Esztergom és Vidéke, 1919
1919-03-09 / 20. szám
Esztergom, 1919. XLI. évfolyam 20. szám. Vasárnap, március 9. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. FŐMŰNHATÁRS : VITÁL ISTVÁN. KIADÓTULAJDONOS t LAISZKY KÁZMÉR. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. y f * i i T \ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE 16 K FÉL ÉVRE . 8 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT K -.ZIRATOr NEM ADUNK VISSZA Az esztergomi Károlyi-párt nagygyűlését ma délelőtt fél 11 érakor tartja a vármegyeház nagytermében. Nagygyűlésünk napján. Az esztergomi függetlenségi Károlyi-párt életének egyik kimagasló eseménye történik a mai napon : nagygyűlését tartja a párt dr. Vass János vallásügyi miniszternek s több más politikai notabilitásnak jelenlétében. Négy évtizede meglevő párt- szervezetünk igaz örömmel s a legjobb reménnyel tekint ezen ünnep elé, mely kétségtelen bizonyságot fog tenni a közelmúltban tetemesen meggyarapodott erőnkről, bizonyságot fog tenni programmunk korszerű életrevalóságáról és bizonyságot fog tenni arról, hogy aggoda- iom nélkül nézhetünk a rövidesen bekövetkező erőpróba :■ a választások elé. De ennek az ünnepi mani- fesztációnak sajátos célja is van, még pedig az, hogy azokat a polgárokat, kik bár rokonszenveznek pártunkkal, de a jelenben oly gyorsan változó politikai viszonyok miatt még mindig haboznak s ingadoznak, mellénk csoportosítsa. A mai napon ugyanis alkalmunk lesz megyőződni róla, hogy pártunk nem üres jelszavakkal játszik, hanem a legészszerűbb, legreálisabb s egyúttal legóvatosabb politikát akarja folytatni, melyet ma egy polgári párt folytathat. Szándékaink tiszták, utunk egyenes, módjaink s eszközeink tisztességesek. Senki sem iilethet bennünket avval a váddal, hogy korunkat nem értenők meg, de viszont avval sem, hogy oktalanul rombolók és felforgatok akarnánk ienni. Nem is kívánunk mi többet, csak megértést és emberséges iteletet. Akik erre készek, bizton a mi embereink, még ha formálisan be nem léptek is eddig partunkba. Mindenkinek és mindig hangoztatjuk, hogy elmegyünk a legszélsőbb határig, de mélységbe, örvénybe nem ugrunk! Magyarok és polgárok maradunk ! Nemzeti ideáljainkról soha le nem mondunk! Bármilyen nagy körülöttünk a csüggedés, mi rendületlenül hiszünk fajunk szebb jövőjében. Utolsó lehelletünkig tagadjuk, tagadni fogjuk, hogy a magyarság sorsa züllés lenne. Nekünk hivatásunk van, tehát élnünk kell. Lehetetlen, hogy a gazság sokáig bírjon fojtogatni bennünket. .. á gazdaközönséghez! Mindenki ismeri azokat a nehézségeket, amelyekkel fiatal népköztársaságunk kormánynak meg kell küzdenie azért, hogy az országot a háború szerencsétlen befejezésével járó ráz- kódtatásokon keresztül a béke és nyugalom biztos révébe vezesse. Mindenki tudja, hogy milyen akadályok tornyosulnak a kormány működése elé a kormányzat minden ágában, de főleg a közélelmezés terén. Hazánk gazdag éléstárát: a Bácskát és Bánátot elzárták előlünk. Ezeken a területeken idegen csapatok rendezkedtek be az ott felhalmozott élelmiszerekkel — a fegyverszüneti szerződés ellenére — mások rendelkeznek: ebből tehát a békekötésig nem hozhatunk semmit a nagy közös asztalra az országnak a népkormány által féltve őrzött kamrájába. Be kell tehát érnünk azzal a kevéssel, ami még megmaradt, de éppen mert kevés, gazdaságosan kell bánnunk az élettel, igazságosan megosztanunk azt ami van: nem tűrhetjük, hogy egyesek duslálkodjanak, mig mások szükséget szenvednek. Minden szem gabonát, amit gazdáink saját háztartásukban es gazdaságunkban nélkülözhetnek, a közfogyasztás céljaira kell biztosítanunk. Hozzátok fordulunk tehát magyar gazdák! Segítsétek, támogassátok a népkormányt, nehogy szemrehányás és az a súlyos vád érhessen benneteket: ti voltatok okozói, hogy polgártársaitok százezrei nélkülöznek és termelőmunkára képtelenek. Szolgáltassátok be feleslegeiteket! Tegyétek ezt gyorsan, aki gyorsan ad, az kétszeresen ad. Tegyétek ezt szívesen és ne várjátok, hogy a hatóság és a hatóságot támogátó szervek és közegek állapítsák meg, mit nélkülözhettek. Tegyétekönként, nehogy a szükölködők izgalma bajt okozzon. Meg kell értenünk, hogy ha csak nem akarjuk országunkat veszedelembe dönteni, hacsak nem akarjuk a háborútól még megkímélt javainkat is megsemmisíteni. Mindent el kell követnünk, hogy a közellátás folytonossága meg ne akadjon s a fenyegető veszedelem hazánkról elháruljon. Mindenkinek be kell látnia, hogy a közélelmezés kinőtt a pártpolitikai kérdések kereteiből, a nemzet egyetemes érdekévé, az ország létének, vagy nem létének nagy kérdésévé lett. Meg vagyunk róla győződve, hogy az érett gondolkozású és józan felfogású gazdaközönség megérti mindezeket s önfeláldozásig menő hazaszeretetéből erőt fog meríteni a kitartásra és utolsó falatját is megosztva embertársaival, elhárítja a fenyegető veszedelmet. A magyar népköztársaság kormánya. Esztergomi Takarékpénztár R. T. közgyűlése. Népes közgyűlésben számolt be lefolyt üzletéve eredményéről f. hó 2.-án városunk legerősebb pénzintézete az Esztergomi Takarékpénztár rt. országunk sorsára kiható események keltette aggodalom és bizonytalanság, vörös fonálként húzódik végig az igazgatóságnak, a közgyűléshez intézett jelentésében, de az általános üzleti pangás és a pénz módfelett való felszaporodása dacára
