Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 68. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. szeptember 12. Dr. Mattyasóvszky Béla szerint ily számadást a közgyűlés eddig sohasem kivánt. Zsiga Zsigmond pénztáros azon megyőződésének ad kifejezést, hogy a leszámolást csak a hosszantartó háború késleltette, de a háború végeztével egy áttekintő számadás nem fog elmaradni. Mátéffy Viktor az egyesületi szabályzatból mutatja ki, hogy ily elszámolást az elnök elé minden hó 15-ig be kell terjeszteni. Dr. Machovits Gyula, Bleszl Ferenc, Dr. Antóny Béla hozzászólásai közben arról indult meg vita, hogy ki ma tulajdonképen a kórház fenntartója és hogy lehet-e ezen közgyűlésen a kérdésről tárgyalni, ameny- nyiben külön nem volt a napirendre tűzve ? Bleszl Ferenc annak kijelentését kéri, hogy eme elszámolás kívánságának egyáltalán nincsen személyes éle. A hosszúra nyúlt vita végén — ha jól értettük, — Mátéffy Viktor azon indítványát fogadta el a közgyűlés, amely szerint a számadások ezentúl az elnökhöz a szervezeti szabályzat értelmében rendszeresen be- szolgáltatandók. Dr. Reviczky Gábor titkári jelentéséből értesültünk, hogy az egyesületnek mindössze 135 tagja van, közülük 16 alapító tag. Meleg hangon parentálja el az egyesület halottait, különösen özv. Büttner Róbertnét és Oswald Margitot, akik az egyesület nemes eszméinek szolgálatában költöztek el az élők sorából A közgyűlés hálás köszönetét szavazott az egyesület jótevőinek, igy a bíboros hercegprímásnak, a főkáptalannak, az esztergomi takarékpénztárnak és Dr. Szőke Gyula karvai földbirtokosnak a nyújtott bőséges anyagi támogatásért, De Pott Gusztáv 26-os századosnak pedig azon fáradhatatlan ügybuzgalmáért, amellyel a Cukorkanapot és kerti ünnepélyeket a város jótékony hölgybizottságának értékes közreműködésével rendezte s ezáltal az egyesület alapját jelentékeny ösz- szeggel gyarapította. A közgyűlés végén a jelenvolt Bo- gisich Mihály v. püspök és Bleszl Ferenc kir. tanácsos bejelentették, hogy alapító tagokul lépnek be az egyesületbe, az utóbbi azonban egyidejűleg lemondott a választmányi tagságról, amit a jelenvoltak sajnálatai vettek tudomásul. A közgyűlés az alelnök köszönő szavaival ért véget, melyek után nyomban az egyesület választmánya ülésezett. H. v # A hercegprímási udvarból. Dr. Csernoch János bíboros hercegprímás a Wekerle-kormány főrendiházi bemutatkozására e hét elején a fővárosba utazott, honnét értesülésünk szerint a mai napon tér vissza Esztergomba. Eljegyzés. Haber Ellát Karván eljegyezte Neumann Béla. (Minden külön értesítés helyett.) Helyettesítés. Az únyi körjegyzőségbe Hacker Gyula oki. jegyzőt nevezte ki a főszolgabíró helyettes jegyzővé. Gyűlések. „Az ürsz. Kath. Tanítói Segélyalap“ osztó-bizottsága f. hó 20.-án tartja ülését dr. Walter Gyula elnöklete alatt. Folytatólag „az egyesületi tanács“ ülése lesz. Az adóhivatal költözködése. A m. kir. adóhivatal e hó folyamán a Kereskedelmi és Iparbank székházának emeletére költözik, mig az Iparbank részére a földszinti üzlethelyiségeket alakították át ízlésesen. Az adóhivatal f. hó 19.-től — 22.-ig nem is tart hivatalos órákat az átköltöz- ködés miatt. Kínos ügy a közigazgatási bizottságban. A szerdai közigazgatási bizottságban a jelenvoltakra nézve felette kellemetlenül ható események játszódtak le. Némethy József kir. műszaki tanácsos ugyanis egy beadványában provokálta a helyettes alispán válaszát arra vonatkozólag, hogy mondaná el működése felől véleményét, mivel magánúton arról értesült, hogy őt hóimig „piszkos dolgokkal“ vádolja. Palkovics László h. alispán hosszabb beszédben foglalkozott mind a műszaki tanácsosnak, mind a vármegye kir. tanfelügyelőjének Budapesten lakásával, mint amely joggal kritizálható, majd a műszaki tanácsosnak eddigi működését tette bírálat tárgyává és a vármegye rossz karban levő útjai miatt emelt szót, amelyeket személyes tapasztalatból ismer. A h. alispán szavaira Nemethy válaszolt, állítván, hogy Budapesten miniszteri engedéllyel lakik, emiatt hivatalában semmiféle restanciája nincsen, holott a háború óta teljesen maga végzi az ügyeket. Ami pedig az utak állapotát illeti, ha azok javítására közigazgatási úton közerőt kirendelni nem lehet, ő egymaga azokat nem képes jókarban tartani. Kimutatja, hogy eljárásában mindig a vármegye javát tartotta szem előtt, egyébként azonban igen örülne, ha innen elhelyeznék őt. B. Kobek Kornél főispán kijelenti, hogy a h. alispán által elmondottakkal magát mindenben azonosítja. Dr. Fehér Gyula a közigazgatási bizottság azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy minden miniszteri engedély dacára illenék itt lakni a műszaki tanácsosnak, azonban piszkos dolgokról egyáltalán nincs tudomása s ilyeneket a h. alispán sem hozott fel ellene. Egyébként kívánatos volna a műszaki tanácsos távozása, de csakis azon szempontból, mert amint az imént is kitűnt, nincs meg a kellő összhang a főispán, h. alispán — és a műszaki tanácsos között, ennek pedig csakis a vármegye issza meg a levét, A műszaki tanácsos beadványa egyébként kínosan hatott minden jelenlevőre Brutsy János Dr. Fehérrel egyetértőleg szólal fel, bár elismeri, hogy a műszaki tanácsos azalatt a napi 2—3 óra alatt, amit hivatalában tölt, dolgozhat annyit, mint más, aki egész nap benn ül é? mégsem halad semmire. Mátéffy Viktor üdvözli a főispánt és a h. alispánt amiatt, hogy nem törődve a személyes érzékenykedésekkel végre rendet akarnak teremteni a vármegyeházán. Itt csak arról van szó, hogy a rend megtartassák. B. Kobek Kornél főispán kijelenti, hogy a műszaki tanácsossal szemben rágalmazásról nincsen szó, ami pedig a fővárosban való lakást illeti, a közig, bizottság felír a keresk. miniszterhez, hogy a műszaki tanácsos ott lakhatási engedélyét vonja vissza. — Ez ellen Nemethynck sem lévén kifogása, a közig, bizottság ezután áttért a rendes tárgysorozatra. Lóárverés Tornócon, A városi hatóságot hivatalosan értesítették, hogy f. hó 16.-án és 30.-án Tornócon (Nyitra m.) katonai lóárverés tartatik. Pótlás. Nyilvános elszámolásún kát még ki kell egészítenünk köszö- netünkkel, hogy B. Szabó Mihály ny. főispán tiz, Oltósy Lajos négy és a rózsahegyi Almassy Gizella három koronát adományozott a Dömösön építendő Kálvária javára. Dr. Ligeti Ármin visegrádi orvos pedig nem öt, hanem tiz koronával járult az adakozókhoz. A rendezőség. Elitélték a cipőügy szereplőit. Lapunk múlt számában említettük, hogy a rendőrség két esztergomi cipész raktárában százezer korona értéket meghaladó kész cipő- és borkészletet tárt fel. Ez ügyben hétfőn volt a tárgyalás gyorsított eljárás szerint az esztergomi rendőri bün- tetőbiróságon. Az ügyet Csányi József rendőralkapitány rendőrbíró tárgyalta. A cipőközpont Sebő Aladár osztályfőnököt küldte ki a tárgyalásra egy központi szakértő kíséretében. A rendőrbiró Jákicsnét és Markónét bűnöseknek mondta ki árdrágításban s az előbbit 600 K fő-, és 300 K mellékbüntetéssel, Markó Györgynét pedig 400 K fő-, és 200 K mellékbüntetéssel sújtotta, egyben az előbbinek 642 párt, az utóbbinak 645 párt kitevő cipőkészletét elkobzottnak jelentette ki, melynek eladásából rész a feljelentőt, Vő rész a rokkant katonák alapját illeti. Az elitéltek ügyvédeik útján az Ítélet ellen fellebbezést jelentettek be. Ugyanekkor a rendőrbíró Rosenberger Sámuel és Strompf Arthur bőrkereskedőket is elitélte maximális ár túllépéséért 200 K fő-, és 100 K mellék- büntetésre. Ezek az ítéletben megnyugodtak. Felülvizsgálják a fölmentetteket. Az osztrák honvédelmi minisztérium felmentési osztálya revízió alá vette az összes fölmentéseket. A fölmentetteknek 37 éves korukig, akár az állam szolgálatában, akár a hadfelszerelő iparban, vagy magángyárban vannak és akiknek Jelmentését szeptember 30-ig nem vonták vissza, számolniok kell azzal, hogy az ősz folyamán alkalmasságuk mértékét katonai bizottság fogja újra megállapítani.»Ennek a bizottságnak véleményétől függ a további felmentés. Csak a harctéri szolgálatra teljesen alkalmatlanokat fogják minden valószínűség szerint a háború egész tartamára fölmenteni, viszont a többi fölmentést visszavonjak. Az első háborús emlék Esztergomban. A háborús idők jellemző emléke emelkedett e napokban a szentgyörgymezői határban, a Szenttamási ucca folytatását képező bánomdűlői út elején. Egy szép nagy kőkereszt alul1 azon kőbevésett felirattal, hogy e keresztet Sztlcs Károly „a háború megszüntetéséért“ emeltette 1917-ben. A napjainkban általánosan uralkodó békevágynak e kőbevésett emlékét vasárnap délután szentelte fel nagyszámú hivőközönség jelenlétében Perger Lajos esperes-plébános szép egyházi beszéd ki- kiséretében. Szűcs Károly szentgyörgymezői kisgazda ezen emlék felállításával hazafias és vallásos lel- kületének megható jelét adta. Fölmentett tisztek behívása. A honvédelmi minister leiratot intézett a város és megye hatóságához, amelyben közli, hogy a háború alatt tisztekben, de különösen alantas tisztekben nagy fogyaték állott be. A háború további győzelmes folytatása érdekében kénytelen a polgári hatóságok, hivatalok ismert áldozatkészségéhez fordulni, hogy bocsássák a hadvezetőség rendelkezésére azon arcvonalbeli szolgálatra alkalmas és 1876. év után született tiszteket és zászlósokat, akik eddig, mint polgári hivatásukban nélkülözhetetlenek, a katonai szolgálat alól felmentve voltak. Ezt az áldozatot nem kívánja a miniszter megfelelő ellenszolgálat nélkül igénybe venni és ezért minden rendelkezésre bocsájtandó két felmentett tiszt, zászlós helyett három, ahol egy felmentett tiszt, zászlós bocsáj- tatik rendelkezésére, ehelyett két tényleges katonai szolgálatban álló, azonban arcvonalbeli szolgálatra már nem alkalmas, vagy 1876. év előtt született hasonló hivatási! tisztviselőt ajánl fel. Kéri tehát a várost és megyét, állítsák ősze az arcvonalbeli szolgálatra alkalmas 1876. év óta született és eddig felmentett ösz- szes tisztek, zászlósok névjegyzékét, megjelölve azokat, akik a fenti értelemben behívhatok. A behivandók és a helyettük felmentendők névjegyzékét egy bizottság fogja véglegesen megállapítani, amelyben a törvényhatóság is jelöl ki tagokat. A névjegyzék legkésőbb folyó hó 15-ig beküldendő. Megszűnik a nyári időszámítás. F. hó 17.-én hajnali 3 órakor megszűnik a f. évi áprilisában életbelépett nyári időszámítás. Ekkor az órákat ismét visszaigazítják a tényleges csillagászati, illetve zónaidőnek megfeletőleg. A vasutak közönségét elsősorban érdekli a változás, mert a közlekedésben némi rendellenesség fog az első órákban mutatkozni. A belügyminiszter részletes rendeletben intézkedett az anyakönyvezés tekintetében beállható komplikációk esetére is. A nyári időszámítás megszűnésével a hivatalok és iskolák órái is változást szenvednek, ameny- nyiben azok a rendes időszámításhoz térnek vissza. A magánépitkezés nem sürgős. A belügyminiszter rendeletet bocsáj- tott ki, mely szerint a folyamatban lévő magánépítkezéseket össze kell írni és a foglalkoztatott munkásokról és készletben levő anyagokról kimutatást kell készíteni. Az intézkedésnek az a célja, hogy az esetleges fölösleges magánépítkezések megszakításával a középítkezések menetét gyorsítsák és a félbemaradt katonai építkezéseket befejezhessék. VESZÜNK nagyobb kisebb tételekben következő RŐNKFÁT: bükkfa, kőrisfa, nyárfa, fűzfa, diófa, égerta, cseresznyefa, topolya. Esetleg jövő téli döntésre kerülőket is. Szives ajánlatokat „Topolya“ jeligére OyörHNag'y Budapest, Kertész753/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—20. szám.
