Esztergom és Vidéke, 1919

1919-08-31 / 45. szám

Esztergom, 1919. XLI. évfolyam 45. szám. Vasárnap, augusztus 31. Esztergom vármegye hivatalos lapja, Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Felelős szerkesztő: Dr. PRIKKEL MARIÁN. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Kiadótulajdonos: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii.- Hirdetések árszabály szerint - Kéziratot nem adunk vissza. A nemzet lelke. A világháborút nem magyar ember okozta, magyar ember nem is kivánta. De a magyar embernek a világháború első percétől kezdve meg kellett, hogy legyen az az érzése, hogy ebben a háborúban ennek az országnak létéről vagy nem lé­téről van szó. Az akkor fan­tasztikusnak látszó térképek — a középen tisztán zöld szinre festett területre szoruló Magyar- országgal — minden meggyőző szónoklatnál beszédesebben meg­mutatták, mi várhat reánk; ha ezt a háborút elveszítjük. És elveszítettük! Soha a tör­ténelem igazságosan nem fogja szemünkre vethetni, hogy hő­siességünk, avagy kitartásunk hiányában történt ez meg. He- roikusabb erőfeszítést nálunk senki sem produkált, de olyan hatalmak támadtak ellenünk, hogy végül mégis csak össze kellett roskadnunk. Ez nagy tragédia volt. De nem a legnagyobb, ami nem­zetet érhet. Egy nemzetet — bebizonyította azt nem egyszer szer történelmünk — soha há­ború, bármilyen véres, bármi­lyen gyászos kimenetelű meg nem semmisíthet. Mint a hit vértanújának: testét megölhe­tik, de lelke megmarad. A mi nagyobb — mindenek­nél nagyobb — szerencsétlen­ségünk az volt, hogy lelkünk is veszni indult. Mindazt, ami a lélekben valaha szép és nemes volt, mindazt, ami sajátosan magyar, sajátosan nemzeti volt, a nagy összeomlás forgatagá­ban mintha forgó szélvész kapta volna fel piszkos, sötét, fekete szárnyaira. A szélvész elült. A válságok rettentő változataiban újabb kor előtt állunk. Ennek a kornak hivatása rövid néhány szóban foglalható össze: menteni azt, ami még menthető. Mi menthető meg? — kérdi a csüggedés magyarja — hisz ítéletünk végleg kimondatott már! Hisz földünk már néma mi földünk többé, vizünk nem a mi vizünk, erdőnk, hegyünk, bányánk és gyárunk, minden a másé ... El a csüggedéssel ! Felre a kishitűséggel ! ítéletünk még ma sincs végleg kimondva. Az ítélet függ még attól is, minőnek latnak bennünket az itéletmondás nagy pillanatában. Ha látják, hogy ismét önma­gunkra találtunk, ha látják, hogy e rettenetes kataklizma után meg van a nemzetnek, meg van a magyarságnak régi, becsületes, tiszta, igaz magyar lelke, megvan egysége, egyet­értése, rendje, fegyelme, akkor még biztathat bennünket a kö­zeljövő is némi reménysugárral. Ám történjék bármi : egy nemzet sorsát nem egyetlen egyezség dönti el. Csak ment­sük meg azt, állítsuk vissza régi tisztaságában ami veszni indult: a nemzet lelkét, a ma­gyarság géniuszát, akkor a sí­rokon örökzöld marad a rep- kény s a szivekben örök-ép marad a remény és akkor, ha nem ennek, de a következő nemzedéknek „lessz még egy­szer ünnep a világon!“ Telefon. ■ Távirat. ^ Rendelet a borfogyasztásról. Budapest, aug. 30. Budapesti Közlöny közli a kormány rendeletét a bor forgalmáról és fogyasztásáról. Mindazon szőlőbirtokosok, akik a volt földmivelésügyi népbiztosságnak rendelete alapján üzemi kiadásaik fedezésére előlegeket felvettek, köte­lesek a felvett előleg biztosítására borkészle.ükből megfelelő mennyisé- séget további intézkedésig vissza tartani és azt szakszerűen kezelni. Nyilvános étkező helyeken és kimé­rési helyeken egy személynek egy alkalommal helyszínén való fogyasz­tás céljából legfeljebb fél liter bort szabad kiszolgáltatni a rendelet azon­nal életbe lép. A békeszerződés tárgyalásai. Versailles, aug. 30. A kamara tegnap folytatta a békeszerződés ratifikálásáról megkezdett vitát. Dei- sante szocialista kifejtette, hogy a népek nem akarták a háborút. Ha a népeket a német néppel együtt megkérdezték volna, valamennyien a háború ellen nyilatkoznak. Békefel­tételeket szűkkeblűén állapították meg és miattuk újabb háborúra ke­rülhet a sor. Margeine radikális szo- ciálista kijelentette, hogy két állam van melyeket a háború nem tett tönkre: Anglia és Amerika. Benois kijelentette, hogy Elszásznak Krajna, Lotharingiának pedig Saar a termé­szetes határa. Mindhárom képviselő a ratifikálás mellett foglalt állást. Teschen nem lesz a cseheké. Bécs, aug. 30. Prágai „Ceske Szlovo“ jelentése szerint a kormány azt a hirt kapta tegnap Párisból, hogy Teschent nem kapják meg a csehek. Repülőgépen Torrontoból Newyorkba. Páris, aug. 30. Torrontoból je­lentik Barker ezredes kanadi repülő győztesen megtette Torronto és New- york között szárazföld fölötti repü­lő utat. A derby dijat megnyerte, de jobbkarja csaknem teljesen elfa­gyott. Barker Focker gépen röpült, amelyet a németektől vettek el. Hivatalos rész. 3 Ad 8. 1919. szám. Másolat. Távirat. Alispán Eszter­gom. A vallás és közoktatásügyi mi­niszter rendelete valamennyi népok­tatás és középfokú tanintézetek tan- felügyelőinek és tankerületi főigazga­tónak, a kereskedelmi iskolák főigaz­gatóságának és a tanítóképző inté­zetek szakfelügyelőségének. Az idő rövidsége miatt és egyéb kényszer okoknál fogva elrendelem, hogy a szeptemberben kezdődő tan­évben minden intézet azokat a tan­könyveket vegye használatba, melye­ket az elmúlt tanévben használt. Mi­vel szükségesnek tartom, hogy egyes tantárgyak anyaga megváltozott köz­viszonyokhoz képest egyes részében tartalmilag megváltozzék, gondosko­dom arról, hogy annak megfelelően mielőbb az oktatók kezébe való váz­latok készüljenek, addig azonban ki­ki a meglevő engedélyezett tanköny­vet használni tartozik. Ehhez képest a volt közoktatás- ügyi népbiztosságnak valamennyi addig használatban volt olvasó­könyv használatát eltiltó, rende­lete hatályát veszti, de hatályát ve- szitettnek kell tekinteni a volt nép­biztosságok azt a rendelkezését is, amellyel a tanulóktól a letelt tanév végén az olvasó könyveket és más tankönyveket bevonta és őrizetbe vétette. Elrendelem, hogy minden tanulónak a tőle bevont könyv mint tulajdona visszaadassék. Ameny- nyiben egyes tanulóknak a köny­vekre már szüksége nincs, fel kell hivni őket, hogy ezeket a szegény tanulók részére ingyen átadják és azzal a hiány apadását elősegítsék. A tankönyvek hiányára való te­kintettel megengedem, hogy a fenn­álló rendelkezésektől eltérően a tan­könyveket és tanszereket a tanulók ne közvetlenül a kereskedőknél sze­rezzék be, hanem kivételesen az intézet esetleg a kebelében fennálló ifjúsági segélyző intézmény közre­működésével maga lássa el növen­dékeit mindezekkel. Ha ily módon sem lehetne a tankönyvhiányon eny­híteni, akkor legyen gondja az igaz­gatóknak és osztályfőnököknek, hogy osztályonként a tanulóknak legalább fele láttassák el a legszükségesebb tankönyvekkel és azok a tanulók között úgy osztassanak el, hogy az egymáshoz közel lakók egy könyvet használhassanak, tehát lehetővé tétes­sék, hogy egymást kölcsönösen ki­segítsék. Ugyanilyen a helyzet az iró és rajzszerek hiánya miatt is, tehát arányos elosztással kell az ifjúságot legszükségesebb iró és rajzszerekkel ellátni. Különös gondót kell fordítani a papirossal való takarékosságra. A rajzolásban a papír mindkét oldalát kell felhasználni. Az egészen egy­szerű csomagoló papír használatát is meg kell engedni. A kézimunkára nézve érvényben maradnak az előző háborús tanévekben tekintetben kia­dott korlátozó rendeletek. R E N DE LE T: Az egyházi és világi tanfelügyé- lőségeknek, a főgimnázium, foreál, kereskedelmi tanfolyam, az összes elemi fiú- és leányiskolák, tanító­képző igazgatóságának és a vízivá­rosi polgári és elemi leányiskolák vezetőségének Esztergom. Alkalmazkodó tudomás és megfe­lelő intézkedések végett a miniszter- elnökségi sajtóirodától vett fentolvas- ható miniszteri intézkedéseket máso­latban közlöm. Esztergom, 1919. évi aug. hó 28. Palkovics alispán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom