Esztergom és Vidéke, 1916

1916-07-13 / 54. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1916. július 13. okozó, de nagyrészben szintén szülő oka a tisztes lenézettségnek. Akkor csakugyan képesítve lesznek kézműveseink művészi irányú s iparművészeti értékű teljesítményekre, -r- olyanokra, aminőknek Európa nem egy múzeumában csodájára járunk. De ezeket az ötvösműveket, csodálatos zárakat, lehelletszerű faragásokat, bájos szinvegyíté- keket s megvesztegető Ízlésű formákat a céhrendszertől elő­írt fárasztó vándorlás, meglátá­sai hajlam és kitartó tanulás az elméletben és gyakorlatban hozták létre. Erre törekedjenek tehát kéz­műveseink s akkor nem kell tar- taniok a háború után elkövet­kezendő bizonytalanságoktól. Akkor jövendő fejlődésük, most még csak csírázó magva e szép ország televényeinek abba a barázdájába lesz elvetve, amely­ből a legaranyosabb kalászok teremnek ! Tisztelő híved B. Szabó Mihály} HÍREK. Éltünk már nehéz fenyegető időket. Vad viharok muszka áradattal fenyegették hazánkat. Mi nem féltünk, ki­tartottunk és jó lett minden. Most sem csüggedünk. A mi győzelmünket már nem lehet visszacsinálni, ha egy egy pil­lanatra nem mosolyog is sze­rencse, a végén mi fogunk győzni. Kell, hogy e gondola­tok hassák át mindenki lelkét. Csüggedni nem szabad. Bátran, büszkén, kitartással előre. A magyar katonák karja megszerzi nekünk a diadalt, a magyar ka­tonák lelkes hősiessége elosz­latja a bajt, a vihar felhőit. Győznünk kell és győzünk is. Dr. Rajner Lajos püspök nyi­latkozata. A magas állásában is pél­dás szerénységű és nemeslelkű fő­papot, dr. Rajner Lajos félsz, püs­pök, általános érseki helynököt egé­szen váratlanul érte az a nagy nyil­vánosság, amely előtt aranymiséjé­nek közeli napját mind a helybeli, mind pedig a fővárosi lapok tárgyal­ják. Noha a lapok enemű közlemé­nyei mind csak ama szeretetnek és nagyrabecsülésnek következményei, amely a jubiláns főpap irányában országszerte megnyilvánul, a sze­rénységben is jó példát mutató püs­pök most nyilatkozatot tett közzé az „Alkotmány“ c. főv. lapban, mely­ben t sztelőit arra kéri, hogy „min täu a mostani háborús idők semmi- képen sem alkalmasak bárminemű ünnepségre, sőt ünnepelés helyett imára és v ezeklésre serkentenek,“ 1 Közérdekű Levélre a Közérdekű Falast jövő számunkban jelenik meg. A Szerk. ennélfogva személyét illetőleg min­den üdvözléstől és ünnepléstől tekint­senek el és rokonszenvüknek július 24.-én, mint áldozópappá történt fel­szentelésének évfordulóján, kizárólag ájtatos, buzgó imájukban adjanak kifejezést. Közigazgatási bizottsági ülés. Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága szerdán d. e. 10 órakor tartotta havi ülését a vármegyeház kistermében Meszleny Pál főispán elnökletével. A közigazgatási bizottság ülése a szokásos tárgysorozatot ölelte fel. Az elnöklő főispán az ülés kez­detén meleg szavakkal emlékezett meg Bleszl Ferenc biz. tagról, aki a lefolyt hó folyamán ünnepelte 40 éves szolgalati jubileumát. A gazda­sági felügyelő havi jelentése kap­csán Erőss Rezső biz. tag szóvá- tette azon lehetetlen állapotokat, me­lyek a kenyérmezői határ Dorog felé eső részén uralkodnak. Itt egyes bányamunkások a gazdaságokban egész rendszeresen oly súlyos káro­kat okoznak, amelyeket csendőrség útján kell ezután megakadályozni. Szóvá tette még az országútak men­tén ültetett szederfák ügyét, melye­ket, mivel sok helyütt a táviróveze- tékek alá ültették, oly módon nyes­nek meg, hogy a fák nemcsak dí­szére nem szolgálnak a környéknek, hanem még a fa életképességét is gyakran veszélyeztetik. Hasonló ese­tek fordultak elő a szigeti Mária- Valéria-úton is. A dologhoz a főis­pán, továbbá Bleszl, Némethy biz. tagok is hozzászóltak és megálla­podtak abban, hogy az ülésből ki­folyólag szakavatott hadifoglyokat kérelmeznek a nyesések helyenként való kijavítása céljából. Az ülés 11 óra tájban ért véget. Hadifogságban. Dr. Kőműves László esztergomi ügyvéd, a m. kir. 14. honvéd gy.-ezred tart. főhadnagya, mint hozzátartozóit táviratilag érte­sítette, — a múlt hó folyamán orosz hadifogságba esett. — A mai napon tábori lap érkezett a harctérről szer­kesztőségünkbe, melyet ifj. Soláry Antal nyergesújfalui illetőségű ka­tona küldött. Ebben, századparancs­noka meghagyására értesíti lapunk útján a hozzátartozókat, hogy Hidas József esztergomi születésű m. kir. 14. honv. gyal. ezredbeli hadnagy, az 5. menetszázad parancsnoka, aki f. évi május hó 12 -én ment a harctérre, múlt hó 22.-én orosz hadifogságba került. Új süttői plébános. Az ürese­désben lévő süttői plébánosi állast a napokban töltötte be a biboros- hercegprímás. A tekintélyes plébániát Klein Endre eddigi süttői adminisz­trátor kapta meg, akinek buzgó mű­ködése már eddig is kivívta az egy­házi hatóság figyelmét és jóindulatát. Az esztergomi prímási képtár ismertetését kezdte meg szerdai szá­mában „Az Újság“ c. főv. napilap dr. Gerevich Tibor egyetemi magán tanárnak, a képtár szakavatott ren­dezőjének tollából. A cikkíró széles körök figyelmét igyekszik rairányozni a műtörténeűleg nagybecsű képt árra, mely a rendezés inán egyike lesz az ország legbecsesebb enemű gyűjte­ményeinek. Hol lőtték meg a siketnéma gyermeket ? Lapunk f. évi 52. szá­mában a helybeli rendőrségtől nyert információnk alapján megírtuk, hogy f. hó 4. én a 'helembai káptalani er­dőben tartott vadászat alkalmával a vadászok egyike véletlenségből meg­lőtte Pölcz Mihály 17 éves helembai siketnémát, aki az erdőben anyja megbízásából kaszához való nyelet keresett. Ezzel szemben az eszter­gomi főkáptalan hontmegyei erdő­gondnoksága annak közzétételére kéri fel lapunkat, hogy az eset nem a helembai káptalani erdőben, ha­nem a letkési úrbéresek erdejében történt, melynek bérlői fővárosi va­dászok. Az egyik vadász lesből őz­bak helyett lőtte meg a szerencsét­len siketnéma legényt. Utánajártunk, hogy a tévedés honnan eredhetett s megtudtuk, hogy a meglőtt fiú édes anyja fiának az esztergomi „ Kolos“-kórházba való hozatala-után vallotta így jegyzőkönyvbe a szo­morú esetet. Az ügy egyébként már az ipolysághi kir. ügyészség előtt van, hol bizonyára a tényállásnak megfelelően fogják a felelősséget megállapítani. A fiú különben még f. hó 5.-én belehalt sebébe a „Ko­los“ kórházban. Öngyilkos úriasszony. Vasárnap este Zöld Márton garamkövesdi jegyző neje életuntságból mérget vett be, mely halálát okozta. A nyom­ban hívott orvos már csak a beállott halait konstatálhatta. A szerencsét len úriasszony tragikus halála min­denfelé őszinte részvetet keltett. Az ebzárlat meghosszabbítása. A földmivelésügyi m. kir. minisz­ternek egy újabb rendelete értelmé­ben olyan helyeken, ahol veszettségi esetek tényleg előfordultak, az eb­zárlat időtartamát 40 nap helyett 3 hónapban állapította meg. E rende­let értelmében városunkban e hó elején lejárt 40 napos ebzárlatot is meg kell hosszabbítani. Legközelebbi népfölkel ési pót­szemle. A hivatalos lap közli a honvédelmi miniszter körren­deletét, amellyel a III. népfölkelési bemutató pótszemle második szakát, az 1877—1866. évi születésű egyé­nekre nézve augusztus hó 29-étől szeptember hó 21-eig terjedő időre tűzte ki. Katonák tiltott időben is nő­sülhetnek. A magyar püspöki kar tagjai mindjárt a háború kitörésekor úgy intézkedtek, hogy felhatalmazast adtak plébánosaiknak, hogy a had- bavonult híveik házasságait sürgős esetekben három hirdetés nélkül is megáldhassák, ha egyéb akadaly fenn nem forog. A tábori püspök felkérésére most felhatalmazták a megyéspüspökök plébánosaikat, hogy a jövőben úgy a hadbavonuló, mint a rövid szabadságra hazajött hívei két a háromszori hirdetés mellőzé­sével tiltott időben is megeskethes­sék, kötelességévé tették azonban plébánosoknak, hogy az igénybevett felmentésről utólag tegyenek jelen­tést az egyházi főhatóságnak. Kifogott hulla. A nyárosi szige­ten az ott dolgozó mezei munkások szerdán reggel egy férfihullat vetlek észre a Duna hullámaiban, mely a vízbe hajló ágak között fennakadt. Kifogták és egyben jelentést tettek róla a rendőrségnek, ahonnét még a na folyamán kiszálltak a helyszínére az orvosrendőri vizsgáin t megejtése cél­jából. Minden rokkant kaphat kitün­tetést. Jelentkezzenek a parancsnok­ságnál. A rokkant és nyomorék katonák közt vannak, akik kitünte­tésben nem részesültek de kitünte­tésre' rászolgáltak és ezt megkapni szeretnék. Az ilyen katonák — mint a Külügy Hadügy jelenti — asze­rint, hogy honvédek, vagy közös­hadseregbeli katonák, a tartózkodás- helyükhöz legközelebb eső honvéd, illetőleg közö-shadseregbeli parancsi nokságnál jelentkezhetnek, ahol kí­vánságukat jegyzőkönyvbe foglalják és azt további intézkedés végett a honvédelmi miniszterhez, illetőleg a közös hadügymi iszterhez terjesztik fel. Felhívjuk az esztergomi rokkant hősöket, hogy jelentkezzenek. Lega­lább kitüntetési érem jelezze valami­kor, hogy miért hiányzik a kezük- lábuk, szemük .. . A papírfogyasztás korlátozása. Miután a háborús állapot folyamán a produktív termelés csökkenésével a nyers és kikészített anyagok kész­leteinek apadása észlelhető, a belügy­miniszter rendeletben utasította az összes hatóságokat és hivatalokat, hogy az sszes irodaiszerek és különösen a papír felhasználásánál a legnagyobb takarékosságot tartsák szem előtt. A miniszter rendeletében utasítást ad arra, hogy ahol a szövegterjedelem megengedi, csak fél ív papír hasz­nál assék fel, a drágább papír he­lyeit olcsóbb használandó, ha a pos­tai szabályok megengedik, egyik hi­vataltól a másikhoz szóló különféle levelek, átiratok egy borítékban to- vábbíttassanak. Végül figyelmeztet a miniszter arra is, hogy megtakarítás érhető el a papírfogyasztásnál az ál­tal is, ha az alárendelt hivatalok felterjesztéseiket az alaposság és tár­gyilagosság szem előtt tartásával ugyan, de lehető rövidséggel és egy­szerűseggel szerkesztik és a felesle­ges terjengősséget mellőzik. A ren­delet megérkezett Esztergomba is. József főherceg — hős magyar­jainkról. Ismeretes az a szinte le­gendás tisztelet és szeretet, amelyet magyar katotáink éreznek József fő­herceg iránt, aki teljes lélekkel átér-' zi méltányolja a magyar katona pá­ratlan vitézi virtusát. Érdekes újabb megnyilatkozása ennek az a levél, melyet Őfensége dr. Lampérth Géza orsz. allevéltárnoknoz, a jeles költő­höz intézett, abból az alkalomból, hogy a szerzőnek „A magyar katona ezer even át“ című legújabb könyvét elfogadni -kegyeskedett. A meleghan­gú, háborús dokumentumszámba menő levél így hangzik : „Fogadja htlás köszönetemet érdekes művéért („A magyar katona ezer éven át“), melyet amint időm engedi, el fogok olvasni. Míg a heves harcok tarta­nak, nem találok időt az olvasásra. A legfölségesebb anyagot gyűjtöm e két évi elkeseredett tusákban, a mi, mindennek fölött hős magyarjainkról. Köszönet és üdvözlet. József főher­ceg lovassági tábornok“. „A Vasárnapi Újság“ július 9-iki számában kivaló érdekességű képek vannak : az olasz harctérről, az an­gol-francia offenziva színhelyéről. Conrad Gyula festőművész néhány művészi harctéri képét rajzolt. Egy cikk, képpel, Joffre hadvezéri egyé­niségét méltatja. Egy sorozat kép az Erzsébet-királyné emlékmű első di­jat nyert pályaterveit mutatja be. Szépirodalmi olvasmányok: Havas Alisz és Walter Bleom regénye, Szőllősi Z dgmond tárcája. Egyéb közlemények : Dalmady Győző és Zemplén Győző arcképei s a ren­des heti rovatok: a háború nap­jai, Irodalom és művészet, Sakk­játék, Halálozás stb. — A „Va­sárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, „ Világkróniká“- val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalá-. ban (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4.). Ugyanitt megrendelhető a „Ké­pes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. 496/916 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—ao. szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom