Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 83. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. november 4. közélelmezési rendeletekkel szembeni, valamint az erdei és mezőrendőri ki­hágások száma emelkedett szerfölött. A fiatalkorúak tekintélyes bűnözé­sét a jelntés is az apai figyelem hiá­nyának tulajdonítja. A tanügyi jelentésből többek közt arról értesülünk, hogy vármegyénk területén 3 helyen szünetelt teljesen az elemi iskolai tanítás. Külön méltatást érdemelne a jelen­tésnek a háborús közellátásról szóló része. Ebben a rekvirálás és a Köz- élelmezési Hivatalnak a vármegyé­vel való űjjhúzásai tanulságos, de szomorú háborús adatokat tartalmaz­nak. A h. alispán hálásan ismeri el a nagyközönség fegyelmezettségét, amellyel elviselte a háborús közélel­mezéssel és közellátással kikerülhe­tetlenül együttjáró nehézségeket s ezzel a tisztviselőknek is könnyítette nehéz és felelőségteljes munkáját. A nagy lelkiismeretességgel és min­denre kiterjedő figyelemmel egybe- állított jelentés bennünk elsősorban azt a meggyőződést keltette, hogy a vármegye jelenlegi vezetése becsü­lettel dolgozni akaró, jó kezekbe került. A jelentést egyébként a szerdai vármegyei közgyűlés is megértéssel és meleg elismeréssel vette tudomásul. Károly király első névünnepét üli ma a magyar nemzet. Első névnapján büszkesség- gel és örömmel gondol reá minden alattvalója. Leggyűlöltebb ellenségünk megverve, megszégyenítve fut hadai előtt. Országai, melyek szélein trón- ralépésekor ellenség rágódott, ma mentesek idegen hatalom kezétől; seregeink diadalmassan lobogtatják zászlóit idegen földeken, tehetetlenül vergődő ellenségek falvaiban, váro­saiban. Pedig Károly király békét akart. Legőszintébb jószándékkal nyúj­totta jobbját azoknak, akik ma fog- vicsorgatva gondolnak nevére. Pá­pához intézett levelét olvasva lehe­tetlen úgy reá nem tekintenünk, mint a béke hivatott hirdetőjének legmeg- értőbb és legelső követőjére. Most, miután jószándékaít, nemes törekvé­seit nem vették figyelembe, maga is fegyvert ragad és vitéz katonái közé siet. És mint a romboló tengerára­dat, rohannak seregei Itália sok vi­szontagságot átélt földjére. Csinálják ismét egy uj világtörténelmi korszak történetét eme lelkesítő szavakkal: Éljen Károly király ! V A prímási udvarból. Dr. Cser- noch János bibornok-hercegprímás pénteken, halottak ünnepén a főszé­kesegyházban tartott ünnepi reqvie- met. Ma a budavári koronázó tem- lomban mond pontifikális nagymisét Őfelsége a király nevenapja alkal­mából. Halottak napja. A borongós, esős idő dacára városunkban a régi ke- gyeletes szokáshoz híven tartották meg a halottak estéjét temetőink­ben. Különösen sokan keresték fel a szentgyörgymezői „Hősök temetőjét,“ amely ez alkalomra szépen rendezve várta a könnyező látogatókat. Meg­ható volt az elhunyt hadifoglyok sírja felett a városunkban élő orosz hadi­foglyok éneke és imája. A tanulóif­júság tanárai vezetésével szintén ke­gyelettel adózott az itt nyugvó har­cosok örök emlékének. Pénteken dél­előtt tábori mise volt a temetőben a háziezred tisztikarának és legénysé­gének részvétele mellett. A hősök temetőjének keresztjére Dr. Csernoch János biboros-hercegprímás ez alka­lomból atalmas koszorút helyeztetett. A temetőkben nagyobb rendzavarás egyáltalán nem fordult elő­Vármegyénk képviselete a nép­egészségügyi kongresszuson. A Budapesten október 25—28.-án tar­tott népegészségügyi országos nagy­gyűlése a vármegye képviseletében Dr. Wertner Mór járásorvos külde­tett ki, Dr. Wertner a vasárnapi nyil­vános ülésen fel is szolalt abban a nívós vitában, amely báró Korányi Sándornak a tüdővész terjedő ve­szedelméről tartott előadását követte. Emlékünnepély a reformáció jubileumára. A helybeli református egyház ma d. e. 10 órakor hálaadó istentiszteletet, délután 3 órakor pe­dig ifjúsági emlékünnepélyt rendez a reformáció 4Q0 éves jubileuma alkal­mából. Halálozás. Nemesloósi Takách Gyula fővárosi tanító, f. hó 2.