Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 74. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. október 4. Jó étvágyat vir dir vincsen, hidd el, hogy több nekünk sincsen, dú biszt unzer szövetséges, andersz ez nem lehetséges, a fronton s a hinderlandban együtt járunk hand a handban, és ha te nyögsz ■ tudsz koplalni, glaube: nekünk sincs több falni Mindig gáté brúder vagyunk igaz szívből ezt, azt adunk, de hát oda van már minden, vó niksz ísz, isz niksz cu finden hombár, magtár üres régen, rossz volt az év, vár kájn régen, gyenge termés, szedte-vétte, nincs sok vájcen, nincs sok fette­Simák nálunk bácsik, nénik, . vir hüben most zelber vénig, mégis adunk, dajcser, néked, nem hagyunk mi veszni téged, szerénytelen áber ne légy, helfte helyett mindent ne végy, ó, nézd, végső falatunk-e, csak akkor kérj: bród, flájs, síinké­Nézd a magyar már mily mager, akárcsak egy hózentráger, ha elpusztul ínségében, kann er dir niksz többé gében, tehát ha már viszel innen, hagyj kamránkban etvasz drinnen, hagyjatok is, nikt nur nehmet, gondolj ránk is, liber német. Kóró Pál. Bajos a túlfeszített idegeket és az éhező gyomrokat azzal nyugtatni meg, hogy türelem. És most mégis nyomatéko­sabban hivjuk föl a háborúsujtott kö­zönséget a kitartásra, mint bármikor, mert az összes jelek arra vallanak, hogy a béke angyala győzedelmes­kedett s a háború gonosz szelleme végsőket vonaglik. Isten földi hely­tartójára, a pápára sohasem várt olyan magasztos munka, mint most : a világ békéjét megteremteni. A szentatya tele van sugárzó re­ménységgel s vatikáni körökben már. azt is tudni vélik, hogy a karácsonyt békében ünnepelheti meg az embe­riség. Szinte hihetetlennek tetszik, hogy egyszer örökre elhallgassanak Isonzó, Doberdó, Dobrudzsa, Galicia, •Bukovina, Verdun, Flandria ágyúször­nyetegei s a lobogós, nótás vonatok ne kifelé, hanem hazafelé jöjjenek. Pedig remény van rá, hogy ez még az idén meglesz. S akkor valószí­nűleg megszűnik a gyomor nyomo­rúsága is. Az a sok készlet,amelyet részben a katonaság részére az okos és előre­látó gondoskodás, részben spekulá­ció céljaira az élelmesség halmozott össze, — fölszabadul s bőséges, vi­dám lakomákkal Űzhetjük el a há­rom éves nyomort, a sorvasztó drá­gaságot s ünnepelhetjük a békét, az alkotó munka kezdetét. Máraz angolok is azt mondják, hogy nincs messze a háború vége, amikor az emberiség testvéri ölelésbe forr össze, megnyíl­nak a szuronyerdőkkel elzárt hatá­rok s a világ népei a közjó közös élvezésére kicserélik javaikat. Az utol­só percekben tehát ne hagyjuk lan­kadni a türelmet és reményt. V Eljegyzés. Nemes Hűbéri Rezső a cs. és kir. 71. gyalogezred főhad­nagya múlt hó 28.-án jegyet váltott Hegedűs Giziké oki. tanítónővel, Hegedűs Sándor hatósági állatorvos leányával. Kinevezés. Ruttkay Alajosnét a m. kir. pénzügyminiszter Nyitráról az esztergomi.rm. kir. adóhivatalhoz kezelőnői minőségben áthelyezte. Gyászistenitisztelet az aradi vér­tanukért. Mint minden esztendőben, úgy ezidén is kegyelettel üli meg Esztergom sz. kir. város közönsége október 6.-át és imában emlékezik meg e napon az aradi Tizenhárom­ról, akiket az elkapatott zsarnokság mártírhalálra ítélt. Midőn ma közvet­lenül látjuk, hogy ellenség az ellen­ségben is mennyire megbecsülheti a hőst és mily humánus bánásmódban részesíti az ellene harcolókat, két­szeres borzalommal gondolhatunk a nem is oly régmúlt időkre, amidőn a telhetetlen erőszak lebilincselt orosz­lánokon töltötte ki aljas bosszúját. Szombaton d. e. 9 órakor a város kegyúri plébánia templomában gyász­mise lesz az aradi vértanuk lelki üd­véért, melyen a hatóságok képviselői és a városé iskolák növendékei tes­tületileg vesznek részt. Lévay Sándor temetése. Vasár­nap délután tették örök pihenőre Lévay Sándort a muzslai temetőben. A község apraja-nagyja együtt volt a megyeszerte közszeretetben állott író- és jegyzőnek utolsó htjánál. A gyászoló közönség soraiban láttuk B. Kobek Kornél főispánt, Reviczky Elemér h. főszolgabírót, a vármegyei jegyzői kar számos tagját és a meg­boldogult sok őszinte tisztelőjét. Aki el nem jöhetett, az az elhunyt család­jánál meleghangú részvétirattal rótta le kegyeletét. Libád község, ahol az elhunyt negyedszázadon át működött közszeretettől övezve, kü ldöttségileg vett részt a szomorú végtisztességen. A temetést Dr. Kiss Károly theolo- giai tanár végezte a muzslai és kör­nyékbeli papság asszisztálása és Táky Gyula esztergom-belvárosi karnagy közreműködése mellett. A koszorúk­kal elhalmozott sír ma már ott dom­borul a muzslai csöndes temető sut­togó akácai alatt. Ismét kevesebb az értékes, hivatásuk magaslatán álló, munkát szerető jó emberek száma! Halálozás. Deutsch Györgyné szül. Daday Mária, Deutsch György helybeli jónevű cserép- és palafedő­mester neje f. hó 2.-án életének 60-ik, házasságának 39-ik évében elhunyt. Temetése ma d. u. 4 órakor lesz a szentgyörgymezői temető kápolná­jából. Szabad burgonyavásárlás. A vármegyéhez és a városhoz megjött a rendelet, mely szerint burgonyát házi szükségletre mindenki szabadon bevásárolhat az arra szolgáló vásár­lási igazolvány alapján. A vásárlási igazolványok a községek elöljárósá­gainál, Esztergomban pedig a város közélelmezési hivatalánál állíttatnak ki. Meghatározott fejkvóta szolgál alapul az igazolvány kiállítására, mely foglalkozási nemek szerint más és más. A rendelet lapunk zártáig váro­sunkban még nincsen kihirdetve. Mindenesetre áldásos missziót tel­jesítene, aki eme engedély alap­ján a városnak annyi burgonyát volna képes beszerezni, amennyi a jogosan támasztható igényeket kielé­gíthetné. A világháború utolsó éve min­den jel szerint a most ránk követ­kező esztendő. Eseményekkel terhes idők következnek. Felhívjuk azért a t. olvasóközönségünk figyelmét a Pesti Hírlapra, hazánk legkedveltebb, legelterjedtebb s a háborús viszonyok dacára is legbővebb tartalmú lapjára. A Pesti Hírlap munkatársai közé so­rolja az ország legtekintélyesebb pub­licistáit és legkedveltebb szépirodalmi íróit. Vezércikkeit Mezei Ernő, Por­zsolt Kálmán, Kabos Ede és Gellért Oszkár Írják. Tárcaírói: Gárdonyi Gé­za, Molnár P'erenc, Abonyi Árpád, Berkes Imre, Szini Gyula, Benda Je­nő, Pakots József, Lux Terka, Álba Nevis, Pásztor József, Peterdi Sán­dor, Szász Zoltán, stb. stb.. Ma egyetlen napilap sem elégíti ki a hölgy­közönség igényeit annyira szépirodal­mi közlemények, novellák és regé­nyek tekintetében, mint a Pesti Hírlap. Az esti levelek, melyeknek írója Por­zsolt Kálmán, a Pesti Hírlap köz­kedvelt specialitása. Színház- és hír­rovata elismerten a leggazdagabb. A Pesti Hírlap mindezen kívül külön kedvezményekkel is szolgál előfizetői­nek. Első e kedvezmények sorában, hogy a Pesti Hírlap minden negyed­éves előfizetője ingyen és bérmentve megkapja karácsonyi ajándékul a Pesti Hírlap Naptárát, mely immár 28-ik évfolyamába lép és ezidő alatt meghódította a magyar olvasóközön­ség széles rétegeit úgy gazdag tar­talmával, mint díszes kiállításával. A Pesti Hírlap előfizetői kedvezményes áron rendelhetik meg a Divatszalon című kitűnő divatujságot, valamint az Érdekes Újság és Képes Újság című, leggazdagabb tartalmú és mélynyo­mású képekkel illusztrált szépirodalmi hetilapokat. Ez magyarázza meg a Pesti Hírlap példátlan kedveltségét és ezért ajánlhatjuk mi is a legmelegeb­ben olvasóink figyelmébe. A Pesti Hírlap előfizetési ára október hóra 3 kor. 30 fillér, okt.—dec. negyedévre 9 kor. 50 fillér, félévre 19 korona. A Divatszalonnal együtt negyedévre 14 kor. Az Érdekes Újsággal együtt ne­gyedévre 16 kor. A Képes Újsággal együtt negyedévre 14'50. Mind a négy lap együtt negyedévre 25 korona 50 fillér. Fogatot akart lopni. Vasárnap este 9 óra tájban egy ismeretlen egyén egész otthonosan beállított Drozdy Aladár párkányi gépgyárába és az istállóba bemenvén, két jó­fajta muraközi lovat kivezetett az udvarra, ott felszerszámozta őket, befogta az egyik udvaron lévő ko csiba és a gyártelep hátulsó kapu­ján az alkalmazottak szemeláttára kihajtott velük. A nagy telepen senki sem törődött a dologgal, mert ko­csik ki- és bejárása ott közönséges dolog. Az udvarról kiérve a kocsis erősen meghajtotta a lovakat, hogy mielőbb túl legyen a netaláni üldö­zésen. Az egyik kanyarodénál azon­ban a kocsi felborult. A tolvaj ekkor arra járó katonákat kért fel, hogy se­gítsenek a „kocsi felállításában. Ezek közül az egyiknek feltűnt a nagy sietség, s midőn a tolvaj újra a lovak közé csapott, hogy tovább iramod­jék, felugrott a kocsira és kiragadta a gyeplőt a tolvaj kezéből. Ez erre leugrott a kocsiról és mindent oda­hagyva futni kezdett. Többen utána is vetették magukat, de eredmény­telenül. A katona, aki ismerte Drozdy kocsiját és lovait, most visszahajtott a telepre, ahol a gazda és az alkalmazottak csak akkor tud­ták meg a vakmerő tolvajlást. Azon­nal jelentették az esetet a csendőr­ségen. A tolvajt keresik. A „Vasárnapi Újság“ szeptember 30-iki száma feltűnően érdekes képe­ket közöl egy német tengeralattjáró útjáról a Földközi tengeren ; ez az első eset, hogy a búvárhajóharc részletei ily módon a közönség szeme elé kerülnek. A többi képek Tompa Mi­hály életére, Konta József festményei­nek kiállítására, a király látogatásá­ra az olasz fronton stb. vonatkoznak. Szépirodalmi olvasmányok: Pékár Gyula regénye, Peterdi Andor verse, Schöpfiin Aladár cikke Tompáról, Lévay József emlékezései Tompára, melyeket Vadnai Béla jegyzett föl, Szőllősi Zsigmond tárcája, Maczie- jowski lengyel novellája stb. Egyéb köz­lemények : Kornilov és Butier táborno­kok, a rigai győző arcképe s a rendes heti rovatok stb. A „Vasárnapi Új­ság“ előfizetési ára negyedévre hat korona, a „ Világkrónikáival együtt hét korona. Megrendelhető a „Va­sárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Ké­pes Néplap“, a legolcsóbb újság a' magyar nép számára, félévre 2 kor 40 fillér. T T * T r , y lapunk részén flIFQ6üB$BK felvétetnek Esztergom szab, kir. város polgármesterétéi 10279/1917. pm. sz. Hirdetmény. Az országos rovartani állomás az idei kukoricaszáron a kuko­ricamoly jelenlétét állapította meg. Mivel a kukoricamoly fellépése után néhány év alatt a kukorica egész termését, teljesen elpusztítja s így a kukorica termését lehetetlenné teszi, felhívom a gazdaközönséget, hogy úgy a köz-, mint saját érdeke szem­pontjából alábbi rendelkezéseimet lel­kiismeretesen foganatosítsa, hogy ily módon a kukoricamoly elleni védeke­zés sikeresen elérhető legyen. A ku­koricamoly irtása ugyanis csak úgy eszközölhető eredményesen, ha a ku­korica összes szárrészei (beleértve a le­morzsolt csutkát is) melyekben a moly hernyója áttelel, felhasználtatnak vagy megsemmisíttemek, mielőtt a moly hernyója lepkévé átalakulva kirajzik, hogy petéit az uj tengerire lerakva azt megfertőzze. Ehhez képest tehát: 1. A tengeri szár közvetlenül a föld színén vágandó le, úgy, hogy a földből kiálló tuskó ne maradjon. 2. A kukorica összes szárrészei ideértve a lemorzsolt csutkát is, má­jus hó 1 napjáig olyképen semmisí- tendők meg, hogy a bennük levő molyhernyó elpusztuljon. Ehhez ké­pest a takarmányozásra használt ku­koricaszárból felmaradt rész a trá­gyába keverendő, a csutka pedig elé­getendő. A május elsejéig fel nem használt kukoricaszár pedig elé­getendő. A megsemmisítés kötelezettsége min­den, bái’hol található kukoricaszárra kiterjed igy pl. a sertés- és baromfi­ólak befedéséhez, valamint a gátkö­tésekhez felhasználtatni szokott kuko­ricaszárra is. Figyelmeztetem végül a gazdakö­zönséget, hogy ezen rendeletem mi­kénti végrehajtása évenként május hó folyamán ellenőrzés alá kerül s a mulasztók az 1894. évi 12. t. c. 95. §-ra alapján meg fognak bűn­tetteim. Esztergom, 1917. szép. 26. Dr. Antóny Béla po lgármester. 804/9 17 Nyomatott Laiszky János köny vnyoir dájában Esztergom, Simor János ucca i8 —ao. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom