Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 21. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. március 22. Az esztergomi gyermektanul­mányi csoport megalakulása. Hét­főn este 6 órakor a főgimnázium fi­zikai előadó termében megalakult a Magyar Gyermektanulmányi Társa­ság Esztergomi Helyi Csoportja. A megalakulás lelkes hangulatban folyt le. Az alakuló értekezletet Számord Ignác pápai káplán, óvóképző int. igazgató nyitotta meg. Obermüller Ferenc főreáliskolai tanár ismertette ezután a megalakítandó egyesület célját és meggyőzően bizonyította, hogy mily szükség van ily szerve­zetre Esztergomban, ahol egész cso­mó gyermeknevelésre vonatkozó probléma vár megoldásra. A hozzá­szólások során Számord Ignác, bár a programmot nagyon is bőnek tart­ja, örömmel üdvözli a megalakulást, amely, úgymond, nagyban hivatva van népünket a jobb útra terelni. Farkas Elek ny. fővárosi igazgató - tanító a felsorolt munkaalkalmakat nem is tartja oly soknak. A gyer­mekvédelemnek mindazokra ki kell terjednie. Tapasztalta, mint a patro- názs egyesület tagja, hogy környe­zettanulmány készítéskor a gyermek jó útra térését a szülők akadályoz­ták, szűk látókörükkel nem ismerve fel gyermekük gondolkozásmódját és egyéni hajlandóságát. Különösen nagy örömmel üdvözli a társaság­nak a mozik megrendszabályozására vonatkozó törekvéseit. Vaniss Dezső kir. járásbíró gyakorlati szempontból látja aggályosnak az ideák azon töm­kelegét, miket Obermüller a társaság céljaiként felsorolt. Nádler István ta­nítóképző int. tanár szerint e felso­rolásból azt a nagy mezőt ismertük meg, amelyen ezen egyesület műkö­dik. Hogy itt Esztergomban a felso­roltak közül melyik részt kell job­ban feldolgoznunk, az a későbbi működésből fog kitűnni. Dr. Török Mihály szemináriumi tanár az alap­szabályokat tartja irányadóknak. A társaság egy meglévő szervezet, melybe mi most belépünk. Obermül- ler válaszol a felszólalásokra és ki­jelenti, hogy azt a sok feladatot amit az egyesület céljaként jelzett, az anyaegyesület mind kultiválja. Társadalmi szervezetre azért is szük­sége van a gyermektanulmányozás­nak, hogy a társaság egyes tagjai­nak munkálkodása nagyobb súllyal bírjon. Lelkes szavakkal hívta fel a jelenlevőket a megalakulás kimondá­sára. Míg 50 tag nincsen, addig he­lyi csoport név alatt, 50 taglétszá­mon felül a „Magyar Gyermektanul­mányi Társaság Esztergomi Fiókja“ név alatt működik az új szervezet. Ismertette a tagsági kötelezettséget, hangsúlyozta, ,hogy a programmban foglalt működést ambíció, nem pedig kényszer irányítja. — A megalaku­lás kimondása után ideiglenesen ügy­vezető alelnökké Parcsami Henrik főgimnáziumi bencéstanár, titkárrá Obermüller Ferenc főreáliskolai ta­nár, jegyzővé FLomor Imre városi tanító választattak meg, kiknek ne­vében Parcsami szép beszédben kö­szönte meg a bizalmat. Az értekez­let végén a taggyűjtés kezdődött meg lelkes buzgósággal. Újabb kitüntetés érte városunk országos nevű és érdemű fiát, báró Forster Gyulát. A hivatalos lap ezt közölte : Őfelsége a király a szemé­lye körüli miniszter előterjesztésére pusztakéri báró Förster Gyula titkos tanácsos, főrendiházi tagnak, a Mű­emlékek Országos Bizottsága, vala­mint a Képzőművészeti Tanács és a Vallás- és Tanulmányi Alapra fölügyelő és ezek kezelését ellenőrző dőleges bizottság elnökének, a köz­élet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül, a Szent István-rend kö­zép kereszjét adományozta díjmen­tesen. — Ugyanekkor pedig a Jó- zsef-műegyetem tiszteleti műszaki doktorrá nevezte ki legfelső jóváha­gyással. Örvendező szívvel kívánják tehát az illusztris férfiú tisztelő és szerető földijei: Ad multos annos ! A cukor elosztásról. Városunk­ban sokan zokon vették, hogy a legutóbbi cukor elosztásnál a föld­mívesek, iparosok és a hivatalnok osz­tály részére külön-külön fejkvótát állapítottak meg. Hogy e fejkvóta megállapítás, — bár teljes igazságot e dologban még Mátyás király sem tudott volna osztani, — mennyire helyénvaló volt annak jellemzésére álljon itt a „Honfi Lapok“ panasz­könyvéből egy közérdekű felszóla­lás, amelyet egész terjedelmében közlünk, megjegyezvén, hogy Ipoly­ságon is az eddigi cukorelosztás egyformán történt : „Akárki csinálta azt az elosztást : rosszul csinálta. A falusi földmívelő ember házánál sohasem fogyasz­tottak annyi cukrot, amennyi a mos­tani elosztás szerint őket megilleti. De sőt a legtöbb háznál egyáltalá­ban nem fogyasztottak, hiszen édes tésztát nem ettek, kávét és teát nem ittak. Akárhányan említették nekem, hogy az ő házuknál egy kilónyi cu­kor elegendő volt egy egész eszten­dőre. A hatósági cukor első kiosz­tása alkalmával egy asszony kérve kért, hogy venném át azt a cukrot, ami a jegy szerint őket megilleti, mert hogy a férje agyonveri, ha pénzt ád érte és haza hozza. Ter­mészetesen átvettem, de bezzeg a következő hónapban mar nem je­lentkezett az az asszony, pedig egé­szen bizonyos, hogy az azóta ese­dékes kvantumokat a boltban min­dig átvette, s az is egészen bizo­nyos, hogy se nem kávéznak, se nem teáznak azóta, s a mákos me­téltet mézzel édesítik. Hogy mit csi­nálnak ők meg mások is a cukor­ral ? — azt igazán nem tudom. Hogy a gyerek tizóraira a kenyér mellé egy darab cukrot hoz az iskolába : azt már láttam. Egy paraszt asz- szony azt mondta a boltban : „Nincs rá szükség, de eltesszük, hátha fő­zünk majd málna-lekvárt.“ Viszont azok, akiknek a háztar­tásában a cukor mindig is igen je­lentékeny fogyasztási cikk volt, most, valósággal nélkülöznek. Egy hét tag ból álló hivatalnok-család például ugyanannyi cukrot kap, mint egy héttagból álló paraszt-család. Hol van az észszerűség és az igazság ? A cukor elosztását szabályozó ren­delet teljesen figyelmen kívül hagyta a házi és háztartási körülményeket és a béke-időben való fogyasztás mennyiségét. Azért van cukorhiány, mert a cukrot most ott és azok is fogyasztják, ahol és akik cukrot so­ha sem fogyasztottak. Most sem mondom, hogy elfogyasztják, Isten tudja mit csinálnak vele, de felve­szik, nem mert szükséges, de mert jár.“ A turisták választmányi ülése. A „Magyar Turista Egyesület Esz­tergomi Osztálya“ f. hó 16.-án este választmányi ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy ezidén közgyűlést nem tartanak, mivel a tagok nagy­része katonai szolgálatot teljesít. Özv. Herczegh G. Lajosné, a pénz­tári jelentést terjesztette elő, amely­ből kitűnt, hogy a menedékház adós­ságai már jelentékeny részben ki vannak fizetve és erős a remény, hogy a folyó évben befizetendő tag­díjak a hátralevő összeget is letör- lesztik. A választmány, ezután az idegenforgalom kérdésével foglalko­zott. Az osztály elnöke, Farkas Elek bejelentette, hogy a fővárosi idegen- forgalmi hivatal az esztergomi turis­ták bizottságának múlt évi megke­resésére szívélyes hangú levélben ígérte meg Esztergom idegenforgalmi érdekeinek felkarolását is. A választ­mány felkérte az elnököt, hogy sze­mélyesen is keresse fel a fővárosi idegenforgalmi hivatalt és fejezze ki az osztály köszönetét Déri alpolgár­mesternek az eddigi támogatásért. Egyben ismét elhatározta az egye­sület vezetősége, hogy a háború vé­geztével a megye és a város bevo­násával széleskörű mozgalmat indít meg idegenforgalmunk fellendítése érdekében. Épül a Sajtószállás. A vidéki hírlapírók gyógyító és üdülő telepé­nek létesítéséhez újabban a követ­kező adományok érkeztek : Nyitra-, Baranya-, Fejér-, Árva vármegyék törvényhatóságai egyenként 200-200 K, Vácz, Szatmárnémeti, Nyíregy­háza, Brassó városok és Hont vár­megye 100-100 K, Tolna vármegye és Turkeve város 50-50 K, Tatai Jótékony Nőegylet, Békéscsabai Nő­egylet, Pécsi Jótékony Nőegylet, Kis­kunfélegyházi Gazdaasszonyok Egy­lete, Izr. Jótékony Nőegylet Lugos, Aradi Jótékony Nőegylet, Szociális Misszió-társülat aradi szervezetének nővédelmi hivatala, Protestáns-Le­ánykor Kecskemét, Bodrogközi Jóté­kony Nőegylet Királyhelmecz, Pápai Leanyegyesület, Debreceni Jótékony Nőegylet, Komáromi Gyermekvédő Leányegyesület, Izr. Nőegylet Nagy- Becskerek, Csornai Izr. Nőegylet, Mohácsi Izr. Nőegylet, Zalaegerszegi Szegénygyermekek Karácsonyfa Egy­lete 50-50 K, Lőcsei Evang. Gusz­táv Adolf Nőegylet, S. A.-Ujhelyi Róm. Kath. Nővédő Egylet 40-40 K. Közélelmezési értekezlet. A vá­rosházán hétfőn d. u. 5 órakor meg­tartott közélelmezési értekezleten öröm­mel vették tudomásul, hogy a város részére a burgonyaközpont 8 vaggon burgonyát útalt ki. A burgonyát maximális áron, utalványok ellené­ben adják ki. Az esztergomi fogyasz­tási szövetkezetbe 2000 rekesz nor­vég szardínia érkezik a napokban. Ennek felét a szövetkezet tartja meg elárusításra, a többit azon kereske­dők vehetik át, akik igényüket ide­jén bejelentik. Tudomásul vette ezen­kívül az értekezlet, hogy a város újabban 8 hatósági sertést vágatott le helybeli hentes iparosok közremű­ködésével. Közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsá­gának múlt szerdán tartott havi ülésén, Etter Gyula biz. tag a petróleumhi­ányt tette szóvá. Erre vonatkozólag a bizottság megállapította, hogy a hatóságokat felelősség nem terheli, mert ezek mindent megtettek, hogy a petróleum kiutaltassák. Ha van hiba és mulasztás azért kizárólag csak a gyárak felelősek. Szóbakerült azon visszás állapot is, hogy a pár­kányi járás egész területén csak egy állatorvos működik, aki emellett Hont megye egy részében is szol­gálatot teljesít. A közig, bizottság elhatározta, hogy felterjesztést intéz, a földmivelésügyi kormányhoz, hogy addig is, míg az állapotok javulnak, a járási állatorvos Hont megyében viselt szolgálatától mentesítessék. Katonai rendőrség városunk­ban. A 26-ik gyalogezred parancs­noksága 30 emberből álló katonai rendőrséget szervezett, amely a lea­padt létszámú rendőrség támogatá­sát és különösen a határban való rendfenntartást ismeri céljául. A ka­tonai rendőrség tagjai karjukon vö­rös szalagot viselnek „Katonai rendőr­ség“ felirattal. Eltörlik a kauciót? Amint bea­vatott helyről jelentik. Ófelsége a házassági kauciót az összes tényle­ges tiszteknek elengedi, akik a harc­téren voltak s ott kitüntetést szerez­tek. Ha a hir megfelel a valóságnak, a király igazán megható módon fe­jezi ki elismérését a harctér hősei­vel szemben és intézkedése sok-sok fiatal szívben fog határtalan örömet és hálát kelteni. Művészi király képek. Basch Ár­pád, Glatz Oszkár és Darvassy Ist­ván jeles festőművészeink megfes­tették Őfelsége arcmását és a had- segélyző hivatal e képek művészi reprodukciót az elesett magyar hő­sök özvegyei és árvái javára bo­csátja forgalomba. A képek eredeti­jét Őfelsége meleghangú dicséret­ben részesítette, a képeket appro- bálta és megengedte, hogy sajátkezű aláírásának fakszimiléjével láttassa­nak el. A megfelelő körlevelek és Tájékoztató rövidesen szétküldetik, Sajnálattal állapítjuk meg, hogy tel­jesen magánérdekek szolgálatában álló vállalatok már megkezdték a jóhiszemű tájékozatlan nagyközönség és hivatalos világ „megdolgozását és így a hadsegélyző hivatal eme me­leg pártolásra méltó vállalkozásával sok helyütt már hiába kopogtat. Akik tehát Őfelsége művészi képét óhajtják beszerezni, várják be türe­lemmel a hadsegelyző hivatal képei­nek megjelenését, amiáltal nemcsak jeles reprodukciók birtokosaivá vál­nak, hanem emellett a háború öz­vegyeinek és árváinak javát is szol­gálják. A „Vasárnapi Újság“ március 18-iki száma érdekes harctéri képe­ket közöl különböző harctereinkről s egy külön csoportképet a lövészárok­ban folyó életről, Márffy Ede egye­temi tanár, főhadnagy cikkével, Szur- may Sándor honvédelmi miniszter művészi arcképéhez Jákó János írt cikket. Ambrus Zottánt, a Nemzeti Színház új igazgatóját Feiks Jenő művészi rajzú arcképe s méltató cikk mutatja be. Szépirodalmi olvas­mányok : Pékár Gyula és Braun Lily, regénye stb. Egyéb közlemények : Jeszenszky Sándor államtitkár és Felletár Emil fő vegyész arcképe s a rendes heti rovatok: — A há­ború napjai. — Irodalom és mű­vészet. Halálozás. A „Vasárnapi Új­ság“ előfizetési ára negyed év­re öt korona, — „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalá­ban (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4.). Ugyanitt megrendelhető a „Ké­pes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. lapunk részére jutá­nyosán felvétetnek Sim or János ntca 20. HBBHHHHi 276/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18 20. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom