Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 27. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1918. áprili s 21. lyen földrengések már történtek, nagyon is számításba veendő, mert az egyes sziklák természetes kötőanyagát idők folytán a víz teljesen kimosta s így azok nagyobb rázkód- tatás esetén mindenesetre leválnak beláthatatlan következményeket vonva maguk után. A természetes mállási folyamat következménye volt a tavaszi sziklaomlás is és az Érsekség igen helyesen, nemcsak a hatóság kötelezte védőintézkedéseket óhajtja foganatosítani, ha már egyszer áldozatot hoz a veszélyes hely vészmentesítésére, hanem a dolgot gyökerében óhajtja orvosolni. Szombaton folyt le a helyszíni szakértői szemle, amelyen a város, az Érsekség és érdekeltség helybeli kiküldöttjein kívül Dr. Schafarzik Ferenc műegyetemi tanár, m. kir. főbányatanácsos és dr. Szontagh Tamás m. kir. udvari tanácsos, az Orsz. Földtani Intézet aligazgatója mint meghívott szakértők vettek részt. Megjelent a szemlén azonkívül Möller István műegyetemi tanár a Műemlékek Országos Bizottsága képviseletében. A szakértői szemleút alkalmával mindenekelőtt azt a helyet nézték meg, ahol a lezuhant szikla kárt tett, majd alaposan megszemlélték az egész tájékot és a megkezdett nagyarányú építkezést, amely a Szent István kápolna alapzatánál kiálló hatalmas darab szikla leválását van hivatva megakadályozni. A szakértők mindenekelőtt a hatósági ideiglenes intézkedéseket helyeselték és mind a veszélyeztetett házak hátsó helyiségeinek kilakoltatását, mind a védőfal húzását továbbra is kötelezőnek javasolták, azon megjegyzéssel azonban, hogy a védőfal deszkából és gerendából készítve is betölti azt a hivatást, amire rendeltetett. A sziklafal és a Szent István kápolna mentesítése céljából azonban a már megkezdett építkezést úgy kell folytatni, hogy az esetleges földrengések idején is megállja a helyét, mint azt régi építkezéseknél tapasztalhatjuk. Erre vonatkozólag Möller műegyetemi tanár részletes utasításokat adott, amelyek szerint mind a kápolna, mind a lakóházak sértetlensége földrengés esetére teljesen biztosítva lesz. A sziklákat úgynevezett „szikla- kopogtatók“ fogják többször megvizsgálni s aNlazán álló köveket kiveszik, a többit pedig mesterséges betontömitéssel látják el. A megkezdett építkezések, amelyekre, mint halljuk, 300.000 K irányoztatott elő, a budapesti Gellérthegyen nemrégiben befejezett nagyarányú és esztétikai szempontból is határozottan nyereségszámba menő védőépítkezésekhez hasonlóak és teljesen földrengésmentesek lesznek. Ez természetesen hosszabb időt vesz majd igénybe s .nem oldható meg a hatóság kitűzte záros határidőn belül. A szakértők különben részletes jelentésüket írásban adják be a hercegprímáshoz, mind pedig a város hatóságához. Megjegyezzük még, hogy eme vizsgálattal kapcsolatban a várfokon való mozsárlövöldözés, amely a békeidőben nagyobb ünnepekkor hagyományos esztergomi szokás volt, tel jesen el fog maradni, mert beigazolódott, hogy az igy támadt lég- rázkódtatás az omlófélben levő sziklákra és falakra hatással van és rendkívüli veszedelmeket idézhet elő. H. I. laj igaz: illő, hogy arról is Írjunk, hogy itt a tavasz, régei is múlt már Benedek, aki zsákkal hordja a meleget és tarisznyában a hideget. így áll ez az időjóslat a régi öregek szóhagyományaiban. De igazolja a kalendáriumot a ajmagyar királyi meteorológiai intézet is tavaszi prognózisaival. Szóval itt van hivatalosan is a tavasz. A nők szalmakalapot, könnyű bkizt, felette tavaszi kabátot és a gomblyukban ibolyacsokrot viselnek. Az utcán a gyerekek mezítláb szaladnak, amit könnyebben megtehetnek, amennyiben a télen se igen volt cipőjük. yA napsugaras korzón uj arcok premierje. A télen a tavaly még kurtaszoknyás lányokból hölgyek nőttek a meleg szobában. Igaz, hogy most se lett a szoknyájuk hosszabb. Sőt tán rövidebb. így szakítanak a mai mamák a régi, tiszta erkölcsökkel és igy bukik meg egy-egy olyan jó szó például, mint a „kurtaszoknyás“ meghatározás. A tavaszt jelzik a kinyitott ablakok, a házak kapujában kaszinózó lakók s a vágy, hogy az ember gyö- györű szép messzeségbe tudna utazni. Valahová, ahol nincs baj, szükség, ideges nyugtalanság, munka, gond és tülekedő rossz emberek. Köszöntjük a tavaszt, örülünk a a zsáknak, amelyből Benedek, a me- ■leget önti és egyben félve sandítunk a tarisznyára, amelyben még van egy kis hideg, talán több is, mint kellene és rettegünk, hogy az a fagyos levegő olyankor fog kiszabadulni, amikor már rombol, hervaszt és szüretel zölden és éretlenül. V Bérmálás a főszékesegyházban. Dr. Csernoch János bíboros herceg- prímás pünkösd vasárnapján délelőtt 9 órakor a főszékesegyházban tartandó ünnepi szentmise után fogja kiosztani az esztergomi és környékbeli "plébániák jelentkező hívei között a bérmálás szentségét. A főpásztornak meleg óhaja, hogy e súlyos időkben a felkérendő keresztszülők a drága bér- maajándékok és pazar ebédek adásától, a szülők pedig a drága, uj ruhák beszerzésétől tartózkodjanak s e szentség kiosztásának örvendetes alkalma ne a külsőn, hanem a bérmálandók lelki életében legyen maradandó hatással. Halálozások. Havas Vince kir. bírósági végrehajtó f. hó 17.-én délelőtt fél 10 órakor 63 éves korában hosszas betegség után elhunyt. Temetése pénteken d. u. 5 órakor folyt le a szentgyöfgymezői temető kápolnájából meleg részvét mellett. Az esztergomi kir. járásbíróság tagjai testületileg jelentek meg a végtisztességen. Az elhunytat nagyszámú rokonság gyászolja. — Roszkopf Károly né szül. Bukovszky' Anna szerdán d. u. 1 órakor életén 58-ik, házasságának 43-ik évében rövid szenvedés után elhalálozott. Temetése kiterjedt rokonság és nagyszámú ismerős részvétele mellett folyt le a belvárosi sirkertben. Az Esztergomi Kisdedóvó Társulat ma d. e. fél 11 órakor a társulati kisdedóvó-intézetben (Bottyán János utca 7. sz.) választmányi ülést s ezt követőleg d. e. 11 órakor közgyűlést tart. Mentsük meg a proletárgyermekeket! „És hozzáteszem, mentsük meg, mielőtt még elveszett volna ! Lássunk hozzá egy, a szó legnemesebb értelmében vett az emberiség gyökérig lehatoló preventív szociális munkához, ha valóban menteni akarunk. Érzéketlenül, vakon, siket fülekkel, tétlenül nem nézhetjük tovább a háborúnak legszomorúbb pusztítását, amit a gyermek egészségében es erkölcseiben visz végbe.“ Ezen felszólítással kezdette budapesti előadását Kriegs-Au Emil, a lelkes gyermekbarát, akit az esztergomiak is igen jól ismernek, hiszen közöttünk élt, hiszen mindnyájan úgy szerettük akkor s most is szeretjük. Erről a tárgyról fog szólani az esztergomiakhoz is április 27.-én, midőn a Magyar Gyermektanulmányi Társaság Esztergomi Fiókkörének Pedagógiai Szakosztálya tártja rendes gyűlését a hónap utolsó szombatján d. u. 6 órakor. Mivel a tárgy a közönség széles rétegeit érdekli, ezért a vezetőség márt most felhívja az előadásra a közönség figyelmét s éppen ezért a gyűlést a főgimnázium dísztermében fogják megtartani s e gyűlésre nemcsak a m. t. tagokat, hanem az egész érdeklődő közönséget is méiy tisztelettel meghívja. Az előadásra való belépés természetesen ingyenes Okos intézkedés. Bizonyos városok, bankok, gyárak, pénzintézetek rendkívül sok élelmiszert, cukrot, kávét, zsírt, tejet, bőrt halmoztak fel, azon a címen, hogy saját tisztviselőiket s esetleg néhány fogoly munkásukat ellássák velük, tulajdonképpen pedig a főtisztviselők, ezek rokonságai és jóbarátai éléskamrái teltek meg a jelzett cikkekkel. A Köz- élelmezési Hivatal utasítására most a fővárosban ezeket a készleteket lefoglalták és hamarosan sor kerül a vidéki intézetek felhalmozott készleteinek lefoglalására is. Elismerésre méltó siker. A dö- mösi új fogyaztási szövetkezet, mint a Hangya zsénge fiókja első üzleti hónapjában a következő forgalmat fejtette ki: Vagyona 1918 ápril. 1.-én 11.180 korona bruttó értékanvagban. A szövetkezeti pénztár 1084 és a bolt napi pénztára 650 koronával rendelkezett a hiteltúlfizefés a központi Hangyánál 3000 korona. A bruttó haszon az első hónapban 1724 korona, a mi Lábay Gyula plébános tevékenységének köszönhető, mert ő az üdvös intézméiV vezető igazgatója. Esztergomi szerkesztő rekordja. A „Győri Hírlap* f. hó 16.-Í számából vesszük át és közöljük- minden változtatás nélkül a következő napihírt : A kir ítélőtábla büntető tanácsa ma tárgyalta Bártfai Géza esz tergomk szerkesztő, egyébként nyugalmazott városi tisztviselő bűnügyét. Bártfai Gézát a komáromi kir. törvényszék zsarolásban mondotta ki bűnösnek és egyhavi fogházra Ítélte, mert a 26. gyalogezred ottani parancsnokságához intézett beadványban a sajtócenzor eljárása miatt elégtételt kért, elleneseiben egy ezredesnek ügyét leközli a lapjaban. A cenzor a szerinte indokolatlan törléssel neki 500 K kárt okozott. A kir. táblán a tárgyalást Jalsovitzky Lajos tanácselnök vezette, bírák voltak Fe- ichtinger Ernő dr. kúriai, Horváth Zoltán dr. táblai bírák, jegyző Horváth László dr. A főtárgyalás anyagának ismertetése után dr’ Konyovits György kir. főiigyé'szhelyettes a feleb- bezést fenntartotta. Vádlott rágalmazás, becsületsértés és egyéb sajtó- deliktumok miatt 18-szor volt büntetve, aki ilyen rekordot éréi a büntető törvénykönyvvel való összeütközés terén, az nem érdemli meg, hogy újabb cselekménye ért ilyen kevés büntetésben részesüljön és hogy a mellékbüntetés alkalmazását mellőzzék. Vád tárgyává lett cselekménye csúnya, otromba és aljas indokból eredt s a mai viszonyok között különösen szigorúbb beszámítás alá esik ; a büntetés felemelésését kérte. A kir. tabla Bártfai büntetését két havi fogházra fölemelte és 2 évi hivatalvesztésre és politikai jogfelfüggesztésre ítélte, súlyosító/ körülménynek vette 18-szőri büntetését s hogy háborús időben a katonaságnak rendkívül exponált helyzetére építve, azt fenyegetésre használta föl a saját anyagi céljából. A „Vasárnapi Újság“ április 14-iki számának képei nagyrészt a nyugati nagy német offenzívával foglalkoznak, bemutatják a csataterek érdekes jeleneteit, a főbb vezéreket stb. Ebbe a körbe vág Sztrokay Kálmán kiválóan érdekes cikke a németek nagy ágyújáról, mellyel Párisi bombázzák. A többi képek József főhercegnek a Szent István- renddel való kitüntetésére, Szomory Dezső új darabjának Nemzeti színházi előadására, Drina hajó katasztrófájára stb. vonatkoznak. Szépirodalmi olvasmányok : Szemere György regénye, Színi Gyula novellája, SchÓpflin Aladár színházi cikke, Szől- lősi Zsigmond tárcája stb. Egyéb közlemények : báró Lukachich tábornok arcképe, a rendes heti rovatok. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 10 korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 tiller. Esztergom sz. kir. város Közéleim. Hivataltól. 564/1918 K. É. szám. , é Hirdetmény. A vármegyei alispán úrnak 2514/918. számú határozata alapján, az élő sertéstermékek ára újból szabályoz- tatott u. m.‘ 40 kg-nál nehezebb, vagy legfeljebb 50 kg. súlyú élősertéseknek hizlalás vagy állattartó részére történő eladásánál követelhető vagy fizethető legmagasabb ár élősúly " kilogrammonként 9 K 50 fillérben állapít- tatik meg. Esztergom, 1918. -április 15. Rothnagel Ferenc polgármester h.----1 ' A jánlom az ép most beérkezett kipróbált, garantált legmagasabb fokú, csiraképességgel biró. fajtiszta és fajazonos káposzta- és kalarábmagvakat, a következő fajokból • 9 Bulgár óriás késői káposzta. Elismert legjobb téli káposztafaj. 1 kiló 400 korona. Nagyobb szükségletnél külön levélbeli ajánlat. Késői Kék Góliáth-kalaráb. 1 kiló 700 korona. Vetőmagszükséglet káposztánál kát. holdanként ]/2 kiló, kalarábnál 3A kiló. Téli használatra mindkét főzelékfajta április közepétől május végéig vetendő el és júniusban állandó helyére ültetendő, őszig tökéletesen kifejlődnek és a legjobb termésered- menyt adják. Korábbi vetésnél illetve kiültetésnél a káposzta túlfejlődik és kirepedezik, a kalaráb pedig elfásul. A várható terméseredmény kát. holdanként káposztánál 250 mázsa, eladási ár á 40 K — 10.000 K, kala- rábénál 200 mázsa, eladási ár á 60 K — 12,000 K bruttó bevétel. Mühle Árpád udv. szállító nagykereskedő, TEMESVÁR, 347/918 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca i8—20. szám,
