Esztergom és Vidéke, 1916

1916-10-22 / 83. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1916. október 22. talpbőrt is szerzett be a menekültek részére, melyet a rendőrségen be­rendezett cipőműhelyben dolgoz­nak fel. Tűz Leányváron. Leányvár köz­ségben múlt szombaton 600 korona kárértékben elhamvadt Pálmai János plébános két szalmakazla, melyek biztosítva nem voltak. A tüzet egy 14 éves fiú vigyázatlansága okozta. A párkányi vásár ideje a ha­gyományos sárral köszöntött be. Valami nagy forgalmat a legnagyobb optimisták sem reménylenek ezidén. Egyedül az eldugott rézpénz kész­let forgalomba hozatala várható, amennyiben a vashídon a kiadott figyelmeztetés szerint a vásáros na­pokban csakis aprópénzben ■ lehet a hídvámot fizetni. „Hasmenés.“ A harctéren történt. Egy németajkú parancsnok magyaráz­za, miként azkell előnyomulásnak tör­ténnie. Előttetek van egy domb. Arra nem szabad még egyenként se fölmenni, mert egymás után szed le az ellenség. A dombot megkerülve egyenként „hasmenéssel“ kell előre­jutni. A sertésátvételi bizottság ér­dekében. Dr. Perényi Kálmán alispán utasította a város polgármesterét és a községek elöljáróságait, hogy a cs. és kir. hadügyminisztérium sertés- átvételi bizottságának kiküldöttjeit közérdekű munkáikban olyankor, amidőn a hadsereg zsír és szalonna szükségletének fedezése céljából a rekvirált készletek átvételére kiszáll a- nak, támogassák. A nevezett sertés­átvételi bizottság a katonaság zsír és szalonnaszükségletének nyerész­kedés kizárásával való fedezésére alakíttatott és önként felajánlott ser­tések megvételét is készséggel esz­közli. (Címe : Bpest, Alkotmány-u. 29.) Az aprópénzhiány és a temp­lomi perselyek. A bíboros herceg- prímás legutóbbi körlevelében utasít­ja papságát, hogy az aprópénzhiány­ra való tekintettel a templomi per­selyeket hetenkint ürítsék ki és az összegyűlt aprópénzt haladéktalanul hozzák forgalomba. Ugyancsak fel­szólítja a főpásztor arra is a papsá­got, hogy figyelmeztessék híveiket a húsz filléres nikkelpénznek vaspénz­re való beváltására. Megjegyezzük, hogy ami a templomokban befolyt perselypénzeket illeti, már régi idők­től szokásban volt Esztergomban azok gyakori beváltása az egyes temp­lomokhoz közel eső üzletekben. Tilos a hadizsákmány ela­dása. A közös hadügyminiszter ar­ról értesítette a belügyminisztert, hogy az ellenségtől zsákmányolt katonai felszerelési tárgyakat gyak­ran hazahozzák a harctérről szabad­ságolt katonák és itthon vagy elad­ják, vagy ajándékozzák. Különösön megtörtént hogy fontos történelmi és politikai kéziratokat és nyomtat­ványokat vesztegettek el potom áron. A haüdgyminiszter most ' szigorúan eltiltotta a zsákmány eladását vagy ajándékozását. A belügyminiszter ér­tesítette a törvényhatóságokat, hogy a zsákmányolt haditárgyak a kincstár tulajdonai s ezért eladásuk vagy elajándékozásuk büntetendő cselek­mény. A katonák kötelesek a zsák­mányolt tárgyakat a legközelebb eső katonai parancsnokságnak vagy közigazgatási hatóságnak beszolgál­tatni. A kereskedőknek nem szabad kirakatukba közszemlére kiállítania a zsákmányolt tárgyakat. Mennyi aprópénzt adtunk ki. Hivatalosan kimutatják, hogy a jegy­bank a háború kitörése óta a ket­tős monarhiában 5277 millió koro­na értékű ezüst-, nikkel- és bronz­váltópénzt hozott forgalomba. És mégis kevés az aprópénz. Valóban megfoghatatlán, hogy hova kerül a sok aprópénz. Hisszük, hogy, ha a vaspénzek általános forgalomba ke­rülnek, meg fog szűnni a mánia az aprópénz gyűjtésére, mert a vaspénz nem olyan invitáló a gyűjtésre. A marhavágás és húseladás korlátozása. A hús- és zsírfogyasz­tás korlátozása tárgyában kiadott 3101 —1916. M. E. számú kormány- rendelet kimondja, hogy szarvas- marhát, sertést, juhot és kecskét a hét két napján es pedig kedden és csütörtökön vágni, vagy szúrni tilos, kivéve a kényszerlevágás szükségét, amit a községi elöljáróságnál hala­déktalanul be kell jelenteni. Ugyan­ez a rendelet kimondja, hogy szer­dán és pénteken tilos húst akár nyers akar .földolgozott (főtt, sült, füstölt, sózott stb.) állapotban for­galomba hozni. Húsnak tekintendő a húskonzerv és hentesárú is. Pénzesutalvány-forgalom a harctéren. A hadvezetőség intézr kedése szerint a hadrakelt sereg ka­tonái számára magán pénzeslevele­ket ezentúl nem lehet küldeni a harctérre. Pénzküldések mostantól kezdve csak utalványon eszközölhe- tők és egy-egy utalvánnyal legfel­jebb 100 kor. küldhető. A küldő tartozik a postautalvány szelvényé­nek hátsó részén is megjelölni, hogy kinek utalványozza a pénzt. Né­hány szóval a pénz rendeltetése is megjelölhető, de egyéb magánköz­léseket nem szabad írni az utalvány­szelvényekre. Mi áll még moratorium alatt ? Az 1915. júliusban kiadott morato­rium feloldó rendelet tudvalevőleg véglegesen megállapította azokat a terminusokat, melyeknek beálltával a különböző fajtájú, annak idején moratorium alá vont tartozások a mora­torium alól fokozatosan felszabadul­nak. Az árútartozások tekintetében ez irányban most a helyzet a kö­vetkező : 1916. július 31-re 100 szá­zalékig, vagyis teljesen felszabadul­tak azok az összes árútartozások (nyílt számlák és az árúhitelező bir­tokában levő árúváltók), melyek az eredeti megállapodás szerint bezáró­lag az 1915. április 30' ig jártak le. Az 1915. májusi lejáratoknál 1916. június végén még feloldatlan maradt 10 százalék, mely 1916. augusztus­ban volt fizetendő; az 1915. júniusi ese­dékességből ugyancsak 10 százalék, melyet 1916. szeptemberben kellett lefizetni, végül az 1915. júliusi le­járatokból még a feloldatlan maradtak fizetendők. Eszerint 1916. október végére az annak idején moratorium alá vont összes nyílt (váltóval nem fedezett) árutartozások, — úgyszin­tén a fedezetül adott és az árúhite­lező birtokában levő váltók 100 százalékig, vagyis teljesen felszaba­dulnak a moratorium alól. Az árú­hitelező által továbbadott árúváltó a váltót leszámítoló pénzintézet kezé­ben pénzváltóvá lesz és a pénzinté­zet részéről az ilyen váltónál csak a pénzváltókra irányadó szabályok sze­rint követelhető a törlesztés, vagyis — amennyiben nem a háború által közvetlenül érintett, eltérő rendelke­zés alá eső megyék és városok fo­rognak szóban — eddigelé tőkében követelhető: az 1915. január végéig lejárt váltókra 60 százalék, az 1915. február—májusban lejárt váltókra 55 százalék, az 1915. június—július­ban lejárt váltókra 50 százalék. A fenmaradó összeg az 1914. október végéig lejárt váltóknál 1916 október­ben, az 1914. november 1.-én vagy később esedékessé vált papíroknál 1916. novemberben követelhető. Több pontosságot a fölmen­tési kérvényekben. A m. kir. hon­védelmi miniszter közölte a keres­kedelmi miniszterrel, hogy gyak­ran észlelhető, miszerint a felmen­tési javaslatokban a fölmenteni kért egyénekre vonatkozólag téves kato­nai és személyi adatok vezettetnek be, miáltal a személyazonosság-csak hosszas iratváltások után állapítha­tó meg és igy a fölmentési rende­letek csak nagy időveszteséggel hajt­hatók végre. Ennek elkerülése végett a m. kir. kereskedelfni miniszter most ujbó fölhívta a kereskedelmi és ipar­kamarákat, hogy figyelmeztesse az érdekeltségeket, hogy saját érdekük­ben a fölmentési javaslatokat pon­tosan, az illetőnél levő katonia ok­mányok (népf. igazolványai lap, nép- fölkelési illetve honvédigazolványi könyv stb.) adatai alapján, s ne az emberek bemondása szerint töltsék ki. A B. alosztályú népfőlkelésre kö­telezettek fölmentési javaslataihoz azok népfölkelésí igazolványi lapjai, vagy azok hiteles másolatai a lehe­tőség szerint mindenkor csatolandók. A „Vasárnapi Újság“ október 15-iki száma sok érdekes képet kö­zöl azokról az erdélyi területekről, amelveket a románoktól a legutóbbi napokban visszafoglaltunk, továbbá — egy német katona felvételei alap­ján — a nyugati harctérről s az olasz harcztérről. Szépirodalmi olvas­mányok : Havas Alisz és Walter Bloem regénye, Gagyhy Dénes no­vellája, gróf Vay Péter útirajza Ana- tóllából, a törökök harci készületei­ről. Egyéb közlemények : egy érde­kes kép a párisi „Illustration“ ból s a rendes heti rovatok: „Vasár­napi Újság“ előfizetési ára negyed­évre öt korona,— „ Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalá­ban (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4.). Ugyanitt megrendelhető a „Ké­pes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. &&& &&&&&& £ * * * % HORDÓKAT petroleumos-, olajos-, kátrányos-, szi­ruposat,» szeszeset a legmagasabb áron * * H minden mennyiségben készfizetés melleit 1 * £ % veszünk úgy helyben, mint bármely vi­déki vasút-, vagy hajóállomáshoz szál­lítva. — Hordóügynökök kerestetnek! § Weisz Lipót és Társa nőcs nagykereskedők * Budapest, IX. kér., Hentes-utca 17. fSu-ioÄ & & * & & ßfy #1% #1% #1» ill fi* #1% »I* »I* ÍJ» , fAAm» jf* w ft ft « ft ft ft ft Kérek ajánlatot a következő eddig még nem korlátozott termékekről ft ft ft ft ft ft hajdina, lóbab, csillagfürt, esi- g csóka, szelíd gesztenye, muhar- g mag, őszi borsó, cigória, cirokmag g Szállítási engedélyről az eladó tartozik gondoskodni. Én fizetem a legmagasabb árakat. Spieler József Budapest VI, Csata-u. 30 ! 726/916 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—20. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom