Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 26. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. április., 12. ben hetek óta a legkülömbözőbb híresztelések keringenek, amik a kö­zönséget módfelett nyugtalanítják. Az alispánt a vármegye közönsége választotta meg, amely most tudni szeretné, mily súlyos okok indítot­ták a minisztert a felfüggesztés és a fegyelmi elrendelésére ? Meszleny Pál főispán válaszolva Kernstock szavaira, kijelenti, hogy a felfüggesztés és a fegyelmi ügy ak­tái a vármegye főjegyzői hivatalá­ban bármikor megtekinthetők, a me­gyegyűlés előtt ez alkalommal rész­ben az anyag nagy terjedelme miatt, részben, mivel a tárgysorozatban e bejelentés nem szerepel, nem nyi- latkozhatik. Az ügy különben még vizsgálat alatt áll, amelynek lefoly­tatása után nem fog elzárkózni a nyilvánosság elől. A választ Kern­stück tudomásul veszi. Egyéb fel­szólalás nem történt, mire a főis­pán Pongráczot egyhangúlag meg­választott alispánhelyettesül jelenti ki. Pongrácz Kázmér emelkedett most szólásra, hogy a bizalomért köszö­netét mondjon. A világháború azon korszakában élünk, amelyben reá is nagy feladatok várnak. Bízik abban, hogy meg fogja állani a helyét azon tisztikar melletr, amely már e leg­nehezebb időben megmutatta, hogy hivatásának magaslatán all. Kéri a főispánnak, a törvényhatósági bi­zottság minden egyes tagjának, va­lamint a községek elöljáróságainak támogatását. A tetszéssel fogadott beszéd után a főispán kijelentette, hogy a vm. 1. főjegyzőnek alispánhelyettessé való megválasztásával megüresedett he­lyek bettöltése iránt saját hatáskö­rében fog intézkedni. Dr. Fehér Gyula indítványozza, hogy a felfüggesztett alispánnak egy- harmadára leszállított fizetését a tör­vényhatósági bizottság annak felében állapítsa meg. Dr. Hulényi Győző vm. tiszti fő­ügyész kijelenti, hogy a fizetésnek felére való felemelése a törvényha­tósági bizottság jogkörébe tartozik. Pongrácz,Kázmér az egyharmadára leszállított fizetésnek felében való megállapítását szintén ajánlólag ter­jeszti a közgyűlés elé, mire a íőis- pán a közgyűlés tagjainak egyhangú helyeslése mellett kimondja, hogy dr. Perényi Kálmán alispánt f. évi április hó 1.-től kezdődő hatállyal fizetésének fele illesse meg a felfüg­gesztés tartamára. A határozatot fel­terjesztik jóváhagyás végett. Végül a törvényhatósági bizottság az alispáni utiátalányt Pongrácznak ítélve meg, az alispánhelyettes letette a hivatalos esküt, mire a közgyűlés bezárult. ☆ A hercegprímás szentbeszéde. Husvét vasárnapján a főszékesegy­ház ünnepi istenitiszteletét dr. Cser- noch János biboros-hercegprímás pontifikálta. Mise után az egybegyült hivőközönséghez nagyhatású szent­beszédet intézett, amelyben a hadi­kenyérről és a mai időben oly nagy­fontosságú takarékosságról emléke­zett meg, megkapó evangéliumi pél­dák alapján. Mikor lesz a képviselőválasz­tás? A központi választmány ked den d. e. fél 12 órakoi a városház nagytermében ülést tartott, amelyen gróf Széchenyi Emil lemondásával szükségessé vált képviselőválasztási intézkedések felől határoztak. Válasz­tás napjául f. hó hó 27.-él tűzték ki. Választási elnökül dr. Wiplinger Ödönt, helyetteséül Mátéffy Viktort, választási jegyzőkül O'sváth Andort és Bárdos Sándort választották meg, akik a hivatalos esküt nyomban le is tették. A választásra vonatkozó falragaszok már legközelebb megje­lennek. Dr. Hindy Zoltán programm- beszéde. Mint értesülünk, vasárnap d. e. fél 12 órakor tartja meg dr. Hindy Zoltán, a munkapárt hivata­los jelöltje programmbeszédét, amely alkalommal gróf Széchenyi Emil volt orszgy. képviselőnk is elmondja be­számolóját. A párt életében oly nagyfontosságú eseményre már nagy­ban készülnek a helybeli munkapárt vezérfiai és hangzatos falragaszokon hívják az itthonlevő választópolgá­rokat a beszédek meghallgatására. A választás különben eleddig egy-' hangúnak Ígérkezik, jóllehet eleinte magában a helybeli munkapártban sem fogadták osztatlan lelkesedéssel az új képviselőjelölt személyét. Nap- ról-napra emlegetnek új és új önje­lölteket is, akik megmentenék a „nem­zetet“ az egyhangú választás ese­ménytelen és sovány kilátásaitól. Azonban eme kombinációk mind­annyija halvaszületett s csakis arra jó, hogy dr. Hindy megválasztását még biztosabbá tegye, mert kétség­telen, hogy komoly ellenjelöltre most már számítani nem lehet. A „cukorka-nap“, amelyet Esz­tergom lelkes hölgyei husvét vasár­nap d. e. 11 órától d. u. 1 óráig a Széchenyi-téren rendeztek, a hűvös idő dacára is szépen sikerült. A jó­tékony célra rendelkezésre állott cu­korkák mind elkeltek, mert az áru­sításukra vállalkozott hölgyek buz­galma határt nem ismert a nemes ügy szolgálatában. A befolyt jöve­delem, amelynek végleges összeszá­molását ma este 6 órakor a Kaszi­nóban tartandó értekezleten ejtik meg, a Vörös Kereszt Egyletet és a 26-os rokkant alapot, az erkölcsi si­kerből ítélve, tekintélyes összeggel gyarapította. A díjnokegyesület jótékonycélú előadása. A Közhivatali Kezelők és Díjnokok Országos Egyesületének esztergomi XLI. számú csoportja Vaniss Dezső kir. vezetőjárásbíró védnöksége mellett az esztergomi Kaszinó dísztermében f. hó 14.-én este 7 órakor jóiékonycélú előadást rendez. — Belépőjegy I—X. sorig 3 K, minden további sor 2 K. Jegyek előre válthatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében, vagy megsze­rezhetők a rendezőbizottság hölgy­tagjai utján. — Pénztárnyítás este 6 órakor. — A tiszta jövedelem fe­lét a háborúban elesett díjnokok öz­vegyei és árvái javára, felét pedig az egyesület alapjára fordítjuk. Ezen előadás keretében fellép műsoron kí­vül K. Prudovics Ilonka budapesti zongoratanárnő is, aki azon célzat­tal mutatkozik be művészetével vá­rosunk közönségének, hogy zongora­kurzust hajlandó tartani Esztergom­ban, amely kurzuson mind klasz- szikus, — mind magyar darabokat kottából, vagy cigányosan a legna­gyobb művészettel tanít. — Egye­sületüknél ezen kurzusra is lehet je­lentkezni. Szíves pártfogást kér a rendesőség. A városi temető gondozójának figyelmébe. A tavasz beköszöntésé­vel a kegyeletes szívek kedves ha­lottjaik sírját keresik fel legelsőbben a kikelet első virágaival. E virágok bizony meglehetősen drágák és így kétszeresen felháborító a/.on tény, hogy a holtak iránti kegyelet eme szép megnyilatkozása szinte lehetet­lenné válik amiatt, hogy az egyik nap kiültetett virágok másnapra már eltűnnek. Úgy értesültünk, hogy egyes éretlen suhancok valóságos passzióval űzik a virágoknak a sí­rokról való lopkodását, hogy a virá­gokat eladva, az így nyert pénzen aprócseprő kedvteléseiknek áldozhas­sanak. Jó lenne, ha a temető hivatá­sos gondviselője a lelketlen tolvaj- lásoknak erélyesen elejét venné ! A talált gyermekfej ügyében, mint lapunk legutóbbi számában rö­viden jeleztük, a rendőrség szorgos kutatás után megállapította, hogy bűntény nem forog fenn. A kutatást végző rendőri közegek ugyanis miu­tán megállapították, hogy Esztergom­ban az utóbbi időbep született gyer­mekek mind megvannak, a temető­nek azon a helyén is helyszíni szem­lét tartottak, ahol a halva szülötte­ket szokták elhantolni. Itt egy kis sirt felkaparva találtak, mellette egy kis csipkefőkötővel. A vizsgálatot vezető Rezső detektív felásatta a sír­helyet, de a holttestet nem találták meg benne. E hely a Helcz-féle sző­lőtől nem esik messzire s így felte­hető volt, hogy a hiányzó kis hul­lát, amely mindössze két ásónyom- nyira volt elhantolva, valamely állat kikaparta, a testet, a fej kivételével felfalta, a fejet pedig a ragadozók szokása szerint, elásta. A talált gyér mekfőkötő nyomán a vizsgálat szá­lai a Koios-kórházbá vezettek, ahol kitűnt, hogy múlt hó 19.-én műtét közben halva született egy leány- gyermek, akire anyja, miután jól megtekintette, reáadta a talált főkö tőt. A csecsemő hullát barna papírba csavarva, az említett helyen hántolta el egy orosz fogoly sirásó. Mivel az anya még a kórházban volt, a de­tektív megkérdezte tőle, felismerné e gyermeke fejét ? Igenlő válaszra megmutatta neki a talált fejet, amely­ben az anya gyermeke fejére ismert. A vizsgálatot így megszüntették. Megjegyzendő, hogy a felbontott kis simái a barna papírost is megtalál­ták, amelyet a csipkefőkötővel együtt bűnjelként az aktákhoz csatolt a rendőrség. Csak lélekjelenlet. Lord Water­ford nagyra volt a bátorságával. Egy alkalommal egy társaságban ka­landjait beszélte el s végül kinyilat- koztta, hogy egy embertől semmi körülmény közt sem ijedne meg. — Amint ezt mondta, egy idegen úr felkelt az asztal mellől és mosolyog­va jegyezte meg: — Bizony szeret­ném a lord urat próbára tenni. Az­zal vette kalapját és távozott, Ang­liában a rablók legveszedelmesebb faja az volt, mely álruhában meg­fordult a legelőkelőbb helyeken s úgy leste ki a kínálkozó alkalmat. Ilyen jómadár volt az az idegen úr is. Rövid időre ezután a lord vidék­re utazott. Útja egy erdőn vitte ke­resztül. Egyszerre egy férfi ugrik a bokrok közül elő, megragadja a lord lovának zabláját, pisztolyt sze­gez a lord mellének és a legudva­riasabban szól : — Nemrégiben azt mondta a lord úr, hogy egy ember­től semmi körülmények közt sem ijed­ne meg. Hát én ezúttal meg aka­rom mutatni, hogy mégis megijed. Adja ide a pénzét a lord úr, vagy lelövöm ! Lord Waterford nem jött zavarba, rögtön feltalálta magát. A legnyugodtabban felelt- — Most sem vonom vissza állításomat s bi­zony öntől sem ijednék meg, ha a másik ember ott nem állana a háta mögött. A rabló önkéntelenül hatra tekintett, csak egy pillanatra, de ez a pillanat elég volt a lordnak, hogy zsebéből kirántsa pisztolyát és egy jól célzott lövéssel ártalmatlanná te­gye az u onállót. Népszámlálás Szerbiában. Belg- rádból jelentik : Szerbiában a katonai főkormányzóság népszámlálást tar­tott, amelynek eredménye a követ­kező : Szerbia megszállott területe kereken 3,083,000 hektár, ennek nem .egészen fele a mi kormányzó­ságunk alatt áll. A megszállott terü­leten 1,373.511 ember lakik: 575.643 férfi, 797.868 nő. Az 1910-iki nép- számlálás alkalmával a lakosság száma 2,911.701 volt. Változás a behívások körül. Annakidején írtuk, hogy április 16.-ára nem minden o vonul be népfelkelői szolgálatra, akit a legutóbbi pót­szemlén alkalmasnak találtak. A szerdai lapokban jelent meg a honvé­delmi miniszter eme új behivási rende­leté, amely módosította a korábbi rendelkezést és amely szerint az áp­rilis 16.-ra behívott húsz korosztály­ból tizenöt korosztálynak, még pe­dig az 1886 — 1872. évi születésű magyar vagy osztrák állampolgár népfelkelőknek bevonulását május 14.-re halasztotta el.-Igy április 16.-ára csak az 1891 —1887. évi születésű népfelkelőknek kell majd bevonul- niok. Papírostalpú cipők. A rendőr­ségen feljelentettek egy esztergomi cipészt, aki papírtalpú cipőket árult. A cipők talpa alul vékony bőrrel volt bevonva, a többi része papíros volt, úgy, hogy a pár nap előtt vett új cipők a husvéii ünnepek alatti nedves időben teljesen szétmentek. A cipőket a feljelentéshez mellékel­ték. A rendőrség megindította az el­járást. Svédországi akció az angol kölcsön jegyzése ellen. Stockholm­ból távirozzak, hogy több svéd lap közli egy párizsi bankháznak az új angol kölcsönre való jegyzési felhí­vását. Erre vonatkozólag most több lap a jegyzés ellen írt és kifejtik, hogy svéd tőkének a belföldi piacon jobb elhelyezésre nyílik alkalma és nyílt kérdés, hogy az ezüst golyóra nem-e lesz a svéd nemzetnek is nagy szüksége még. Az árdrágítókat sorozzák. A budapesti főkapitány rendeletet adott ki, amely szerint az árdrágítókat a jövőben katonai sorozás elé állítják. A „Vasárnapi Újság“ április 8-iki száma számos érdekes harctéri fölvételeken kívül, melyek közül kü­lönösen kiválnak Lenárt Róbert raj­zai az olasz harctérről, Bató József Üszkübből, szép képeket közöl a censtochaui kolostorról, a Szépmű­vészeti Múzeum Ferencz-bronzairól, Katona Nándor festőművészünkről stb. Szépirodalmi olvasmányok: Pé­kár Gyula regénye, Vargha Gyula és Haraszthy Lajos versei, Szőllősi Zsigmond tárcája, Juszkó Béla harc­téri cikke (a művész saját rajzaival). Egyéb közlemények: Jákó János cikke Arz tábornok vezérkari főnök­ről s a rendes heti rovatok : — A háború napjai. — Irodalom és művészet. Halálozás. A „Vasárnapi Új­ság“ előfizetési ára negyed év - re öt korona, — „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalá­ban (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4.). Ugyanitt megrendelhető a „Ké­pes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. ELVESZETT JEGYGYŰRŰ. Ked­den este a Kossuth Lajos uccában elveszett egy „Ma­riska, 1916. X1I/26.“ feliratú arany jegygyűrű. A becsü­letes megtalálót kérem, hogy a gyűrűt megérdemelt juta­lom ellenében vagy a szer­kesztőségbe, vagy Petőfi-u. 4. sz. alatti lakásomra hozni szíveskedjék. Nizsnánszky Mihály. 325/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—so. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom