Esztergom és Vidéke, 1919

1919-01-30 / 09. szám

/ ESZTERGOM és VIDÉKE. 1919. január 30. / .inevezés, Garamvölgyi Vince \tó, a tardoskeddi fiú — és a paulai Vincéről nevezett nővérek veze­se alatt álló leányiskolák és kisded- óvók igazgatójává neveztetett ki. Városi közgyűlés. Hétfőn dél­után ült össze a képviselőtestület talán utoljára, hogy letárgyalja Esz­tergom város költségvetését 1919. évre. — A rengeteg tárgysorozat pontjai tömkelegét majdnem kizáró­lag a költségvetés pontjai foglalták le, melyek természetesen, fontossá­guknál fogva kell is hogy első helyen szerepeljenek. — Schwarz Adolf városi képviselő javaslatát napirend elótt ismertette polgármesterünk a közgyűléssel. A képviselő ugyanis 3 javaslatot tett. Az első zsebre menő javaslata az volt, hogy tekintettel a nagy pénzbőség következtében be­állott betéti kamatok leszállitására időszerű volna a város amortizációs és függő adósságait olcsóbb pénzzel helyettesíteni. A második szintén életrevaló javaslata, hogy értéke­sítse még most a város a Rudolf- féle telket, melyen főreáliskola úgy sem fog felépülni és végül javasolja, hogy tekintettel a nagy fahiányra — adja el a város a Primásszigeten levő fáit. — Mind a három javas­latot a pénzügyi bizottság, illetve a gazdasági bizottságának adta ki a közgyűlés. Ezután tárgyalni kezdte a közgyűlés a város költségvetését, melyet Csányi József volt h. szám­vevő adott elő a beteg Huray főszám­vevő helyett. Jó régi szokás szerint megindult az érdemleges és nem érdemleges hozzászólás áradata. Több városi atya megunva a sok beszédet és egyenkint távoztak, de az idő sem állott meg s 7 óra lett. A költ­ségvetési vitát másnapra kellett ha­lasztani. — Kedden folytatta kép­viselőtestületünk a rendes közgyű­lést. Kevés hozzászólással peregtek le a tárgysorozat pontjai egész a halastó ügyéig. Jakus János számok­ban mutatta ki azon kárt, melyet a partbirtokosok szenvedtek a halastó miatt, de a város is az ottani föl­dekben. Tátus János ecsetelte a halastó történetét és rámutatott, hogy milyen Ígéretet kapott annak idején a gazdaközönség, de a megvalósu­lás soha be nem következett. — Az esetleges perről azután hosszú vita keletkezett, melyben Zwillinger Fe­renc dr., Wiplinger Ödön dr. fejtette ki nézetét és Prokopp Gyula dr. vá­rosi ügyész pártatlan felvilágosításai voltak érdekesek. Mátéffy Viktor plé­bános vetett véget a hosszadalmas vitának azzal, hogy a jogi részét úgysem tudja a képviselőtestület eldönteni, tekintve a gazdaközönség sérelmét hozzon határozatot, hogy a tó csapoltassék le és a tanács jávaslata szerint alakíttassák át le­gelő és hasznavehető földé. Névsze- rint szavaztak a képviselők és 25 szavazattal 3 ellenében kimondották a tó megszüntetését. Mint érdekes, de szokatlan dolgot említjük meg, hogy a karzat is résztvett a vitában. A hallgatóság erősen lévén érdekelve a halastó ügyében, bele vitatkozott a tárgyalásba. — Igazán kívánatos lenne, ha sem a közgyűlés, sem a bíróság, sem a közönségnek nem volna többet alkalma ezen odiozus ügyben mégegyszer tárgyalnia. A tárgysorozat többi pontját csaknem hozzászólás nélkül vette tudomásul a képviselőtestület és csakis igy volt lehetséges 2 nap alatt végezni a 61 rendes és 3 pótponttal terhe lt tárgy- sorozattal. A képviselőtestületekről. Be­fellegzett a képviselőtestületeknek országszerte, mint azt Az Est teg­napi száma Írja. A minisztertanács elfogadta a belügyminiszter két nép­törvényjavaslatát, mely szerint az egyik a törvényhatósági és rendezett tanácsú város törvényhatósági bizott­ságainak, illetőleg képviselőtestületei­nek ideiglenes megszüntetéséről és ezek helyébe városi néptanácsok ala­kításáról intézkedik. Az új közigaz­gatás igy fog festeni: A városi nép­tanács a volt tanács tisztviselő tag­jaiból és a kormánybiztosok által kinevezendő külső tanácstagokból fog állani. Ezeknek száma legalább ket­tővel és legfeljebb néggyel lesz több, mint a tisztviselő tagok száma. — Mindez állítólag azért lesz igy mert sok helyen nem engedik a közigaz­gatás ezen szervét működni. (Kik?) Majd tovább igy szól a tudósítás: a forradalmi pártok kijelölései lesznek irányapók és igy a néptanácsokba a pártok bizalmi emberei fognak be­kerülni. — Kíváncsian várjuk Esz­tergom néptanácsának névsorát, de előre is meg kell jegyeznünk, hogy a néptanács csak -ideiglenes lesz, a város pedig örökös, tehát a kineve­zésnél személyes garanciákat kérünk már most a város érdekében és hang­súlyoznunk kell, hogy lényeges kü­lönbség van a városi és az orszá­gos pártpolitika között. Ház eladás. A Magyar Király szálló gazdát cserélt, amennyiben eddigi tulajdonosa azt eladta Stern Hermannak. Úgy halljuk, hogy nagy átalakításokat tervez az új háztulaj­donos. Öngyilkosság. Szerelmi bánatá­ban lúgkő oldatot ivott Gróf Kati dorogi leány és a méregtől meg is halt. Bejelentő hivatal. Mai nappal lép életbe városunkban ezen régen nélkülözött hivatal, mely azonban most, mikor Bpestről eltávolítják az idegeneket nagy fontossággal bir a köz- ren szempontjából. Dobszó és falraga­szokon fogják jelentkezésre szólítani az idegeneket. A hivatal főnöke Szikszai Sándor rendőrfogalmazó, aki mellé a kormánybiztos Gősy György süttői és Tabi László bajnai jegyzőt osz­totta be. A bejelentő hivatalos helyi­sége a Viziváros-Szenttamási kör he­lyiségében (Vörösmarthy utca) nyert elhelyezést. Helyreigazítás. Múlt vasárnapi számunkban „A Hadirokkantak“ cí­mű hírünkbe egy sajtóhiba csúszott be, u. i. úgy lett közölve, hogy a 26-osok rokkant-alapja 6,300.000 koronából áll, holott csak 300.000 korona az összeg, melyet a hadirok­kantak helybeli fiókja átvett keze­lésbe. A hazafias cséviek. Múlt szom­baton rendkívül érdekes ügyben tar­tott vizsgálatot a tanfelügyelő Csé- ven. Tudósítónk következő értesítést küldte : — Névtelen följelentés ment Csévről a közoktatásügyi miniszter­hez, melyben a névtelenek arról pa­naszkodnak, hogy a csévi állami elemi iskolában a tanítók a minisz­teri rendeletet be nem tartják és nem tanítanak tótul. Azzal fenyege­tőznek feljele ntésülflben, hogy inkább csatlakoznak Cseh-Szlovákiához, ha bajuk orvosolva nem lesz. A felje­lentés kifogástalan magyarsággal van megfogalmazva, az Írást tekintve azonban azt a benyomást teszi az emberre, mintha azt intelligens em­ber mondta volna tollba. — A tan- felügyelő miniszteri utasításra vizs­gálatot indított, melyen az elöljáró­ság, Nemzeti Tanács és a gondnok­ság vett részt. Egyhangúan elitélték a vádaskodó névteleneket és kérték a tanítókat, hogy ezentúl is tanítsa­nak magyarul és csak kisegítő nyel­vül használják a tót nyelvet, kérik azonban, hogy a vallástan mint | eddig is, tót nyelven taníttassák. A magyar nyelv tanítását nemcsak szükségesnek, hanem hazafias csele­kedetnek is minősítik. Eddig a tudósí­tás. Magunk részéről is van némi hozzáfűzni valónk az ügyhöz. Mi a cséviek hazafiságában soha sem ké­telkedtünk és azon reményünknek adunk kifejezést, hogy ha nyelvben eltérünk is egymástól, de ezeréves hazánk érdekében egyek leszünk és visszafogják mindig utasítani az aknamunkát végzőket. — A csévi eset intő példa lehet a másik két- három tót nyelvű községnek is, de különösen azoknak, akik ily névte­lenül szeretik szítani a nemzetiségi tüzet és el ne felejtsék, hogy a nép előbb vagy utóbb megfogja őket hazudtolni. Petróleum. Kedden este több te­herautót kisértek a városház udva­rára, melyek hordókban petróleumot és cukrot szállítottak. A szegény petróleuméhes lakosság persze ab­ban a tudatban élt még tegnap is, hogy ez zsákmányolt petróleum, me­lyet a csehek akartak átcsempészni a hídon és most a mienk maradt. Utána jártunk a dolognak és meg­tudtuk, hogy az bizony szabályszerű igazolvánnyal van ellátva és Párkányt illeti. Nekünk tehát a hír és felizga­tott fantáziánkon kívül más nem ma­radt belőle. Az államvasut vonalain nincs teherforgalom. A szénhiany miatt az államvasutak Magyarország egész területén kényszerítve voltak be­szüntetni a teherforgalmat. A teher forgalom pár nap óta az összes ál- lamvasutakon szünetel. Az áruforga­lom szünetelését a szénhiány okozza, mely súlyos viszonyok közé hozza az államvasutakat. Az áruforgalom már eddig is részben szünetelt a sok forgalmi nehézségek miatt. A for­galmizavarok miatt eddig is súlyos károk háromlottak a magyar iparra, kereskedelemre és a közgazdasági életre egyaránt. A teherforgalom tel­jes beszüntetés a nehéz viszonyokat még súlyosabbá fogja tenni. A kormány felemeli a negyven- nyolcas honvédek és özvegyeik nyugdíját. A kormány a polgári nyugdíjasok illetményeit felemelte már s most avval a tervvel foglalkozik, hogy a 48-as honvédek és özvegyei­nek nyugdíját is felemeli. A felemelt nyugdíj ez ev január elsejétől jár. Budapesten három napnál to­vább csak igazolvánnyal lehet tartózkodni. Mint tervről már hirt adtunk a belügyminiszter múlt na­pokban megjelenő rendeletéről, mely szerint Budapesten felállították a me­nekültek ellenőrző bizottságát, mely 20.-an megkezdette működését. Aki ezentúl Budapestre érkezik, köteles a bizottságnál jelentkezni. Ez a bi­zottság állapítja meg az ott tartóz­kodás szükségességét és csak az általa kiállított igazolvánnyal lehet hosszabb ideig Budapesten tartóz­kodni. Premium a fölmondható hadi­kölcsönökre. Az első, második és és harmadik kibocsátású öt és fél- százalékos zárolt magyar hadiköl- csön 1920-ban felmondható. Tekin­tettel arra, hogy ezidőszerint a há­rom hadikölcsön árfolyama 22 szá­zalékkal névértéken alul van, a be­váltás a kincstárra nézve rendkívül kedvezőtlen volna. Hir szerint illeté­kes helyen fontolóra vették, hogy miként lehetne megfelelő művelettel a beváltásnál mutatkozó károsodást a kincstárra nézve ellensúlyozni. Újabban az az idea merült fel, hogy a kincstár e három 5 és félszázalé­kos hadikölcsönkötvény tulajdono­sainak tízszázalékos készpénzprémi­umot térítsen meg és az 5 és fél­százalékos kamatbázist hat százalékra növeljék, egyúttal azonban változ­tassák meg a fölmondást olyan irány­ban, hogy a kötvénytulajdonos azzal csak 1924-ben élhessen. A hadifogságot beszámítják a nyugdíjba. A _ hadügyminisztérium közli, hogy a minisztertanácsi hatá­rozat értelmében a nyugdíj kiszabá­sánál a hadifogságban eltöltött idő éppen úgy számít, mintha a nyugdí­jazandó a fogság ideje alatt hadiszol­gálatot teljesített volna. Esik a föld ára. A horribilis ma­gasságra emelkedett árak, amelyek­kel eddig a földet fizették nap­ról napra kezdenek esni és pedig immár nagyobb arányban és roha­mosan. Hogy ez az áresés milyen, azt legjobban az bizonyítja, hogy a legutóbbi árlejtések alkalmával azo­kért a földekért, amelyeket Arad városa 150—200 koronáért adott bérbe holdankint, mindössze 30—40 koronát Ígértek. És a város annyi­ért is bérbeadja, mert alapos az ag­godalma, hogy néhány hét múlva annyit sem kapna értük .\ Levelezhetnek az olaszoknál levő hadifoglyok. Hírek vannak forgalomban, hogy az olasz hadifog­ságban levő katonáinknak megtiltot­ták, hogy haza Írhassanak. A had­ügyminisztérium ezért az olasz had­vezetőséghez fordult, ahonnan azt a távirati választ kapta, hogy a ma­gyar hadifoglyoknak a hozzátarto­zóikkal való levelezést nem tiltot­ták meg. A „Vasárnapi Újság“ január 26-iki száma bőségesen közli az ér­dekes képeket az amerikai politikai küldöttség budapesti tartózkododásá- ról, a német légi járművek és mesz- szehordó ágyúk pusztításairól Páris- ban, most utólag közzétett adatok alapján, az angolok által elfoglalt Szíria ősi műemlékeiről, stb. Szép- irodalmi olvasmányok : Moly Tamas regénye, Szász Béla verse, Csűrös Zoltán novellája, cikk a megszállott területek magyar szintársulataiak sor­sáról, Rosny fantasztikus regénye A föld halála. Egyéb közlemények: Wagner Sándor, a most elhunyt hír­neves magyar festőművész arcképe s a rendes heti rovatok: Irodalom és mű­vészet, sakk-játék, halálozás. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 10 korona. — Megren­delhető a „Vasárnapi Újság“ kiadó- hivatalában (Budapest, IV, Egyetem­utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Önkéntes árverés. Az előbb a Kath. Legény- egyletnek tulajdonát képezett, jelenleg Adorján János és tár­sai nevén írt az esztergomi 1581. sz. betétben A I. 2. sorsz. 1392. hrsz. a 140 □ öl kiterjedésű ház (Csernoch János-út felőli rész) a folyó évi február hó 2°án délelőtt 10 órakor dr. Popper Dezső ügyvéd irodájában Esztergomban megtartandó önkéntes árveré­sen a legtöbbet ígérőnek kész- pénzfizetés mellett eladatni fog. Eladók fenntartják maguknak a jogot, hogy az árverésen meg­ajánlott vételár elfogadásáról nyilatkozzanak. Bővebb felvilágosítást a tenntnevezett ügyvéd ad. 165/919 Nyomatott Lai&zky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—ao. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom