Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 6. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1918. január 27. LAPUNK (Hírlapirodalomtörténeti vázlat.) NÉGY ÉVTIZEDE. Irta: Dr. Kőrösy László, az „Esztergom és Vidéke“ megalapítója. VI. Etter Gyula rokonom és iskolatársam fogott válságos állapotom rendezéséhez, mikor konzorciumot létesített. Tagjai: Brenner Ferenc, Etter Gyula, Dr. Földváry István, Hulényi Győző, Dr. Prokopp Gyula, Besse- nyői Szabó Mihály potom ötszáz forintért vették át hagyatékomat, tehát ezen a vételáron kerek • ezerötszáz forintot sikerült vesztenem. Számításom szerint mindössze kétezerötszáz forintot fizettem irodalmi vállalatomra. Ilyen drágalátos áron kerültem ekkor, mint az Esztergom és Vidéke szerkesztője a Pállasz Lexikonba négyezer forintnyi veszteség után. Pedig jó lelkiismerettel vallom, hogy tiz embererővel dolgoztam, nem értem rá semmiféle szórakozásra, mulatozásra vagy kártyázásra, de igen is csalódtam annyit, hogy keserves tapasztalatom épen egy egész emberöltőre is elegendő lett volna. Három évig jártam kálváriámat: 1892 őszétől 1895 tavaszáig. Helyettes reáliskolai tanári állásom is csak az 1892/s—1893A tanévekre terjeszkedett, mert 1894 végén azért váltam- meg a reáliskolától, hogy testtel- lélekkel lapom fölvirágoztatásának élhessek. Végre teljes kiábrándolásaim után 1895 szeptemberében a sümegi reáliskolába kerültem helyettes tanárnak, ahol két esztendeig szakadatlanul tanultam Sorra leraktam a tanári alapvizsgát, a szakvizsgálatot, a peada- gógiait sőt még a doktorátust is. Azután 1898-tól 1914 szeptemberéig, tehát tizenhat esztendeig a győri szabad királyi városi felső kereskedelmi iskola tanára voltam, majd egy évig az Árva-megyei alsókubini katedra után a nagybecskereki állami felső kereskedelmi iskola tanára lettem. Fájdalom, sajátszerű vándorlásaim miatt, családom Győrött kénytelen tartózkodni. 1898 okt. 15.-én vettem ugyanis feleségül Sztenray Géza sümegi ügyvéd leányát, Valériát. Boldog házasságomból négy gyermekem született: Miklós, Sarolta, Pál és Valéria. Első szülött fiam, mint önkéntes az esztergomi táborban készülődött a harctérre. Három évi szerkesztői életemből ma is élénken emlékezem az én kis, bolondos Faragó nevezetű hirko- vácsomra. De nem feledtem el akkori jóakaró esztergomi munkatársaimat sem : Dr. Földváry István, Gyarmati József, Meszéna Ferenc, Meszeli a János, Dr. Prokopp Gyula és Dr. Walter Gyula jóleső közreműködését. Napihirekkel és jótanácsokkal Reviczky Győző főszolgabíró és Takács t. főszolgabíró halmozott el. Dr Helcz Antal polgármesterünk és Niedermann József rendőrkapitányunk pedig a városi ügyekről tájékoztatott. Elsőrendű esemény volt Vaszary Kolozs kinevezése után, Timon Ákos egyetemi jogtanárunk jelölése és küzdelme a képviselőválasztásra. A dunai vashíd fölavatásakor Bánffy Dezső miniszterelnökünk megjelenése rendkívüli ünnepet jelzett szülővárosunk egyhangú naptárában. Legkellemetlenebb gondjaimat okozta azonban mindenkor a kiadóhivatal vezetése : az előfizetések nyilvántartása, az expediálás és a hirdetések ominózius ügye. Későn sajnáltam, hogy tömérdek napigondom közt, miért nem fordultam bizalommal Kedves Kartársamhoz, mert akkor a háromesztendős árvizet szerencsésebben átúsztam volna. De összes viszontagságaim után sem feledhettem el mégsem azt, hogy legelső ujságirói szárnypróbálgatásomat épen az én elődöm mentorságá- val, saját íróasztalán volt szerencsém megírni. Azóta azonban inkább már csak fiókjaim számára írogattam. Dr. Faliszt u. regényemnél népszerűbbé vált a Kölcsönkért táncosok c, vígjátékom, mely a győri színpadon elég szép sikert aratott. Kéziratban maradt Az ötvös c. esztergomi vonatkozású történeti színművem. Azután Szentmár- toni Darnay Kálmánnal társulva együtt irtuk meg a Xénia c. tragédiát. Sőt még operettlibrottó Írásra is vállalkoztam A szerelem szigete c. szöveg azonban a szerző idült lustasága miatt szintén íróasztalom fiókjában vár föltámadására. * * * III. 1895—19ÍO. Az a konzorcium, mely Nógrády Jenő tulajdonjogát megszerezte, a lap szerkesztését a kiváló tehetségű Munkácsy Kálmánra bízta. Ez a kitűnő tollú novellairónk, a mi lapunkban kezdte sasszárnyait bontogatni. A gyönge szervezetű fiatal ember azonban nemsokára meteorként tűnt el élete kora reggelén. Jó emlékét Esztergom irodalomtörténete örökíti meg. Munkácsy Kálmán gyászos halála után lapunk szerkesztését Dr. Prokopp Gyula ügyvéd vette át, ki első munkatársait saját konzorciumában találta meg. Az Esztergom és Vidéke kiadóhivatali ügyeit Brenner Ferenc takarékpénztárunk előkelő műveltségű ifjú tisztviselője intézte. Sajnáljuk, hogy városunk mai derék főügyésze bokros hivatalos elfoglaltsága miatt nem ért rá szerkesztői emlékeiről részletesen beszámolni. Lapunkat ebben a korszakban Dr. Prokopp Gyula ügyvéd szerkesztette, a kiadói dolgokat pedig Brenner Fe renc takarékpénztári tisztviselő intézte.-* * * IV. 1910—1911. Február végén Dr. Dénes Aladár ügyvéd vette át Dr. Prokopp Gyulától a mi lapunkat és 1911 április közepéig szerkesztette, amikor Budapestre költözött. A világháború lapunk egykori szerkesztőjét is a harctérre sodorta. Onnan került nemrég haza igen rövid szabadságra és akkor bocsátotta rendelkezésünkre ezeket a sorokat: — Rendkívül zajos politikai mozgalom keletkezett épen akkor Esztergomban. A koalíció végső napjain ugyanis a munkapárt kezdett szervezkedni városunkban és vármegyénk mindakétválasztókerületében. Az Esztergom és Vidéké szerkesztősége pedig teljesen az uj párt szolgálatába szegődött. Ebben a mozgalmas világban az a kedvező körülmény biztosította hir szolgálatunkat, hogy vármegyénk ösz- szes jegyzői tudósítóink lettek, mert az Esztergom és Vidéke, mint az Esztergom-vármegyei községi- és kör- jegyzőinek hivatalos lapja, egyesítette őket. Minden érdekesebb megyei eseményről tehát első forrásból értesülhetett közönségünk. Munkatársai közül csak kettőt szemelt ki mutatványnak : Dr. Kőrösy Lászlót és Dr. Nógrády Jenőt. L°punk negyedik korszaka elején eleinte Laiszky János könyvnyomdájában jelent meg de későbben már a párkányi nyomda állította ki. Az Esztergom és Vidéke tehát ekkor szimbolikusan a két szemben álló esztergom és párkányi partot hidalta át. * * * V. 1911 — 1912. Dr. Dénes Aladár hagyatékát Varsányi Ignác bankhivatalnok és Kem- pelen Farkas honvédhadnagy-költő örökölte rövid időre. * * * VI, Befejezés. Negyven mozgalmas év lepergése közben tehát a mi lapunk hat gazdát, hét kiadót, néhány konzorciumot és tömérdek válságos viszontagságot ért meg. Az összefoglalást immár a következő számművelettel végzem : — Kitűzött életcélom szerint óra et labora jelszavával, ifjúságom tevékenységét imádott szülővárosom kultúrájának szenteltem, hogy azután rajongva szeretett székesfővárosomban végezzem be ugyanezt a hivatást. \ ihelyt budapesti honfoglalásom megtörtént, rögtön állandó összeköttetésbe léptem lapommal és azóta valamennyi korszakban apai szeretettel iparkodtam egyetlen fiamat támogatni. Teljessévalt pedig ez a sajátszerű cirkulusz viciúzom akkor, mikor lapunk uj kiadótulajdonosa a jó emlékű Laiszky János és derék Kázmér fia, a béke utolsó éveiben, dömösi tuszkulánumomban főmunkatársi közreműködésemet kérte ki. Azóta mindennapi lelkes szellemi nip- számot végzek szülővárosom javára és végső lehelletemig főszékesegyházunk ez az égbetörő szent jelszava lekesit: qae sursum sunt querite ! (VÉGE.) jutányosán felvétetnek a kiadóhivatalban: Simor János utca 18—20. szám. Kitüntetve 1885-ben. (cjfe) LAISZKY JÁN rVQ KÖNYVNYOMDÁJA UÖ KÖNYVKÖTÉSZETE Magyarország Bíboros Herczegprimásának JÍL udv. szállítója. Jfí&Ss&P1 Vidékről érkező megrendelés „Esztergom és Vidéke“ politikai és társ. lap l kiadóhivatala. a kívánt időre lesz elkészítve Alapíttatott 1881-ben. ESZTERGOM, SIMOR JÁNOS-UCCA 20. S TELEFON SZÁM 21. 6Ye) 91/918 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—?o. szám,
