Esztergom és Vidéke, 1923

1923-06-24 / 49.szám

nek a színház kellemes időtöltést, pikantéria forrást, vagy üres szórako­zást jelent, sajnos. A „16 éven felü­liek" olykor megtöltik a nézőteret, máskor, ugy vélik, otthon jobban tudnak aludni, nem kell hozzá Ibsen, Madách és más efajta nemesebb faj­súlyú drámaíró . . . Igen helyesen jegyezte fel kritiku­sunk a nézőtér alkalmatlanságát tekintetbe nem vevő zenekar érzéket­len játékát. Maga az épület egy el­szerencsétlenitett valami, a terem akusztikája rosszabb min egy ódon boros pincéje. Ha szinészeink kény­telenek az adott hellyel megelégedni, mennyivel inkább a zenekar? A zene­szerző intencióit, ha lehalkitanák job­ban érvényesülne általánosságban az előadás, nem is szólva róluk. Szeren­csés ötlet lett volna a direktortól, ha egy szabad szinpad felállítására gon­dolt volna a szigeten. „Árpád"-kert a legalkalmasabb, esetleg a Fürdő kertjében s városban. A nyári évad ideje kedvező; alkalmatlan időben vette volna igénybe a kŐszinházat. A társulatnak több anyagi és erkölcsi haszon, a közönségnek kettőzött szórakozás jutott volna. Figyelmébe ajánlható ez a jövő évadra. Sike­rülni fog. Igen gondos és figyelmes a mű­sorra kerülő darabok megválasztásá­nál Alapi Nándor igazgató, de elfelej­teni látszik az esztergomi közönség pszihológiáját, vagy kísérletképpen — talán megkedvelés végett — tüz ki egyes darabokat, minek eredménye majdnem üres ház. Egyáltalán nem ajánljuk a Sebestyény által bemuta­tott operettek előadását itt, sem a többi sémita izü operettet. Romoljon tőle Pest, hajlamos reá. A mi rom­latlan magyar közönségünk szíveseb­ben venné néhány régebbi, immár klasszikus értékű operett reprizét, minők a Tatárjárás, Bob herceg, Ripp van Winkle, János vitéz, stb. Herceg darabok és régebbi népszínmű­gyöngyök is telt házat vonzanának. Megpróbálkozhatna egy drámai hét­tel, s amennyiben a sziniévadban Shakespearetől adtak elő, egy-két művét annak is műsorra tűzni. Kerültesse el tőlünk azt a gondo­latot, hogy a könnyebb fajsúlyú dara­bok aránytalan műsorra tűzése miatt azt véljük, mintha lekicsinyelné közönségünket. Lynkeus. I HIREK j Felkérjük hátralékos vidéki előfizetőinket, szíveskedjenek a hátralékot postafordultával ok­vetlen megküldeni, mert ellen­kező esetben kénytelenek va­gyunk lapunk további küldését beszüntetni. Méhely Kálmán dr. meghalt. Méhely Kálmán dr., a közgazdasági egyetem dékánja, nyug. kereskedelmi államtitkár, a dorogi kerület volt nem­zetgyűlési képviselője f. hó 21-én meghalt. Már hosszabb idő óta be­tegeskedett, s nemrégen budapesti Verebély-klinikán operáción ment ke­resztül, mit azonban elgyengült szer­vezete nem birt már ki. Segédjegyzőválasztás. Lernyei Ákost Süttőn, Zsitvay Józsefet pedig Nyergesújfalun közigazgatási segéd­jegyzőkké választották. Vitézi avatás. Mult vasárnap ren­geteg érdeklődő közönség jelenlété­ben Margitszigeten vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr ö fő­méltósága vitézekké avatta Eszter­gomból : dr. Szomor Aurél alezredest, Szomor Kázmér tanulót, Szabadhegyi (Szvoboda) Ferenc csendőrszázadost, Istvánffy (Jegg) Ede főhadnagyot, Pásztor (Pauli k) Károly tiszthelyet­test, Vincze Ferenc próbacsendőrt, Réti (Riba) József póstaaltisztet, Kö­ves (Korzinek) Gyula oki. építőmes­tert, Pápai (Polacsek) József napszá­most. Bajótról: Pék (Beck) Pál kő­mivest, Nagy János földmivest, id. Gács Adolf földmivest, ifi. Gács Adolf földmivest. Nagysápról: Rózsa István földmivest. Dorogról: Benke Ferenc bányaaltisztet. Esztergomból jelenvoltak az avatóünnepélyen dr. Antóny Béla polgármester vezetésé­sével a megyei és városi küldöttség, Bosnyák József őrnagy és neje dr. Sebők Ferenc, Berán Károly, Jed­licska István, vitéz Turcsányi Ernő és a felavatottak hozzátartozói. Polgári Egyesület, melynek tulaj ­donképeni célja a polgári összetarrás, becsülós növelése és jótékonyság ápolása, feladatának megfelelően ün­nepelte csütörtökön elnökét, Draxler Alajost névünnepe és Meizler János házigazdáját születésnapja alkalmá­ból. A kedves estén mintegy 40 pol gár jött össze a Magyar Király szállo­dában az egyesület helyiségében, több előkelőséggel az élén. Tokod-Altárói nyári mulatság. A Tokod-Altárói Levente Testedző Egyesület által rendezendő erdei mu­latság ma, vasárnap délután lesz megtartva az ótokodi akácos erdő­ben. A nyári mulatsággal kapcsolat­ban az Esztergomi Turista Dalárda irredenta ünnepélyt rendez a követ­kező műsorral: 1. Papp-Váry— Buch­ner: „Magyar Hiszekegy". Énekli a Turista Dalárda. 2. Kiss Menyhért; „Miatyánk." Szavalja: VitáiIrmioki. tanítónő. 3. Huber: „Nemzeti zász­ló." Énekli a Turista Dalárda. 4. Dr. Szatmáry István: „Mi nem feledhe­tünk." Szavalja: Sas Gyula m. kir. póstafelügyelő. 5. Révfy G.: „Bús magyarok imádkoznak." Énekli a Tu­rista Dalárda. 6. Sajó Sándor: „Ma­gyar ének." Szavalja: Halmos Mar­git. 7. Szántó— Büchner: „Elhagy­tam én Erdély földjét ..." Énekli a Turista Dalárda. 8. Bajkai Lajos: „Föltámadás." Szavalja: Merényi Gyula az Turista Dalárda énekkisé­rete mellett. 9. Takács— Büchner: „Esti harang." Énekli a Turista Da­lárda. 10. Ünnepi beszéd. Mondja: dr. Gróh József bankigazgató. 11. Ammer: „Nem, nem, soha!" Énekli a Turista Dalárda. A zenét a bá­nyász fúvós zenekar szolgáltatja. Ita­lokról ós ételekről gondoskodva van. Indulás délután 7*2 órakor a Tu­rista Otthonból. Vendégeket szívesen lát a rendezőség. Cserkész évzáró kerti-ünne­pély. Junius 28-án, mint minden év­ben, ezidén is tart tábori ünnepélyt a főgimnázium cserkészcsapata. Ez ünnepélyt az idén is az öregcserké­szek rendezik a primáskertben s min­den jóbarátjukat szeretettel meghiv-J ják. Az ünnepély után a cserkészze-j nekar mellett tánc lesz. Az Esztergomi Zeneegylet ének-f és zenekara a dorogi bányászzene­karral egyesülve a hontvármegyei hadiárvák javára Czompó Ede alis­pán és Karaffiáth Jenő ny. államtit­kár, nemzetgyűlési képviselő védnök­ségével Büchner Antal igazgató-kar­nagy vezetésével június 30 án szom­baton este 8 órakor Nagymaroson a Korona Szálloda kerthelyiségében jó­tékonycélú szimfonikus hangversenyt rendez, melyre az érdeklődőket, ille­tőleg a Zeneegylet pártoló tagjait tisztelettel meghivja a rendezőség. Hangverseny után tánc, melyhez a zenét a dorogi bányászzenekar szol­gáltatja. Beléptidij: személyjegy 500 K, családjegy (3 személyre) 1200 K. Ä résztvevők jelentkezhetnek a ze­neegyleti működő tagoknál vagy a legényegyleti helyiségben mindennap szerda estig. A jelentkezők a MFTR hajón II. oszt. köztisztviselői kedvez­ményben részesülnek és visszajövet pedig külön hajó áll rendelkezésére mindenkinek. Indulás 30-án, szom­bat délután fél 5 órakor a bécsi ha­jóval, visszaindulás reggel 4 órakor' Kereskedelmi Társulat felhívja tagjait, hogy f. hó 25-étől közös meg­állapodás érteimében üzleti zárórát 6 órában állapította meg. Kivételt képeznek a kizárólag élelmiszert áru­sító üzletek, melyek továbra is 8 óra­kor zárják üzleteiket. A fentiek pon­tos betartását kéri az Elnökség. Szünidei tanfolyam. Az előző években gyakorlatilag bevált módszer alapján f. évi július 1 -tői kezdődőleg ismét tartatik tanfolyam az elemiisko­lás gyermekek részére. Tantárgyak a naponként d. e. tartandó előadásokon: magyar, német, számtan, rajz, festés, kézügyesség és játék kirándulásokkal kapcsolatosan. Ezenkívül hetenkint háromszor d. u. aquarell és olajfestó­szeti tanfolyam is lesz kisebb-nagyobb tanulók részére. A tandij bármelyik tan­folyamra havonkint 1 kg. hús értéke. Jelentkezni lehet Neményi Károly tanítónál, Iparbank épület. Uj orvosi díjszabás. Az orvos­szövetség legutóbb tartott ülésén az orvosi díjtételeket a következőleg szabályozta: rendelés az orvos ren­delőjében 1500 K, beteglátogatás 2000 K, Orvosi tanácskozás (consilium) 5000 K. Éjjel a dijak kétszeresek. Tartozások kiegyenlítése a kifizetés napján érvényben levő díjtétel sze­rint történik. Az iskolai beiratások rendje nlegváltozott és az 1923/24. tanévre a főbeiratások valamennyi iskolában az idén már július első napjaiban tör ténnek. A városi hatóság ezúton is felhívja a szülőket és gazdákat, hogy az összes tanköteles korban lévő, vagyis a f. év szeptember l-ig 15 dik életévüket el nem ért gyermekeket, tanulókat és cselédeket a megfelelő iskolákba okvetlenül írassák be. A tanköteles korban lévő gyermekekről, ugyanis, törzskönyv készült, melynek vezetésével a városi tanács Bárdos József iparostanonciskolai igazgatót bízta meg, akit e célból az iskolaszék a jövő iskolai évtől kezdve az elemi iskolai tanítás alól felmentett. Beküldetett. „Igen tisztelt Szer­kesztő úr 1 Becses lapja egyik szá­mában a májusi közigazgatási bi­zottságban tett előadói jelentésemről illetve annak a pilismaróti ref. iskola elnéptelenedésére vonatkozólag tett részletéről méltóztatott nagy sajnála­tomra — mert e kényes kérdést nem tartom helyén valónak a sajtóban közölni — megemlékezni. Ha már e közlés szándékom ellenére megtör­tént, kötelességemnek tartom, hogy e kérdésre vonatkozólag a helyettes vármegyei főorvos úrtól vett hivata­los információról értesítsem Szer­kesztő urat, kérve, hogy ennek lap­jában helyet adni szíveskedjék. A háborús évek alatt Pilismaróton is olyan volt a népszaporodás, hogy a m halálozás felülmulta a születési arányt. Csak a legutóbbi évben volt több a születés, mint a halálozás. Az iskolai elnéptelenedésnek ez a legfőbb oka. Sajnos az egyke létezését nem le het kétségbe vonni. A sajnálatos nem­zeti szerencsétlenség tényleg grasszál Pilismaróton is. De hogy az egykét tiltott utakon érnénk el, arra; semmiféle pozitív adat nincs. A mult évben egyetlen abortus volt a községben, ez is természetes betegségből folyó­lag állott elő. Pilismaróton nem lehet szó az angyalcsinálók manipulációjá­ról. A fővárosba jár ugyan a falu népe üzleti és más ügyei elintézése céljából, de azt megállapítani, hogy mennyiben függ össze az egyke a sűrű érintkezéssel, a lehetetlenséggel határos. A helyettes főorvos úr ab­beli véleményének adott kifejezést, hogy a falvakban ha egy-egy fiatal anya elhalálozik, rendszerint abortus következményének véli a nép a ha­lál okát. Innen származhatott az in­formáció, melyet a hivatali köteles­ségében eljáró kir. tanfelügyelő ka­pott az iskolai elnéptelenedés okának megállapításánál. A helyettes főorvos úr információját köszönettel és az egykét kivéve megnyugvással vettem tudomásul s nem fogok késni azt illetékes helyen is kijelenteni. Hang­súlyozom azonban, hogy az előző hírlapi közlemény tudtomon, szándé­komon kivül történt s hogy hazám sorsa iránti aggodalom indított arra, hogy az iskolai elnéptelenedésnek jó­hiszeműleg megállapított okát elő­adói jelentésemben megemlítsem. Esz­tergom, 1923. június 16. Bodnár György kir. tanfelügyelő." Zeneegyleti üzenet. Értesítjük a m. t. működő tagokat, hogy a már megbeszélt összpróba nem kedden, hanem holnap, hétfőn este 8 órakor lesz s kérjük a jelzett időben meg­jelenni szíveskedjenek. Zeneegylet igazgatósága. Drágább lesz a telefon. A va­sút viteldiját csak pár nappal ezelőtt emelték s most a telefonra került a sor, melyet — mint hirlik — 50%­kal fognak felemelni, őszkor azon­ban életbeléptetik a beszélgetés sze­rint való díjazást. A postatarifa eme­lése is rövidesen megtörténik. Értesítés. A ripáriában kiosztott házhelyek birtokosai felhivatnak, hogy vasárnap, azaz június hó 24. napján d. e. 11 órakor jelenjenek meg a városi elemi iskola épületében a szer­ződés szövegének ismertetése és a további megbeszélések végett. ' A mezőgazdasági ipar fejlesz­tése. A földmivelésügyi minisztérium­ban rövidesen egy uj bizottságot fog­nak megszervezni, melynek feladata az lesz, hogy a mezőgazdasági ipar fejlesztésére uj iparágakat létesítsen. Elsősorban káka-, nád-, sás- és kender­feldolgozó és házi szövőipartelepek megszervezésére gondolnak. A múzeum nyitva van ma vasár­nap d. e. 11-től 12 óráig. Régiségek szívesen vétetnek. (Széchenyi-tér, Kollár-féle ház, emelet, hátsó lépcső.) A szibériai hadifógolymunkák kiállí­tása is megtekinthető. Péter és Pál ünnnepén (június 29-én) a múzeum zárva marad. A diákok tánckurzusa június 30-án, szombaton kezdődik a Fürdő Szállodában. Tandij 6 hétre 2500 korona. Péter és Pál napján beira­tások d. u. 5 óráig. Erdélyi földet hantoltak el az egyik budai hegyen. Erdély minden megyéjéből volt néhány rög a vas­ládában, amelyet ünnepség keretében hantoltak el. Az erdélyi magyarág eme új zarándokló helye fölé díszes emléket emelnek. Pénzzel fűtenek Szegeden. A kommunizmus után Szeged városa tiz millió értékben szükségpénzt bocsá­tott ki, amelyet később kivontak a forgalomból és a város pénztárában őriztek. Most ezt a nagy csomag pjpirbankót elégetik. A százezres kötegekbe csomagolt szükségpénze­ket a városi gőzfürdő kazánjában emésztik el, a tűzoltóság és a városi hatóságok felügyelete mellett. Három napra ad meleget a — tiz millió.

Next

/
Oldalképek
Tartalom