Esztergom és Vidéke, 1919

1919-08-31 / 45. szám

Takarékpénztári igazgatósági ülés. Az Esztergomi Takarékpénztár. Rt. igazgatósága a tanácsköztársasági rendszer békóiból felszabadulva, f. hó 14.-én első izben ülésezett, melyen Bleszl Ferencz igazgató kimerítő jelentést adott a dicstelen korszak minden, főként az intézetet érintett mozzanatáról. A jelentésből kitűnik, hogy a súlyosan leverő adatok tömege még kiszámíthatatlan káros következményekkel járhat, annak dacára, hogy az intézetet egyenes veszteség nem érte; mert az igazgató erélyes fellépése folytán az intézet készpénze úgy a saját, mint ügyfelei által letétbe helyezett értékpapírok érintetlenek, rossz fehér pénzből készlete semmisem maradt; hitelt a tanácskormány részére nem nyitott és általában az intézet vezetése és kezelése a régi rend szellemében folyik és igy a kölcsönök folyósítása is újból megkezdetett. Különös elismerés hangján méltatta az igazgatói jelentés az intézeti tisztikar működését, kiknek a tanácskormány rendelkezése szerint megállapított fizetését hatályon kivül helyezte. Bejelentette elnöklő igazgató, hogy a helyi 1 és 2 koronás szükségpénzből 300.000 K került forgalomba, melyekért a három helyi pénzintézet továbbra is szavatol, mivel a Takarékpénztárra eső 150.000 K fejében régi kék és részben jó fehér pénz van letétbe helyezve, úgyszintén az Iparbank által forgalomba hozott 100.000 K és a Hitelbank által kiadott 50.000 koronának az Osztr. Magyar Bank által elismert jó fehér pénz, teljes értékében képezi fedezetét és igy ezen pénzutalványok bárki által nyugodtan elfogadhatók. Bevonásuk idejéről később határoznak. A féléves forgalom adatai élénken feltárják a 4 havi rombolás képét; aggodalomra azonban nem az üzleti tőkék csökkenése, mint inkább azok jövedelmezőségi viszonya ad inkább okot, mert a jövedelmeket, a túl magasra szökött költségek túlszárnyalják. Az ülés végezetül hálásan örökíti meg jegyzőkönyvében Bleszl igazgató önfeláldozó magatartását és a kommün idejében kifejtett tevékenységét. Itt adjuk hírül azt is, hogy a Takarékpénztár az ez évben esedékes részvényenkénti 200 korona osztalékot azoknak, kik azt a kommunizmus előtt fel nem vették, most utólag akadálytalanul kifizeti. • HÍREK. A város üdvözlete. Az uj kormány megalakulása alkalmából a polgármester a város közönsége nevében a következő táviratot küldte a kormányelnöknek: „Nagyméltó ságú Friedrich István miniszterelnök úrnak Budapest. Esztergom város közönségének nevében igaz szívvel, nemes lelkesedéssel köszöntöm sokat szenvedett nemzetünk élén. Bátor, egyenes jelleme és akarata a világháború borzalmas összeomlásában meg nem tört magyar nép lelkének ezer éves tulajdona, mely hittel, szeretettel és munkával egy szebb, egy boldogabb kornak és a magyarság ujjáébredéséhek fenséges hajnalát hasítja fel". Dr. Antony Béla polgármester. Az Esztergomi Keresztény Szocialista Párt ma vasárnap, aug. hó 31.-én délelőtt fél 11 órakor a vármegyeháza udvarában nagy zászlóbontó gyűlést tart. Magyar ha zánk jövőjéről, — sorsunkról lesz szó! Nők és férfiak, legyetek ott mindannyian! Új záróra. A kedélyek lecsillapulasa lehetővé tette a hatóságnak, hogy a zárórát este 9 órában állapítsa, meg azzal, hogy fél 10 órakor már mindenki otthon tartozik lenni. Egy nyilatkozatról. Kedélyességek mindig voltak és lesznek a világon. Főleg kis városokban. De a kedélyességnek is igazán nonplusultrája az az eset, mely az Úrnak 1919. esztendejében történt nem egyebütt, mint Esztergomban. Tudniillik vármegyénknek egyesek szerint nem legjobb emlékezetű radikálispárti volt kormánybiztosa, majd direktóriumi elnöke, ki tudvalevőleg jelenleg városunkban le van tartóztatva, hogy — hogy nem, nyilatkozatot adott le egyik laptársunkban, melyben is nem kis indignációjának ad kifejezést a vele történt kellemetlen — de ma éppen nem ritka — esemény miatt! Olvasóink közül bizonnyára még többen fognak emlékezni ennek a régi magyar nemesi családból származott úrnak ama vármegyeházi közrémületet okozott agitációs beszédére, melyben .rögtön munkászubbonyba akart öltöztetni s ásni-kapálni a határba küldeni minden burzsoát és szellemi munkást, mert éles hangon kifejezett „erős meggyőződése szerint" annyi bűnt követtek el az istenadta nép ellen, hogy — „térdenállva kellene kegyelmet kérniük a proletariátustól" I De ez most mellékes. A fő az, hogy alig birja az ember hangos nevetését visszatartani, mikor saját szemeivel látja, hogy akad olyan hely, hozzá még éppen Esztergom, ahol letartóztatottak is nyiltterezhetnek kellemetlen esetükről! Ez már igazán több, mint kedélyes. Arra volnánk kíváncsiak, hogy a szóbanforgó nyilatkozattevő, ki annak idején a bíboros hercegprímást palotájából valósággal kiriasztotta, mikép juthatott abba a helyzetbe, hogy diszkrét magányából nyilatko zatot küldhessen be egy lapnak. Talán nem vagyunk szerénytelenek, ha arra kérjük az illetékes hatóságot, hogy világosítsa fel erről az ügyről a kíváncsi közönséget. Az érseki rk. tanítóképzőben a magán vizsgák szept. 1 én reggel 8 órakor kezdődnek. Az 1919/20. tanévre a beiratások szept. 11, 12, és 13-án lesznek ; 14-én Veni Sancte, 15-én rendes előadások. Az igazgatóság. Beírások a zárdában. A vízivárosi zárda elemi és polgári leányiskolájába beiratkozni lehet szeptember 3.-án, 4.-én a rőm. katholikusoknakj 5.-én a másvallásuaknak — reggel 8 órától 12-ig. „Végrehajtás a színházban" cimű hírünkre vonatkozólag, vettük az alábbi sorókat: „Tekintetes Szerkesztő Úr 1 Vártam, hogy a fenti címen mejelent téves hir a valónak megfelelőleg rektifikáltátnifog, amenynyiben azonban az eddig meg nem történt, magam vagyok kénytelen azt megtenni. Hogy az, ha egy tisztviselő a város érdekében kifejtett tevékenysége közben testi épségét is a legnagyobb fokban veszélyeztető helyzetbe jön, komikus eset lenne, egyéni felfogás, s így arra nem reflektálok. De amennyiben tapintatos fellépésről is van említés téve, amiből a sorok között személyemet illetőleg az ellenkező olvasható ki, előadom, miszerint a való tényállás az, hogy amidőn már testi épségemet láttam veszélyeztetve, Véren rendőrbiztostól azt kérdeztem, tudja-e a rendőrség a rendet garantálni, mire a válasz az volt: nem! Erre kijelentettem, hogy a foglalástól elállók s a pénzt visszaadtam a színházi pénztárosnak. Ezt követőleg jött hozzám Csányi alkapitány s azt mondotta, hogy felelősségére függesszem fel a foglalást, mire tudattam vele, hogy azt, a csak most mondott okból, már a saját felelősségemre megtettem. Ez a való! Minden ezzel ellenkező előadás valótlanság. Esztergom 1919. aug. 29. Dr. Prokopp Gyula városi főügyész." — A városi főügyész úr által a tanácshoz beadott sürgős jelentéséből is alkalmunk volt meggyőződni, hogy közleményünk egyes passzusai tényleg téves információn alapultak és egész természetesen a legnagyobb készséggel nyújtunk módot a helyesbítésre. Egy anarchista cimű hírünkbe hiba csúszott be, mert nem rendőrségünk, hanem csendőrségünk tartóztatta le. Utólag tudtuk meg, hogy a táborban levő csendőrkülönítmény csipte el a jómadarat. Az esztergomi építő munkások f. hó 31-én, vasárnap tartandó értekezlete a közbejött akadályok miatt nem lesz megtartva. Az esztergomi önálló cipész és csizmadia iparosok, f. hó 31.-én, vasárnap d. e. 10 órakor az ipartestület tanácstermében közös értekezletet tartanak, amelyre az érdekelt iparosok saját érdekükben megjelenni szíveskedjenek. Csak kékpénz! Lassan kezd piacunk élénkülni. Kapható már liba, kacsa, malac, hal, tojás stb. a sok zöldségen kivül, sőt tegnap már egy néninél libafertály is akadt eladóra. A csudára sokan gyűltek össze, de venni nem nagyon iparkodtak, mert 80 koronát kért kékben a libafertályos néni. Elvégre ez torkosság és a magas kék ár nem bosszantó, de annál kellemetlenebb azonban a következő körülmény: A tisztviselők nem bírnak kék pénzhez jutni és igy módfelett meg van nehezítve megélhetésük. Számtalan család nem vehette meg már a húsadagját, mert nem volt kék pénze. Még egy más aggasztó körülmény is fenyegeti Esztergom város közönségét. A kék pénz ugyanis kivándorol városunkból, mert mindent a vidékről tudtunk csak beszerezni, de viszont semmivel se tudjuk azt visszahozni és igy rövid idő alatt be fog állani a teljes kék pénz hiány. Tisztviselői körökben már aggódva néznek szeptember elseje elé, mert úgy értesültek, hogy fizetésüknek legalább egy része sincs biztosítva kék pénzben, a közönséget pedig a hatóságok hiába figyelmeztették a póstapénzek érvényességére, mert makacsul ragaszkodik a kék pénzhez, aminek ismét a vidéken rejlik az oka. Vidéken hallani sem akarnak más pénzről és igy a hatósági intézkedésnek nálunk felette nehéz érvényt,szerezni. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, akik felejthetetlen férjem, illetve édes jó apánk temetésén megjelentek s ezáltal bánatunkat enyhítették, ezúton fogadják hálás köszönetünket. Esztergom, 1919. aug. 31. Ehrlich család. löszönetn?ilvánítás. Mindazoknak, akik szeretett férjem, illetve édesatyánk szomorú halála alkalmából részvétükkel, valamint a temetésen való megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni iparkodtak, ezúton mondunk hálás köszönetet. Esztergom, 1919. aug. 29. Özv. Sinka Tobiásné és gyermekei. Bortermelő gazdák figyelmébe! Elvállalok új hordók készítését, valamint mindenféle e szakmába vágó javítást. Használt] abroncsvasat megveszek. Szauna Károly kádár Szent Anna ucca 40. Egy 10 hónapos hizó sertés eladó Ferenc József-űt 8. sz. alatt. Pályázati hirdetmény. A „Magyar Ált. Kőszénbánya Rt." tokodi bányászatánál vendéglősi állásra pályázat hirdettetik. Minthogy a telepi mészárszék ellátása is a vendéglős feladata, olyan egyének pályázata lesz figyelembe véve, kik hivatásos mészárosok. A pályázatok f. évi szeptember hó 3-ig, lehetőleg személyesen adandók be a tokodi bányafelügyelőségnél a délelőtti órákban, ahol a feltételek is megtudhatók. Tokod, 1919. aug. 27. Bányaíelügyelőség. sertés eladó Szenttamás, Kálvária-u. 31. sz. Űzletmegnyitás! Tisztelettel értesítem s nagyérdemű közönséget, hogy önálló szabó üzletet nyitottunk. Elvállalunk szakmánkban minden igényeknek megfelelő munkát, valamint javítást és vasalást. Szíves pártfogásukat kérjük tisztelettel Petrik és Gyarmaty polgári és egyenruha szabó. Ferenc József-út 4. sz. NYILTTÉR.*