Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 28. szám

2 ESZTERGOM és VTDÉKE. 17917. április 19. mólójában, — hogy búcsút vegyen kerületétől, lelke elszáll egy nagy egyéniség ravatalához, aki tündöklő példányképe volt mindegyikünknek, akinek emlékét kegyelettel őrizzük szívünkben. I. Ferenc József apostoli király véres háborúban kezdte meg uralkodását, de a helyzet tisztultával, tapasztalatokban gazdagodva, életé­nek leghőbb vágya lett a béke meg­tartása. A sors megpróbáltatásai és csapásai közepette egyik legnagyobb tragikuma mégis az volt életének, hogy a hőn óhajtott béke helyett utolsó napjaiban kényszerült a leg­rettenetesebb hadakozásra. E földön kereste az állandó békét, de az örök béke honában találta csak meg. Majd áttért az új király méltatá­sára. Szent István országa nem ma­radt sokáig árván. Az Esztergomban őrzött eskükeresztre új király eskü­dött fel, az ország kegyeletével öve­zett pallossal az új király suhintott a világ négy tája felé, ahonnét ellen­ségek veszik körül hazánkat. A ko­ronázásnak mielőbb meg kellett tör­ténnie, ezt kívánta az új király. A nemzet meggyőződhetett arról, hogy IV. Károly nemcsak megtalálta a ma­gyarság szívét, hanem felette nagyra is becsüli ama páratlan erőkifejtését, amelyet eme esztendőkben végez. A béke kérdéséről szólva, azon meggyőződését jelenti ki a szónok, hogy az csak akkor következhetik el, ha mindenki a haza szent ügyét tartja szem előtt. Azok kitartásában bizhatunk, akik a lövészarkokban vannak. Azokon nem fog múlni a mi győzedelmünk, csak az itthon maradottak is teljesítsék kötelessé­güket a lehelő legtakarékosabb élet­mód mellett. E tekintetben még min­dig vannak olyanok, akik egyéni kényelmükről nem akarnak lemon­dani, sőt vannak, akik e háborút a tisztességtelen meggazdagodás leg­kedvezőbb alkalmának tartják és használják ki, Ilyenek a polgárság közmegvetésében nyerjék el leg mél­tóbb büntetésüket. Gróf Széchenyi ezután a háborús kormányrendeletek betartásának fon­tosságát hangsúlyozza. E rendeletek közt vannak be nem váltak is, leg­nagyobb részüket azonban az egész ország szempontjából kell elbírálni. Itt rámutat az ellenzék gáncsosko- dásaira, amely tiszteletreméltó kivé­telektől eltekintve, nélkülözte az ob­jektiv kritikát. A felhozott konkrét panaszok, mint kitűnt, mindenkor csak a végrehajtó közegek által oko­zott lokális természetű bajok voltak. Az erők hasznos tömörítése céljá­ból felmerült a koncentrációs kabi­net megalakításának kérdése. Nin­csen, aki be ne látná ennek hasz­nát, ha ehhez nemcsak a tárgyi alap, hanem a személyi garancia is meg­volna. Személyi garanciát azonban éppen a pártok között dúló szemé­lyeskedések következtében nem ta­lál. Az erők tömörítésére alapot az ellenség szívós akarata ad, amely erővel térdre akarja kényszeríteni maga előtt a központi hatalmakat, még pedig a legembertelenébb mó­don, a kiéheztetéssel. Ezt szívóssá­ga ki is fogja kényszeríteni, ha min­den polgár most pártkülömbség nél­kül össze nem fog és teljes erővel meg nem iparkodik dönteni ellensé­geink eme reménységét. A megválasztása óta lefolyt par­lamenti életet gr. Széchenyi olyan­nak festi, amelyben üdvös működés kifejtésére alig nyílott alkalom. 1910. őszén lett megválasztva, ne­héz időkben, amidőn a legszívósabb obstrukció, majd a legszenvedélye­sebb harcok színhelye volt a par­lament. — Utána, mintegy a vészes háború előszeleként a legnehezebb közgazdasági válság súlya alatt nyög­tünk, majd a világháború tört ki, amely minden üdvös tevékenységet megbénított. A maga részéről minden’alkalom- mal lelkiismerete szavát követte s így mocsoktalanul adja vissza azt a zászlót, amellyel őt a polgárság bi­zalma megtisztelt-e. Kérte a polgár­ságot, adják át e zászlót dr. Hindy Zoltánnak, előlegezzék neki a leg­teljesebb bizalmukat. Az ő munka- képességét még nem bénították meg egy hosszú élet csapásai. Ö is mo­csoktalanul fogja a zászlót lobog­tatni és átviszi majd az újabb kor­szakba is. Kéri a polgárságot, tart­sák meg őt jó emlékezetükben. A programmbeszéd után Meszleny Pál főispán méltatta gróf Széchenyit, akire annakidején ő irányítottá a kormány figyelmét. Majd az elnöklő Bogisich Mihály v. püspök mondott köszönetét gróf Széchenyinek, akit családi körülmé­nyei, apai gondjai szólítanak el a közélet porondjáról. Bemutatja dr. Hindy Zoltánt, aki meg fog felelni a várakozásnak. A Hindy-családot rég­től ismeri. Üknagybátyja, Hindy Mihály piarista 1859-ben tanára volt és lelkes hazafias viselkedése még most is példaképen lebeg szemei előtt. Mivel pártközi megegyezés van arra nézve, hogy a háború alatt a pártok nem állítanak ellenjelöltet, ajanlja a polgárságnak dr. Hindy egyhangú jelölését és annakidején való egyhangú megválasztását. Bogisich püspök szavaira a főis­pán is bejelentette, hogy dr. Hindy Zoltán a kormány hivatalos jelöltje. Ezekittán dr. Hindy mondotta el prograrnmbeszédét. Ő is higgadt, kellemes szónok. Fiatalsága egyúttal a gyengesége, — úgymond, — mert tőle sokat várnak. Jól tudja, hogy egész működése nem ér fel a fron­ton levők egynapi teljesítményével. Az özvegyek, árvák, rokkantak ellá­tását ismeri a közel jövő egyik leg­fontosabb feladatának. A tisztviselők kívánságait méltányolja ; erőteljes városi politikát sürget. Esztergom felvirágzása országos érdek is. „Ma­gyarország főtemplomának hatalmas falait egészséges városi élet hullá­mainak kell csapkodnia.“ Végül expo­nált katholikus meggyőződését je­lenti ki, amely azonban nem a val­lást, hanem a vallásosságot tekinti az emberi érték fokmérőjének. A programmbeszéd Bogisich püs­pök zárószavaival fél egy órakor ért véget. ☆ Dr. Walter Gyula c. püspök a gyermektanulmányi mozgalom­nak. Dr. Walter Gyula c. püspök, prelátus-kanonok a Magyar Gyermek­tanulmányi Társaság Esztergomi Fi­ókja részére 2000 koronát adomá nyozott, amely összeg alapként ke­zeltetik s amenyiben a fiók beszün­tetné működését, a főgimnázium di­ákasztala, vagy segi tő egyesülete ré­szesednék annak kamataiban. Házasság. Szoby Tivadar m. kir. 14-es honvéd gyalogezredbeli ;tarta­lékos hadnagy, városunk arany ifjú­ságának egyik kedvelt, rokonszen­ves tagja e hó 16.-án tartotta egy­bekelését Mohay Magduskával a nógrádpataki r. kath. plébánia temp­lomban. Iparkamarai közgyűlés. A győri •kereskedelmi és iparkamara folyó hó 23.-án d. u. 3 órakor saját székhá­zának üléstermében (Győr, Vilmos császár-út 5. sz., 1. em.) rendes köz­gyűlést tart. Záróvizsga. Esztergom sz. kir. város elemi fiúiskoláinak együttes VI. osztálya kedden d. e. tartotta meg az előírt záróvizsgát, amelynek bizonyítványa tudvalevőleg válasz­tói joggal ruházza fel felnőtt koruk­ban a tanulókat. A sikerrel lefolyt vizsgálaton dr. Pacséri Károly kir. tanácsos tanfelügyelő elnökölt. Etter Gyula | I Hétfőn reSgel 1 vülámsebes­séggel terjedt el városunkban a hír, hogy Etter Gyula földbirtokos és nagybérlő, nyug. hercegprímási ura­dalmi intéző, hétfőre virradó éjjel hirtelen meghalt. Mindenki, aki is­merte, a vármegyei közélet egyik legértékesebb tagjának tartotta, aki bátor, szókimondó, tartalmas egyé­niségénél fogva hivatott .volt arra, hogy a fórumon helyet foglaljon. Értékes működést fejtett ki különö­sen a közigazgatási bizottságban, ahol igen sokszor fontos eszméket vetett fel, amelyek mind a vármegye tekintélyének emelésére, mind a pol­gárság javára kiválóan beváltak. Kö­vetkezetességnél csak lelkiismeretes­sége volt nagyobb. A legmegtiszte- lőbb megbízatásokról kész volt le­mondani, ha azt találta, hogy elfog­laltsága nem engedheti meg annak pontos betöltését. Felszólalásait min­dig általános figyelem kisérte és a tárgy, amelyet védelmébe, pártfogá­sába vett, a siker reményében ke­rülhetett megvitatás alá. Kiterjedt rokonságának szemefénye, a fiata­labb nemzedéknek példaképe és ta­nácsadója volt, akinek sírját a ke­gyelet hoszú időn at a tisztelet és hála virágaival fogja övezni. Mind­össze 51 éves volt. Halála hírére a vármegyeházán és számos középü­leten gyászlobogót tűztek ki. Teme­tése szerdán d. u. 4 órakor folyt le a legnagyobb részvét mellett. Gróf Széchenyi Emil adománya. Gróf Széchényi Emil, a város lemon­dott orszgy. képviselője választóitól való búcsúzása alkalmából 500 ko rónát az esztergomi napközi otthonok javára, 500 koronát pedig a hősök emlékére adományozott. Gyermektanulmányi ülés. A Magyar Gyermektanulmányi Társa­ság Esztergomi Fiókja hétfőn este 6 órakor ülést tartott a főgimnázium fizikai előadó termében. A szép számban egybegyült tagok Parcsami Henrik főgimn. bencéstanár, ügyve­zető alelnök indítványára a gyer­mektanulmányi mozgalom lelkes párt­fogóját, dr. Walter Gyula c. püspök, prelátus-kanonokot választották el­nökké. Kimondották azonkívül, hogy áldozó csütörtökön nagyobb szabású nyilvános előadáson, fővárosi neves gyermektanulmányozók részvételével ismertetik meg Esztergom közönsé­gét az egyesület céljával és ugyan­ekkor fejezik ba> a végleges megala­kulást is. Egyéb elnöki előterjeszté­sek után dr. Mattyasóvszky Kasszián bencéstanár a fiókegylet pedagógiai-, Nádler István tanítóképző intézeti ta­nár pedig gyermektanulmányi szak­osztályának munkakörét ismertette. A figyelemmel meghallgatott előadá­sok után az egyesület taglétszáma ismét szépen bővült s az agilis egye­sület a legszebb sikerek reményével nézhet a jövő feladatai elé. A „Díjnokegylet“ jótékony es­télye. A „Közhivatali Kezelők és Uíjnokok Országos Egyesületének Esztergomi csoportja“ f. hó 14-én este 7 órakor nagysikerű jótékony előadást rendezett a Kaszinó, dísz­termében. Az estély gazdag műsorát lehetetlen e helyütt részletesen mél­tatnunk. A szereplő gárda minden egyes tagja páratlan lelkesedéssel te­hetségének legjavát mutatta be ez alkalommal, úgy, hogy a termet tel­jesen megtöltő előkelő közönségnek a legszebb esztétikai élvezetben volt része a műsor minden száma alatt. Különösen sok derültséget váltott ki a két színdarab, amelyek egyikében maga az országos központ tisztelet­reméltó elnöke, Friss Lajos^ is szere­pelt, bebizonyítván evvel, hogy az ügyért minden áldozatot meghoz s így egyéni kényelmét is kész felál­dozni. Vele együtt több fővárosi díj - nők műkedvelő vett részt' az esté­lyen. Az esztergomi tagok lelkesedése és buzgósága a legnagyobb rokon- szenvet ébresztette fel közönségünk körében a törekvő egyesület iránt. A jövedelem meghaladja a kétezer koronát, amelynek felét á hábőtúban elesett díjnokok özvegyei és árvái javára, felét pedig az egyesület alap­jára fordítják. Felgyújtott meggyfatelep. 01­tóssy Lajos esztergomi lakos kőaljai dűlőben levő meggyfatelepét isme­retlen tettes felgyújtotta s így az ott levő csemeték teljesen elpusztultak. A kárt f. hó 14.-én vették észre. A rendőrség megindította a nyomozást. Az alispán nyilatkozata. Az esztergomi újságok, .köztük lapunk is, hozták a főispán nyilatkozatát, amelyre dr. Perényi Kálmán alispán most a következő ellennyilatkozatot tette közzé : Igentisztelt Szerkesztőség 1 Az „E. F. U.“ f. évi 85, számá­ban, Meszleny Pál főispán aláírásá­val megjelent nyilatkozatban az állít- tatik, hogy a hozzám, hivatalvizsgá­latra kiküldve volt miniszteri taná­csos engem január 18.-án kihallga­tott, miután nyomban beteget jelen­tettem, majd 'betegségem megszűnte után, febr. hóban újra meg lettem hall­gatva, de betegség ürügye alatt kitértem a további kihallgatás alul,s így felfüg­gesztésem nem a hátam megett ko­vácsolt vádak alapján történt. Evvel szemben, az igazság érde­kében ki kell jelenteném, hogy a min. tanácsos engem egy oly ügy­ben hallgatott ki, amelyet már a kir. kúria is bírói ítélettel, á javamra dön­tött el. Egyéb ügyben, a hátam megett összetákolt 145 oldalas jegyzőkönyv­ben foglaltakra nézve meghallgatva nem lettem, sem januárban, sem februárbánj holott erre, febr. 15-étől, a midőn á kezeim között levő or­vosi bizonylat szerint, a betegágyat elhagyhattam, rendelkezésre álltam, — de meghallgatásom nem eszkö­zöltetett, — mert hisz' akkor a fel- függesztetheíésém céljából nehezen összekovácsolt vádak, kártyavárként omlottak volna össze 1 Megjegyzem végül, hogy evvel a nyilatkozatommal mindennemű, ez ügyre vonatkozó polémiát befejeztem. Esztergom, 1917. április 14. Kiváló tisztelettel dr. Perényi Kálmán. A „Vasárnapi Újság“ április 15-iki száma számos szép harctéri fölvételen .kívül művészi rajzokat . közöl Baranski Lászlótól és Frank Frigyestől# Szépirodalmi olvasmá­nyok: Pékár Gyula regénye, Gagyhy Dénes novellája, Sáigma tárcája, , Braun Lily regénye. Egyéb közle- - mények ; Képek Washingtonból sa s rendes heti rovatok : — A háború i napjai. — Irodalom és művészet. . — Halálozás,. — A „Vasárnapi Uj- - ság“ előfizetési ára negyed év- - re öt korona,— „Világkrónikáival I együtt hat korona. Megrendelhető c a „Vasárnapi Újság“, kiadóhivatalá- - ban (Budapest, IV., Egyetem-ucca e 4.). Ugyanitt megrendelhető a „Ké- pes Néplap“, a legolcsóbb újságáé magyar nép számára, félévre 2 kor. n 40 fillér. 348/917 Nyomatott La iszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—jo. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom