. — Csütörtökön Buttykay pompás zenéjű operettje az „Ezüst sirály tölti be a műsort. — Pénteken és szombaton Fall Leo operettje a „Pompadour" lesz a műsor szenzációja. — Vasárnap közkívánatra a „Három Grácia "-t adják elő színészeink úgy délután, mint este. Ifjúsági előadás a szinházban. A szinház igazgatósága június 26-án 4é^án 4 órakor ifjúsági előadást rendez. Szinre kerül Mikszáth Kálmán regényéből írt kitűnő vígjáték „A vén gazember". Hely árak 6000, 3500 K ülő és 2500 K £UÓ. Jegyek kaphatók a pénztárnál és az iskolában. Több oldalról jött kérésnek engedve a színház igazgatósága a szenzációs sikerű „Három Grácia"-t vasárnap, június 22-én délután fél 6 órakor és este 9 órakor műsorra tűzte. Ez lesz a diadalmas operett utolsó 2 előadása. Cin tin & Balassa Bálint-utcai 2. sz. félház LlaUU mely áll 4 szoba, 2 konyha, 2 kamra, nagy présház, baromfiudvar és kertből. Érdeklődni lehet ugyanott. Eladd választási malacok Uri-utca 13. sz. alatt. Eladd Kusztuson 350 négyszögöl szőlő. — Cim Uri-utca 1. szám. FIVPfi7Ptt Szenttamáson az Atilla vendégLllGo&ull lótól a Galamb-utcáig egy magyar női drill ruha pénteken délután. A becsületes megtaláló illő jutalomban részesül, ha kiadónkba behozza. FI9H(í négyszögöl szőlő-gyümölesös LlaUU nyári lakkal együ't, esetleg nyár folyamára kiadó. Ugyanott kecsketej kapható. Cim a kiadóban. azonnali belépéssel felvételik Farszky Jánosnál Ferenc József-út. FlpCflPÓlnám szentgyörgymezei házamat, Lilidül GIIICIII mely áll 2 szoba, 1 konyha, 2 kamra és egy házhelynek való nagy telekből, ugyancsak szentgyörgymezei házért. Cim Balassa Bálint-utca 23. szám. eladó Uri-utca 35. szám alatt. Kiadó egy üzlethelyiség. Bővebbet a kiadóban. 400 négyszögöl szántó közvetlen a cigánykútnál búzaterméssel és szőlővel, melyben gyümölcsfa is van. Bővebbet Jókai-utca 34. sz. 4. ajtó. Ugyanott egy Meidinger-kályha is eladó. Npmdásztanuldnak ^LfÄtt; könyvnyomdájában felvétetik. egész napra főzésre és takarításra felvétetik. Cim a kiadóban.