Esztergom és Vidéke, 1916
1916-10-26 / 84. szám
Esztergom, 1916 XXXVIII. évfolyam 84. szám Csütörtök, október 26 POLITIHR! és TRRSF)DfíLMfLfíR SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: i SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM $ TELEFON 21., $ HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ f KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉS' * ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK t FELELŐS SZERKESZTŐ : FŐMŰ MKATÁRS : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓT ULAJDONOSO < : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. 4 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: J EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR, t MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. $ HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT t KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA i Állami érdekek. Az emberi előrelátás a jövő feladataival foglalkozva keresi azon módokat s eszközöket, melyek a kitűzött cél megközelítésére a legalkalmasabbaknak mutatkoznak. A múltnak s jelennek mind kedvező, mind elszomorító eseményeiből s jelenségeiből okulást merítve, tapasztalatok s tanulságok alapján szebb jövő s boldogabb korszak előkészítésén fáradozik az emberi elme. Az államférfiak és a társadalom vezérei hivatottak teljes . felelősségük tudatában az országos jelentőségű közügyekben irányítani; s ha a haza igazi érdekeit s a íejlődés útjait biztosítják, a következő nemzedék hálájára is érdemesek. A vezető egyéniségeket ezen önzetlen, hazafias törekvésükben odaadással támogatják azok is, kiknek kisebb hatáskör jutott, mert az állam érdekei a legfőbbek, melyeknek parancsoló kényszerűsége előtt nem maradhat meg sem a párttekintet, sem az egyéni vagy osztályérdek és soha többé jóvá nem tehető könnyelműség volna elmulasztani az olyan alkotások létesítését, melyeket az állam érdekei megkövetelnek. Az állam-, vagyis katonai érdekek eme minden felülemelkedő felsőbbsége és mindent hátraszorító elsősége a háború alatt még világosabbá vált. A mily világos ez, époly természetes, hogy az állam erejének fokozása s a közegészségügv javítása elsőrendű állami, vagyis katonai érdek. Ebből a megállapításból aztán sok következtetést vonhatunk le. * r 1 V % Minél rendezettebbek a népegészségügyi viszonyok, minél egészségesebb a nép életmódja, annál több lesz a katonai szolgálatra alkalmas ifjú. A katonai erő a milliós néphadseregekből támad, azért katonai szempontból sem lehet közömbös, hogy milyen szociális állapotok uralkodnak az országban, s hogy a modern szociálpolitikai következmények megvalósíttatnak-e ? A közegészség és a lakosság általános gazdasági jóléte szoros kölcsönös vonatkozásban vannak. Tény, hogy a jólét főka befolyásolja a halandóságot ; nyomorúságos szegénységben sokkal korábban morzsolódik szét az életerő; az élelmezés és a lakásügy javítása tulajdonképpen pénzkérdés. Már most arra kell törekednünk, hogy nemcsak a betegség gyógyítása, hanem az egészség fenntartása se függjön a vagyoni állapottól, bizonyos tőkétől. Necsak arrój gondoskodjunk, hogy a szegények megbetegedésük esetén ingyenes gyógykezelésben részesüljenek, hanem menjünk tovább a haladás útján és vizsgáljuk meg pl. az otthon dolgozó nők helyiségét, mert nem lehet egészséges az a szoba, mely lakó-, főző-, háló és dolgozószoba egyben. Több alkalmat kell nyújtanunk az egészség ápolására. Csak egy adat: Magyarországon sajnos, 13 millió ember él oly községben, melyben nincsen közfürdő. Már pedig példákkal igazolhatjuk, hogy amely község (város) derék vezetősége alkalmat nyújtva rászoktatta a lakosságot a fürdő állandó használatára, ott a fürdő később a nép elemi szükséglete lett. S a nemfürdés, s bizonyos betegségek összefüggéséről szintén vannak adataink szomorú számokban. Sokan azt állítják, hogy minden háború előrevitte a kultúrát. Pl. Bocskay, Bethlen, Rákóczi szabadságharcai után nemzetünk függetlensége megerősödött. 1848. után a törvény előtti egyenlőség s a lelkiismereti szabadság elvei tért hódítottak. Azt kérdezzük, milyen jogot fog érvényesíteni a világháború utáni időszaK ? Nem politizálunk. Sokkal komolyabbnak s jelentősebbnek tartjuk a kérdést, semhogy a napi politikai zavaros hullámaiba vetnők és a változékony s ingatag „aktuális“ felfogásokhoz akarnók illeszteni. Az új jog melyért küzdünk: az egészségi jog. Már Platon megírta, hogy az élelem, lakás és ruházat a legfőbb életszükségletek. S nekünk még most sincs megfelelő élelmiszer-törvényünk, nincs lakástörvényünk, egyáltalában a közegészségügy egészséges, rendszeres törvényes szabályozása a jövő feladata. A törvényhozás feladata lesz ; hogy a közegészségügyi törvények egész sorozatát alkossa meg egységes, szerves egészben. Ha számbavesszük a termények s az állatok gazdasági értékét, annál inkább kell ápol- núnk az ember munkabírását, munkaerejét, mert közgazda- sági szempontból is ezen a téren még nagyon sok a teendőnk. Nem a gazdasági érdekharcokat értem, sokkal magasabb szempontból tárgyaljuk a reánk háramló kötelességet, szükségtelennek s károsnak tartjuk a békebontó mozgalmakat, mi a társadalmi rendnek vagyunk hívei. A felforgatással fenyegető, izgalmas újításoknak ellenségei vagyunk, azonban mélyreható szociális reformokat sürgősen szükségesnek tartunk, amint kifejtettük, állami vagyis katonai érdekek miatt és törvényes úton. A nép szolgáltatta dicső hadseregünket, melynek dicsérete igazán felesleges. S mikor azon gondolkodunk, hogy mivel hálájuk meg a népnek, hogy oly derék katonákat adott, — Dr. Fischer karlsruhei orvos szavait idézem, aki a népegészségügyi törvénysorozatot tartja a legszebb jutalomnak. Most erősebb hazafias szellem mutatkozik mindenfelé, a nép hazafias kitartása elisme- résreméltó, füzzük még szorosabbra azokat a szentelt kapcsokat, melyek ez egész népet a magyar nemzeti állameszméhez kapcsolják. Ha látni fogja a nép, hogy szerettei és lelkes buzgalommal ragadunk meg minden alkalmat, hogy életmódját kedvezőbbé, egészségesebbé és szebbé varázsoljuk, hogy politikánk nem „úrihuncutság“, hanem a nép igazi javára és érdekeinek istápolására szolgál, hogy a népjólét, népműveltség, a nép boldogsága komoly gondjaink közé tartozik, akkor a jobb belátás révén kölcsönös bizalom fogja áthatni a lakosság olyan rétegeit is-, melyek eddig nem igen simultak egymáshoz. S a testvériség érzelmeiben fog egybeforrni a haza minden hű fia, az állam minden polgára. Simonyi Zoltán. Szeretetadományokat kér a Hadsegélyző Hivatal átvételi különítménye IV., Váczi-ucca 38.
