Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 37. szám

ESZTERGOM és VIDÉKE. „Harmatira való átváltoztatását a m. kir. belügyminiszter engedélyezte. Katonai kinevezések. A májusi előléptetések során Szilaveczky István alezredessé ; Riva Erik századossá ; Chudoba Pál főhadnaggyá; Sulicz István, Blaskovits László, Német-' Kromperger Sándor, Krausz Ede, Kovács Sándor, Sipos István, Meszéna Ferenc, Hoffmann Géza és Roszival Rudolf hadnagyokká ; dr. Lévai Oszkár tart. főorvossá; Lénárt Egon tart. "egészségügyi hadnagyé neveztettek ki a 26-os gyalogezredben. Hadikölcsön jegyzés. Dr. Cser- noch János bíboros hercegprímás, továbbá az esztergomi főkáptalan a most kibócsájtott hatodik hadikölcsön- re egyenkint két-kétmillió koronát, dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát egymillió koronát jegyzett. Halálozás. Peitly Sándor bádogos­mester életének 70. évében f. hó 21-én meghalt. Temetése tegnap d. u. 5 órakor a rokonság és az isme­rősök meleg részvéte mellett folyt le a belvárosi temetőkápolnából. Péter-Pál napi gyűjtés. A „Ma­gyar Szent Korona Országainak Vö­röskereszt Egyesülete“ országos köz­pontja ezidén is Péter-Pál napján tartandó nyilvános gyűjtés rendezé­sére kérte fel a törvényhatóságok első tisztviselőit. A kérelem az alis­pán! hivatalhoz is megérkezett, amely városunkban a polgármestert kérte fel a Péter-Pál napi gyűjtés előké­születeinek megtételére. Értekezlet a rekvirálás ügyé­ben.Szerdán délután 4 órakor a rövidesen meginduló uj rekvirálás ügyében értekezlet volt a városházán, amelynek lefolyásáról lapunk zártáig még nem értesülhettünk. Oltáregylet kiállítása. Az Esz­tergomi Oltáregyesület f. hó 26.-án d. e. 10 órakor a vízivárosi zárda templomban tartandó szentmise után nyitja meg ezévi kiálítását a zárda épületében. A kiállított egyházi ruhák és szerek megáldását a bíboros -her­cegprímás fogja végezni. A kiállítás három napig lesz nyitva. Iskolaszéki ülés. A város isko­laszéke kedden délután 5 órakor dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok elnökletével ülést tartott a város­ház nagytermében. Az ülés elején Mátéffy Viktor pápai kamarás, plé­bános, mint az iskolaszék előadója, megemlékezett azon veszteségről, mely a város iskolaszékét Magos Sándor kir. kúriai biró, iskolaszéki tag és Magara Antal szentgyörgy- mezői kántor, nyug. igazgató-tanító elhunytéval érte. Mindkettőnek em­lékét jegyzőkönyvében örökíti meg az iskolaszék. A szentgyörgymezői megüresedett kántori állásra vonat­kozólag az iskolaszék kimondotta, hogy azt saját hatáskörében fogja annakidején betölteni ügy, mint az az állami iskoláknál szokásos, vagyis hogy a teendőket a tanítótestület egyik hozzáértő tagja látja el a rendes kántori illetmények fejében, akit azután a főegyházmegyei ható­ság is megerősít állásában. Félévi időtartamra,, mig a kántori jövedel­mek a stóla kivételével, a törvény értelmében özv. Magara Antalnál illetik, az iskolaszék a kántori teen­dők elvégzésével Math Gyula taní­tót bízta meg. Ezután a vizsgák rendjének megállapítására került a sor. Esztergom város elemi iskolái­ban az évzáró vizsgálatok május 30. és 31.-én, továbbá június 1.-én tartatnak meg. Június 2.-án Te Deum és a bizonyítványok kiosztása. Az ülés utolsó tárgya a tanítótestület azon kérelme volt, hogy a most bekövetkező rekvirálás alkalmával a tanítók pedagógiai okokból lehető­leg ne neveztessenek ki rekviráló- biztosokká. Az iskolaszék a kérelem indokolását elfogadván, pártolólag terjeszti fel azt az illetékes hatóság­hoz. Egyéb kisebb jelentőségű ügyek elintézése után az ülés 6 óra tájban ért véget. Leégett jégverem. Szombaton este 7 óra után kigyulladt az esz­tergomi prímási majorban levő nád­dal fedett jégverem, amelynek teteje hamarosan leégett. Mivel aznap délu­tán a jégveremből többen jeget hord­tak, a vizsgálat a gondatlanság té­nyét látja fennforogni és ily irány­ban tett feljelentést a rendőrsé­gen azon ismeretlen jéghordó munkás ellen, aki a tűznek okozója lehetett. Tolvaj asztalossegéd. Till István asztalosmester jelentette a rendőr­ségen, hogy Német Béla nevű se­gédje a napokban távollétét felhasz­nálva, nyitott szobájába ment és onnan egy öltözet fekete ruhát, egy pár cipőt és 26 K. készpénzt ellopott. Mire hazaérkezett, a segéd már nem volt található. A rendőrség a hely­színi szemle alkalmával egy, Fridrich Antal névre szóló igazolványfedelet talált a segéd szobájában, amiről arra lehet következtetni, hogy a tol­vaj álnevet használt. Igazolványát ugyanis nem mutatta be Tillnek, jóllehet már két hét óta nála volt alkalmazásban és folyton azt han­goztatta, hogy azt utána küldik. A nyomozás megindult. Ingyen termés. Múltkori tanul­ságos közleményeinket a következő időszerű adatokkal egészítjük ki: Vájjon ki ne ismerné Esztergomban az uton-utfélen található u. n. úti­laput, melyet közmondásunk szerint a kelletlen vendég sarkára szánunk. De már kevesebben ismerősek a martilapuval. Ennek botanikai neve tussilap fanfara ; de dunántúliasan : lókörmű szattyú, mert levele valóban hasonló a ló körméhez, azért Hufeisenlattich a német neve is. Ez a gyom nedves talajt kedvel. Korai tavasszal levéltelen szárán sárga virágok nyílnak. Csipkézett és göm­bölyű levelei csak május vége felé fejlődnek ki. Ne tévesszük azonban össze hasonló rokonával, a keserű, lapuval (lappa major) sem az úti­fűvel (plantago major), mert az előbbi rettenetesen keserű, a másik pedig nyálkás természeténél fogva inkább a nép nyálkaoldó gyógynö­vénye. A martilapu azonban a leg­jobb májusi ingyen termés. Elég te­rem mezőinken, szigeteinken és hatá­rainkon. Ez a magyar flóra legko­rábban tenyésző fűneme, mely késő őszig szolgálatunkra virul. Sándor János belügyminiszterünk a minap, bizalmas körben elmondta, hogy a martilapu nemcsak ízletes és táp­láló káposztanemű főzelék, de a takartnak begöngyölítésére még za­matosabb. Az összegyűjtött marti­lapu leveleit üvegben télre is el le­het tenni. Ne nézzük le azonban a lósóskái sem, melyet mi, dunántúliak, sósliromnak szoktunk nevezni. Ez a nagylevelű vad gyom éppen annyit ér, mint a kerti laboda (spenót.) De ne irtózzunk még a gyönge csalán­levéltől sem, mely szintén jóízű mártást vagy főzeléket kínál. Végül próbálkozzanak meg az idén az esztergomi élelmes gazdasszonyok még a szőlőlevéllel is, mely rend­kívül alkalmas a káposztatöltelék becsavarására, mert finom, savany- kás ize jóemlékű marad. Megszöktek a hadifogságból. Gaszlob András és Büki György huszonhatos katonák a múlt év fo­lyamán egy harctéri vállalkozásuk alkalmával orosz hadifogságba estek. Hét hónapi unalmas fogság után megszöktek az orosz őrizet alól és sok viszontagság közepette sikerült nekik az orosz fronton keresztül Lembergbe jutniok. Ott jelentkeztek a katonai parancsnokságnál, amely visszaküldte őket Esztergomba ezre- dükhöz. Veszedelmes álom. Székely Jó­zsef önkéntes vasárnap este, hogy el tudjon aludni, morfiumot vett be. Az adag azonban a kelleténél nagyobb volt, amitől eszméletét elveszítette. A „Kolos* kórházba szállították, ahol hosszas élesztési kísérletek után végre sikerűit őt eszméletre téríteni. A Lengyel királyság és alatt­valóinak helyes megnevezése. Az 1916. óvi november hó 5.-én kelt állami aktus a szövetséges hatalmak által elfoglalt Lengyelországot önnálló államnak jelentette ki, amelynek polgárait, vagyis azokat az egyéne­ket, akik az 1815. évi bécsi kong­resszus által megállapított lengyel- országi területen honosak, a lublini cs. és kir. főkormányzóság 1916. julius 27.-én kelt hirdetménye sze­rint a Lengyelkirályság állampolgá­rainak kell nevezni. Mindamellett előfordul, hogy különféle hatóságok­tól származó iratokban a kérdéses területek Oroszországnak, vagy Orosz­ország megszállott területeinek, lakó­ik pedig orosz állampolgároknak vagy orosz alattvalóknak neveztetnek, ho­lott még az orosz közigazgatási ha­tóságok sem hívták a kérdéses terü­leteket Oroszországnak, hanem „Visz­tula melletti kormányzóságnak.“ A cs. és kir. közös külügyminiszter az előbb említett elnevezések közjogi- lag helytelen voltára reámutatva ki­emeli, hogy a hatóságoknak ily hibás megjelölésektől annyival inkább kell tartózkodniok, mert különben magunk szolgáltatunk alapot az sllennségeink által célzatosan elfoglalt ama helyte­len álláspont megerősítéséhez, mintha az 1916. évi november hó 5.-én tett állami intézkedéssel egy orosz tarto­mányból alkottunk volna királyságot, holott valójban csak újra' helyreál­lítottuk azt a Lengyelkirályságot amely annakidején nemzetközi szerződések alapján létesült, amelyeket azonban az orosz uralom jogaitól meg­fosztott. A közigazgatási hatósá­gok utasíttattak, hogy a megszál­lott kérdéses területeket a hivatalos iratokban helyesen „ Lengyelkirály - ság“-nak, polgáraikat pedig a „Len­gyelkirályság állampolgárai“-nak ne­vezzék. 430/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János 1917. május 25. B IRODALOM. B „Emlékeztető az esztergom-fő­egyházmegyei papság számára.“ E címen egy igen hasznos és praktikus könyv jelent meg az esztergomi fő­egyházmegyei hatóság kiadásában, amely a főegyházmegye papságának évenkint beterjesztendő jelentései és egyéb teendői felől nyújt felvilágosítá­sokat a naptári idő sorrendjében. A könyv nemcsak a szorosan vett hivata­los egyházi teendőkre terjed ki, hanem azokra is, amelyeket a lelkészkedő papságnak egyházhatósági rendelkezé­sek, hazai törvényeink, vagy egyéb hi­vatalos utasítások értelmében köteles­sége teljesítenie. A könyv kiterjed az adózás, az iskola és a tanítók nyugdíjilletményeinek ügyeire is. Bő hely van hagyva az ezután elrende­lendő jelentések és teendők beírására is, úgy hogy praktikus szempontból e munka a legmintaszerűbb enemű művek közé tartozik. Összeállítója a bíboros főpásztor megbízásából Szá- mord Ignác pápai káplán, óvónőkép­ző intézeti igazgató volt, előszóval pedig maga a főpásztor látta el a közhasznú könyvet, mely a főegy­házmegyei irodában kapható. A „Vasárnapi Újság“ május 20-iki száma a szokott válto­zatos tartalommal jelent meg képek­ben és szövegben egyaránt. Pékár Gyula eredeti nagy regényének és a Marquisnő levelei című fordított re­génynek folytatásán kívül Bán Fe­renciül novellát, Szőllősi Zsigmond­iéi tárcát közöl e szám, melynek képei közül Bató József öszköbi raj­zát, a kisázsiai harctérről fölvett képe­ket említjük még fel. Egyéb köz­lemények. s a rendes heti rovatok: A háború napjai. Irodalom és mű­vészet. Halálozás. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed év­re öt korona, — „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalá­ban (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4.). Ugyanitt megrendelhető a „Ké­pes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. 1917. P. K. 878/7 számhoz. Árverési hirdetmény. Alulírott kir. • bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy az esz­tergomi kir. járásbíróság fenti számú végzése folytán hivatalból Nedeczky Béla hagyatéka és £1032 koro­nára becsült bútorok, ruhaneműk és egyéb ingóságok — Esztergomban Deák Ferenc utca 43 számú házban alperes lakásán 1917 évi junius hó 5 napján délelőtt 9 órakor — a leg­többet ígérőnek készpénzfizetés mel­lett, — szükség esetén becsáron alul is, — el fognak adatni. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételá­rából a végrehajtó követelését meg­előző kielégítéshez tartanak jogot, — s ezen joguk a végrehajtási jegyző­könyvből ki nem tűnik, — hogy elsőbbségi igényeiket az árverés meg­kezdéséig alulírt kiküldöttnél Írásban, vagy pedig szóval jelentsék be. Kelt Esztergomban, 1917. évi má­jus hó 21-ik napján. Havas Vince kir. bir. végrehajtó. (II. kar., Szenttamás, Kölcsey-u. 6. sz.) ucca 18—30. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom