Esztergom és Vidéke, 1919

1919-10-18 / 85.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Mi következzék az ébredésre? Az ébredő magyarok még mindig csak ébrednék, keltegetik egymást. .. Nem csodál Oly mélyen aludtunk, szinte beledermedtünk. De lassanlassan helyreáll vérkeringésünk, föleszmélünk, kezdjük meglátni, mi történt köröttünk . . . Siralmas képek . . . Elpusztult minden az alvók felett 1 . . . Hitvány papirrongyokat szorongatunk zsibbadt markunkban, az elaltató mákony szines álmainak rideg valóságát I . . . Mi következzék most ? . . . Mihez fogjunk elárult eszményeink értékes javaink értéktelen és becstelen árával 1 ?.. . Lökjük el magunktól és ha már anyagilag szegényekké váltunk, legyünk azok alakilag is 1 Ne ámítsuk magunkat gyermekek módjára ! A mi vagyonunk a fennmaradt lelki és testi erőnkben van ; ha össze tudjuk adni ezt az erőt, ha egy irányba tudjuk indítani ennek az erőnek a működését, lehetünk még egyszer hatalmi tényező, lehetünk újra nemzeti állam, akiket nem tiporhat sárba megvetéssel semmiféle fajzat! Tehát — összevonni a megmaradt erőket! Ez az első teendőnk. — Induljon még a magához tért nemzeti társadalmunk minden rétege és rázzon le magáról minden olyan elemet, akinek s aminek kikiáltó szerepe volt erkölcsi és anyagi javaink szégyenletes kótya-vetyéjénél. Ne engedjen az újra felvett irány zászlajához, kormányához senkit, aki megtagadta már a múltban egyszer az új életre kelt eszmékkel való közössegét, aki nem mert, nem akart vagy nem is tudott hinni bennük l... Vonjuk össze megmaradt erőinket és védjük meg azokat a megmételyezéstől. Foglalkoztassuk és gyarapitsuk! — Lássunk tisztán; nem arról van szó, hogy a szavazók egyelőre megállapított kontingensét gyűjtsük össze a kongó urna köré, hanem küzdeni, támadni és védeni képes harcosokat, akik értékelni tudják összerejüket, akarni a célt és használni az odavezető eszközöket... Legyenek katonák, politikusok és munkás polgárok egy személyben, ne hiányozzék belőlük egyik képesség sem és ne nője túl bennük egyik se a másikat. Egész emberek legyenek, amennyire egész ember lehet a homo sapiens, Krisztus szociológiájának a neveltje Krisztus után a XX. században! . . . Aki két ezredév után is kicsinyhitű még, aki nem hiszi, hogy ilyen egész embereket lehet társadalmilag alakítani, az ne akarjon apostol lenni, mert pártvezérré növi ki magát! . . . Prbbatum est ? . . . Megkíséreltük már ? . . . Nem áll; tévedni méltóztatnak hölgyeim és uraim 1.. r Ami eddigi egyleti játékaink valóban játékok voltak csupán, egyes kiválasztottak ünneplése és ünnepeltetése. Ezenkívül közéletünk, társaséletünk elfulladt a füstben, kimerült a poharazásban, elernyedt a kártyában . . . Volt még egy fullasztó eleme — a közöny \ . . . Hol nem ismerik ezt a hazai átkot! ?. . . Fáradtak vagyunk? . . . éhesek vagyunk ?... kizsaroltak vagyunk ?... Lehet, — de még élünk és úgy érzem, úgy tudom, halottak lenni nem akarunk ! . . . Mi következzék tehát az ébredés után ? . . . Az, ami nem volt eddig köztünk: egészséges közélet, tudatos .nemzeti élet, eleven keresztény élet, ahol ki-ki érzi, tudja magáról, hogy nem áll egyedül, hanem része, szerves része egy megdönthetetlen nagy testnek, a keresztény magyar nemzetnek I Padányi Andor. Hivatalos rész. Esztergom vármegye alispánjától. 3082/1919. szám. Tárgy: Az 1919. évi buza, rozs, kétszeres, köles, tatárka és árpatermésnek zár alá vétele és igénybevétele, a háziszükséglet mérvének megállapítása, a nem termelő lakosság ellátása és vámőrlés szabályozása. Körrendelet. Esztergom szab. kir. város polgármestere és valamennyi községi Elöljáróságnak. (Folytatás.) A porlási százalékot őrlésnél és hántolásnál a tényleg feldolgozás alá vett gabona 2 (kettő) százalékánál, darálásnál, zúzásnál és egyéb feldolgozásnál 1 (egy) százalékban állapítom meg. 10. §. Rostálás céljából a malomnak (darálónak) gabonát átvenni nem szabad, ocsút darálni pedig csak őrlési tanúsítvánnyal szabad a darálásért megállapított vámért. 11. §. Tilos a malomnak az őrlési vám cimén kapott terményt felőrölni vagy bármely más módon feldolgozni. Tilos az őröltető felek terménye helyett a vámbaőrölt vagy pedig egyéb őrlemény készletet kiszolgáltatni, úgyszintén tilos a behozott őrlési tanúsítvány alapján részletekben őrölni. Tilos továbbá a malomnak más mint a Haditermény R.-t. részére terményt, lisztet vagy bármely malomterméket eladni vagy azt más módon forgalomba hozni. 12. §. Őrlési kimutatás és őrlési tanúsítvány nyomtatványok továbbra is az állami gazdasági felügyelőségnél szerezhető be. 13. §. Idegen községben" őrletőkre vonatkozó, a 2484/1919. alispáni rendelettel elrendelt bejelentési kötelezettség továbbra is fennmarad. 14. §. Aki a jelen rendelet vafÉmely rendelkezését megszegi vagy megszegésnél bármely módon közreműködik, kihágást, követ el és 6 hónapig terjedhető elzárással és kéttzer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, ezenfelül az ületéktelenül elért haszon kétszerese fog büntetésként kirovatni. Ama készlet melyre nézve a kihágást elkövették elkobzandó. Az elkobzott készlet értékének egy ötöde a feljelentőt, a többi része a felmerült költség levonásával a hadirokantak segély alapját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet mely a birtokost a fennálló rendeletek értelmében saját házi és gazdasági szükséglet cimén illeti meg. Esztergom, 1919. okt. 8. Alispán helyett: Dr. Szilárd s. k. vm. főjegyző. A magyar földmivelésügyi minisztérium. 13331/III. 1919. sz. Rendelet. A szarvasmarhák, jakok és sertések belföldi forgalmának szabályozásáról. Budapest és a nagyobb fogyasztási piacok hússzükségleteinek fedezése és a szabad kereskedelem visszaállítása érdekében elrendelem, hogy: szarvasmarhákat (beleértve borjúkat) juhokat, kecskéket és lovakat külön vásárlási igazolvány nélkül gazdák, továbbá levágás céljából iparigazolvánnyal ellátott kereskedők és mészárosok, budapesi bizományos cégek, valamint további intézkedésig az Állat és Húsforgalmi Központ akár vásárokon, akár közvetlenül az állattulajdonosnal szabadon vásárolhatnak. Az ekként vásárolt allatok akár lábon hajtva, akár vasúton szállítva szállítási igazolvány nélkül küldhetők Budapestre vagy egyéb belföldi helyre. Szarvasmarhát, juhot, kecskét és lovat az ország területén kivül eső helyre vasúton szállítva vagy lábon hajtva a földmivelésügyi minisztérium külön engedélye nélkül kivinni titos. — Felhívom a hatóságokat és hatósági állatorvosokat, hogy ezen tilalom betartását a legszigorúbban ellenőrizzék és hogy a kicsempészést hathatósan megakadályozzák. Egyébként az allatforgalom állategészségügyi rendőri kezelésére nézve az 1918. évi október 30-ig érvényben volt törvények és rendeletek érvényesek. — Budapest, 1919. augusztus 13. GyŐry s. k. ügyvivő miniszter. 3829/1919. szám. HATÁROZAT: Fenti hirdetmény közhirré tétel céljából a városházi hirdető táblán kifüggesztendő s a helyi lapoknak megküldendő. Esztergom, 1919. okt. 17. Dr. Antóny s. k. polgármester. HIREK. A kirakatok. Közben azért megtelnek a kirakatok szebbnél-szebb portékával és az élelmiszer sem hiányzik már. Igaz, hogy azelőtt a boldog békében egy sarokházat lehetett venni, mint amennyiért most egy valamirevaló női ruhát, de azért van minden. Sőt az utcák arculata is barátságosabb, aki csak teheti, az csinosítja üzletét és házatáját. A sötétben bujkáló gyáva rémhírterjesztők, (mert most is vannak ám ilyenek, bár nem mutat szúrós szemű vörös katona rájuk a falragaszokról), ezek a gyáva fickók blokádról suttognak és ujabb kiéheztetésről. Persze ez mind azért van, hogy az árakkal spekulálhassanak. Nincs itt blokád, Van itt minden. Méreg drága, de van. Most már azt kellene elérnünk, hogy meg is vehessük azi a sok kínálkozó értéket, ami a kirakatból csábit bennünket. Erre legjobb módszer lenne az, ha elhallgattatnánk a rémisztgetőket. Azután megpróbálnánk egyszerűsíteni a pénzügyeket. Minek nagyzolunk? Elosztanánk az áruk árát — mondjuk — hárommal. Ugyanakkor munkabérnek, anyagnak, élelemnek, italnak, ruhának szóval mindennek az árat harmadára szállítanánk. Az egész vonalon, egyszerre az országban minden harmadára szállna, akkor nem lenne szegényebb senki, hanem kisebb számokban beszélnénk, nem kellene egy zsák pénzt vinni magunkkal bevásárlásainkra és ugyanannyit vehetnénk, mint most. Az se lenne sok, de kevesebb és jobb papirt cipelnénk magunkkal. Talán majd rájönnek, hogy ez a paraszti számítás nem is bolondság. Csak az a baj, hogy mindenki a másik fizetését leszállítaná ugyan, de a sajátját nem engedné. Esküvő. Güntherirei Büttner Károly szigorló orvos és Brutsy Mária ma szombaton fél 1 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi plébánia templomban. Női konferenciák. A keresztény szociális nők helyi szervezete állandóan erősbödik. Az utolsó gyűlésen Brenner Juliska tartott tartalmas és lebilincselő előadást a női lélek társadalmi hivatásáról. Vasárnap d. u. 4 órakor ugyancsak a főgimnázium dísztermében lesz az előadás. Szabad átvitel Német-Ausztrián át. Eddig Német-Ausztriába a bevitel és átvitel számos árúra nézve zárolva volt és minden egyes esetben külön engedélyt kellett kérni. A békeszerződés Ausztriát az átvitel szabaddátételére kötelezte. Ennek megfelelően az osztrák kormány a korlátozást beszüntette és az átvitelt minden árúra nézve szabaddá tette. Kivételt képeznek az egyedárúsági cikkek, amelyekre nézve külön engedély szükséges, valamint a hadsereg szükségletére szolgáló cikkek. A