Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 37. szám
Csütörtök, június 6. Esztergom, 1918. XL. évfolyam 37. szám. POLITIKAI és TfíRSHDFJLMILfíR SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK FELELŐS SZERKESZTŐ : Dw RÉTHEI PRIKKEL MÁRIÁN. ALAPÍTÓ TTA : DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK: LA1SZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Város és fala. A idei háborús tél valamennyi eddiginél kellemetlenebb volt. A világító- (petróleum és gyertya) valamint a méregdrága tüzelőanyag hiánya - miatt falusi népünk sajat háziállatjai életrendjét követte. Mihelyt besötétedett, a didergő család a meleg dunnák alá menekült és mire kivirradt, mindenki napi dolgához fogott. Soha soványabb farsang még nem virradt Magyarországra a mohi és mohácsi vész óta, mint az idei. silány tengeri és burgonyatermés miatt a sertéstenyésztés elsatnyült. A hajdani disznótor megszűnt. Hizlalt sertést legföljebb az Aiföldön, vagy a Bánságban vágtak. A mi ösztövér vármegyénkben a fogyatékos etetés miatt csak sovány disznó került késre. A fánk azért valamennyi farsangvégi mulatságával a meseországba menekült. A takarmányhiany miatt a múlt ősszel' tömérdek tehéntől meg kellett népünknek válnia. Ma alig néhány pár ló lézeng falvainkban. A marhaiga került napirendre. Akár milyen csigamunka is ez, mégis csak elvégzi a korai tavaszi dolgot egymásután. Ne higyje ám a városi lakos, hogy az őstermelő falusi parasztnak különb dolga van. Hiszen leszállított lisztjét hatósági adagolásban kapja. A. petróleum az istálló világításara való. Cukrot csak sátoros ünnepeken juttatnak ki a falusiaknak. Egyéb fényűzés pedig, a fölemelt hadisegítségen kívül, nincsen. De azt sem higyje ám a városi, hogy a mai falusi nép nincsen értesülve a világháború eseményeiről, Számos jobbmodú gazda napilapra fizet elő. Legtöbben hetilapot szereznek. A kalendárium faggyúkorszakát a mai nemzeti irodalom fényes íróinak alkotásai szüntették meg. Jókai, "Vas Gereben, Mikszáth, Gárdonyi és Herczeg ma épen olyan népszerű a falusi nemzetlek előtt, mint hajdan Gyöngyösi, Gvadányi, vagy Csokonai. A háborús években a magyar paraszt családok megkedvelték az olvasást. Hogy a szerényebb igényű magyar paraszt jóval vagyonosabb a városinál, az épen olyan természetes, mint a saját észjárása. Mig a városi alig törődik más jólétével, addig a falusiak egymást támogatják élelmi szerekkel. Népünk nem zúgolódik. Ha valamelyik elhagyatott asszonynak valami bánata van, azt a derek ura emléke enyhíti; ha pedig valami serelem bántja, azt is csak a hazatérő j urára bízza. Mindenki az idei évtől várja a há- j ború szerencsés végét, az áldásosabb j termést és a hajdani családi élet föltámadását. így gondolkodnak-e a gondtalanabb városiak is ? Figyelő. Bénák és diplomaták. Statisztika jelent meg arról, hogy a világháború kitörése óta tizennégy millió férfi halt „hősi halait.“ Arról nincs adatunk, hány millió lett teljesen nyomorék, minden időre munkakeptelen, hány millió lett felig nyomorék, és ezenkívül is hány mi.- iió ember van még olyan, aki —bármilyen hosszúéletű legyen is — egesz eletén át viselni fogja a háború nyomát. Alig van már család a világon, amelyik ne gyászolna, amelyiket ne sújtaná a háború fajdalma igy, vagy úgy. Az ember szive megdobban, amikor karatlan, lábatlan, vak, vagy béna harcossal találkozik. Pedig ma még keveset látunk. Az elszomorító képek csak azután következnek majd, ha a háború után mind kikerülnek azok, akik ma egyes intézetekben még vissza vannak tartva. Ezeket a szívfacsaró, elkeserítő lát ványokat sokkal joboan kell, hogy lássák, ismerjék a világ sorsát intéző diplomaták, mint mi, egyszerű emberek. Érthetetlen mégis, hogy amikor mi és mindenki, aki érezni, gondolkozni tud, a béka után sóvárog, akkor legyen egypar megátalkodott, ér- zéstelen diplomata, aki pusztán meg- átalkodotíságból, vagy boszuvágybói ne eiegelje meg az eddigi sok-sok miiló áldozatot, hanem újabb és újabb milliókat küldjön elpusztulni, meghalni, nyomorékká lenni. Clemenceau már hazudott, tetten- érték; Wilsonról bebizonyuit, hogy félrevezeti Amerikát, az olasz háborút árulók pénzért csinálták, ez már rég nem titok és dacára, hogy né peik látják, hogy minden további küzdelem céltalan, nem állítják meg őrült utjokban, hanem engedik tovább pusztítani egymást. Vájjon még mindig nem ébrednek öntudatra a népek, vájjon még meddig gyiikoltatják egymást minden ok nélkül, és vájjon nem jön-e már el az az idő, hogy méltó helyére, lám pavasra juttassák azt a gonosztevőt, aki minden ok nélkül nyújtja a háborút? D. V. HÍREK ®» Csődöt mondott már az első háborús esztendőben a tudósok tudománya, amikor ezt a háborút három hónaposnak jósolták. Csődöt mond ma is minden jóslás, minden találgatás, amely terminushoz köti a háború végét. A hiú ábrándozásnak végét vetette a csalódások hosszú láncolata. Hát ne üljünk fel semminek, senkinek. Értessük meg magunkkal, hogy a reánk erőszakolt háború olyan, mint az akaratunkon kívül, minden óvintézkedés dacára megkapott betegség, amelyre azt mondja az orvos, ha szívós ellenállása lesz a betegnek, akkor legyőzi a bajt. Ez az ! — szívós ellenállás ! Csak ebben bizhatunk. Az ellenség józan belátásában aligha. Odaát már a józan esz regen búcsút mondott, az őrület ütött ott tanyát. Az ellenség olyan, mint a hisztériás asszony, nem lehet vele okosan beszélni. ☆ Novena. Jézus Szive tiszteletére rendelt kilencnapos ájtatosság ma este fel 7 órakor kezdődik a belvárosi plébániatemplomban. Eljegyzés. Dr. Felkai Ferenc székesfővárosi tanácsi fogalmazó eljegyezte kisjókai Takács Elzát, kisjó kai Takács Gyulának, herceg Pa iffy Miklós jószágfelügyelőjenek, batorke- szi iakosnak leányát. Az eljegyzési hirt annál inkább örömmel közöljük, mert a menyasszony lapunknak is kedves tollú munkatársa, akitől számos szép dolgozat jelent meg hasábjainkon. Sok boldogságot kívánunk az új párnak. Meghívó. A hadbavonult katonáink csaladjaik segélyezésére alakult nagybizottságnak 1918. júniu ■ 15 nap ján déiiuan fel 5 órakor a Takarékpénztár gyűlesiermében tartandó ülésére van szerencsénk az ügy iránt érdeklődőket ezennel tisztelettel meghívni. A szakbizottság elnökei. Zongoravizsga. F. hó 16.-án d. u. 5 órakor Dankó Sarolta zenetanárnő növendékei zongoravizsgát tartanak a főgimnázinm nagytermében, melyre ezúton is felhívjuk a szülők, zenebarátok és zeneértők figyelmét. Helyárak Ülőhely 2 K, állóhely 1 K. A jövedelem felerészben a főgimnázium diákasztala, felerészben a 26-osok rokkant alapja javára fordíttatik. Jegyek Buzárovits G. üzletében előre válthatók. Felüifizetések nyilvánosan nyugtáztatnak. Nagy értekezlet a gyermeknya- raltatás ügyében. Szerdán délelőtt fél 11 órakor a vármegyeháza nagytermében értekezlet volt „Károly király gyermeknyaraltatása“ ügyében Beniczky Ödön főispán elnökletével, melyen megjelent Szana Sándor, a gyermeknyaraltatási akció kormány- biztosa és Buffy Pál, az állami gyer- mekmenheiyek ügyének vezetője is Budapestről. A vármegyeháza nagytermét a megyebeli földbirtokosok, gazdák, tisztviselők, jegyzők, tanítók, a papság és polgárság képviselői töltötték meg jelentékeny számban. Sőt a karzaton falusi nénikék is melegen érdeklődtek az ügy iránt, ami a budapesti kiküldötteket láthatólag lelkesítette. A főispán rövid megnyitója után Szana Sándor kormánybiztos ismertette az ügyet a jelenlevőkkel. Leírta a nyaraiasra szoruló szegény gyermekek Ínségét és apellált a magyar nép ismert jó szivére, mely nem hagyja nyomorultul elveszni a szegény éhezőket. Azonkívül a királyi pár emberszerető nemes szándéka sem fog megtörni a királytisztelő m igyar nemzet nagylelkűségén és ismert vendégszeretetén. A beszéd után László labatlani ref. lelkész jelentkezett szólásra és előadta többrendbeli aggodalmait a tömeges gyermekkifielyezés dolgában. Érveit Dr. Pacséri Károly kir. tanácsos, tanfelügyelő cáfolta meg, lelkes beszéddel bizonyította, hogy az esztergommegyei népben csalódik az, aki nem tételezi fel róla. hogy képes a beiéhelyezett bizalomnak megfelelni. Dr. Frühauj Béla a gyermekek tartásáért járó díjat kevesli és társadalmi hozzájárulást sürget, mely megkönyítené a nyaraltatni idehozott gyermekek elvállalóinak terheit. Ruffy Pál P'rühauf szavaira válaszolva, a magyar társadalom e célra való önkéntes adakozását nem tartja helyénvalónak. Ne osztrák, hanem magyar gyermekek javára ajánljuk fel inkább az ide szánt összeget. A gyermeknyaraltatás költségeit osztrák bankok a kellő mértékben finanszírozzak. A társadalom terémcsak azon iparkodjunk, hogyminél több család vállalkozzék gyermeknyaral tatásra. Figyelmébe ajánlja még a hallgatóságnak, hogy ne gondoljanak finnyás, úri osztrák gyerekekre, mert . a nya- raltatásra idehozottak a társadalom legszegényebb osziáiyaiból valók, akiknek az otthon nemhogy kényelmet, de még betevő falatot sem képes^ adni kellőképen. Épen itt tűnik ki Őfelsége nemes gondolkozása, ki nagy gondjai mellett éppen eme leg- szánandóbb emberi lényekre irányította népei figyelmét. Ruffy szép beszéde után Palkovics László h. alispán biztosította a kiküldötteket, hogy a közigazgatásra váró eme munkában
