Esztergom és Vidéke, 1916

1916-09-21 / 74. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1916. szeptember 21. jól fizetett polgári munkát fognak kaphatni és remélhető, hogy a rok­kantak is nekik megfelelő, munkaal­kalomhoz fognak juthatni. Mindent egybevetve láthatjuk, hogy közgazdaságunk helyzete, — ha nem is old fel megsokszoroso dott gondoskodásból — alapjában véve mégis annyira szilárd, hogy semmi okunk sincs megrendüléstől tartani. A nagyobb terheket, nagyobb munka kifejtésével fogjuk ellensú­lyozni, hogy közgazdaságunkat mi­nél magasabb polcra emelhessük. Gazda. Most kezdették és máris megtorpantak. Halál- hörgésbe fűlt a győzelmi má­mor, jajveszekelés és kétségbe­esett mentegetőzés lett a diadal­ordításból, bele fogtak a hábo­rúba s amily rút, alattomos volt a kezdet, oly gyászosan lógják majd bevégezni. Ügy jöttek, mint rablók s ma futnak, menekülnek az igazsá­got osztó fegyver elől. Úgy tá­madtak reánk, mint a gyilko­sok a hatalmas, de szunnyadó­ellenfélre s hű szövetségeseink már megadták a választ e gá­lád támadásra. A fegyverek csak az igazság jegyében győzhetnek. Az erkölcsi igazság nem hiá­nyozhat a győző oldala mellől. Hitszegő módon kezdett kalan­dos hadjárat csak gyászos vé­gű lehet s a hadiszerencse a megtámadott fél mellé szegődik. Jól esik a románokon aratott győzelem hire. Megnyugtat mind­nyájunkat a biztatás, reményt nyújt arra, hogy elég erősek, hatalmasak vagyunk, hogy a hitszegő oláh náció aljas bű­néért a legteljesebb elégtételt megszerezzük magunknak. Kell, hogy bizalommal néz­zünk a jövő elé. Bízunk a vég­ső győzelemben, hatalmas fegy­vereink dicsőségteljes sikerében. Az erdélyi menekültekért. A Szent Erzsébetről nevezett jótékony egylet kedden délután Bogisich Mi­hály v. püspök elnöklete alatt vá­lasztmányi ülést tartott, amelynek egyetlen tárgya az erdélyi menekül­tek segélyezési munkájában való részvétel megbeszélése volt. Bogisich elnök bevezető beszédében rámuta­tott egyrészt a menekültek szomorú testi és lelki állapotára, másrészt arra a kötelességre, amit minden magyar embernek, annál inkább azon egyesületnek kell teljesítenie, amely­nek célja a testi és lelki szenvedés istápolása. Unger rkapitány bejelenti a gyűlésnek, hogy a menekültek között mintegy 350 gyermek van, akik ruha és cipő dolgában nagy szükséget szenvednek. Dr. Antony polgármester és dr. Áldori Mór tanácsorvos főképen azt hangsúlyoz­ták, hogy az egyesület tagjai a női szív melegével és szeretetével karol­ják fel a menekülteket, s míg a gyer­mekek felruházásának ügyét kezükbe veszik, addig a menekültek látogatá­sával, a velük való közvetlen érint­kezéssel sok más ügyes-bajos dol­gaikban lehetnek segítségükre. — Mátéfiy egyesületi titkár hozzászólása után a gyűlés elhatározta, hogy a menekültek ügyét szívesen fogja felkarolni, azokat meglátogatja, a gyermekek felruházása végett egy varróműhelyt rendez be, hol egyrészt az ajánlott kopott öreg ruhákat iga­zítják át, másrészt új ruhákat készí­tenek, s a gyermekek cipőcskéinek ügyét is a lehetőség szerint meg­oldani iparkodnak. Az egyesület tagjai állandó érintkezést tartanak fel a rendőrségen működő bizottság­gal, hogy így a munka egyöntetűen és eredményesen legyen végezhető. Az egyesület kéri a nagyközönséget, hogy ezen munkájában legyen segít­ségére ! Öreg ruhákat, pénzbeli ado­mányokat, szövet- és barchetruha- anyagokat egyelőre a rendőrséghez kérjük küldeni, később pedig az e célra berendezendő műhelybe. Hősi halál. A városunkban és vármegyénkben nagyrabecsült szom­szédos Luczenbacher-család egyik viruló tagjáról érkezett ez a harc­téri hir : Szobi Luczenbacher János, a 13. huszárezred hadnagya, a kis- és nagy-ezüst vitézségi, valamint a német vitézségi érem tulajdonosa az északi harctéren 25 éves korában, augusztus 31.-én, roham közben hősi halált halt. A lisztjegyek kiadásának új helye. A lisztjegyek és az őrlesi igazolványok kiadása eddig a város­ház nagytermében történt. A városi hatóság most új helyiséget rendez- tetett be e célra a posta mellett, a Vörös-féle borbélyüzlet volt helyisé­gében. Kedd óta ott adják ki a liszt­jegyeket. Az új helyiség azonban nem felel meg a célnak. A lisztje­gyekért jövő közönség eddig a vá­rosháza folyosóján legalább az eső ellen védve volt, most hidegben, esőben az uccán kell várakoznia — csendőri felügyelet alatt, amellett az uccai szabad közlekedés is megakad. A lisztjegyek kezelésével megbízott közegek szempontjából sem előnyös az új helyiség, mert közvetlenül az uccáról betóduló hideg levegő a szüntelen ajtónyítogatás következté­ben meghűlésnek teszi ki az ott dol­gozókat. A kihelyezés szerencsétle­nül oldódott meg és főleg a közönség érdekében kell követelnün k a hiva­tal visszahelyezését, vagy' alkalma­sabb helyiség kibérelését. Halva találták. Seres István 48 éves, magyarszőgyéni lakost f. hó 12.-én halva találták lakásának egy félreeső helyén. Az öreg ember ivás- nak adta magát s az alkohol ölte meg. Már 8—10 napja feküdhetett halva, mert hullája megtaláláskor oszlófélben volt. Elkezdődik a gabonarekvirálás. A m. kir. minisztérium 2978/1916. M. E. számú rendeletével a terme­lők búza, rozs, kétszeres, árpa és zabfeleslegének közszükségleti célokra való igénybevételét (rekvirálást) és átvételét elrendelte. Köteles ennél­fogva az esztergomi termelő 1916 évi szeptember hó 20-tól ez évi október hó 15.-ig feleslegét, — mely a házi és gazdasági szükség­letre visszatartható mennyiség levo­nása után marad fenn — a Hadi­termény Részvénytársaság részére a Strasser és König cég esztergomi raktárában (Kossuth L. u, 52 sz.) átadni; térítésül az átadás idején érvényben álló, hatóságilag megálla­pított legmagasabb ár szerinti össze­get kapja. A vásárlási igazolványok f. hó 20-án érvényüket veszítették, ezen időn túl tehát gabonát vásárolni nem szabad. F. évi szept. 20 tói október hó 15-ig a termelő a Haditermény Rész­vénytársaságon kívül, mások részé­re csak az esetben szolgáltathat ki gabonát, ha az eladás folyó hó 20.-a előtt történt s annak tényét a város polgármestere megállapítja; október 15-e után más részére való kiszolgáltatásnak helye nincs. F. évi október hó 15-én kezdetét veszi a kutatás (házról-házra, gazdaságból- gazdaságba való járás) utján történő átvétel, illetve kényszer utján való elvitel. Mindazok, akiknek gabonája ezúton jut a Haditermény Részvény- társaság birtokába, térítésképpen csu­pán a hatósági legmagasabb árnál 5 koronával alacsonyabb ár szerinti összeget kapják. November hó 10-e után a fel nem tárt, elrejtett és el­titkolt készleteket a pénzügyőr­ség fogja nyomozni s az ily- képen feltalált készletek a kihágási eljárás során a törvény értelmében el fognak koboztatni. — Ugyanily rendelkezések léptek életbe az egész vármegye területén, kivéve, hogy a terményfelesleget a községek terme­lői a lapunk legutóbbi számában megjelölt bizományosokhoz kötele­sek beszállítani. Kiosztották „Az Est“ adomá­nyát Lapunk legutóbbi számában megírtuk, hogy „Az Est“ c. fővárosi napilap milliós gyűjtéséből 2000 ko­ronát juttatott az Esztergomban ott­hont talált erdélyi menekülteknek. A szép adományt a szerkesztőség in­tencióihoz képest e hét elején osz­tották ki a szegényebb sorsú mene­kültek között a rendőrkapitányságon. Mivel a pénz nem volt elég, a hely­ben folytatott gyűjtési összegből is toldottak hozzá. A belügyminiszter adományából, mint halljuk, különö­sen a menekült gyermekek cipő- és téliruha ellátását készülnek fedezni, mert e tekinteiben a szegény gyer­mekek nagyon szánalomraméltó álla­potban voltak. Elkésett kitüntetés. A király Szabó Kálmán 26-os hadapródjelöltet az ellen­séggel szemben tanúsított bátor ma­gatartásáért az I. oszt. ezüst vitéz­ség! éremmel tüntette ki. A hős esz­tergomi fiúnak azonban e kitüntetést már nem tűzhették a mellére, mert még augusztus elején hősi halált halt. A katonai parancsnokság a vi­tézségi érmet a bánatos szülőknek küldötte meg meleg sorok kíséretében. Életjel két esztendő után. Csu ka János esztergomi lakos, a 26. gy. ezred őrvezetője 1914. november 24-től nem adott életjelt magáról. Hozzátartozói már holtnak hitték, édesatyja csak pár hete halt meg fia után való nagy bánkódásában. E héten a Vörös-kereszt egylet tu­dósító irodája (Bpest, IV., Váci-u 36 ) tudatta a családdal, hogy Csuka Já­nos él és hadifogoly Pensa orosz városban. Adományok a menekülteknek. Az esztergomi rendőrkapítányi hiva­talhoz a városunkban levő erdélyi menekültek részére a következő ado­mányok érkeztek: Gyűjtő-ivek: 1­számú gyűjtőív Rezső Lajos gyűjté­se; Jakus János 10, Pifkó Ignácz 5, Maros Ferenc 10, Jakobi Gábor 5, Nemeth Gábor 10, Brenner József 5, Kuti Sándor 4, Kürcz Dezső 2, Novvok József 2, Kvasznovszki Re­zső 2, Korentsy Mihály 5, Jalkóczi István 5, Kaán Károly 10, N. N. 4, Willy József 5, Kulicz Károly 2, Krizmanits Márton 2, Újvári József 2, Mecskof Szoncsú 2, Brühl József 100, dr. Machovits 100, Kerschbaum- mayer K. 10, Lányi Mihály 10, Kosai Árpád 5, Nagy Károly 10, N. N. 2, Schöppel Ferenc 3, Inf. Csontos Imre 1, Komiéi Lajos 3, Sádii János 10, Szenczi Anna 2, Vas Istvánná 10, Mészáros Lajos 5, N. N. 1, Porga Gyuláné 10 Korona összesen : 374 korona. 2-számú gyűj­tőív Polgár Ottó gyűjtése: Ölodi Dá- vidné 4, Szatzker Aladárné 4, Szatz- ker Erzsiké 1, Református Egyház 100, Magyari László 20, összesen 128 korona. (Folyt, köv.) Leszúrta a tolvajt. Hétfőn haj­nalban Vas József táti lakos észre­vette, hogy házában tolvaj garázdál­kodik. Hamar egy kést kapott a ke­zébe és a tolvaj után vetette magát, aki munkájában megzavarva egy pisztollyal Vasra lőtt. Vas a tolvajt utolérte és leszúrta, mielőtt az benne komoly kárt tehetett volna. A csen­dőrség azonnal jelentette az ügyet a komáromi kir. ügyészségnek, amely megindította a vizsgálatot. A tolvaj kiléte eddig ismeretlen. Ismét újabb erdélyi menekül­tek jöttek szerdán városunkba. A 15 tagú csoport két vaggon holmit és élelmiszert hozott magával. Ideig­lenesen az egyik iskolában helyez­ték el őket. A kard és a toll akárhányszor átveszik egymás szerepét anélkül, hogy elcserélnék vagy elhagynák hivatásukat. A kard most örökké­való dicsőségünk krónikáját írja, a krónikás tollának harcolnia is kell, hogy ami a front mögött történik ne legyen méltatlan fegyvereink di­csőségéhez. Szakértő, világos hadi magyarázatokkal és kitűnő térké­pekkel támogatott haditudosításaiban „Az Újság“ napról-napra a legponto­sabb képét adja a háború állásának és fejleményeinek az összes harcte­reken. E mellett a legéberebb harco­sa a belső frontnak. Szakadatlan küzdelmet folytat a rendkívüli viszo­nyok minden dicstelen velejárója, minden uzsora: drágítás és vissza­élés ellen. E harcos tevékenység­ben is választékos, érett. Komoly szava és emelkedett nézőpontja „Az Újság“ ot megtartotta annak, ami mindig becsiránya és büszke­sége volt: a legintelligensebb, leg- megértőbb, legjobb magyar közönség lapjának. Mibe kerül a hadifoglyok ellá­tása. Ezidő szerint az összes fogoly­táborokban körülbelül 1 millió hadi­foglyot tartanak nyilván, akiknek évi ellátása nyolcszázhatvanmiilió koro­nát igényel. Mivel kerekszámban 400.000 hadifoglyot foglalkoztatunk, ezeknek munkabérét napi 3 koroná­val számítva, a nagy kiadásból mint­egy 360 millió korona megtérül. A foglyok kezelési és felügyeleti költ­sége egymagában 90 millió koronát igényel. A „Vasárnapi Újság“ szeptem­ber 17-iki száma ritka erdekes szen­zációkkal szolgál: egész sereg kép­pel a Dobrudzsa azon helyeiről, a melyek most a bolgárok diadalainak színhelyei, mint Tutrakan, Szilisztria stb. E képek egy része Juszkó Béla eredeti rajza. Ezenkívül bemutatja az oláhok által megtámadott magyar vidékek képeit, s még sok más ak- tuá is képet. Szépirodalmi olvasmá­nyok : Havas Alisz és Walter Bloem regénye, tárcacikk jövendő vé­delmünkről a mostanihoz hasonló nagy meglepetések ellen stb. — Egyéb közlemények : cikk a len­gyelek és magyarok viszonyáról s a rendes heti rovatok : „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, — „ Világkróniká “-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalá­ban (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4.). Ugyanitt megrendelhető a „Ké­pes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. 668/916 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca i8—ao. szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom