Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 74. szám
Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 74. szám Csütörtök, október 4. po urmíés trrsr SZERkESZTŐSÉGJ-l^ES KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A I.A P SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉS' S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÖ. DENDŐK. Népkertészetünk népszerűsítése. (Nyílt levél.) Mélyen Tisztelt Szerkesztőségi Rendkívüli érdeklődéssel olvastuk mi is az esztergomi gazdák nyilt fölhívását a bolgár népkertészet meghonosítására. Ennél üdvösebb mozgalom nem is merült íöl még a háborús esztendőkben. Vajha az ige testté válnék és székvárosunkban mielőbb megalakulna a részvény- társaságos népkertészeti szövetség ! Hanem ebbe a korszerű, sőt uj korszakot teremtő mozgalomba vármegyénk falvainak életrevaló tagjait is bele kellene ám vonnunk népkertészetünk népszerűsítésére. Várva-várjuk, hogy varmegyénk jegyzői is csatlakoznak az üdvös terv megvalósításához. Hiszen a falu jegyzője hivatott arra, hogy kiválassza környezetéből azokat, akik az esztergomi bolgárkertészet gyakorlati tanfolyamán elsajátíthatnák azt, amit odahaza, a község földjén és földjei javára honosítanának meg. Harminc községünkből hatvan-hetven tanítvány kerülne ki. Népkertészetünk megszervezése azonban nem olyan hangzatos, mint az elcsépelt többtermelés jelszava; épen azért jóval gyakorlatibb és kivihetőbb. Bármilyen csonka is manapság a földművelő erő, az iparkodó asszonyok, a serény leányok, a szorgalmas ifjak és a tapasztalt öregek már négy év óta helyettesítik harcosainkat. Ebből az ivadékból kerülhetne ki a népkertészet hivatott művelője. De ne várjuk a sült galmbot sem az államtól, sem a hatóságtól. Azok velünk együtt sínylik a télen a szárazság bajait. Okuljunk azonban ebből az országos válságból is. A bolgárkertészet ki fog a legszárazabb időFŐMUMKATÁRS : DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. FÉLELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEÍ PRIKKEL MARIÁN. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLER. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLYSZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA járáson is rendszeres öntözéseivel. Csak mi fogjunk ki a hagyományos közönyön meg ön- j zésen és sorakozzunk mielőbb a közjóiét szolgálatába! Milyen enyhülés, milyen megváltás lenne székesvárosunkban és vármegyénkben, ha a mai ínséges időkben népkertészetünk azonnal hozzá foghatna az új termelés előkészítéséhez. Jövő évre már saját termésünk lenne a káposzta, a bab, a borsó, a paprika, a paradicsom, az uborka, a répa, a retek, a kelkáposzta, a kalarábé, a kapor, a hagyma, a saláta, a petrezselyem, a sóska, a laboda, a korai tengeri, a tök, a spárga és a dinnye, a burgonya stb. A fűszer- és gyógyszerészeti növények közül csak kettőt említünk : a cikóriát és ricinuszt, mely ma aranyat ér. A szőhető gazdasági növényből a len, a kender és a csalán ezer és ezer koronát teremtene. Sőt tetemes vagyont nyújtana a napraforgó- és cirok- tenyésztés. Szívből óhajtjuk, hogy székvárosunk és vármegyénk jóléte biztosítására a népkertészet ügye még az idei ősszel napirendre kerüljön, mert mi is szívesen jegyeznék a részvényeket. Ha azonban már annyi lecke és megpróbáltatás után nem hal- gatunk a haladás intő szózatára, akkor épen úgy járnánk, mint az operettbeli Rip van Winkle, hogy csakis akkor ébrednénk föl renyhe álmunkból, mikor már rá sem ismerünk az uj világ gúnykacajára. Aki nem halad, az elmarad. Jobb sorsot kívánunk ! Kiváló tisztelettel; Több megyei gazda. Első osztály, második és harmadik. — Igazán most csak az utazzék, akinek muszáj ! Ezt mondja mindenki. De azért senki sem marad otthon. És mert a vonat kevesebb, az utas pedig több, i kellemetlenebb, utálatosabb valami i nincs a mostani utazásoknál. Ami kényelmetlenség csak elképzelhető, az mind rád várakozik, ha utazol, ami durvaság csak beleszorult az emberekbe az mind kijön belőlük, ha vonaton ülnek. És az egészben a legszomorúbb az, hogy a legtöbb kellemetlenséget nem a vasút okozza, — amely elvégre is háborús viszo nyok mellett nem adhat több kocsit, kényeimet, — hanem maga az utazó publikum. A boldog béke idejében szokás volt mondogatni, hogy külföldön egész bátran utazhat az úri ember harmadik osztályon is, ott olyan rend, tisztaság és disztingvált közönség van. Nálunk, szép Magyarországon még másodosztályon sem lehet utazni, olyan szedett-vedett, neveletlen és piszkos népség lepi el a fülkeket, hogy az egyedüli védőbástya, menedék — bár az is csak némileg — az első osztály. Most nagyon divatos szó lett a demokrata-szó, de soha nem volt olyan nehéz, cselekedetekben és viselkedésekben demokratikusnak lenni, mint most, amikor egyedül az boldog, annak van békessége, aki lelki elvonultságban él a nagy tömegtől. Ahol ma három ember összejön, ott veszekednek, es csalnak. A legutolsó, a legprimitívebb, a legfrissebben felkapaszkodott ember a legönzőbb, csak a maga kényelmét keresi. — Az egy hadigrófné! — mondották a minap egy hölgyre, aki nemcsak pénzhez jutott a háború alatt, de már megtanulta a grófi allűröket is. Legjobb most otthon! — ezt mindenki komolyan mondja, jól tudja, hogy milyen igaz, de soha olyan hirtelen ok nélkül nem ültek vonatra az emberek, mint most. Maradj te otthon ! — mindenki a másikra gondolja ezt és útnak indul. Azelőtt, ha a podgyászodat egy ülés fölé tetted, vagy az ülésre csak egy újságot vagy kalapot tettél, az a hely a tiéd volt. Ez a nemzetközi szabály: aki egy üres helyet elfoglal, ha a podgyászát odateszi, a hely az övé, ha nem is ül ottan. Mi ? Most ott lehet a podgyászod ; miközben te kimész bucsuzkodni, már leülnek a^ helyedre. Azután a vonat elindulása-, kor megkezdődik a veszekedés. — Ez az én helyem. — Bánom is én ! Üres volt, hát elfoglaltam. — Én előbb foglaltam el. Ott a podgyászom. — Semmi közöm hozzá 1 Mit mászkál, ha már van helye! — Ne szemtelenkedjék ! Takarodjék rögtön ! — Van eszembe ! Ürülök, hogy ülök. — Ha nem akarja, hogy gulyást aprítsak magából, rögtön hordja el magát! Ez egy finomabb párbeszéd. Vannak ennél sokkal cifrábbak. Ha most tényleg felállítják a külön vasútügyi minisztériumot, ügyosztályt szervezhetnek arra, hogy az a közönséget nevelje. Mit szabad es mit kell az utazó közönségnek csinálni, hogyan viselkedjék ? Es ha tényleg demokrata miniszter akar lenni a vasútügyi miniszter, akkor nagyon utána kell néznie, hogy a beszállás előtt már ne legyen tömve a vonat olyanokkal, akik csupa mellékajtón szöktek ki, részben, mert méltóságos urak, részben, mert egy korona borravaló ellenében kinyílik nálunk minden bezárt ajtó. Nem élvezet most utazni, legjobb ma otthon ! Vagy azért mászkálnak most any- nyit az emberek, mert otthon is rossz ? Aida. HÍREK l^> Magyar-német brif a dajcse brúderekhez. Kedves pajtás, liber dajcse, nem csinálok semmi zajt se, aber hidd el, nagy a Iddom, édes, drága kamerádom, hogy nálatok már ájn jéder hízni vágy auf linzer léder, a bőrünkön, keinmagyáris, guter frájnd, ez kicsit nárisMegosztjuk mi, vasz vir háben, adunk néked file gäben, mit mi eszünk, kanszt dú esszen, vir verden nikt összevesszél, jut tenéked krumpli, árpa „ esz ferlirt zik niksz ín kárba, jut neked bor, búza, bőven, minden részből haszt den lővén ■
