Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 26. szám
Esztergom, 1917. XX XIX. évfolyam 26. szám Csütörtök, április 12. FOLITim és TfíRSRDfíLMILfíR SZERKESZTŐSÉG ÉS KI/ DÓH.VA: AL : SIMOR JÁNO S-UCCA 20. SZÁM $ TELEFON 21., $ HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ 4 KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI * S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜ DENDŐK. t FÉLFLŐS SZERKESZTŐ: FŐMŰ M KATÁRS : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. I f t *■ t ♦ Gazdasági feladataink. Itt van a tavaszi ébredés. Az életfakasztó napsugár rügybe csal 'minden életképes magot. Keleti, leghatalmasabb ellenséges szomszédunk közéletének mezején most kel ki a konkoly, melyet az entente diplomácia ott elszórt. A külső nagy hadjárathoz belső véres forradalom járult, melynek végső kimeneteléről ma még nem is jósolhatunk. Es semmi se bizonyítja jobban a mi minden téren való fölényünket, mint az a körülmény, hogy a sok anyagi és véraldozat, a mérhetetlen szenvedés és elég nélkülözés után nálunk nyoma sincs a vezetéssel szemben való bizalmatlanságnak, zúgolódásnak, s az ebből származni szokott belső forrongásnak. Mi ma is látjuk a célt, a győzelmes, a győzelmeinkhez méltó és méltóságunknak megfelelő békét, — s a világtörténelemben szinte páratlan egyértelműséggel, kitartással haladunk e célig. Nálunk a tavasz ébredese nem jelenti a közéleti korrupció talajából a mérges gázoknak felburjánzását, hanem jelenti, jelzi a minden eddiginél intenzivebb mezőgazdasági tevékenység kezdetét. Nem tagadjuk, küzdünk mi is nehézségekkel. A vetőmag és munkás kérdés óriási sziklaakadályként áll előttünk. És ez akadály jelentősége megsokszorozódik, ha meggondoljuk, hogy a háborúban való kitartásunkhoz, győzelmes ellenállásunkhoz, sikeres mozdulatainkhoz ä tulajdonképeni erőt most fogjuk fejleszteni, összegyűjteni a szántóföldeken. Igen, 1 a nemzet erkölcsi erejéhez szükséges anyagi erőt kell itt biztosítanunk. Bízunk azonban önmagunkban, hogy ezt a sziklát is szétmorzsolja ama hires „német szervezettség“ melyet mi is elsajátítottunk már, mely a hatósági intézkedések és polgári tevékenység szerves összhangjában, s a kivitelben nyilvánuló óriási energiában áll, mely hires szervezettséget militárizmus név alatt annyi hipokrizissel gyaláznak de egyúttal a legsárgább irigységgel irigyelnek ellenségeink. A gazdasági jelszó igen rövid és világos : Minden földünket bevetni, a bevetett földet megmunkálni! Erre nézve pedig elkerülhetetlen, hogy mind a fogyasztás, mind a termelés kommunisz- tikus alapon történjék. „A te földed — polgártársam — ma az én földem is, s a te semmi vagy rossz termésedet jövő tavaszon én is meg fogom sinyleni. Fogyasztó társad 'leszek, s ezért szükséges, hogy most termelő társaddá szegődjem“. Ajánljuk tehát, hogy radikális eréllyel és gyorsasaggal köz- ségenkint munkás szövetkezeteket létesítsünk. Vegyünk községenként számon minden munkás kezet, s azt egy központi vezetés intézése mellett vigyük — a földre, tekintet nélkül arra, kinek mi h .sznot hajt. Az eszmét nyomatékosan ajánljuk intéző köreink figyelmébe. Ne kutassák kitől ered, hanem alkalmazzák kérlelhetlen eréliyel. Van a morálistáknak egy kedvelt életbölcseleti axiómájuk, mely szerint éljünk úgy, mintha a mai nap meghalnánk, s dolgozzunk úgy, mintha örökké élnénk. Alkalmazzuk e tételt most magunkra. Éljünk oly derülten, nyugodtan, mintha határainkat semmiféle ellenség se fenyegetné, de dolgozzunk úgy, mintha a háború még évekig tartana. Ne tápláljunk túikorai bekereményeket, hanem a tőlünk telhető minden energiával dolgozzunk a célért, a végső győzelemért — gazdasági téren is. (t. gy.) *■ -*♦- ^ 4 Középiskolai katonai ismeretek. A közös hadügyminiszter, — mint a Külügy-Hadügy közölte, — már megegyezett a magyar és osztrák honvédelmi- és közoktatásügyi miniszterekkel, hogy a közeli jövőben középiskoláinkon megfelelő katonai szakférfiak olyan tárgyat adjanak elő, mely ifjúságunkat idejekorán fölvilágosítja a haderőnk szervezetéről és egyéb olyan katonai kérdésről, ami a későbbi önkéntességet megkönnyítené. Ez az új rendelet a középiskolai katonai ismeretek előadására rokkant vagy egyelőre arcvonal-szolgálati alkalmatlan tisztekre bízná az átmeneti korszakban, akik azonban csakis magyarajkú magyar állampolgárok lehetnek. Heti egy-két órai tanításért az állam 384 K évi pótlékot járultat ki. A legközelebbi tanévben a középiskolai katonai ismeretek főpontjai lesznek : a hadsereg szervezete, a haderő rendeltetése és törvényes alapja, a fegyverkezés ellátása, hadtörténelmi mozzanatok lelkesítő példák a mai háborúból, a legújabb hadiszerek, a hadkiegészítő kerület csapatai, végül katonai térképek magyarázata és készítésé. Az Ifjúsági Honvédő Egyesületek megteremtése óta ez az állami tervezet a háború olyan második intézménye, mely iskolázó ifjainkat a leghasznosabb katonai gyakorlati ismeretekre oktatja. Majd három év sok keserves tapasztalata kellett hozzá, hogy hazánk az eddig fölszínesen fölfogott katonakerdésekkel kénytelen volt közelebbről és alaposabban megismerkedni. Míg a háború plőtt a nevezetesebb ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLER. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA európai országokban a hadsereg népszerűsítését rendszeresen művelték a katonai kiváló szakférfiak, addig nálunk saját honvédségünk szervezetéről sem volt közönségünknek alapos ismerete. Igen szerény tandíjat kínál az állam, de a háborús világban a hiányt a hazafiság lelkesedése pótolja. A mai modern katonai tudományok folytonos haladását részletesen meg kell ismernie az előadónak ; hiszen a mai hadművelet tömérdek tudományra épít, a mi a fegyveres erő folytonos fokozására alkalmas. — Mindezek után nyilvánvaló, hogy a középiskolai katonai ismeretek szaktanárainak igen drága kútforrá- sokat kell megnyitniok ifjú hallgatóik számára. Ha már az állam középiskolai ifjúságunk önkéntes! kiképéztetése megkönnyítését célozza ezzel az oktatással, akkor legbölcsebben azokat a katonatanárokat rendelhetné ki, a kik eddig is az önkéntesekkel foglalkoztak. Mert ezek az urak hivatottak arra elsősorban, hogy ifjúságunkkal a katonai hivatást megkedveltessék. Hiszen a közeledő jövőben nemcsak kitűnő magyar közkatonákra, hanem elsőrendű magyar tisztekre lesz szükség. A középiskolai katonai ismeretek megalapozására való új intézményt tehát nemcsak a nagyközönség, hanem tanulóifjúságunk is örömmel üdvözli. Dr. Kőrösy László. Rendkívüli megyegyűlés, Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 10.-én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya az alispánhelyettes megválasztása volt. A közgyűlésen Meszleny Pál főispán elnökölt, aki rövid bevezető szavak után azonnal a tárgyra tért és alispánhelyettesül a maga részéről Pong- rácz Kázmér vármegyei I. főjegyzőt ajánlotta, mint aki rangsorban közvetlen a felfüggesztett alispán után következik és immár negyedszázados hivatali működésre tekinthet vissza. A jelenlevők Pongráczot lelkesen megéljenezték. Majd a főispán azon kérdésére, hogy kiván-e valaki a tárgyhoz szólani, Kernstock Károly kert szót, megkérdezvén a főispánt dr. Perényi Kálmán alispán felfüggesztésének indokai felől. A felfüggesztés és a fegyelmi vizsgálat hire felől a vármegye közönsége köré-
