Esztergom és Vidéke, 1915

1915-04-29 / 33.szám

elsőrendű kötelesség. Sőt ezt meg is érdemeljük mi, kik az erkölcs és igazság védelmében nem sajnáltunk semmiféle verés pénzáldozatot. Ha tovább elmélkedünk kiderült igazság gyanánt tündöklik az is, hogy a nagy háborúban a vitézségben az elsők közé kerültünk. Jó öreg királyunk ércjelszava valóban igaznak bizonyult: „Bizalmam az ősi erényben" ! Megbizonyosodott ime, hogy ez az ősi erény nemcsak a Habsburgok trónjának, hanem a német szövetségnek is kipróbált oszlopa. Lélekemelő együttérzésben harcolunk a Kárpátok gigantikus védelmében és a keleti-nyugati végtelen harctereken. Semmisem áll közelebb a legyőzhetetlen német vitézséghez, mint a mi katonáink virtussága. Jóleső jutalmunk ennélfogva már eddig is, hogy a németek méltatták leginkább hadiképességünket. De az is jóleső, mert uj harcikedvre serkentő, hogy ellenségeink már megtanultak tőlünk félni. Magyarország tehát már kilinc hónap alatt kiküzdötte európai tekintélyét, melynek természetesen érvényesülnie is kell a békekötés idején. Kiderült igazság immár az is, hogy mi az osztrákokkal „viribus unitis" küzdünk utolsó csepp vérünkig királyunk trónja és az osztrák és magyar moCsönd volt ... A gótives ablakon beszürédött a tavaszi napsugár és ráhintette fényét kopottas fekete ruhánkra. Dani leült a harmónium mellé, s én megigazitottam a csokros nyakkendőmet. A Dani ujjai végigfutottak a billentyűkön, lágy melódiák surrantak ki onnan és én belekezdtem : Hüs őszi idő van. A nap fpnn az égen Bús alkonyatba mind lejebb hatol. Tárogatónak harsogása hallszik, Mit egy kuruc fiú ... messzi, valahol . . . A hallgatóság figyelni kezdett. Én hévvel szavaltam, s a Dai.inak meg-megreszketett az ajka Ott áll merően a megláncolt oroszlán, Tekintetét büszkén horrdozza szét, Mosolyog az ajka, pedig tudja, hogy most Kihirdetik halálitéletét. Rákóczi nézi hosszú pillanatig, Elfojtva száll el ajkáról a hang . . . Nem messze innen, kis falu tornyában Ép most zokog fel a lélekharang. (.Vége köv.) narchia nagyhatalmi állásának biztosításáért. Végül pedig derüljön ki az a nagy igazság, hogy azért harcolunk olyan szívesen a dicsőséges németekkel, mert velük együtt óhajtunk boldogulni a jövőben! Dr. KőrÖsy László. A szövetkezet. Alig vetődött fel a szövetkezés eszméje a tisztviselők között, midőn hirtelen egészen más, nagyobb mederbe terelődött az egész ügy és várakozáson felül nyilvánult meg az akarat vasárnap tartott alakuló közgyűlésen. Szinte nem akarom elhinni, hogy 286 tag 704 üzletrészt jegyzett rövid 5—6 nap alatt minden nagyobb propaganda nélkül. Ezen siker tulajdonképen két faktor érdeme és pedig Schiller Henrik kitűnő és fáradhatatlan szervező tehetségének és a pénznek. Nem célom hosszabb bevezetőt irnom e tényekhez, hanem e helyett inkább magára a tárgyra térek rá. A vasárnapi alakuló gyűlést Mátétfy Viktor belvárosi plébános nyitotta meg és a megjelenteket kérte, hogy Erős Rezső káptalani jószágigazgatót választanák meg elnökül, ami meg is történt. Az elnök felhívására Meskó Pál a Hangya főtitkára ismertette a szövetkezet előnyét, hasznát és miután több hozzá intézett kérdésre a felvilágosítást megadta, a szövetkezett megalakult. Alelnök lett Mátéfíy Viktor belvárosi plébános, pénztáros Frank Sándor m kir. adóhivatali főtiszt, könyvelő Schiller Henrik m. kir. adóhiv. főtiszt. Igazgatósági tagokul megválasztattak: Kuszenda János m. kir. állateg. főfelügyelő, Farkas Elek szék. főv. nyug. igazgatótanitó, Horváth Mihály gazd. városi hegymester, Kiffer Mihály gazdálkodó, Gerendás János gazdálkodó, Toldy János építési vállalkozó, Török József gazdálkodó és dr. Krasznay Gábor kir. közjegyző. Felügyelő bizottsági tagok lettek : dr. Szilárd Béla szolgabíró, Zemplényi Gyula m. kir. posta főfelügyelő, Körme ndy Mihály kir. járásbiró, Chermák Béla rendőr alkapitány, Burány Ferenc tanitó, Burány Ernő h. primási főpénztáros, Gaál László áll. főszámvevő, Istvánffy Elemér párkányi takpénzt. titkár, Gerendás József gazdálkodó. Ujváry János gazdálkodó, Tóth János bérkocsi tulajdonos, Szölgyémy Gyula ig. tanító, Tóth Pál gazdálkodó és Hajdú István hercegprimási uradalmi jószágkórmányzó. A szövetkezet cime: „Esztergomi fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Az üzletrészek 25 kor.-ban állapíttattak meg, mely összeg május, június és július hónapokban fizetendő be és pedig a m.k.adóhiv.-ban vasárnaponként d. e. 11 —12 kedden és csütörtökön pedig d. u. 4—5 óráig. A szövetkezet tehát megalakult s most már csak az üzletrészéknek kell 30 ezer korona értékre emelkedniök, hogy a szövetkezeti üzlet a Hangya támogatásával megnyíljék. Mivel egy szövetkezet felállításánál nagy körültekintéssel kell lennie a vezetőségnek és mert az esztergominak egész más lesz a helyzete mint egy falun felállitandónak, talán nem teszek az ügynek rossz szolgálatot, ha megvilágítom annak működését teljes tárgyilagossággal. Ezt annál is inkább kötelességem megtenni, mert már több szövetkezetet láttam a virágzás után bukni, már több helyen tapasztaltam oly hibákat, melyek okai voltak a felszámolásnak. (A bukás meg a felszámolás között t. i. az a különbség, ami a sorozás és a népfelkelői bemutató szemle között.) Vegyük a dolgot tehát sorban úgy ahogy jön és legyen a legelső a felügyelet. Ha már a vagyoni felelősség a részjegy értékének ötszöröse, akkor a részjegy tulajdonos méltán megkövetelheti, hogy a legprecízebb ellenőrzés teljesítessék, de nem csak ezért kell ez, hanem bizalomkeltés céljából is. Szerintem a legideálisabb az az ellenőrzés, amilyennel a pénzintézeteknél találkozunk a napibiztosi intézményben. Most kérdezem a t. vezetőségtől, hogy az igazgatósági és a felügyelő-bizottsági tagok száma elegendő-e a napibiztosi munka elvégzésére és ha igen, a beválasztott urak közül ki vállalkozhatik reggel 7 órától este 8 óráig ülni a boltban ? Az üzlethelyiségnek feltétlenül a város főterének közelében kell lennie. Ha itt lesz, váljon be-e jön a dorogi, táti-úti részvényes lakos fél kgr. rizsért? Nem lesz-e ebből súrlódás, nem ad-e tápot ismét azoknak, akik népünket folyton uszítják az intelligencia ellen ? Ha nem az üzletrészek nagy száma, hanem a forgalom teszi a szövetkezetet naggyá, amit xMeskó Pál ur helyesen jegyzett meg, miért nem lehetne az elárusitást a nem részvényesekre is kiterjeszteni ? Ha már sajnáljuk a nem részvényestől az esetleges olcsóbb árakat, adjuk neki az árút 10% áremeléssel. Hasznunk is lesz és emeljük a forgalmat is, hisz Esztergom nem elszigetelt falu, hanem egy vidéknek gócpontja. Nagyon megfontolandó azon körülmény is, hogy a belvárosi kath. Olvasókör eddig évenkint több ezer korona értékű vetőmag, műtrágya, rézgálig stb.-t hozatott tagjai számára. Lesz-e Mátéffy Viktor olvasóköri elnök és Burány Ferenc titkár abban a helyzetben, mint a szövetkezet alelnöke és felügyelő-bizottság tagja, hogy ezt továbbra is megtegye ? Ha megteszi, ellenkezésbe jön a szövetkezet érdekével, ha nem teszi meg, ellenkezésbe jön a szép jövő előtt álló Olvasókör azon tagjaival, akik nem részvényesei a szövetkezetnek. Bármelyiket veszik is pártfogásuk alá, a másiknál feltétlenül beáll a szakadás, a szétfoszlás. Ezek: azok a nehézségek, melyekre nem antipathiaból, hanem ellenkezőleg, rá mutatnom kellett, magának a szövetkezetnek az érdekében és azért is, mert nem szeretnék soha hozzájárulni ahhoz, hogy akár Érős igazgató ur állásával öszsze nem férő kellemetlen helyzetbe kerüijön; akár pedig Mátéffy Viktor plébános ur exponált állását és törekvő személyét állítjuk oda majdan bűnbaknak. Hisz tudjuk, hogy a legfőob vezetőkre mennyi ódiumot hárít egy esetleg rosszul sikerült intézmény. Ha mindezek a nehézségek leküzdhetők lesznek, akkor a szövetkezet felállításának útjában mi sem áll. Vitái István. A segélyakció beszámoló ülése. (Vége.) Még mult év augusztus 10-én megnyílt a Szent Anna-zárdai gyermek-otthon, ugyancsak augusztus 19-én nyíltak meg a Bottyán-utcai gyermek-otthon kapui is és e két intézmény ezidőtől állandóan és nagy buzgalommal szolgálja, közvetve, a Haza érdekét azáltal, hogy a ho1|> mentő fiatal nemzedéket veszi oltalmába és annak testi és lelki épsége felett őrködve, a családapák távolléte alatt gyöngédséggel és szeretettel gondózza a félárvákat, akik között — sajnos — több is van már olyan, kiknek atyjuk a harcmezőn hősi halált halt. A két gyermek-otthonban közel 200 gyermek van beiratkozva és ezek reggeltől estig teljes gondozásban részezülnek, tehát nemcsak biztos fedél és felügyelet alatt vannak, hanem élelmet is kapnak, ennek dacára a költség a lehető legminimálisabb. Ha figyelembe vesszük ezenfelül még azt is, hogy a szótlanul, halavány, beesett arccal jelentkező kis