Esztergom és Vidéke, 1919
1919-03-09 / 20. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1919. március 9. a múlt év mérlege kedvező eredménnyel zárult. Emelkedett a kötvény kihelyezés 965,000 koronát, váltó és zálog 778,000 koronát, ér- tékpapirtőke 1.116,000 korona, betét pedig 8.294,000 koronát. Mérlegszámlájának végösszege 39.796,000 korona, mely a múlt évivel szemben 8.420,000 korona többletet mutat. Az 1918. év üzleti eredménye 265,855 korona, melyből részvé- nyenkint 200 koronával, 200,000 koronát fordít osztalékra, tartalékokat gyarapit és a szokásos jutalékok mellett jótékony célra 15,748 koronát fordít. Mély részvéttel emlékezik meg az igazgatósági jelentés Rudolf Mihály tanácsos, Szecskay Kornél és Erős Rezső igazgatósági tagok elhunytáról. A közgyűlést Mattyasóvszkv Lajos elnök és Fehér Gyula dr. alelnök vezette a részvényes közönség nagy érdeklődése mellett. Az összes igazgatósági jelentéseket és előterjesztéseket a közgyűlés teljes megelégedéssel egyhangúig vette tudomásul, kifejezésre juttatván ezzel azon bizalmat, mellyel a társaság vezetősége iránt változatlanul viseltetik. Végezetül az igazgatósági tagok választása ejtetett meg, melynek eredményeként a 10 régi tag újból Marosi Ferenc és Einczinger Sándor pedig uj igazgatósági tagokká választattak. A közgyűlés befejezéséül Bleszl Ferenc igazgató köszönetének adott kifejezést az elnökségnek és a szép számban megjelent részvényeseknek.-»♦- »» »♦ ♦» -»» -»»> »» ♦» ♦» ♦» -♦ Az esztergomi függetlenségi Károlyi-párt memoranduma az új megyei kormánybiztoshoz. (Folytatás.) Közel állott a megvalósuláshoz főreáliskolánk államosítása. A háború sajnos keresztül húzta ezt a számításunkat is. Most azonban újból előtérbe nyomul és pedig többé már nemcsak mint városi és helyi, hanem mint országos szükségesség. A tót vidékeink főreáliskoláiból a magyar ifjúság a jövő tanévtől kezdve nagyrészben városunkba fog özönleni. Esztergom régi szerepe újból feléled : a magyarság mentsvára lesz. A legszükségesebb, azonnali teendő tehát, hogy a kormány elrendelje a főreáliskola államosítását. Ismételve hangoztatjuk, hogy minden pillanat fontos és igy ne várjunk ezen kérdés megoldásával, hanem haladéktalanul fogjunk egyesült erővel hozzá 1 A főreáliskola elhelyezésének kérdésével kapcsolatban megoldható volna a kaszárnyák kérdése is. A kaszárnyák nem valók a város belsejébe, azok feltétlenül a Táborba volnának kitelepítendők. A kaszárnya mai hatalmas épületeiben bőven találnának elhelyezést: a főreáliskola, az elemi fiú és leány iskolák, központi fekvésénél fogva a belváros összes iskolái elhelyezhetők volnának benne. — A külső kaszárnyában elhelyezést találhatna a földmives iskola, mig a vincellér iskolát szent- györmezőn a jelenlegi vörös-kereszt kórházban tudnók elhelyezni, — legalább ideiglenesen. A felsőkereskedelmi iskolára már nagyobb összeg együtt van, a kormány jóindulatú támogatása mellett ezen iskola első osztálya is megnyitható lenne. A nőnevelés sajnos nem kielégítő városunkban. Egy állami nő intézet felállítása országos érdek! A felső vidékek eltótosítása következtében városunkra e tekintetben nagy jövő vár. Ragadjuk meg az alkalmat, sürgősen készítsünk el egy memorandumát, forduljunk a kormányhoz, — lehetetlenség, hogy elzárkóznék ezen szükséglet előtt. A tanítóképzés államosításával városunk tanitóképezdéjének államosítása is el fog következni. Talán sikerülni fog tanítónőképezdével kiegészíteni. Ez a kérdés azonban ma még nem aktuális. Okvetlenül szükséges lesz azonban egy torna-csarnok felállítása, ahol nemcsak a tanuló ifjúság, de városunk egész fiatalsága — osztálykülönbség nélkül fejlesztheti testi épségét és testének frisseségét. Ez a jövő nemzedék, a jövő Magyarország érdeke! E célból legalkalmasabb hely a Sas-telek; mig a törvényszék az Obermayer és Lieb- házak helyén épülhetne fel, amelyek már a város tulajdonát képezik. Itt említjük fel a Duna-uszoda kérdését; csekély befektetéssel még az idén a táborból nyerendő faanyagból megvalósítható lenne. A város lakóinak túlnyomó része földmivelésből él. Eminens és legfontosabb érdeke városunknak, hogy ezek helyzetén javítsunk ! Ez a kérdés valamennyiünk létérdeke I ! Ta pasztaljuk ma, hogy mennyire visz- szamaradt a földművelés és állattenyésztés. Ezen sürgősen segítenünk kell. A város összes szántóit, amelyeket haszonbérbe szokott adni, örök áron el kell adni, rétjeit legelőit javítani kell, még nagy áldozatok árán is. A halastó területéből a vizet levezetni s azt legelőnek sürgősen el kell készíteni. A konyhakertészetet állami támogatással is minden vonalon meg kell kezdeni. Gyümölcsösöket kell teremteni. Az erdei megengedett legelőkön 40 —50 darabból álló tehenészetet kell létesíteni. Az állattenyésztést mindenképpen elő kell mozdítanunk. Szükséges volna egy nagyobbszabású telep létesítése istálókkal, félszerekkel; e célból vegye meg a város a katonai kincstártól az eladó barakok egy részét, ne engedje, hogy azok spekulációs célból privát emberek kezére jussanak. — A várostól távolabb eső területek intenzivebb megmüvelhetése végett a szegényebb, vagy földnélküli földművesek számára megveendők és rajtuk tanyák építendők lennének. Á szőllőművelést is minden rendelkezésre álló eszközzel fejleszteni kellene. Kéneget es rézgálicot kell sürgősen a lehető legnagyobb mennyiségben beszerezni és azonnal szétosztani úgy, hogy a legszegényebbeknek elsősorban jusson. Gazdasági eszközöket és gépeket kell beszerezni és sürgősen szétosztani. A nagy vadak pusztításai ellen a város határát okvetlenül meg kell védeni. A helybeliek helypénz fizetési kötelessége sürgősen beszüntetendő. Baromfi- és birka tenyésztésre, valamint a méhészetre nagy gond és .súly fordítandó. Mindezen kérdések megvitatására és végrehajtására kérjük a Kormány- biztos Urat, hogy sürgősen méltóz- tassék egy értekezletet a városház tanácstermébe összehívni. Városunk büszkén tekinthet visz- sza arra, hogy falai között laktak az ország legszorgalmasabb iparosai és kézművesei. A mai iparosnemzedók is feltétlenül megérdemli Kormány- biztos Urnák és a kormánynak támogatását. Az elvesztett háború után iparosvilágunk nagy válságnak néz elébe. Eszközeik, gépeik elromolva, elkopva — ujjakat beszerezni majdnem lehetetlenség; nyers anyagot kapni csak a legnagyobb protekcióval lehet s olyan rettenetes áron, hogy az a kész áru értékesítési árának semmiképen sem felel meg. Ha nem segít a kormány sürgősen kisiparosaink baján: a válság könnyen katasztrófára fog vezetni. Ez azután nemcsak a munkaadót fogja sújtani, de épúgya munkást és családját is 1 Kormánybiztos Ur ! Itt sürgősen kell cselekedni. Az iparosság összehívását kérjük. Méltóztassék panaszaikat, terveiket, eszméiket meghal- gatni és mindezt a kormánynak tudtára adni. Különösen válságos a hadból hazatért kisiparosok és ipari munkások helyzete. Válságba jutott Esztergomban a kereskedő osztály egy része is. A háború a liszt és fűszer kereskedők egész üzleti életét tönkre tette. Vá- rosunban ráduplázott erre a fogyasztási szövetkezet létrehozása és megalakítása is. Bár a háború alatt a szövetkezet a közélelmezés terén igaz érdemeket szerzett, de viszont minden forgalmat elvont és elvon a kereskedőktől, adóalanyokat tesz tönkre és az adóalapot csökkenti. Vissza kell téríteni a szövetkezetét azon törvényes keretei közé, hogy csak saját tagjainak érdekeit mozdíthatja elő, — azon túl nem terjeszkedhetik. Hisz- szük és reméljük, hogyha a föld- művesség és iparosság meg fog erősödni : megfogják ezek a kereskedő osztályt is erősíteni! A központi szeszfőző működése helyett újból visszaállítandó lenne a kisüstön való főzés. A jelenlegi rendszer az államkincstárnak is nagyobb kárt okoz, mert a városi törköly 65 °/o-a a vidéki törköly 90 %-a nem használtatik fel szeszfőzés céljaira, a gazdák inkább trágyának használják fel. Addig is, amig ez meg nem történhetik, vegye a város kezébe a központi szeszfőzdét. Ha az ország pénzügyi és gaz- gasági helyzete meg fog szilárdulni, minden erőnket arra kell fordítani, hogy városunkban gyárak épüljenek. Vállalkozó szellem sohasem hiányzott városunkban, hanem ami nem volt: az a pénz I Jelenleg e tekintetben jobb a város polgárságának a helyzete ; s igy van reményünk, hogy e tekintetben szebb jövő fog felvirradni városunkra. Elsőrendű szükséglet munkásházak építésének sürgős megkezdése. A megoldandó kérdések közé tartozik a vízvezeték és csatornázás ügye. Ezekre nézve készek a tervek, szabályrendeletek ; a kutak tekintetében a próbák kitünően beváltak. A pénzügyi helyzet megváltozása megfogja oldani ezen kérdést. (Folyt, köv.) PÁRTÜGYEK. Isten hozott! (V. í.) Isten hozott benneteket, láng lelkű apostolai az új, magyar népköztársaságnak ! így üdvözöl benneteket elsősorban az esztergomi függetlenségi Károlyi párt és a vele szövetkezett Kisgazda és földműves párt, de üdvözöl Esztergom egész fölszabadult népe is. A megbukott és eülzött rendszer sötét árnyéka is eltűnt lelkűnkből és bevilágítja azt a szabad, független magyar köztársaság felkelt napja, melynek melegítő sugarait ti hoztátok hozzánk. Ti vagytok az elsők, akik ősi városunk népéhez szóltok a forradalom teremtett kormány nevében, ti mutatjátok a helyes irányt, melyet követni fog a szenvedésekben megedzett magyar nép. A ti lelketek hatja át érző szivünket és gondolkozó agyunkat, hogy fáradhatlan munkával segítő társaitok legyünk az ifjúköztársaság felépítésében. Ti alkottátok meg az öntudatos emberhez legméltóbb államformát és mi leszünk azok, akik minden tehetségünkkel tartjuk azt meg. Legyetek üdvözölve az ezeréves Esztergomban, mely mindenkor hű és kitartó támogatótok lesz a nehéz viszonyok közé sodort, de a népre áldásos munkátokban. Ti vagytok a mi erőnk és mi a tietek ! Isten hozott Esztergomban I A mai nagygyűlés-/összehívására a párt következő meghívóval fordul Esztergom népéhez: Az Esztergomi függetlenségi Károlyi párt a vele szövetkezett Kisgazda és földmívespárt részvételével március 9.-én, vasárnap délelőtt IO1/2 órakor a vármegyeház nagytermében nagygyűlést tart, melyen Kobek Kornél volt főispánunk és más neves politikusok kíséretében jelen lesz s felszólal dr. Vass János, vallásügyi miniszter. A minisztert, ki kíséretével gépkocsin érkezik, a vármegyeháza előtt fogadja a két párt vezetősége. A párt alábbi röpcédulákon is felhívja a közönség figyelmét: Az Esztergomi függetlenségi Károlyi párt a vele szövetkezett Kisgazda és földmíves párt nagygyűlése március 9.-én, vasárnap délelőtt IOV2 órakor a vármegyeház nagytermében. A gyűlésen több országos nevű politikus kíséretében megjelenik dr. Vass János vallásügyi miniszter, ki forradalmi kormány és a Károlyi párt programmjáról fontos kijelentéseket fog tenni. Okvetlen ott legyünk ! A nagygyűlés programmja. Délelőtt: 9 óra 30. Az egyesült pártok fogadó bizottsága a vármegyeháznál elhelyezkedik. 10 óra. Dr. Vass János vallásügyi miniszter és kíséretének megérkezése. Üdvözlőbeszéd tartja: Dr. Prikkel Marián az esztergomi Károlyi-párt elnöke. 10 óra 30. A miniszter és kísérete bevonul a vármegye dísztermébe. 10 óra 40. Nagygyűlés a vármegyeház dísztermében. A nagygyűlésen felszólalnak : A Károlyi-párt nevében dr. Prikkel Marián elnök, a Kisgazda-párt nevében Horváth Mihály elnök. 1 óra. Tisztelgő küldöttségek fogadtatása a miniszternél. A tisztelgőket dr. Szilárd Béla vm. főjegyző jelenti be. Délután: 2 óra. Szűkebbkörű pártebéd a Meizler-féle vendéglőben. Felkéretnek mindazok, kik a miniszter úrnál tisztelegni óhajtanak, hogy ezt vasárnap délelőtt 10 óráig dr. Szilárd Béla főjegyző úrnál jelentsék be. A nagygyűlésen osztjuk szét a függetlenségi Károlyi párt programmjät 1
