Esztergom és Vidéke, 1923

1923-06-24 / 49.szám

XLV. évfolyam 49. szám. KöröSZtéliy Wßi^HV SIJSŐ. Vasárnap, 1923. június 24. Esztergom varmegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Az indemnitás. Rendes költségvetésünk nincs s nem is lehet a mai nehéz helyzetben, mikor pénzünk értéke lecsökken, hitelünk igénybevétele pedig a nagyhatalmak jóindulatától s a népszövetség belátásától függ. A kormány tehát kénytelen — alkotmányos formák között — felhatalmazási törvény keretében folytatni az államháztartást. Utolsó indemnitibiliünk határideje e hó végén lejár s igy új felhatalmazási törvényről kell gondoskodni, mely lehetővé teszi a folyó év végéig a törvényes kormányzást. A pénzügyminiszter idevágó javaslatát a nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága már elfogadta s e héten az indemnitiügy a törvényhozás plénuma elé kerül. Más alkotmányos országokban ezt az ügyet alakiságnak fogják fel és rövidesen végeznek vele: pár órai vita, legföljebb egy-két napra terjedő, ott elég, hogy parlamentárisán elintézzék. Csak nálunk rögződött meg az a félszeg és beteges hagyomány, hogy a felhatalmazási kérdést nagy esetté fújják fel, mindenféle politikumot keverjenek belé, a tanácskozást hónapszámra elnyújtják s a drága időt céltalanul, oktalanul fecséreljék. A mostani ellenzéki frakciók e hagyomány szellemében jártak el már az előző alkalmakkor s az utolsó indemnitást csak 8 heti beszéd-torna után engedték megszavazni. Jelenleg, ugy mondja a hir, még messzebb igyekeznek a szélső pártok akarnokai: monstre vitára gyűrkőzik fel a szocialista, demokrata, keresztényszocialista, disszidens, pártonkívüli stb. csoportok számos gégéje és nyelve merő legénykedésből, mintha a politika sport volna nekik a törvényhozás termét akrobata-cirkusznak tekintenék. Javára senkinek sem szolgál a szólási joggal való ily szertelen viszszaélés. Maguk a szóakrobaták is hiába erőlködnek: a közönség már beleunt ebbe a sportba, áz ország tetteket és eredményeket vár a nemzetgyűléstől, népszerűekké pedig legkevésbbé lehetnek a szavak emberei, akik a beszéd technikát arra hasz nálják ki, hogy a parlamenti munkát elnyújtsák s a gyakorlati eredmények elé akadályokat vessenek. A közügy azonban nyilvánvalólag károsodik a fakciózus ellenzéki beszédmanőverektől. Előidézik igy elA hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 1800 K, félévre . 900 K. negyedévre 450 K, egy hóra . 150 K. Egyes szám ára: hétköznap 15 korona, vasárnap 20 kor Kéziratot nem adunk vissza. sősorban a törvényen kivül való állapotot azzal, hogy kibeszélik az időt e hó végéig, mikor az ex-lex beáll szükségkép, ha addig a felhatalmazási törvény nem készül el. Igy tett ez ellenzék egy része a múltkor is s meg se kottyant neki a törvényen kivüli állapot felidézéseért reáhárult felelősség. Súlyosabb következménnyel fenyegeti az országvt a külpolitikai helyzet, a törvényhozásunk munkaképessége megakadoznék az indemnitás miatt akkor, midőn hitelképességünk forog kérdésben s a külföld szeme ránk szegeződik, figyeli az ügyeink menetét, parlamentünk munkáját, ezektől téve függővé azt, kapunk-e kölcsönt a külföldről. Gondolja meg az ellenzék, mit vet kockára, mennyi kárt tehet az országnak ezzel a léha beszéd sporttal a mostani válságos időben. Nem az indemnitás ellen indít obstrukciót, hanem megobstruálja Magyarország hitelének és talpraállásának ügyét. Betegsegélyezési rendelet módosítása. A kormány f. 19-én rendeletet adott ki, amellyel kiegészíti és módosítja a betegségi és balesetbiztosítás szabályozásáról szóló ezideig fennálló rendelkezéseket. A megjelent uj rendelet értelmében nem esnek biztosítási kötelezettség alá azok, akiknek jövedelme évenként 1,200.000 koronát, illetve naponkint a 4000 koronát meghaladja. Újból szabályozza a rendelet a háztartási alkalmazottak biztosítását is. A balesetbiztosítási járulékok kirovása tekintetében ugy intézkedik, hogy a biztosítottak javadalmazását évi 480 ezer korona összegig kell számításba venni. A kormányrendelettel kapcsolato san a népjóléti miniszter is rendeletet adott ki, amely uj napibérosztályokat állapított meg és felemeli a biztosítási járulékokat valamint a táppénzt is. Az uj napibérosztályok 8 osztályba osztattak be a következőképen: • I. napi 300, heti 1800, havi 7500 II. „ 600 „ 3600 „ 15000 III. „ 900 n 5400 „ 22500 IV. „ 1200 „ 7200 , 30000 V. „ 1500 n 9000 „ 37500 VI. „ 1800 H 10800 „ 45000 VII. . 2100 „ 12600 B 52500 korona keresettel birok, a VIII. napibérosztályban pedig az ezen felüliek. A fizetendő betegsegélyezési járulékok osztályonkint a következők: I. -ben 1 napra 11, 1 hétre 66 II. -ban „ 32, „ 192 III. -ban , 53, „ 318 IV. -ben „ 74, „ 444 V. -ben „ 95, „ 570 VI. -ban „ 116, „ 696 VII. -ben „ 137, „ 822 VIII. -ban „ 158, „ 948 korona fizetendő. A rendelet szerint felét a fenti járulékoknak a munkaadónak kell fizetnie. Tizéves találkozó. Az esztergomi főgimnázium azon volt növendékei, akik 1913-ban érettségiztek, szerdán tizéves találkozót tartottak városunkban. A találkozó reggel 8 órakor a szentferencrendiek templomában tartott szentmisével kezdődött, amelyet dr. Mattyasóvszky Kasszián bencéstanár, a találkozóra egybegyűltek VIII. osztályú osztályfőnöke mondott. Ugyanezen időben még öt szentmisét mondtak a találkozó paptagjai elhunyt tanáraik és társaik lelkiüdvéért. Mise után a belvárosi temetőbe mentek, ahol koszorút helyeztek elhunyt tanáraik és a háború folyamán meghalt kedves osztálytársuk, Simon Sándor sírjára. Kivüle még négy társuk hunyt el a tiz év alatt lefolyt nehéz időkben. A temetőből visszatérve tisztelegtek dr. Molnár Szulpic főgimnáziumi igazgatónál, valamint dr. Mattyasóvszky Kasszián, Csapó Antonin, Serédi Dénes, László Dániel és Werner Gyula volt tanáraiknál. A tisztelgés után a tanári kar villásreggelit adott a volt hálás növendékek tiszteletére. Délben az egybegyűltek dr. Csernoch János bíboros-hercegprímásnál tisztelegtek, akit az egybegyűltek nevében Tyukoss Gyula hitoktató üdvözölt. A főpásztor a találkozó tagjait rendkívül szívesen fogadta és mindnyájukkal szívesen elbeszélgetett. Fél 2 órakor a „Fürdő"-ben társas ebéd volt, amelyen dr. Molnár Szulpic főgimnáziumi igazgató, dr. Mattyasóvszky Kasszián, László Dániel és Werner Gyula tanárok is megjelentek. Az ebéd alatt dr. Horeczky Géza, a találkozó főrendezője üdvözölte a vendégeket és a volt osztálytársakat, szép szavakban megemlékezve a lefolyt tiz keserves óv küzdelmeiről is. A jelenvolt osztálytársak ezután 50,000 K-t gyűjtöttek a főgimnázium szegény sorsú diákjainak fölsegélyezésére és kimondották, hogy mindannyian belépnek a Bencés Diákok Szövetségébe, amelynek Győrött tartandó mai alakuló ülésén Zacharias László képviseli az esztergomi csoportot, Sárossy Etel komáromi bencés tanár, a volt diákok hat éven át volt szeretett osztályfőnöke, 'valamint a megszállott területen élő osztálytársaik táviratilag vagy levélben mentették ki távolmaradásukat. A találkozón a következő volt növendékek jelentek meg: dr. Artner Edgár fővárosi hittanár, vitéz Dobó Sándor csendőrfőhadnagy (Kaposvár), Dudits Endre sub auspiciis regis doctor, muzeumőr (Budapest), Góger Ferenc oki. gazdász (Tiszatarján), Homor Kálmán oki. gépészmérnök (Dorog), dr. Horeczky Géza orvos (Esztergom), Kappenstein Antal Máv hivatalnok (Esztergom), Kovács Alajps hitoktató (Budapest), Koller József, az Esztergom tábori Fiúnevelő Otthon lelkésze, dr. Mátrai Gyula, az „örökimádás" templomának lelkésze (Budapest), Máté Márton szegényházi lelkész és hitoktató (Budapest), Eőrsy Nagy Árpád hitoktató (Budapest), Petainek József kir. mérnök (Budapest), Sántha Kamill középiskolai tanár (Esztergom), Szelényi István fővárosi hitoktató, Szemerédy József jegyző (Bajna), Torma István oki. gépészmérnök (Budapest), dr. Tulassay József orvos (Piszke), Tyukoss Gyula hitoktató (Budapest), Zacharias László oki. vegyészmérnök (Budapest-Mátyásföld), Zsiga Imre oki. gazdász, fővárosi közélelmezési tisztviselő, Zsömbörgi Pál oki. gépészmérnök (Budapest). I M Q Z AIK. J Valamit a színházról... Magamfajta javíthatatlannak szeme hova vetődhet legelőbb hosszú távollét, vagy elvonultság után? Nem a korona zürichi jegyzésére. Ennél mindenekfelett fontosabb a színház, a színészek és játékuk, a darabok. A világot jelenti deszkák nemcsak a művészeknek világ, hanem az őket megértő művészetekre fogant lelkeknek is, a legideálisabb embertől az epés — kritikusig. Legtöbb emberla, vasárnap délelőtt tó 9—tói óráig „Három Szerecsen" vendéglő kerthelyiségében székesfehérvári 3. honvéd gy.-e. teljes zenekara hangversenyez.