-án este fél 11 órakor a harctéren szer­zett betegségében városunkban el­hunyt. A 34 éves, tehetséges fiatal­ember temetése ma d. u. 3 órakor lesz a szentgyörgymezői temető ká­polnájából. Az átvételi bizottságok meg­kezdték működésüket. Palkovics László h. alispán falragaszokon tu­datja a város és a vármegye lakos­ságával, hogy f. hó 2.-án a gabona­átvételi bizottságok vármegyénk terü­letén megkezdették működésüket. A hirdetmény közli erre vonatkozó tud­nivalókat s egyszersmind tájékoztat a várható büntetésekről az esetre, ha valakit terményeltitkoláson vagy el­rejtésen érnének. Gyászünnepély a főgimnázi Ultiban. Főgimnáziumunk tanuló if­júsága halottak napján délelőtt az intézet dísztermében a szülők s más vendégek részvételével megható gyász­ünnepélyt rendezett a világháborúban elhunyt hőseink emlékére. A műsor énekekből, szavalatokból s gyászbe­szédekből állott. Az előbbieket Fe- renczy Kálmán énektanár vezette di­cséretes precizitással. Halász Gyula VII. oszt. tanuló Bajza Apotheosisát adta elő mély átérzéssel, s hatásos színezéssel. Puskás Sándor VI. oszt. tanuló pedig Jakab Ödön Végítélet c. szép költeményét szavalta csengő hangon s lelkesen. Az ünnepély fény­pontja Parcsami Henrik tanár emlék­beszéde volt, amely mind szivekig ható tartalmával, mind remek elő­adásával percekig tartó tapsra ragad­ta nem csupán a tanulóifjúságot, ha­nem az összes jelenvolt vendégeket is. Gyermektanulmányi ülés. A Ma­gyar Gyermektanulmányi Társaság Esztergomi Fiókköre Pedagógiai Szak­osztálya 1917. nov. hó 10.-én szom­baton, d. u. 6 órakor a főgimnázium fizikai előadó termében gyűlést tart, melyre a mélyen tisztelt tagokat és érdeklődőket ezúton is meghívja a vezetőség. Felemelik az orvosi díjakat. Szombaton este 6 órakor az eszter­gomi orvosok és gyógyszerészek egyesülete ülést tartott, amelynek fő­tárgya az orvosi díjak méltányos felemelése volt. Tekintettel arra, hogy háborús viszonyok következtében ko­rábban kellett lezárni lapunkat, az értekezlet eredményét csak legköze­lebbi számunkban közölhetjük. A feszület helye. A megyeháza nagytermében, amely sokáig kongott az ürességtől, végre megkezdődött a bebútorozás. Szép széles bordósző­nyegek borultak a sárga padozatra, a székek is megszaporodtak és ami legjobban szembetűnik, felrakták a régi prímások és főispánok képeit is a falakra. Néhány prímás képe a kis­terembe száműzetett, a legtöbbje azonban helyet kapót a nagyterem­ben, ahol tekintélyes alakjaik a tanács­kozásoknak illendő komolyságot köl­csönöznek. Az elnöki asztal felett a volt király és királyné arcképei, fe­lettük a magyar címer, azok felett pedig, nyakmeresztő magasságban, a feszület foglal helyet. Ez ellen van kifogásunk. Nem pietisztikus szem­pontból, mert hisz e szempontból te­kintve az elhelyezés csak dicséretet érdemelne, hanem főleg Ízlés szem­pontjából. A feszület ugyanis a meny- nyezet ferde párkányán a gipszdí­szítmények között oly lehetetlen hely­zetben áll, hogy az első inpresszió- ja mindenkinek csak az lehet, ha rá- tekit: „Jaj Istenem, mi lenne, ha az hirtelen leesnék ? Egyenest a főispán fejét találná.“ A feszület keresztény szemmel nézve mélységes tisztelet­nek a tárgya. Nem szabad tehát ve­le az Ízlés hiányának oly kegyelet­ien játékot űzni. Ha méltó helyet nem találnak részére a nagyterem falán, inkább mellőzzék, mintsem minden esztétikai érzéket megcsúfol­va helyezzék el olyan helyre ahol az nem tiszteletet, legfeljebb Ízléstelen megjegyzéseket kelthet. H. A hadisegélyek és a levonások. A belügyminiszter rendeletet bocsá­tott ki, amelyben megtiltja, hogy a körjegyzők és a községi elöljárók a hadsegélyből bármily címen levoná­sokat eszközöljenek. A vármegyék fő­ispánjai külön is felhívják a főbírák figyelmét arra, hogy ezen miniszteri rendelet betartását a legszigorúbban ellenőrizzék. BIRTOKOT KERESEK VÉ­TELRE, 50, esetleg 100 holdig lakóház és gaz­dasági épületekkel, le­hetőleg vasút és folyó mentén. Kanyó Antal Ipolyság. Hadisegélyek a maximumon fe­lül. A minisztertanácson a hadisegé­lyek kérdésében akként határoztak, hogy különösen a városokban, kivé­teles és rendkívüli méltánylást érdem­lő esetekben a hadisegélyt a maxi­mumon felül is fel lehet emelni. Eb­ben a kérdésben elsőfokulag a pénz­ügyigazgatóság dönt. Ennek határo­zata ellen a pénzügyminiszterhez le­het fellebbezni. Összeírják a tanárnőket és ta­nítónőket. Megindult a nagy moz­galom : a nők is kapnak választójo­got. A városok összes iskoláihoz leirt a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy az igazgatók sürgősen terjesz- szék be hozzá az iskolánál alkalma­zott ama női tanerők névsorát, akik­nek négy polgárijuk, vagy azzal egyen­rangú képesítésük van és — már el­múltak 24 évesek. Számozott helyek a vonatokon. Beavatott helyről arról értesülünk, h így az összes magyar vasutakon novem­ber hó folyamán bevezetik a számo­zott helyek rendszerét. Több jegyet, mint amennyi utas vonaton elfér, nem fognak kiadni. Az indító állomás min­dig telefonon közli a következő állo­mással, hogy hány jegyet adhat ki. így a tulzsúfolásig s a vonatok nagy­arányú késése meg fog szűnni. Ezer métermázsa kristálycukor méheknek. Wekerle Sándor pénzügy- minisztej, tekintettel az országszerte, uralkodott nyári nagy szárazságra, amely lehetetlenné tette, hogy a mé­hek a téli idényre a kellő táplálékot összegyűjtsék és ezért máris több­ezer méhcsalád elpusztult, az Orszá­gos Magyar Méhészeti Egyesület is­mételt közbenjárása folytán az Ínsé­ges méhcsaládok etetésére 1000 mé­termázsa kristálycukrot engedélyezett az Országos Magyar Méhészeti Egye­sületnek a méhészek között leendő szétosztás végett. Tanulmányozzák a leszerelés előmunkálatait. Jóllehet még mesz- sze vagyunk a várva-várt leszerelés­től, de azért készülnünk kell rá, ne­hogy a leszerelés lefolyása akdályok- ba, nehézségekbe ütközzék. A had­vezetőség gondoskodni is kíván olyan munkaerőkről, amelyek annak idején a nagy munkát elvégzik. Ez a munka előreláthatólag az 1892—1895. évfo­lyambeli születésű intelligens kato­nákra háramlik majd és igy azokat a segédszolgálatos és irnoki minősí­téssel osztályozott egyéneket akik ezekben az években születtek, továb­bá az irodai szolgálatra alkalmas to­vábbszolgáló legénységet most or­szágszerte összeírják és szolgálattá* telre be fogják osztani a honvéd (had) kiegészítő és népfölkelő parancsnok­ságokhoz, továbbá a póttestek irányí­tó tisztjeihez, hogy az ottani ügyme­netet tanulmányozzák. Jó lesz nem lármázni! Egyik szabadkai lapban olvassuk: Mind­nyájan tudjuk, hogy a városi zsir- üzlet előtt folytonosan óriási a to­longás Tisztviselő vagy annak a fe- lysége (cselédet nem igen tarthatnak) nem is mehet oda a tömeg közé, olyan beszédeket hall ott. A kendős asszonyok közűi egypáran folyton lázító beszédeket intéznek a többi­ekhez. Ezeket a lázítókat figyelem­mel kisérte rendőrség és el is men­tek lakásukra s ott — csodák cso­dája ! — egész bödönökben talál ál - ták a zsírt. Ezeknek a rendesnél is több zsírjuk volt, inig a szép csen­desen tűrő, szemérmesen hallgató többi asszony annyit sem bir kapni, amennyivel napról-napra rántást csi­náljon. A lármázókat ellenőrizni, de azért a türelmeseknek is a megél­hetésre elegendő zsírt adni : ez le­gyen a városi tanács feladata ! 906/91/ Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—20. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom