Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 71. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. szeptember 23. be nem fejeződik, a fegyelmit sem lehet lefolytatni. A többi fegyelmi ügyben a közigazgatási bizottság, mint II. fokú fegyelmi hatóság lévén illetékes, ezekről sem ő, sem a főügyész felvilágosítást nem adhat, mivel hatáskörükbe nem tartozik. A közgyűlés a választ tudomásul vette. A rendőrség egyes dolgait hozta most szőnyegre Brutsy János. Mindenekelőtt a polgármester előbbi szavaira válaszol. Az interpellációk írásban való előzetes bejelentése eddig nem volt szokásban igy mára még ezt nem tehette meg* azonban helyesli a kívánságot és a jövőben teljesíti is. Ezek előrebocsájtasa után kérdi a polgár- mestert, van-e tudomása arról, hogy amikor a rendőrség árdrágítás címén ráront egyes piaci árusokra és készleteiket elkobozza, az elkobzott dolgok hova kerülnek? Van-e tudomása az erdélyi menekültek eltávozása után megmaradt cipőtalpbőrök mikénti fel- használásáról ? A rendőrség által kezelt hatósági hússzékről vezetnek-e rendszeres elszámolást és a hatóság tulajdonképen mikor adta meg rá az engedélyt? Kié ott a felelősség és ki előtt számolnak el ? Érdemi vizsgálat tárgyává kívánja tétetni a hadifoglyokat tartó gazdák havi dijainak kezelését is. Kéri a közgyűlést, küldjön ki egy szűkebb bizottságot az említettek megvizsgálására, amely az eredményről a leg közelebbi közgyűlésnek jelentést tenne. Dr. Antöny Béla polgármester válaszolván az elmondottakra, kijelenti, hogy az elkobozott készletek hova- fordítása a rendőri büntető bíróság jogkörébe tartozik, amely arról a részére törvényileg előirt módon "rendelkezik. A menekültek hátramaradt cipőtalpbőre miniszteri engedély alapján dolgoztatott fel. A húsmészárszék alapját a kényszervágások vetették meg, majd egyidőre a tisztviselők adták össze a szükségelt tőkét, jelenleg azonban a Diamant cég finanszírozza s igy annak ezidőszerint hatósági jellege nincsen. A fogolytartógazdák pénzének kezelése egyidőben már alispáni vizsgálat tárgyát képezte s akkor mindent rendben levőnek találtak. A bizottság kiküldéséhez egyébként hozzájárul. Dr. Gróh József indítványozza, hogy a vizsgálatot a községi törvény értelmében bízza a közgyűlés a polgár- mesterre. Mátéffy Viktor kérdi, hogy a képviselőtestület kebeléből megalkotott ellenőrző bizottság tulajdonképen miért van, ha nem ilyen ügyek megvizsgálására ? Az ő bejelentett interpellációja azonos Brutsyéval, azonban ezt kiegészíti. Kérdi folytatólag a polgármestertől, van-e tudomása arról hogy az u. n. hatósági hússzék felállításához a rendőrtisztviselők, mint részvényesek társultak, akik között 10 naponkint osztalék fizettetett ki? Tud-e arról, hogy az egyik rendőr- őrmester rendszeresen járt vidékre vágóállatok beszerzése céljából ? A boltban állandóan rendőri felügyelet van és rendőri közegek szállítják ki a hús egy részét a hajóállomásra. Közben pedig általános a panasz a rendőrlétszám elégtelenségéről. . . Ha a hússzék hatósági jellegű, nincs semmi szava mindezekhez, de ha ez magánvállalkozás, a vizsgálatot szinte kihívja maga ellen. Ugyancsak kívánatosnak tartja azt is, hogy a hadifoglyokért fizetendő dijak hova- fordításáról legyen a képviselőtestületnek tudomása. Itt érdekesnek tartja, hogy míg a vármegyei gazdasági munkabizottság által a megyébe kiutalt hadifoglyok után ily díjakat nem szednek, a városban e dijak aránylag szép summára szöknek fel. Unger Hugó rendőrkapitány bejelenti a közgyűlésnek, hogy miután a két interpelláló őt olyan vádakkal illette, amelyek feltétlenül teljes tisztázást kívánnak, fegyelmit kér maga ellen az alispántól. Dr. Berényi Zoltán szerint ez a törvényes és helyes út a rendőrkapitány tisztázására. Egy kiküldött bizottságban lehetnek a rendőrkapitánynak személyes ellenségei . . . A felszólalót erre a kijelentésére heves tiltakozó közbekiáltások szakították félbe, amelyek nagyrészben azt hangoztatták, hogy itt nincs személyeskedés, csak az előhozott ügyek kívánnak feltétlen tisztázást. Dr. Wiplingér Ödön nem helyesli, hogy a felhozottakat mindjárt fegyelmivel intézzék el. A felszólalók konkrét tényeket nem hoztak fel, csak magyarázatokat kértek, ehhez pedig joguk van. A városi szervezési szabályzat szerint az ellenőrző bizottság .hivatott ily dolgok megvizsgálására. Ha ez majd netalán kifogásolható tényeket állapítana meg, a fegyelminek csak azután lehetne létjogosultsága. Unger Húgó mindezek dacára fenntartja abbeli kijelentését, hogy a fegyelmit kérni lógja maga ellen. A közgyűlés elfogadva az ellenőrző bizottságnak a felhozott ügyekben való kiküldését, miután az ellenőrző bizottságnak elnöki állása néhai Magos Sándor elhalálozásával üresedésben volt, a közgyűlés egyhangúlag Dr. FehérGyvékt választja meg annak elnökéül. A szénkéneg és a burgonya. A következő interpelláló Jakus János a szénkéneg ügyében szólal fel és kéri a képviselőtestületet, írjon fel a kormányhoz annak kiutalása ügyében, mert szőlőink sorra tönkremennek a szénkénegezésnek hosszabb elmaradása következtében. A polgármester kijelenti, hogy biztos tudomása van már oly kormány- intézkedésről, amelynek alapján a város szénkéneget kap. A megnyugtató választ a közgyűlés tudomásul veszi. Jakus János szóváteszi még az egyik helyi lapban hirdetett 80 filléres burgonya ügyét. Kérdezi, miért hiúsult meg ez az akció, amikor ma 2—3 koronájával kell fizetni Esztergomban a burgonya kilóját ? A kérdésre Mátéffy Viktor, mint az Orsz. Bürgonyaközpont Esztergom- vármegyei kirendeltségének vezetője válaszol, Kijelenti, hogy a hirdetett 50 yaggon burgonyát a burgonyaközpont tudta nélkül ígérték az esztergomiaknak és jóval a maximális áron felül. A burgonyatermés az egész országban rekvirálva van s csakis a központ utalványozhat ki bizonyos mennyiséget egyes községeknek, később megállapítandó fejkvóta alapján. A vármegye burgonyatermése fogja a város szükségletét is ellátni hatósági álon a vármegyei kirendeltség útján, mihelyt az erre vonatkozó rendelet érvénybe lép. A napirend előtt a polgármester még meleg szavakkal méltatta a hét folyamán elhunyt Bárdos Sándor városi árvaszéki jegyző érdemeit, -— kinek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítették meg, — majd bejelentette, hogy a város üdvözölte Samassa Adolf min. tanácsost, a városi ügyosztály vezetőjét államtitkárrá történt kinevezése alkalmából. Felolvastatott a biboros-hercegprí- rnás válasza a névünnepe alkalmából hozzá intézett üdvözlő feliratra. B. Kohek Kornél főispánhoz köszönő irat megy az installációja alkalmából a városi napközi otthon és a népkonyha javára juttatott 500—500 K-ás adományaiért. Tudomásul vétettek Dr. Rótt Nándor veszprémi püspöknek, a 26-os gyalogezred harctéri parancsnokságának, Pfiszter József alezredesnek és Vaniss Dezső kir. Ítélőtáblái bírónak a hozzájuk intézett üdvözlő iratokra adott válaszai. Dr. Áldori Mór kir tanácsos, városi tanácsorvos az egyik katonai tartalékkórház vezetésétől előrehaladott korára való tekintettel felmentését nyerte. A cs. és kir. csapatkórház parancsnoksága erről a várost hivatalosan értesítette azzal, hogy a tanácsorvos ez alkalomból a legmagasabb szolgálati elismerésben részesült. A közgyűlés az átirat tartalmát örvendetesen vette tudomásul. Az összekötő vasút. Az esztergomi takarékpénztár vezérigazgatója értesítette a várost arról, hogy az Esztergom-párkányná- nai vasút megépítése az Egyesült Villamossági és Gépgyár rt.-nak hozzá intézett levele szerint a háborús kenyszerhelyzet miatt egyelőre kivihetetlen. A közgyűlés az értesítést sajnálattal tudomásul vette, egyben azonban elismeréssel adózott a takarékpénztár vezetőségének önzetlen buzgalmáért, mellyel a kérdést állandóan felszínen tartja és csak adandó alkalomra vár, hogy a vasút létesítését a teljes megvalósulás stádiumába juttassa. A víllamosáram drágítása. Több kisebb jelentőségű ügy után Tiefenthal Gyula v. mérnök ismertette a villamosáram eladási árának emelése tárgyában előterjesztett pénzügyi bizottsági és tanácsi javaslatot. A villamos üzem ez évben tetemes veszteséggel dolgozik. Az országban már mindenütt keresztülvitték az áram árának emelését. Az emelés csak a további intézkedésig maradna érvényben és az októberi leolvasásnál lépne életbe. Dombay Nárcisz indítványozza, hogy az áramemelés csak a dorogi áramvezetékbe való bekapcsolás után lépjen életbe. A képviselőtestület azonban az eredeti indítványt fogadta el névszerinti szavazással. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés a hadifogolytábor áramfogyasztásának ellátása ügyében kötött szerződést is, mely a nagy fogyasztás biztosításával a termelési költséget jelentékenyen csökkenteni fogja. A főreáliskola államosítása ügyében a főreáliskola igazgatója előterjesztést tett a képviselőtestületnek és az intézet állami kezelésbe vételének szorgalmazását kérte. Etter Ödön kéri a tanácsot, karolja fel a főreáliskola ügyét melegebben. Ezidén is a régi, üresedésben lévő tanári állásra kiírt pályázat csak most jelent meg a hivatalos közlönyben. Nem csoda, ha megfelelő tanárok nem jelentkeznek. Bizonyos, városi kezelésben levő ösztöndíjak is már két éve nem voltak kiadhatók, mivel a tanács a pályázatot elfelejtette kiírni. Grusz Ede főreáliskolai igazgató kéri a tanácsot, hogy beadványait idején intézzék el. A késedelmeske- dés nemcsak az intézetnek, hanem közvetve a városnak is nagy károkat okoz. O’sváth Andor főjegyző a túlhalmozott munkára és személyzethiányra hivatkozik. Ezek voltak okai a felhozott mulasztásoknak. Dr. Antóny Béla polgármester ígéri, hogy ezután a főreáliskola ügyeire vonatkozó beadványokat közvetlenül ő fogja elintézni. Az államosítást nemcsak feliratban, hanem a főispán útján közvetlenül is szorgalmazni fogja. Bolgár-kertészet Esztergomban. A közgyűlés utolsó fontos tárgya Kaufmann Ferenc esztergomi lakos ajánlatának tárgyalása volt, aki a várostól bérfizetés ellenében 100 kát. hold területet kér bolgár-rendszerű konyhakertészet céjaira. Az ajánlkozó szerződésileg kötelezi magát, hogy az általa bérlendő nagy területnek összes termelvényét kizárólag a város lakosságának közélelmezésére fogja lekötni. Magyary László szerint a városnak mindent el kell követnie, hogy ezen kedvező ajánlat elfogadtassák. Ily nagy termelő a piaci árakra nagy befolyással lehet és érezhetően csökkentheti a mostani tűrhetetlen piaci drágaságot. Hajdú István szintén pártolja az ajánlat elfogadását. Ő maga is szívesen felajánlja szaktudását azon célból, hogy e konyhakertészet minél mintaszerűbbé válhassék. (Éljenzés.) A vállalkozás sikere a város többi termelőire is jó hatással lenne. Körmend'y Károly javasolja, hogy ily fontos kérdésben a városi gazdasági bizottságot is hallgassák meg. Mióta tagja ezen bizottságnak, még az nem ülésezett. A polgármester az utóbbi felszólalásra válaszolva kijelenti, hogy ezen ajánlat csak a hét folyamán érkezett a városhoz s így nem volt már idő a bizottság egybehívására. A dolog azonban nagy fontosságú s így szükségesnek tartotta azonnal a közgyűlés napirendjére kitűzni. Bleszl Ferenc ajánlja a javaslatot egyhangú elfogadásra. A közgyűlés egyhangúlag felhatalmazza a város polgármesterét és tanácsát, hogy az ajánlatot foglaltassa szerződésbe s egyben arra való tekintette], hogy a költséges műszaki berendezésnek, valamint a talajelőkészítési munkálatoknak azonnal meg kell kezdeniök, a területet már október 1-én adják át Kauf- mannak.’ Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után a közgyűlés esti fél 7 óra tájban ért véget. H. Új állomásparancsnok. Sulifai Pfister Károly ezredes távozásával Gyürke Dezső alezredes rendeltetett ki Esztergom katonai állomásparancsnokául. Az állomásparancsnok 31 havi frontszolgálat után több harctéri kitüntetés birtokában került városunkba. Esztergom szab, kir. város polgármesterétől 10050/1917. sz. Hirdetmény. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrnak 66330/V1. C. 1917 számú rendelete alapján felhívom a város közönségét, hogy az 1917. október hó 1-től 1918. április hó 1-ig szükséges szénmennyiségüket a városi közélelmezési hivatalban azonnal jelentsék be. Esztergom, 1917. szeptember 27. Dr. Antóny Béla ■ polgármester. 781/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—20. szám.
