Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 6. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1918. január 27. LAPUNK (Hírlapirodalomtörténeti vázlat.) NÉGY ÉVTIZEDE. Irta: Dr. Kőrösy László, az „Esztergom és Vidéke“ megalapítója. VI. Etter Gyula rokonom és iskolatár­sam fogott válságos állapotom ren­dezéséhez, mikor konzorciumot létesí­tett. Tagjai: Brenner Ferenc, Etter Gyula, Dr. Földváry István, Hulényi Győző, Dr. Prokopp Gyula, Besse- nyői Szabó Mihály potom ötszáz fo­rintért vették át hagyatékomat, tehát ezen a vételáron kerek • ezerötszáz forintot sikerült vesztenem. Számítá­som szerint mindössze kétezerötszáz forintot fizettem irodalmi vállalatom­ra. Ilyen drágalátos áron kerültem ekkor, mint az Esztergom és Vidéke szerkesztője a Pállasz Lexikonba négyezer forintnyi veszteség után. Pedig jó lelkiismerettel vallom, hogy tiz embererővel dolgoztam, nem ér­tem rá semmiféle szórakozásra, mu­latozásra vagy kártyázásra, de igen is csalódtam annyit, hogy keserves tapasztalatom épen egy egész em­beröltőre is elegendő lett volna. Há­rom évig jártam kálváriámat: 1892 őszétől 1895 tavaszáig. Helyettes reáliskolai tanári állásom is csak az 1892/s—1893A tanévekre terjeszke­dett, mert 1894 végén azért váltam- meg a reáliskolától, hogy testtel- lélekkel lapom fölvirágoztatásának él­hessek. Végre teljes kiábrándolásaim után 1895 szeptemberében a sümegi reál­iskolába kerültem helyettes tanárnak, ahol két esztendeig szakadatlanul ta­nultam Sorra leraktam a tanári alap­vizsgát, a szakvizsgálatot, a peada- gógiait sőt még a doktorátust is. Azután 1898-tól 1914 szeptembe­réig, tehát tizenhat esztendeig a győri szabad királyi városi felső kereske­delmi iskola tanára voltam, majd egy évig az Árva-megyei alsókubini ka­tedra után a nagybecskereki állami felső kereskedelmi iskola tanára let­tem. Fájdalom, sajátszerű vándorlá­saim miatt, családom Győrött kény­telen tartózkodni. 1898 okt. 15.-én vettem ugyanis feleségül Sztenray Géza sümegi ügyvéd leányát, Valé­riát. Boldog házasságomból négy gyer­mekem született: Miklós, Sarolta, Pál és Valéria. Első szülött fiam, mint önkéntes az esztergomi táborban ké­szülődött a harctérre. Három évi szerkesztői életemből ma is élénken emlékezem az én kis, bolondos Faragó nevezetű hirko- vácsomra. De nem feledtem el ak­kori jóakaró esztergomi munkatársa­imat sem : Dr. Földváry István, Gyar­mati József, Meszéna Ferenc, Me­szeli a János, Dr. Prokopp Gyula és Dr. Walter Gyula jóleső közremű­ködését. Napihirekkel és jótanácsokkal Re­viczky Győző főszolgabíró és Takács t. főszolgabíró halmozott el. Dr Helcz Antal polgármesterünk és Nie­dermann József rendőrkapitányunk pedig a városi ügyekről tájékoztatott. Elsőrendű esemény volt Vaszary Kolozs kinevezése után, Timon Ákos egyetemi jogtanárunk jelölése és küz­delme a képviselőválasztásra. A dunai vashíd fölavatásakor Bánffy Dezső miniszterelnökünk megjelenése rend­kívüli ünnepet jelzett szülővárosunk egyhangú naptárában. Legkellemetlenebb gondjaimat okoz­ta azonban mindenkor a kiadóhiva­tal vezetése : az előfizetések nyilván­tartása, az expediálás és a hirdetések ominózius ügye. Későn sajnáltam, hogy tömérdek napigondom közt, miért nem fordultam bizalommal Kedves Kartársamhoz, mert akkor a három­esztendős árvizet szerencsésebben át­úsztam volna. De összes viszontagságaim után sem feledhettem el mégsem azt, hogy legelső ujságirói szárnypróbálgatáso­mat épen az én elődöm mentorságá- val, saját íróasztalán volt szerencsém megírni. Azóta azonban inkább már csak fiókjaim számára írogattam. Dr. Fa­liszt u. regényemnél népszerűbbé vált a Kölcsönkért táncosok c, vígjátékom, mely a győri színpadon elég szép sikert aratott. Kéziratban maradt Az ötvös c. esztergomi vonatkozású tör­téneti színművem. Azután Szentmár- toni Darnay Kálmánnal társulva együtt irtuk meg a Xénia c. tragé­diát. Sőt még operettlibrottó Írásra is vállalkoztam A szerelem szigete c. szöveg azonban a szerző idült lusta­sága miatt szintén íróasztalom fiók­jában vár föltámadására. * * * III. 1895—19ÍO. Az a konzorcium, mely Nógrády Jenő tulajdonjogát megszerezte, a lap szerkesztését a kiváló tehetségű Munkácsy Kálmánra bízta. Ez a ki­tűnő tollú novellairónk, a mi lapunk­ban kezdte sasszárnyait bontogatni. A gyönge szervezetű fiatal ember azonban nemsokára meteorként tűnt el élete kora reggelén. Jó emlékét Esztergom irodalomtörténete örö­kíti meg. Munkácsy Kálmán gyászos halála után lapunk szerkesztését Dr. Pro­kopp Gyula ügyvéd vette át, ki első munkatársait saját konzorciumában találta meg. Az Esztergom és Vidéke kiadóhivatali ügyeit Brenner Ferenc takarékpénztárunk előkelő műveltségű ifjú tisztviselője intézte. Sajnáljuk, hogy városunk mai derék főügyésze bokros hivatalos elfoglaltsága miatt nem ért rá szerkesztői emlékeiről rész­letesen beszámolni. Lapunkat ebben a korszakban Dr. Prokopp Gyula ügyvéd szerkesztette, a kiadói dolgokat pedig Brenner Fe renc takarékpénztári tisztviselő in­tézte.-* * * IV. 1910—1911. Február végén Dr. Dénes Aladár ügyvéd vette át Dr. Prokopp Gyulá­tól a mi lapunkat és 1911 április közepéig szerkesztette, amikor Buda­pestre költözött. A világháború lapunk egykori szer­kesztőjét is a harctérre sodorta. On­nan került nemrég haza igen rövid szabadságra és akkor bocsátotta ren­delkezésünkre ezeket a sorokat: — Rendkívül zajos politikai moz­galom keletkezett épen akkor Esz­tergomban. A koalíció végső napjain ugyanis a munkapárt kezdett szer­vezkedni városunkban és vármegyénk mindakétválasztókerületében. Az Esz­tergom és Vidéké szerkesztősége pe­dig teljesen az uj párt szolgálatába szegődött. Ebben a mozgalmas világban az a kedvező körülmény biztosította hir szolgálatunkat, hogy vármegyénk ösz- szes jegyzői tudósítóink lettek, mert az Esztergom és Vidéke, mint az Esztergom-vármegyei községi- és kör- jegyzőinek hivatalos lapja, egye­sítette őket. Minden érdekesebb me­gyei eseményről tehát első forrásból értesülhetett közönségünk. Munkatársai közül csak kettőt sze­melt ki mutatványnak : Dr. Kőrösy Lászlót és Dr. Nógrády Jenőt. L°punk negyedik korszaka elején eleinte Laiszky János könyvnyomdá­jában jelent meg de későbben már a párkányi nyomda állította ki. Az Esztergom és Vidéke tehát ekkor szimbolikusan a két szemben álló esztergom és párkányi partot hi­dalta át. * * * V. 1911 — 1912. Dr. Dénes Aladár hagyatékát Var­sányi Ignác bankhivatalnok és Kem- pelen Farkas honvédhadnagy-költő örökölte rövid időre. * * * VI, Befejezés. Negyven mozgalmas év lepergése közben tehát a mi lapunk hat gaz­dát, hét kiadót, néhány konzorciumot és tömérdek válságos viszontagságot ért meg. Az összefoglalást immár a következő számművelettel végzem : — Kitűzött életcélom szerint óra et labora jelszavával, ifjúságom tevé­kenységét imádott szülővárosom kul­túrájának szenteltem, hogy azután rajongva szeretett székesfővárosom­ban végezzem be ugyanezt a hiva­tást. \ ihelyt budapesti honfoglalásom megtörtént, rögtön állandó összeköt­tetésbe léptem lapommal és azóta valamennyi korszakban apai szere­tettel iparkodtam egyetlen fiamat tá­mogatni. Teljessévalt pedig ez a sa­játszerű cirkulusz viciúzom akkor, mikor lapunk uj kiadótulajdonosa a jó emlékű Laiszky János és derék Kázmér fia, a béke utolsó éveiben, dömösi tuszkulánumomban főmunka­társi közreműködésemet kérte ki. Azó­ta mindennapi lelkes szellemi nip- számot végzek szülővárosom javára és végső lehelletemig főszékesegyhá­zunk ez az égbetörő szent jelszava lekesit: qae sursum sunt querite ! (VÉGE.) jutányosán felvétetnek a kiadóhivatalban: Simor János utca 18—20. szám. Kitüntetve 1885-ben. (cjfe) LAISZKY JÁN rVQ KÖNYVNYOMDÁJA UÖ KÖNYVKÖTÉSZETE Magyarország Bíboros Herczegprimásának JÍL udv. szállítója. Jfí&Ss&P1 Vidékről érkező megrendelés „Esztergom és Vidéke“ politikai és társ. lap l kiadóhivatala. a kívánt időre lesz elkészítve Alapíttatott 1881-ben. ESZTERGOM, SIMOR JÁNOS-UCCA 20. S TELEFON SZÁM 21. 6Ye) 91/918 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—?o. szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom