Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 37. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1918. június 6. a szív is irányadó lesz. Spiegel Ármin főrabbi az Esztergomba kerülő gyer­mekek foglalkoztatására nézve tett. tetszetős indítványt s egyúttal jelen­tette, hogy az esztergomi izr. hitköz­ség 30 gyermek elhelyezéséről gon­doskodott. Miután még Dr. Pacséri Károly kir. tanácsos, tanfelügyelő a megyebeli tanítóság csatlakozását je­lentette be e mozgalomhoz, Beniczky Ödön főispán meleg szavakkal az ülést bezárta, kijelentvén, hogy a ma­ga részéről is két osztrák gyermek esztergomi nyaraltatásáról fog gon doskodni. A cipő összeírásról lapunk legu­tóbbi számában megjelent hírünk utol­só mondata illetékes helyről nyert felvi­lágosítás szerint helyesbítésre szorul, miről egyébként lapunk mai számában közölt polgármesteri hirdetmény is fel­világosítást nyújt. Eszerint a vármegye járásai részére kész cipők árusításá­val Schwach Sándor esztergomi ke­reskedő üzlete nem foglalkozik. Hősi halál. Meghatva vettük a szomorú hírt, hogy háziezredünk tisz­tikarának egyik közszeretetben állott derék tagja, Lapos Jenő 26-os gy. ezredbeli százados május 29.-én hősi halait halt. Másfél évi nagyon boldog házasság után jött özvegyének, szül. Rumy Jolánnak e szomorú hir az élő férj helyett, kit két hét óta egyre várt haza szabadságra. Lapos Jenő vitézül harcolta végig a nagy háborút, amely alatt előlépett, kitüntetésben részesült. Bajtársai az elesett hőst megillető dísszel és kegyelettel te­mették el a harctér közelében. Saját­ságos játéka a sorsnak, hogy éppen azon a napon, melyen a fiatal özvegy a megrendítő hírről értesült, érkezett távirat testvérétől, Rumy Lajos hon­védhadnagytól, hogy orosz fogságból hazajövet, a magyar határt átlepte. Az ismerősök nagy sokasága mély részvéttel értesül Lapos Jenő hősi haláláról. Leégett a párkányi katonai ba­rakktábor. Vasárnap délután 4 óra tájban eddig még ki nem derített ok­ból kigyulladt a párkányi katonai ba­rakktábor egyik épülete s az óriási szélben alig másfel óra alatt az egész tábort elhamvasztotta a feltartóztat­hatatlan elem. A fából készült, kát- ránypapirral fedett épületeket menteni lehetetlen volt s számos katona csak puszta életét menthette meg a lángok közül. Egyedül a parancsnoksági ba­rakk menekült meg, amelytől a szél elterelte a toronymagasságú lángokat. A tűznél a párkányi, esztergomi és nánai tűzoltóság hamar megjelent, de csak a szomszédos épületek tűz- mentesítésére szorítkozhatott. így si­került megóvnia a tűztől a tábor közvetlen közeiében levő Leimdörfer- féle gőzfűrész telepet, mely nagy mértékben volt veszélyeztetve. A ta­bor régebben a lábbadozó katonák gyűjtőhelye volt, legutóbb pedig a háziezred két századának elszálláso­lására szolgált. A kár hozzávetőlege­sen egymillió koronára becsülhető. Vizsgák rendje a városi elemi iskolákban. \ város iskolaszékének határozata folytán a községi elemi iskolai évzáró vizsgák sorrendje a kö vetkező: Hittanvizsga a Kossuth- uccai elemi fiúiskolában és a Boltyán- uccai el. leányiskolában f. hó 11.-én, a Deák F. uccai elemi fiúiskolában 12.-én. Évzáró vizsgák a Kossuth- uccai és Szenttamási elemi fiúiskolá­ban 13.-án, a Deák F. uccai el. fiú­iskolában 14.-én, a Bottyán-uccai el. leányiskolában 15.-én. Magánvizsgák 17.-én, Te Deum 18.-án, Vizsgabiz­tosokul a következő iskolaszéki tagok küldettek ki: Kossuth ti. iskola I. osztályába Horváth Mihály, II. o. Tóth János. III. o Farkas Elek IV. 0. Brutsy János. Szenttamási iskola 1. o. Mattyasóvszky Lajos, II. o. Toldy János, III—IV. o. Dr. Wiplinger Ödön. Deák F. uccai iskola I. o. Rudolf István, II. o. Farkas Tivadar. III. o. Dr. Prikkel Marián. IV. o Bleszl Fe­renc. V. o, Kitzinger József. Bottyán u. el. leányiskola I. o. Draxler Ala­jos, II. o. Pelczmann László III. o. Dr. Katona Sándor, IV. o. Dombay Nárcisz. V. o. Dr. Gróh József. A rekvirált termények, élelmi­cikkek árának kifizetése. Régi pa­nasz volt közönségünk körében, hogy még az ősszel lefolytatott termény rekvirálás után járó díjakat sem fizették ki. Azóta pedig a rek- virálások véget érni alig akaró so­rozata következett eddig minden pénz­beli ellenszolgáltatás nélkül. A vá­ros tanácsa Dr. Antóny Béla polgár- mester indítványára elhatározta, hogy a rekvirált termények és élelmicikkek árát még e hó folyamán kifizeti, bar a közppntok egyike-másika még most sem utalta ki a városnak a rekvi­rált terményekért járó dijakat. A ki­fizetés megkezdéséről hivatalos hir­detmény fogja a közönséget tájé­koztatni. Betörés Szentgyörgymezőn.Dra­hos Ferenc szentgyörgymezői gazda zárt lakásaba múlt pénteken délután ismeretlen tettes behatolt és a szek­rényt feltörve, onnan ötezer ko­rona készpénzt elemeit. Eltűnt ugyan­ekkor egy sonka is. A tettest, aki a viszonyokkal ugyancsak ismerős le­hetett, nyomozzák. Megüresedett katonai alapítvá­nyok. 1. Vanel Károly százados rekte Vanelle alapítványa kath. vallásü sze­gény zászlósok és hadapródok ré­szére. 2. Waldenaui Waldhör József altábornagy alapítványa zászlósok és hadapródok részere. 3. Kiinger István zászlós alapítványa a háborúban rok­kanttá illetőleg munkaképtelenné vált legénységi állományú katonák részere. 4 Katonai hivatalnokok altiszti ala­pítványa altisztek részere kik a je­lenlegi háborúban megsebesültek. 5. Dr. Nepotnik Mihály hercegérsek rok­kant alapítványa keresetképtelen ha­dirokkant részére. 6. Dorfleith Rochus János alapítványa szegény tisztek leányai, cs. kir. szegény hivatalnokok leányai és szegény polgári lányok részére. Felvilágosítással szolgál Ko­máromban a cs. és kir. állomáspa­rancsnokság és Esztergomban a cs. és kir állomásparancsnokság. Országos akció a hazatérő ha­difoglyokért. A magyar, az osztrák és a német határ mentén Oroszor­szágból sok ezer hadifogoly özönlik vissza. Ezek a határon úgy a mi hadvezetőségünk, valamint né­met szövetségeseink részéről is meleg fogadtatásra találnak. De az aránytalan nagy számban egyszerre visszaözönlő hadifoglyoknak ellátása és felszerelése — a mai viszonyokat tekintve — a hadvezetőségekre nagy feladatot hárít. Ebben a munkában a magyar társadalom és a magyar Vörös Kereszt télien nem maradhat. Sokat szenvedett hazatérő hadifog.- lyaink nemcsak idehaza, hanem már lehetőleg Oroszországban is, az utón is kell, hogy érezzék a magyar tár­sadalom szive megdobbanását. E cél­ból adja oda mindenki amit adhat, mert segítsége esetleg eljut ahhoz a szenvedőhöz, ki az ő leikéhez leg­közelebb áll, de megmenthet egy másik emberéletet is. És ki tudja, nem egy másik adakozó pénze menti-e meg az ő hozzátartozóját ? A sors utjai kiszámíthatatlanok A Vö­rös Kereszt Egylet úgy érzi, hogy itt ismét azon a ponton kell felvennie a fonalat, ahol a háború elején. Akkor megjelentünk a küzdő front mögött, sebesültszállító vonata­inkkal, állomáshelyeinkkel, kórháza­inkkal, meleg szívvel, buzgalommal és igyekezettel. Ma ugyanazt kell tennünk, oda kell állanunk a keleti front mögé, hogy most a hazatérő ha­difoglyokat ellátni segítsük és haza­vezéreljük őket. Ehhez azonban meg­felelő anyagi eszköz, főképen élelmi­szer, felszerelés és egyéb holmi kell, amivel pedig a Vörös Kereszt kellő mértékben nem rendelkezik. Ezért a Magyar Vörös Kereszt Egylet Köz- poni Igazgatósága és Hadifoglyokat Gyámolító Bizottsága ezennel meg­indítja országos gyűjtését a hazatérő hadifoglyok részére. Velünk egyidő- ben az osztrák és a német Vörös Kereszt is hasonló mozgalmat kezd. Ahogy a háborút vállve küzdöttük végig, úgy fogja az egyetértés győzel­münket meghozni ebben a nehez hely­zetben is. A hazai lapok, pénzintéze­tek, emberbaráti intézmények, társula­tok, egyesületek, melyek a gyűjtendő pénz továbbításara vallakoznak, cso­portosan fogják azt beszolgáltatni a Vörös Kereszt Hadifoglyokat Gyámo­lító és Tudósító Hivatalának pénz­tárához (Budapest, IX. Ráday-u. 16.) Természetes, hogy legegyszerűbb, ha mindenki közvetlenül erre a címre küldi adományát. A Vörös Kereszt már­is megalakított egy lelkes és vállal­kozószellemű tagokból álló bizottságot, mely munkájának gyorsaságával, té­továzást és nehézségeket nem ismerő határozottsággal fog gondoskodni ar­ról, hogy a gyűjtés nemcsak gyűjtés maradjon, hanem hogy áldásthozó cselekvés legyen belőle. Vessen ki-ki számot leikével és aszerint segítsen ebben a munkában. Esztergom sz, kir. város polgármesterétől. 5147/1918. prn. sz. a kész cipők elárusitására kijelöli üzletekre vonakozólag. Ezennel közhírré teszem, hogy Esz­tergom vármegye alispánja a f. é. ad. 3790 sz. határozatával a kész cipők forgalombahozatalara Eszter­gom szab. kir. város területére a Hungária cipőgyár r. t.-et és Prész­ter János cipőkereskdöket; az esztergomi járás területére Ke­mény Lajos és Klein Gábor; a párkányi járás területére pedig Szántó Gyuláné cipőkereskedőket je­lölte ki. Ezek szerint Esztergom lakossága csak az Esztergomra, a két járás la­kossága pedig csak az esztergomi, illetőleg a párkányi járásokra kijelelt fenti kereskedőktől vásárolhat még­pedig az esztergomi lakosok az ipar­testület, az esztergomi, illetve párká­nyi járásbeii lakosok illetékes főszol- gabíraik utalványainak felmutatása mellett. Esztergom, 1918. május 29. Br, Antóny Béla polgármester. Esztergom sz. kir. város polgármesterétől. 5121/1918 pm. sz. Mindazok, akik fonópapírt, papír­fonalakat vagy papirzsinegekct ela­dás vagy feldolgozás céljából birto­kukban vagy őrizetükben tartanak, kötelesek az 1918. évi május hó 31. napján ezekből a cikkek.bői bir­tokukban vagy őrizetükben levő kész­leteket a Fonópapír Bizottságtól (Bu­dapest, V. Zrinyi-u. 1.) beszerezhető bejelentőlapok felhaszálásával legké­sőbb 1918. évi július hó 10. nap­468/918 Nyomatott Leiszky János könyvnyoir dájában Esztergom, Sim0;r János ján a Fonópapír Bizottság útján a kereskedelemügyi minisztériumnak be­jelenteni. A bejelentőlapok minden rovatát pontosan ki kell tölteni. Az 1918. évi május hó 31. nap­ján fuvarozás alatt levő készleteket a címzett köteles megérkezésük után 8 napon belül a fenti módon beje­lenteni. Szállítmányozóknál beraktározott készleteket mind a szállítmányozó, mind a készletek felett rendelkezőre jogosult köteles bejelenteni. A beje­lentéssel együtt a szállítmányozó kö­teles közölni annak a nevét és pon- los címét, akitől a készleteket átvette, illetőleg aki tudomása szerint a kész­tetek felett rendelkezésre jogosult; a rendelkezésre jogosuk pedig a szál­lítmányozónak a címét, akinek a kész­letet átadta. További bejelentéseket az 1918. évi julius hó 31-iki és szept. hó 30-iki állapot szerint a következő hó 10-ig kell a jelen rendelet intézkedé­seinek megfelelően megtenni. Újabb bejelentéseket a szükséghez képest a Fonópapir Bizottság rendelhet el. Nem kötelesek készleteiket beje­lenteni azok, akiknek készletei vala­mennyi üzemi telepük raktáraiban együttvéve kevesebb, mint 100 kg. fonópapir, papírfonál vagy papír­zsineg. Mindazok, akik a jelen rendelet ér­telmében bejelentésre kötelezve van­nak, kötelesek készleteikről minden adatot és felvilágosítást a Fonópapír Bizottságnak megadni és az utóbbi áltál kívánt igazolásokat bemutatni. Aki ezen rendelkezésnek nem fe­lel meg, az ellen a 787/918 M. E. sz. rendelet 8. § ában felsorolt bün­tető eljárás fog folyamatba tétetni. Esztergom, 1918. május 28. Dr. Antóny Béla polgármester. Esztergom szab, kir. város Tanácsától. 5180/1918. tan. sz. a vásárok és nyílt piacok tartása tárgyában 4*8/916 kgy. ss. alatt alkotott városi szabály* rendelet életbeléptetése tárgyában. Esztergom szab. kir. város tanácsa részéről ezennel közhírré teszem, hogy a fentemlített és a f. é. 52375/VlI-b. B. U. min. sz. leirattal megerősített szabályrendeletet a tanács — mint a képviselőtestület által ezzel külön megbízott helyhatóság — 1918. évi junius hó 15-ével a város területére eletbe léptette. A szabályrendelet végrehajtása te­kintetében a rendőrkapitányi hivatal intézkedik. A szabályrendelet — mely annak idején kihirdettetett — a városi kiadó- hivatalban a hivatalos órák alatt tisz­tán tájékozódás szempontjából bárki által betekinthető. Esztergom, 1918. junius 1. Dr. Antóny Béla polgármester. Gyógyhely stubnya-fDkdí (Felső-Magyarország.) Kénesfürdö rheuma és ischias elleni betegségeknél. Fővonalon 5 órai út Budapesttől, Fővonalon 10 órai út Berlin—Oder­berg—Ruttkán át. Az egész fürdőte­lep a nagyérdemű közönség rendel­kezésére áll. Felvilágosítást díjtala­nul ad az igazgatóság . ucca 18—20. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom