Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 76. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. október 11. előtti idő 1 Mennyire bíztunk akkor a falevelek lehullásában, amelyről Vilmos császár szava oly vigaszta­lóig elhangzott! És csak pesszimis­táink aggodalmainak eloszlatására fo­gott neki a társadalom a téli ruhák, hósapkák, érmelegítők készítésének, bizakodva abban, hogy mindezekre taián már nem is lesz szükség ! Saj­nos, hogy a pesszimistáknak lett igazuk. Nem egy, hanem már a har­madik háborús tél is elmúlt a maga leírhatatlan borzalmaival és mint egy hatalmas jégesőfelhő, elháríthatatlan gyorsasággal siet felénk immár a negyedik tél, a borzalmak minden nemét és faját hordva méhében. A hadvezetőség ugyan kötelesség- szerűleg gondoskodik katonáink ré­szére a szükséges meleg ruhanemű- ekről, ez azonban nem teszi fölös­legessé a társadalom áldozatkészsé­gét sem, sőt lapunk útján az Orszá­gos Hadsegélyző Bizottság ruházati osztálya kérő szóval fordul [a lelkes magyar honleányokhoz a közelgő negyedik háborús tél alkalmából. Az előző teleken jól beváltak a gyapjúfonálből kötött rövid harisnyák (zoknik). Az Orsz. Hadsegélyző Bizottság most a magyar társadalomhoz, kü­lönösen a magyar hölgyekhez fordul hogy ezeket megint minél nagyobb számban készítsék kinn küzdő kato­náink és idegenben sínylődő hadi­foglyaink részére. A harisnyakötés szakszerű leírása híreink között ta­lálható. Gondoskodás történt arról, hogy az áldozatos közönség a temesvári gyárból előállítási áron, kilogrammon- kint 21 K-ért jóminőségű gyapjúfo­nálhoz jusson. E gyapjúfonál a pénz egyidejű beküldése mellett Esztergom vármegye főispáni hivatala útján-ren­delhető meg. A szükséges összeget jólelkű höl­gyeink, társadalmi és jótékony egye­sületeink közadakozás útján gyűjt­hetnék egybe és oly kitünően bevált módon, mint a háború első őszén, közös munkával készíthetnék el had­seregünk harcképességének fokozá­sára és sínylődő hadifoglyaink eny­hítésére. Isten áldása legyen azokon, akik e nemes és hazafias dologban fára­doznak 1 H. # * Személyi hír. Dnka-Zólyomy Ár­pád alezredes, a kenyérmezői fogoly­tábor helyettes parancsnoka áthelyez­tetett. A jómodorú és társadalmunk körében népszerű alezredest itteni nagyszámú ismerőseinek és barátai­nak jókivánatai kisérik uj működési körébe. A közigazgatási bizottság ülése. szerdán délelőtt 1U órakor kezdődött Esztergom vármegye közigazgatási bizottságának e havi ülése a várme­gyeháza kistermében és a delet régen elharangozták, amikor még mindig tartott. A nagyszámban felhalmozó­dott ügyeken kívül okai voltak en­nek azon alapos megvitatások, amelyek­ben minden szőnyegre került ügy ré­szesült amely úgylátszik, az uj érá­nak örvendetes sajátossága lesz — 834/917 Nyomatott A szokásos havi jelentések keretében legelsőbben Esztergom város képvi­selőtestületének a bérkocsi viteldíjak ügyében hozott legutóbbi határozatát hagyták jóvá. Az uj viteldíjakra néz­ve a város rendőrkapitányai felhív­ják az uj bérkocsiárszabás legszéle­sebb körben való közzétételére, a zsarolási esetek meggátlását illetőleg pedig intézkedés történik a legszi­gorúbb eljárás foganatosítására, ne­vezetesen az iparjog megvonására is ismételt kihágasi esetekben. — Kot- ra Kálmán felfüggesztett városi pénz­táros hivatalába való visszahelyezé­sét kérelmezte, miután a Koksa-ügy- ből kifolyólag a Kúria őt felmen­tette. A közigazgatási bizottság azon álláspontra helyezkedett, hogy a visz: szahelyezés mindaddig nem fogana­tosítható, mig a fegyelmi eljárás le­folytatva nincsen.. — Dr. Major Ödön árvaszéki elnök jelentette a közig, bizotttságnak, hogy az árva­széki ügyek elintézése nagy nehéz­ségekbe ütközik Dr. Frey Vilmosnak az esztergomjárási főszolgabírói hiva­talba való beosztásával, Palkovics László h. alispán kifejtette, hogy a vármegyehazán az árvaszék kivéte­lével valamennyi hivatal megcsökkent létszámmal dolgozik s igy az eszter- gomjarási főszolgabíró megbetegedé­sével természetszerűleg a meg teljes létszámmal működött árvaszék tiszt­viselőinek sorából állított be helyet­test három hónapra. A választ a közig, bizottság tudomásul vette. — Dr. Seyler Vilmos tiszti főorvos a dorogi bányászok között dúló járvá­nyos betegségekkel foglalkozott és jelentette, hogy újabban a tífusz lé­pett fel soraikban. A bányáknak az egészségügyi követelmények szem­pontjából való szigorú ellenőrzésére a banyakapitányság kéretik fel hiva­talos .úton s egyúttal a bányaorvos katonai felmentése iránt tesznek lé­péseket. — Egyéb ügyek során B. Kobek Kornél főispán a kir. tanfelü­gyelőt Esztergomban való állandó la­kásra kérte fel. Halálozás. Kaptuk s a legigazabb részvéttel közöljük a következő gyász- jelentést : A pannonhalmi szent Be- nedek-rend dömölki apátságának tag­jai szomorú szívvel jelentik, hogy fő­tisztelendő Schedl István Arnulf szent Benedek-rendi áldozár, nyugalmazott csácsbozsoki lelkész, a celldömölki konvent tagja hosszú szenvedés után f. évi október hó 4 én, szentségek­kel ellátva, élete 67. évében az Ur­ban elhunyt. Született 1851. julius 29-én, a rendbe lépett 1870., ünne­pélyes fogadalmat tett 1876., áldo- zárrá szentelték 1877-ben. Tanár volt Esztergomban 28 évig, lelkész Aszófőn 2, Csácsbozsokon 10 évig. A boldogult földi maradványait szom­baton, október 6.-án délelőtt 10 óra­kor fogjuk a városi közkórház halot­tas házából a zalaegerszegi temetőbe kisérni. Az engesztelő szentmise-ál­dozat bemutatása a boldogult lelki nyugalmáért ugyanaznap reggel fél 9-kor lesz a zalaegerszegi plébáni- templomban. Zalaegerszeg, 1917. ok­tóber 4. Az örök világosság fényes- kedjék neki! A város és megye szénellátása ügyében kedden d. e. értekezlet volt az alispáni hivatalban, ahol megala­kították a szénelosztó bizottságot. Ez megállapítja a megye és a város szénszükségletét, mely után sürgős Laiszky János felterjesztés megy a szénközponthoz a szükséglet kiutalása végett. Uj fogyasztási szövetkezet. La­punk legutóbbi számában jeleztük, hogy a párkányi Kath. Népszövetség tagjai körében mozgalom indult meg fogyasztási szövetkezet alapítására. A taggyűjtés most folyik. Értesülé­sünk szerint már eddig is tekintélyes összegű részvényjegyzés történt, amely a mozgalom felkarolóit a legszebb reményekre jogosítja. Harisnyakötés hadi pamutból. Első hírünk kiegészítéseképen lelkes hölgyközönségünk részére követke­zőkben közöljük a hadi pamutból való harisnyakötés leírását illetékes helyről nyert adatok alapján : 12/.o acéltűvel kötünk. Minden tűre 18 szemet kezdünk, 10 cm-t kötünk 2 sima, 2 fordított szemmel. Ezután (fogyasztás nélkül) simán 19 cm-t. Most 2 tűvel rendes kerek sarkot kötünk. Aztán a lábfejet a szokásos módon nem hegyesre, hanem inkább kereken befejezve úgy, hogy a kész lábfej hossza 28—30 legyen. Rendelet a tüzelőanyagokkal való takarékosságról, A tüzelő­anyagokkal való takarékoság tárgyá­ban kiadott miniszterelnöki rendelet értelmében Esztergom sz. kir. város rendőrkapitánya hirdetményt tett köz­zé, melyben többek között a követ­kezőket közli közönségünkkel: Lakó iroda, üzlet, munkahelyiségeket és az oktatás céljára szolgáló helyiségeket az 1917. évi október hó 15 napja előtt fűteni tilos. — Villamosvezeték be uj bekapcsolások létesítése vagy a a meglevőnek kibővítése tilos. A hatóság azonban e tilalomm alól in­dokolt esetekben felmentést adhat. — Az üzletek kirakatai csak a sötétség beálltától kezdve és csak addig vilá­gíthatok ki, mig az üzlethelyiség nyit­va tartható. Minden kirakat világítá­sához csak egy lámpa alkalmazható. Idegenek befogadásara szolgáló lakó helyiségekben a folyosó világításán felül csakis a lakott szobák és ezek mindegyike csakis ogy-égy égővel világítható. Magánháztartásokban egy­idejűleg legfeljebb 2 lakószobát és a konyhát szabad megvilágítani. — Üzlethelyiségek, szállodák, vendéglők, kávéházak, egyleti és gyülekező helyi­ségek fűtését, ha ez egyáltalaban nem mellőzhető az elkerülhetetlen szükség mértékére kell korlátozni; — Magánház­tartásokban legfeljebb csak 3 lakószo­bát és a konyhát szabad fűteni. A rende­let egyben a záróra ügyében is intézke­dik és kimondja hogy a nyilvános étkező helyiségeket (vendéglők, korcs­mák, italmérő vagy elárusítóhelyek, kávéházak, cukrázdák és hasonlók), ha a reájuk hatályban még rövidebb záróra nincs megállapítva, esti 11 óránál tovább nyitva tartani és reg­geli 5 óra előtt kinyitni nem szabad. Éjjel 11 óra után magánlakásokban sem szabad a zárórára vonatkozó rendelkezések kijátszásával vendége­kül látni oly egyéneket, akiknek ott tartózkodása a szokás js vendéglátás körén kívül esik. A hirdetmény többi része a rendeletet megszegőkre ki­szabandó büntetéseket ismerteti. A köztisztviselők országos köz­gyűlése. Vasárnap délután folyt le Budapesten a közszolgálatban álló alkalmazottak erdekeit képviselő „Ál­lami Tisztviselők Országos Egyesü­leté“-nek rendkívüli közgyűlése a régi képviselőházban. A gyűlésen az esz­tergomi köztisztviselők közül is szá­mosán megjelentek. A közgyűlés a drágaság emelkedése folytán a köz- tisztviselők háborús segélyének eme­lését hangoztatta. F. évi november 1.-től kezdődőleg 200, 150 és 100 százalékos háborús segélyt kértek, amely az összes alkalmazásban levő tisztviselőkre kiterjedne. Javasolták továbbá, hogy az állami birtokok ter­ményeiből a tisztviselői beszerzési csoportoknak (!) épúgy juttassanak, mint a front mögött szolgálatot tel­jesítő katonaságnak. Kiemelte a köz­gyűlés, hogy a tisztviselők helyzeté­nek segítése nem pénzkérdés, hanem az állami élet és boldogulás elenged­hetetlen feltétele ! A közgyűlésen egyesek igen elkeseredett hangokat használtak, ami tekintve a köztiszt­viselők jelen nyomasztó és vigaszta­lan helyzetét, ha nem is volt éppen ildomos és tapintatos, de joggal menthető. A „Vasárnapi Újság“ októbe- 7-iki száma több érdekes képet kör zöl Tompa Mihály emlékének rima- szombati ünnepléséről, II. Vilmos német császár erdélyi útjáról, az oroszországi zavargásokról, görzi had­állásainkról, a Bainsizza-fensíkról stb, Szépirodalmi olvasmányok : Pékár Gyula regénye, Szőllősi Zsigmond i tárcája, dr. Vallentínyi Dezsőné cik­ke Tompa Mihály szerelméről Bö­szörményi Katalin iránt, s egy szen­zációs uj közlemény az amerikai do 1- lárkirályságokról. Egyéb közlemények ; ; Hantos Elemér, Kún Béla államtit­károk s az elhunyt Festetics Géza gróf alpolgármester arcképei s a rendes heti rovatok stb. A „Vasárnapi Új­ság“ előfizetési ára negyedévre hat korona, a „Világkrónikáival együtt hét korona. Megrendelhető a „Va­sárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4. sz.) ( Ugyanitt megrendelhető a „Ké­pes Néplap“, a legolcsóbb újság a i magyar nép számára, . félévre 2 kor 4ö 'tjllép, A magyar értelmiség politikai napilapja AZ ÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre . 38’— K Félévre . .19'— K Negyedévre 9‘50 K Egy hónapra 3-50 K Megrendelési cini : AZ ÚJSÁG kiadóhivatala Budapest, VII., Rákóczi-ut 54 SgSSggSSSSSSS E jutányosán felvétetnek a ß kiadóhivatalban: Simor to János utca 18—20. szám. .rr sssssssssssss a könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—30. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom