Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 71. szám
Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 71. szám Vasárnap, szeptember 23. SZERKESZTŐSÉG7£[ÉS KlADÓHlVAf AL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT II LETÓ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜi DSNDÖK. Kormánypárt szervezése A koalíció bukásának a példátlan vesztegetésen és hatalmi presszión kívül egyik fő oka volt minden bizonnyal az egyesült pártok vidéki szervezetlensége. Most tehát, amikor ugyanazok a pártok jóval kedvezőbb körülmények közt újra átvették a kormányt, megbocsáthatatlan bűn lenne, ha nem sietnének uralmuk tartóságát a periferiá- xtoyt való gondos partszer vezesse! biztosítani. Erre nem csupán sajat érdekükben van szükség, hanem azért is, mert mindenkép meg kell akadályozni, hogy a korrupt Magyarországot tovább fenntartani törekvő bálványimádó párt még egyszer uralomra terülhessen. Esztergom város és vármegye régebben majdnem mindig azokkal tartott, kik a magyar ázsiai állapotok gyökeres kiirtásáért küzdödtek. Csak a legutóbbi választáson esett meg rajtunk az a szégyen, hogy a vesztegetés és erőszak két kerületünkben tudott diadalmaskodni. Egyedül Muzsla maradt hű az ellenzéki elvekhez s választotta meg képviselőjévé Kobek Kornélt, új főispánunkat. A székvárosban, Esztergomban egymás után kétszer ült győzelmi orgiát a gyászos néprontás... Ami elmúlt, többé vissza nem jő, mert nem szabad visszajönnie! Gyalázat lenne, ha a bűnben íogant gyász-korszak nemhogy hosszabb időre visszatérne hozzánk, de még csak komolyabb kísérletet is tehetne a visszatérésre ! Soha ! Soha ! Ám amikor erre esküsküszünk, nem szabad amúgy könnyen: ölbe tett kezekkel fogadkoznunk s puszta —bár még oly erős — reménységre építenünk, mert igen könnyen csalódhatunk. Férfias cselekvésre, ésszerű védő munkásságra van szükségünk, ha biztosítani akarjuk magunF&LELŐS SZERKESZTŐ : D" RÉTHEÍ ERIKKEL MARIÁN. FŐMŰVKATÁRS : DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA kát egy újabb kellemetlen meglepetéstől ! Szerveznünk kell minél előbb megyénk szerte a kormányt támogató pártot! Szerveznünk kell egy középponti intézőséget és szerveznünk kerületenként is a pártot! Ne hivatkozzék nekünk senki arra, hogy a mostani idő nem alkalmas ilyes mozgalomra, mert a választók nagy része a harctéren van ! Igen, a harctéren vannak, de csak a fiatalabb korúak. Azok, kiket a vezetés, irányítás iliet: az öregebbek nincsenek távol. Ezek tehát most is tömörülhetnek és megszervezhetik Esztergom város és vármegye kormánypártjának kereteit, melyeket a háború után könnyen ki lehet majd tölteni és tágítani. Mi leghelyesebbnek azt tartanok, ha a szervezkedés élére maga, szeretett új főispánunk : Kobek Kornél állana. Az o vonzó egyénisége s ismert agilitása biztosíték volna a mozgalom sikere mellett. Városunkban ugyan már rég óta van egy szebb időket látott függetlenségi kör, amely gyújtópontul szolgálhatna a szervezkedésre ; de ez semmi élet- jelt sem ád magáról, mintha meghalt volna! Hol vagytok Brutusok, kiknek harsány hangját annyiszor verte vissza valamikor a Széchenyi-tér ? Meg- némultatok ? A bátorság, avagy a tetterő fogyatkozott meg bennetek ? 0 tempóra, o mores! Morc. log és kötelesség Ez a két szó a mi nemzeti alkotmányunk sziklaalapjának neve. Olyan tekintélyes, mint a hajdani római világbirodalmat jelző négy betű : S. P. Ou. R. (Senatus Populusque Ro- manus = A római tanács és nép,) vagy' pedig a mai franciaköztársaságnak minden középületén tündöklő keresztneve : R. F. E. L. F. (Repub- lique Francaise. Egalité. Liberté. Fra! tezniié = Francia Köztársaság. Egyenlőség. Szabadság. Testvériség.) Nemzeti jogaink éltetnek minket , ezerév óta. Nemzeti Kötelességeink tartj k fönn hazánkat, j Jogunk van érzéseinket és gondo- ! latunkat szóval és írásban szabadon j kifejeznünk. De kötelességünk arra ! ügyelni, hogy szabadszónkkal ne árt- jsunk hazánknak. Jogunk van sé- ' relmeinkre az állam igazságszolgál- : tatását igénybe vennünk. De viszont ! kötelességünk a legfelső ítélet föltét- I len elfogadása. : Jogunk van ragunk és módun sze. rint élnünk és a társadalomban érvényesülnünk. De azután kötelességünk, hogy sohase éljünk vissza embertársaink jogaival. Állampolgári kötelességünk államunk szervezetét adókkal fontarta- nunk, mert jogainkat biztosítja és megóvja. Szent kötelességünk hazánkat vérünkkel, sőt életünkkel védeni, ha az ellenség szabadságunkra tör és összes jogainkat meg akarja semmisíteni. Jogunk van embertársainkat jóindulatéi ítéletünkkel megjavítanunk, de kötelességünk mások elfogulatlan bírálatát is elfogadnunk. Jogunk és kötelességünk egyszerre vallásosságunk és meggyőződésünk nyílt kinyilatkoztatása és megvédése. Hasonló helyzetbe kerülünk, ha a közérdek és a közerkölcsök szolgálatába szegődtünk. Jognk van társaságunkban a fölmerült kérdés megvitatásához önálló véleményünket kifejtenünk, de kötelességünk tapintatosságra is ügyelnünk. Szerzett joga van minden jóravaló fiatal embernek, hogy a társadalom nőivel megismerkedjék, de azután hagyományos kötelesség, hogy uj ismerőseivel lovagiasan bánjék. Szabad jogunk városunk és vármegyénk vezető férfiainak intézkedéseit a közérdek szemüvegével megbírálni, de kötelességünk a személyeskedést mindenkor elkerülnünk ; különben nem kritikusok, hanem kri- tikaszterek válhatnak belőlünk. Jogunk van — képesítésünk szerint —• bármilyen nyilvános és közérdekű mozgalomról is ítéletet mondanunk, de kötelességünk az igazság összes tárgyias részleteivel előbb bizalmasan és lelkiismeretesen megismerkednünk. Joga van mindenkinek azt olvasnia, a mi Ízlésének megfelel, vagy azzal társalognia, aki megérdemli, de viszont senkit le ne nézzen, vagy meg ne szégyenítse fölényessége miatt. A mi megváltónk ezt az örök törvényt hagyta reánk: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ebben a néhány szóban a jog és kötelesség szeretette egyesül. Vájjon követelheti-e ezt a szent törvényt az aki annyira öntelt, hogy különlekes teremtménynek tartja magát alsóbb rendű íelebarátai közt? Elhangzott-e ennél a világon demokratikusabb jelszó Krisztus előtt ? Amilyen tömérdek fogalomzavarban leledzik vajúdó korunkban a jog és kötelesség valódi lényege, épen olyan félreértésre ad alkalmat az a hangos demagóg, ki a valódi demokráciát magyarázza. Jogunk valóban mindent tudomásul vennünk, ami érdekel, de kötelességünk, mindent alaposan megértenünk. Akkor a kétszer kettő nem lenne öt nálunk. Cenzor. Városi közgyűlés. Esztergom sz kir. város képviselőtestülete f. hó 21.-én d. u. 4 órakor rendes közgyűlést tartott, amely már az előjelekből Ítélve felette érdekesnek ígérkezett. Három interpellációt jelentett be a napirend előtt Dr. Antony Béla polgármester, aki egyúttal kérte a képviselőket, hogy ezentúl az interpellációk tárgyát a közgyűlést megelőző napon Írásban nyújtsák be, hogy az azokra való válasz jól meggondolt és alapos lehessen. Bejelenti egyúttal, hogy Bártfay Géza a városnál levő fegyelmi ügyek dolgában a főügyészhez írásban intézett kérdést. Mivel a fegyelmi ügyek nem a főügyészhez, hanem a polgármesterhez, mint első fokú fegyelmi hatósághoz tartoznak, ezekről a közgyűlést a következőkép tájékoztatja: A város polgármestere jelenleg két fe- fegyelmi ügyben illetékes, a Szikszay és Vérén ügyben. A két tisztviselő ellen azonban egyúttal bűnvádi eljárás is van folyamatban. Mig tehát ez
