Esztergom és Vidéke, 1919

1919-09-04 / 48.szám

Garami Ernőt leleplezték. A bolsevikiektól fizetést húzott. A külügyminisztériumban most, amikor a bolsevista pénzgazdálko­dásról vezetnek rovancsolást, szen­zációs aktára bukkantak. Ebből .az aktából láthatják a magyar munká­sok, láthatja az egész világ, hogy a bolsevisták szempontjából mi volt Garami Ernő, aki mint a magyar, munkások mérsékelt vezére tolakszik -"'fel nagy politikussá, aki azért kö­vetel szerepet az új Magyarország életében, mert állítása szerint a bol­sevizmus ellensége volt. A szenzációs akta igy hangzik: „Magyar tanácsköztársaság kül­ügyi népbiztosság 2212 szám. Pro domo. Kun Béla mellékelt rendelete alapján Lengyel Gyuia elvtárstól az osztrák magyar bank kormányzójától 700 font sterlinget átvettem és az ugyanazon mellek­letén található nyugta szerint Garami Ernő kezeihez lefizet­tem. Budapest, 1919. április 10. Dr. Rudas Zoltán." A külügyminisztériumban megta­lálták ennek az aktának Rudas által említett mellékletét Kún Béla ren­deletét is. Ez az irás igy szól: „Bizalmas 1 Garami Ernő Svájc­ba megy. Részére három hónapi javadalmazás fejében tizenötezer frank kiutalandó. Értesítendő, mi­kor jöjjön el érte. Kun s. k." Ugyanezen írásnak hátsó oldalán Garami Ernő nyugtája, van mely igy szól: „700 azaz hétszáz font ster­lingét Rudas Zoltán elvtárstól átvettem. Garami Ernő s. k. A tizenötezer frank magyar pénzre, még pedig kékpénzre átszámítva ak­kor körülbelül százezer korona lehe­tett. Ennyit tett zsebre a bolseviki kor­mánytól Garami Ernő svájci java­dalmazására ! Nem igaz, hogy Garami a bolse­vizmust elitélte, hogy a bolsevizmus­nak eilene volt. Nem igaz, hogy kül­földre menekült. Nem igaz, hogy a harmadik, véres internacionáléval szemben a második internacionálé hive maradt! AAA AAA.. AAA AA..1 AAA ^ AA . A A. AAA - 4|Aj- AAA . AAA - -AAA *Ai Szabó István kisgazda miniszter kiáltványa a földművesekhez. A kisgazdák érdekeinek képvise­letével megbízott sokorópátkai Szabó István, a kisgazdák minisztere kiált­ványt intézett a magyar földmives néphez, melynek kivonata a követ­kező: „A sir szélén állunk. A rablógyilko­sok rémuralma megásta a magyar nemzet sirját, hogy dicstelenül bele­taszítsa ezer éves népünket. A Mohi puszta és Mohácsi vész alig hason­Htott rettenetes helyzetünkhöz. Zo­kogó árvák könnyei patakzanak még, özvegyek fájdalomtól megtörve ke­resik még tömegsírokban hitveseiket. Esküdjünk meg szent emlékükre, hogy nem hiába haltak hősi halált. Szent emlékük vezetni fog bennün­ket!" Elmondja azután a kiáltványban, hogy mért tagadták meg a kisgaz­dák az élelmet a városoktól és hogy a fegyveres ellenforradalmak egész sorozatában szállottak szembe ide­gen kényurak pribékjeivel, ő ezek­ben a harcokban részt vett a kis­gazdákkal együt^SMERT sem Károlyi Mihály, sem KúnfI Zsigmond, sem Szamuelly fenyegetései nem bírták rákényszeríteni, hogy pártjukba lép­jen. Az eke szarvától hívták el a miniszteri székbe, hogy a kisgazdák minisztere legyen. Majd igy szól a kisgazdákhoz: „Mutassátok meg, hogy amint terv­szerűen ki tudtátok éheztetni a vö­rös városokat, úgy hatalmatokban áll élelemmel bőven és jutányosán el is látni a magyar városokat. Hadd lássák a városi és magyar testvére­ink, hogy megszűnt a hadiállapot a falu és város között és mihelyt vége a szocialista-kommunista rablóvilág­nak, vége a városi éhínségnek is." Kéri ezután a földmives testvére­ket, hogy ne foglalkozzanak árdrá­gító üzérkedéssel. Nem szabad ki­használni az ínséges városi testvérek helyzetéi. Hozzák a városi piacokra fölös élelmiszereiket. Ne hallgassa­nak a konkoly hintő titkos kommu­nista agitátorokra. A kommunizmus szövetségese és Szamuellyt kívánja vissza áz, aki még ma sem adja oda élelmiszerfölöslegét és ezzel megne­hezíti a békés állapotok helyreállítá­sát. Kiáltványát igy fejezi be: „Le/ gyen béke a város és falu között. Igy visszük diadalra a magyar föld­mives nép szent lobogóját 1" Hivatalos rész. TÁRGYSOROZATA 1919. évi szeptember hó< 10.-én dél­előtt 10 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésnek. (Folytatás.) Előadó: Dr. Reviczky Gábor vm. II. főjegyző. 27. Mogyorósbánya község képvi­selőtestületének határozata az 1917. évi fogyasztási adókezelési jutalék átengedése tárgyában. 28. Tát község határozata a kis­bíró fizetésének felemelése tárgyában. 29. Tát község határozata a jegyző fizetési átalányának felemelése tár­gyában. 30. Dorog község határozata a jegyző irodaátalányának felemelése tárgyában. 31. Dorog község határozata a kántortanító terményjárandóságának felemelése tárgyában. 32. Leányvár község határozata a jegyző irodaátalányának felemelése tárgyában. 33. Baj na község határozata az éjjeli őrök fizetésének felemelése tár­gyában. 34. Bajna község határozata a jegyző fuvarátalányának felemelése tárgyában. 35. Bajna község határozata a jegyző irodaátalányának felemelése tárgyban. 36. Bajna község határozata a kis­bíró fizetésének felemelése tárgyában. 37. Bajna község határozata a községi biró fizetésének felemelése tárgyában. 38. Piszke község határozata a kisbíró drágasági segélye tárgyában. 39. Piszke község határozata az éjjeli őrök fizetésének felemelése tárgyában. 40 Pilismarót község határozata a kisbíró és mezőőrök fizetésének felemelése tárgyában. 41. Pilisszentlélek község határo­zata a kisbíró fizetésének felemelése tárgyában. 42. Pilismarót község határozata Berényt Julianna segélyezése tár­gyában. 43. Esztergom vármegye kezelése alatt álló Petheő^Bormasztini Eva-féle ösztöndíj - alapítvány, 44. Holdampf Sándór-féle sültői iskola-alapitvány, 45. Andrássy Gyula, Koller Berta, Berzeviczy Antónia iskala-alapítvány,. 46. Andrássy Gyula-féle gyivai is­kola-alapítvány, 47. $issay Dávid-féle ösztöndíj­alapítvány, 48. Frey Vilmos-féle ösztöndíj-ala­pítvány, 49. rendelkezési alap, 50. hordojelző alap, 51. faiskola alap, 52. központi szegény alap, 53. katonabeszállásolási alap 1918, évi számadása. Előadó: Fékeié Rezső I. oszt. al­jegyző, tb. főjegyző. 54. Csolnok község határozata az 1917, évi hasihagymáz és vérhasjár­vány tartama alatt egészségügyi biz­tosi szolgálatot teljesített öt községi előljáró részére fejenként 3 kor. na­pidíj megszavazása tárgyában. Előadó: Oravecz Viktor műszaki tanácsos. 55. A vármegyei közúti alap adós­ságainak rendezése. IV. Kérvénye^ Előadó : Dr. Szilárd Béla vm. fő­jegyző. 56. Petrik Ignácz nyugalmazott vármegyei hivatalszolga kérelme se­gély iránt. 57. Özv. Horváth Gézáné kérelme segély iránt. 58. Farkas Gyula volt vármegyei iroda tiszt özvegyének nyugdíj, illetve gyermekeinek neveltetési ellátás iránti kérelme. 59. Néhai dr. Konrád Rezső pilis­maróti körorvos özvegyének kérelme segély iránt. 60. Ziegelhoffer Ödön volt cso> noki segédjegyző kérelme nyugdíjjo­gosultságának megállapítása iránt. 61. Apáthy Gyula ny. községi jegyző kérelme segélyezés iránt. 62. Dr. Major Ödön árv. elnök kérelme 2 hónapi szabadság iránt. Előadó: Fekete Rezső I. oszt. al* jegyző, tb. főjegyző. 63. A Nyomorék Gyermekek Or­szágos Otthona vezetőségének ké­relme anyagi támogatás iránt. Esztergom, 1919. évi aug. hó 30. Palkovics alispán. j Telefon. - Távirat. I Fiume az olaszoké lesz. PARIS, szept. 3. Tittoni Madeau­Villében tanácskozott Lloyd Georgé­val a fiumei kérdés megoldásáról. Eszerint Fiume olasz város lesz s a mögötte fekvő területet pedig bér­be adják a népszövetségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom