Esztergom és Vidéke, 1919

1919-09-17 / 58.szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Az ok és okozat. (V. I.) Három évtized óta figyelem a politikai élet minden fázisát, részt vettem annak aktiv életében, mozgalmaiban. . Szemeim előtt folyt le nem egy történelembe vágó mozgalom, de következetesen láttam a destruktiv politikai korrupciót. A liberális párt felhasznált minden eszközt, az osztrák pénzt, az uralkodó hatalmát és letörte az ellenzék erejét. A nemzetiségek döntötték a liberális képviselőket, akik bankokba, nagyvállalatokba helyezkedtek el és bármennyire hangoztatták is nemzeti mivoltukat, tulajdonképen elnemzetietlenítették az országot. Vesztegetés, etetés, itatással csináltak választásokat és hamisan mutatták be a világ előtt az ország akaratát. Tönkretették a nemzet gerincét — a kisbirtokosságot. Megmételyezték a közvéleményt és segítették a fajilag is tőlünk távol álló elemek uralmát. A szociális szükségletek mind-mind jobban és nagyobb arányokban tolultak előtérbe és a helyett, hogy ezek kielégítését csak megkísérelni is iparkodott volna a liberális kormány és pártja, engedte a tömegeket belefeküdni az internacionalizmus karjaiba, teljesen kiszolgáltatta a Weltner és Izraeleknek. A liberalizmus bukásával egy ujabb és még veszedelmesebb kóros tünet mutatkozott politikai életünkben. Az új parlamenti többség már nyílt panamák utján szerzett pénzen választatott meg, amely erőszakoskodott és szövetkezett mindennel, csakhogy hatalmát megtartsa. Ezek után kérdezem, nem ezek voltak-e okai már akkor az ország mostani rettenetes sorsának? Nem azok voltak-e szülői Kún Béla és Kunfi Zsigáknak, akik pénzzel mételyezték meg a népet? Nem azok voltak-e okai, akik pénzintézeteikkel hamis választásokat csináltak? és igy meg rontva a nép erkölcsét, elvéve hitét, lehetővé tették, hogy egy őrült Szamuelli uralkodjék. Ezek a nagy és kis urak most csak mellöket verhetik, de sem általánosságban, sem egyesek felett bírálatot mondani nincsenek feljogosítva. Álljanak félre, üljenek le pénzes zsákjaikra, foglaljanak helyet pénzintézetük bársonyos irodáiban, mert most nincs szükség reájuk. A komoly nemzetépítési munkánál nem használhatjuk a mindenkori kormány uszályhordozóit, a kis és nagy pénzkortesek ideje lejárt, ők nyomták az ország kezébe a koldus botot. Majd megpróbáljuk az országot felemelni pénz nélkül, tisztult néperkölccsel, margitszigeti panama helyett munkával szerzett pénzzel és nagyhangú, de minden hatalomnak behódoló emberek helyett erős gerinces férfiakkal. |

j Telefon, -Távirat Jugoszlávia kormánya lemondott. Belgrád, szept. 16. Délszlávi sajtó iroda jelenti: Davidovits miniszterelnök ma délután átadta a régensnek az egész kormány lemondását. Sándor trónörökös, régens elfogadta a lemondást. Francia és cseh fegyverközösségről. Paris, Petit Parissen hosszú interjút közöl Pelle tábornokkal a franciacseh fegyverközösségről. A tábornok kijelentette, hogy lehetetlen elképzelni olyan szövetségi kombinációt, amelyben Franciaország és Csehszlovák kormány ne volnának ugyanazon oldalon. Az orosz fehér csapatok előnyomulása. Paris, szept. 16. Reuter ügynökség jelenti: észak-orosz kormány csapatainak előnyomulása a vologdai vasút mentén egyre tart. Általános helyzet a szibériai fronton nagyon javul. Sgy francia miniszter Németországról Paris, szept. 16. Cesseur miniszter beszedet mondott a kamarában a békeszerződés tárgyalásánál, hogy a német kormány nagy pénzbüntetés terhe mellett rendelte el az elhurcolt anyagok kötelező bejelentését és az elhajtott marhák bejelentését. Németország köteles lesz mindenféle, gyártmányú gépeinek harminc százalékát átadni hogy a felszabadított területeken levő üzemek ismét megkezdhessék a munkát. Franciaország 1920 végéig 3,800.000 tonna hajóteretfog építeni, ezt azonban 5,000.000 tonnáig kell fokozni, hogy a kereskedelmi függetlenséget fenntarthassák. Németország köteles lesz havonként 2-500,000 millió tonna kőszenet szállítani, beszámítva Saar területén termelt szenet is. Most azonban csak 1,668.000 tonnát kapunk havonként. Németországnak módiában lesz évenként 5 milliárdot törleszteni. Kártalanításban Németországnak 1920. júLIUS l-ig 25 milliárdot kell fizetnie aranyban. A német Nadófizetők másfélszer annyi terhet fognak viselni, mint a franciák. Egy kommunista főhóhér vallatása. Budapest, szept. 16. A margitköruti katonai börtönben mostanában Dirnfeld Izidor a legérdekesebb lakó. Még a főhóhéroknál Korvin Ottónál, Kohn-Kerekes Árpádnál, Cserny Józsefnél is érdekesebb alakja, még mindig a titokzatosság szürke fátvolába borul. A nyomozó hatóságok hetek óta teljesen tanácstalanul állanak vele szemben. Dirnfeld ugyanis vérfagyasztó nyugalommal, higgadt logikára valló előadásban ismerte be ugy a rendőri közegek, mint vizsgálóbirái előtt, hogy az üllői uti Ferenc József laktanyában százhatvan embert akasztott fel. Rettenetes bűnhalmazát nyugodt előadása önkénytelenül az a meggyőződést keltette fel a hatóságban, hogy Dirnfeld Izidor nem normális, ekszaltált lelkű ember, aki szerepelni akar bűnözés nélkül. A Lenin-fiuk hírességei között azonban a tüzetes orvosi vizsgálat megállapította, hogy Dirnfeld elméjének nincs semmi baja. Később mégis felébredt a kétség. Dirnfeld ugyanis további kihallgatásai során azt vallotta, hogy az akasztás tudományát ő az orosz bolsevistáktól tanulta, mint hadifogoly és kiderült, hogy Dirnfeld még katona sem volt, nemhogy hadifogoly lett volna. Detektívek kivitték a Ferenc József laktanyába, ahol nagy helyismerettel kalauzolta őket. Megmutatta, hogy hol történtek a kivégzések, azonban aki a vörös uralom alatt ott volt, nem emlékszik sem Dirnfeldre, sem a tömeg akasztásokra. Dirnfeld határozottan állítja most is, hogy 160 embert végzett ki. Legutóbb azt is bevallotta, hogy a bűncselekményeket egy Dénes nevű parancsnok rendeletére követte el és segítőtársa egy Tekete László nevű vörös katona volt. Áldozatai közül csak egyre emlékszik. Ennek Varsányi volt a neve. Magas, erős, körszakállas férfi volt. Az államügyészség elhatározta, hogy a nagy nyilvánossághoz fordul. Budapest és vidéke lakói között biztosan akadnak sokan akik ismerik a titokzatos fogoly múltját és cselekedeteit s nyomravezeti a hatóságot. Ezért felhív az államügyész mindenkit, akinek tudomása van, avagy tényállás teljes kiderítése érdekében bármely bizonyítékot tud megjelölni, hogy szóval vagy írásban jelentkezzék az orsz. központi nyomozó testület ve^zetőségénél '(Budapest II. Margitkörút 85. szám.) Dirnfeld Izidor harmincegy éves, izraelita, Gyimekosztolányi születésű, budapesti cukrászsegéd. Kún Béla cselédjének vallomása. Budapest, szept. 16. A rendőrségnek sikerült Kún Béla szobalányát előállítani, aki szenzációs vallomást tett arról a gazdálkodásról, mely a Szovjet Házban volt. A szobalányt Széles Mariskának hívják, akivel Kún elutazása előtt ötvösucca 7. számú házban Péter István gondnokhoz batyukat vitetett. Ezekben a batyukban fehérneműek voltak, idegen monogrammokkal. És mikor a batyukért a Szovjet Házba ment, ott sokáig megváratták, türelmetlenségében benyitott egy szobába, ahol egy Sörös nevű ember volt. A Szovjet Ház parancsnoka és Timár Szeréna, Kún Béla titkárnője, akik egy hatalmas ládában kotorásztak, amely színültig tele volt kék pénzzel és jó fehér pénzzel. A parancsnok és titkárnője nyilván Kún Béla zsákmányát dézsmálták, miért igen megdöbbentette őket a váratlan látogató. Sörös belemarkolt a ládába s egy csomó fehér pénzt nyomott a leány kezébe ezekkel a szavakkal, hallgasson, azonnal lesz kocsi, ő zsebre tette a pénzt, amelyet később megolvasott s húszezer korona volt jó fehér pénzben. A három batyut azután elszállították. A ládáról még elmondotta a szobalány, hogy Szamuelly Tibor vitette oda. A pénzen kivül, * ezüst és arany nemű is volt benne. A leány még elmondotta, hogy augusztus elsején Kún Bélánénak egyik nővére Gál Margit, egy súlyos koffert vitetett át a Szovjet Házból a Ritz-szállóba s azt mondották, hogy Gál Margit fehérneműje volt benne. De a koffer olyan súlyos volt s azt a benyomást tette, hogy feltétlenül arany és ezüst nemű lehetett benne. Széles Mariska még elmondotta, hogy egy alkalommal el akart Kún Bélától távozni azzal az ürüggyel, hogy férjhez megy. Felmondott, de Kún Béla magához hivatta s megfenyítette. Ha elmegy, akkor gyermekének áldozata lesz, mert gyermeke annyira szereti s nem engedheti, hogy most máshoz szokjék. A szobalány megértette a fenyegetést, hogy elteszik láb alól. Széles Mariskát a kihallgatás után egyelőre őrizetbe vették.