Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 38. szám
Esztergom, 1918, XL. évfolyam 38. szám, Vasárnap, június 9, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZET ESI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK FÉLELŐS SZERKESZTŐ : Dp RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. ALAPÍTOTTA : DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK: LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Akié a föld, azé az ország. Megdöbbentő az a mohóság, amely- lyel napjainkban ráveti magát a föld- vásárlásra a mindenféle háborús nyereségeken megtollasodott jött-ment, idegen elem. A spekulánsok tábora érzi, hogy a birtok a legbiztosabb vagyon s a legnagyobb kamatot hozza, emellett tekintélyt, súlyt ad gazdájának, s ami ősi magyar felfogásunk szerint az új névre valami régies patinát húz rá. A föld a maga állandóságával, szilárdságával és biztosságával erőt, állandóságot és szilárdságot ad a birtokosának, önnál- lóságot és terített asztalt. Mi azt tanultuk a magyar történetből, hogy Magyarország szent, áldott földjét a magyarok szerezték meg — maguknak, vérükkel öntözték a termő rónaságait, verejtékükkel puhították minden göröngyét. Az utolsó évtizedek és különösen ezen rémes világpusztulás éveiben pedig meg kell tanulnunk azt, színmagyar lelkűnknek le kell nyelni azt a keserűséget, hogy a törvényeinkbe foglalt gazdasági liberálizmus kiforgatja népünket a maga portájáról. Fájdalmas ez a jelenség különösen most, amikor a spekuláció orgiákat ül, amikor száz ezer számra menő hadirokkant honfitársunk jövőjéről a . föld, a birtok volna hivatva gondoskodni, amikor Amerikában kiszakadt véreink visz szatelepítésének kérdését s így a megcsappant népesség kiegészítését csakis radikális magyar birtokpolitikával lehetne megoldani. A felsőbb hatalom isteni flegmával tűri, hogy a magyar föld hitvány nyerészkedés siralmas tárgya legyen ; ölbe tett kezzel nézi, hogy ez a föld, melyen annyiszor apáink vére folyt, az Isten tudja honnan ide nem került népség kezére jusson, ha lassan is, de biztosan, hogy nemzetiségi pénzintézetek a mi bőrünkre menő faji birtokpolitikát csináljanak itt, a magyar érdekek ezek mellett háttérbe szoruljanak, a magyar család elszegényedjék s az elszegényedett, földnélküli magyarságon előbb-urobb uralkodjék a pöffeszkedő idegen új földesúr! Akié a föld, azé az ország. Illik a mi kormányzatunknak, parlamentünknek ezt éppúgy tudomásul venni, mint ahogy jól tudják ezt a magyar föld új „meghódítói.“ Az alvásból, tétlenségből és erőtlenségből eppen elég volt már. It: az ideje, hogy immár a tettek órái következzenek. Uj birtoktörvényt kell alkotni, mely biztosítja azt, hogy a magyar föld a magyarság kezén maradjon. Egy cseppet sincs nekünk szükségünk arra a nagy liberalizmusra, mely a tönk szélére juttat bennünket. Nem lehetünk oly bőkezűek, hogy pazaroljuk, kótyavetyéljük hatalmunk alapját, a földet akkor, mikor száz meg százezer kipróbált derekasságú magyar ember éhezik rá. Ne szavaljunk addig frázisokat népjólétről nép- boldogításról, amíg erélyesen meg nem védelmeztük előb otthonunkat, amíg gátat nem vetettünk a bennünket felfaló szabadversenynek, ha kell, egy kis sovinizmus parancsolta egoizmussal is. írjuk ki a törvény öles betűivel, hogy a falánk idegenek és internacionális elemek megtudják végre: Magyarországon nincs eladó föld, legföljebb magyar ember számára. Ez az első teendő : megkötni a birtokot s az államnak elővásásárlási jogot biztosítani rá. íÜA további teendők szintén elődáz- hatatlanok. így például a nemzetiségi vidékeken a magyarság szupremáci- ájának biztosítására létesíteni kell olyan birtokszigeteket, melyeknek gazdája derék magyar hazafi. Meg kell szüntetni az örökösödési törvény azon formáját, mely a kissebb birtokok szétdaraboihatását megedi. Öt-hat kézen szétforgácsolódott birtok nem adja meg a gazdasági jólét feltételeit. Ne csak hirdesse a kormány a több termelés elvét, hanem adja is meg hozzá a megfelelő segédeszközöket. Adjon elsősorban is nagyobb műveltséget a népnek, hogy e műveltség ereje legyőzze benne a gazdálkodás előnyere éppen nem való megcsÖKÖ- nyösödött, ósdi tradíciókat; éreztesse a nehézségekkel küzdő gazdával, hogy támogatója, érdekeinek előmozdítója, hogy őrködő szeme rajta pihen s nem hagyja magara egy pillanatra sem. Így lesz Magyarország a magyaroké s a magyar föld a magyarság ereje, gazda ;ági, politikai jólétének bázisa, föld, amelyből élünk, s amelyért érdemes küzdeni, mivel tényleg a mienk, magunknak műveljük s magunk szamara védjük, nem valami gyűlölt, idegen nációnak vagy fajnak. Dr. Pesthy Pál. Takarékpénztári igazgatósági ütés. Az Esztergomi takarékpénztár részvénytársaság igazgatósága a szokásos évközi beszámolói gyanánt f. hó 1-én látogatott ülést tartott melynek főbb tárgyairól eddigi gyakorlatunkhoz híven, tájékozódni kívánjuk olvasó közönségünket. Az ülés megnyitása után, Bleszl Ferenc elnöklő igazgató elsőben ke- gyeletes részvéttel emlékezik meg Marosi József, az Esztergomi kereskedelmi és iparbank igazgatójának elhalálozásáról, mely megemlékezésre nemcsak a társintézet iránti rokon- szenv, hanem az a körülmény is indítja, hogy a megboldogult a Takarékpénztár igazgatóságában is 40 éven át részt vett. Mélyen érzett részvétét az ülés jegyzőkönyvébe feljegyezni rendelte. Az intézet forgalmáról szóló jelentés a lefolyt ez évi 4 havi adatokat tárta elénk, ez idő alatt, tehát ápril. 30-ig az intézet 30 milló forgalmat ért el mely a múlt évi haszon időbelivel szemben 8 millióval nagyobbodott. Dacára a nagy pénzbőségnek és az azt követő nagyarányú kölcsön visszafizetéseknek az intézet egyes üzlet ágai ez év első négy hónapjában következő összegei emelkedtek: Betéti számla 2.592,000 K-val, kötvénytőke 50.700 K-val, váltó tárca 356.000 K-val, az értékpapír állomány 596.000 K-val és végre a folyó számla követelések összege 1,599.000 koronával. Ezidőszerint az intézet betétek címén 28,537 800 K magán vagyont kezel, mely összegben a háború tartama alatt 13 millió felgyűlt többlet szerepel. Értékpapír állomány összértéke meghaladja a 12 millió koronát és más fővárosi intézeteknél elhelyezett betétei összege 5,300.000 K tesz ki, — mely összeget a háború befejezte után meginduló gazdasági forgalom ellátására tart készenlétben. A háborús megélhetés nehézségeit enyhítendő a társaság tisztviselői részére ruhabeszerzési segélyt utalványozott, melyben a napidíjasokat és szolgákat is részesítette. Beszámolt a jelentés a háborús adóemelkedésről, mely szerint az előző évi 67.000 K-val szemben a múlt évben már 134.000 K-ra rúgott az intézet adója, úgyhogy minden részvény után 134 korona adót fizetett. Részletes jelentésben számolt be elnöklő igazgató, az esztergom- párkánynánai összekötő villamos vasút ügyéről, melyet a háború dacára állandóan felszínen tart a társaság. Városunk fellendülése érdekében, eme rendkívül fontos létesítmény építési előmunkálataira az engedélyt újból meghosszabította ; a vasút tervezői, az Egyesület villamossági és gépgyár utján pedig összeköttetésbe lépett a Magy. helyiérdekű vasutak rt.-gal. Ez utóbbiak a közel múltban a helyszínén is tanulmány tágyává tét- * ték a tervezetet és beszerezték a realizálás és reu^abilitás megállapításához szükséges adatokat. E munkájuk alapításnál feltétlenül szükséges törzsrészvények jegyzésének lehetősége, a villam-áram biztosítása és a vasút várható jövedelmezőségének kipuhatolása kérdéseivel foglalkozott. Mindezen kérdésekre a szakértők a legkedvezőbb válaszokat állapították meg. Mert a megye és város támogatása mellett az egy milliónyi elsőb- ségi részvény jegyzése remélhető, a villam-áramot mint teleptulajdonos a a város szavatolni fogja és a vasút várható jövedelmezősége a két állomás forgalma alapján és szakemberek véleménye szerint nemcsak^biz- tos, hanem egyenesen fényesnek ígérkezik. A helyi érdekű vasutak kiküldött szakértői a vasút létesítését már is biztosra veszik és felette célszerűnek látnák annak mielőbbi megalapítását, hogy legalább a tetemes földmunka még a háború alatt hadifoglyok igény- bevételével lenne megkezdhető. Mivel azonban az építés és berendezésről jelenleg még hozzávetőleges költségvetés sem készíthető, ennek hiányában a szükéges tőke sem határozható meg előre, és igy a létesítendő részvénytársaság körvonalait sem lehet bizonytalanban megállapítani. Az igazgatósági üllés minden előterjesztését a vezetőségnek, egyhangú hozzájárálással vette tudomásul és befejezéséül báró Feichtinger Elek igazg. tag. indítványára meleg bizalmat szavazott az ügyvezető igazgatótanácsnak és ennek elnöke Bleszl Ferenc, kir. tanácsos társasági igazgatónak és egyhangú lelkes ovációk között felkérte és megbízta az ügyvezetőséget, hogy jövőre is a háromnegyed évszázad óta feltétlenül jól bevált reális úton s elővigyázat- tal vezesse az intézetet a részvény- társasági érdekeltek, a nagyközönség, a város és haza javára. [l3| HÍREK |[ü| Síremléket Kőrösy Lászlónak! A dömösi temető nyári virágai kidugják buksi fejecskéjüket és kíváncsian tekintenek körül. Végigszalad egy pillantásuk a Dunaszoros gyönyörű kanyarulatán, megáll egy percre a teljés pompájukban zöldelő erdők bársonyos lankáin, majd megpihen egy egyszerű sírkereszten, melyet
