Esztergom és Vidéke, 1915

1915-10-03 / 78.szám

res gazáéhoz, hogy hozná haza termését. A szekeres a közelben fekvő szőlőből hajlandónak , mutatkozott térésenkint 12 koronáért haza hozni a 3 lajt termést, de csak úgy ha az asszony átenged neki 3 hektóliter szinmustot hektoliterjét.34 koronáért. A szinmustot ha most csak 60 koronával számítjuk, a szekeres a napi 36 korona fuvar mellett még 78 koronát nyert volna. És annak az aszszonynak a férje ilyen lelkismeretlen emberekért küzdött a harctéren. A hecegprimás a budai várba költözik. Vaszary Kolos bibornok elhunytával a budavári uri-utcai régi hercegprimási palota visszaszállott dr. Csernoch János bibornok-hercegprimásra, aki elhatározta, hogy a Szent-Imre-kollegiumbeli eddigi lakását elhagyja és felköltözik a várba. A 26-os esztergomi háziezred „Hadi Rokkant Alap "-ja javára a következő adományok folytak be: Az esztergomi izraelita hitközség 100 K, Einczinger Sándor katonai kenyérsütő 250 K, Diamant Béla mészáros és katonai szállító "250 K, Porga Gyula kantinos 100 K, Németh Gábor vendéglős 100 K, Herceg G. Lajos kereskedő 50 K, Kaufmann Ferenc katonai élelmezési vállalkozó 500 K, Neubauer János kávés 100 K, és Meizler János vendéglős 50 K. Új szénkutatás megyénkben. Erről az érdekes eseményről kaptuk a következő tudósítást: Az Esztergom—Szászvárosi—Kőszénbánya R.t. már régebben kutat megyénkben új szénrétegek után és ezt a munkát nem szakította meg a háborús korszak. Az ujabb mély fúrások és kutató aknák kiderítették, hogy Csolnok és Dorog községek határának olyan részein melyeket eddig meddőknek tartottak, nagy mennyiségű és kiváló minőségű szén rejtőzött. A társaság a fölkutatott értékes anyag kiaknázását mielőbb megkezdi, hogy esztergommegyei termelését jelentékenyebben fokozhassa. Meg van győződve ugyanis az igazgatóság arról, hogy az új széntermék a háború után az ipar keresett anyaga lesz, mert a keresletet az eddiginél nagyobb arányban kielégítheti. A társulat igazgatósága szeptemberi ülésén tehát elhatározta, hogy részvényeseit ez évi okt. 11.-én rendkívüli gyűlésre hivja össze. Ekkor indítványozzák az újonnan megnyitandó bányaüzemhez szükséges öszszegeket olyan formán, hogy a mostani hat millió koronás alaptőkét tiz millióra emelik. Erre a célra húszezer, egyenként kétszáz koronás névértékű új részvényt bocsátanak ki, melyek felére, vagyis tízezer darabra biztosítják a régi részvényesek elővételi jogát; másik felét pedig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Wiener Bank Verein és a Salgótarjáni Kő szénbánya R.-t.-ból álló konzocriumnak adják el, melynek tagjai már régóta közel viszonyban vannak az Esztergom — Szászvári Kőszén bánya R.-T.-gal. Ezt finanszírozást azonban olyan kikötéssel végzik, hogy ezek az új részvények 1917 év végéig piacra nem bocsáthatók. A elővételi jog gyakorlás módozatának és az új részvények átvételi árfolyamának meghatározásával pedig az igazgatóságot bízzák meg. Szadadságot kapnak a háború eleje óta a harctéren küzdő katonák. Vitéz csapataink már tizennegyedik; hónapja állanak harcban a minden oldalról ránk tört ellenséggel. Vannak a küzdők között olyanok is, akiknek megadatott az, hogy a háború kezdetétől fogva szakadatlanul a fronton szolgálhatnak anélkül, hogy az ellenség golyója vagy valami betegség érte volna őket. Mint a Külügy Hadügy jelenti ezeket a derék harcosokat akarja most jutalmazni az a hadseregfőparancsnoksági rendelkezés, amely szerint mindazok a legénységi állományú egyének, akik a háború kezdete óta szakadatlanul a fronton szolgálnak, 14 napi szabadságot kapnak. E szabadságott arcvonalban küzdő csapatoknál a csapatparancsnokok, a hadtápcsapatoknál a hadsereg-hadtápparancsnoks ág vagy a hadtápcsoportparancsnokság engedélyezi. Mivel pedig a tömeges szabadságolás a csapatok harckészségének rovására menne, a hadsereg főparancsnokság elrendelte azt is, hogy a legénység hazabocsátása csoportonként történjék. Csalánt gyűjtenek a katonák. A vármegyék alispánjai sok helyen rendeletet adtak ki községei elöljá róságainak, amelyben közlik, hogy a gyapotbehozatal csökkenésének ellensúlyozására a cs. és kir. hadügyminisztérium elrendelte, hogy a csalán növényt, amelynek szövedéke a gyapotot pótolja, mindenütt a lehető legnagyobb mennyiségben gyűjtsék. Erről az elöljáróságokat azzal értesitik az alispánok, hogy hassanak oda, nehogy a közönség a katonákat a csalán gyűjtésében akadályozza, sőt, inkább őket ezen munkájukban támogassa. Felhívják továbbá az elöljáróságot, arra ís, hogy a mennyiben a község terűién oly helyeket tud, melyeken a csalán nagy mennyiségben tenyész, ezen helyeket közvetlenül az ottani katonai állomásparancsnokságnak jelentse be. A hadikölcsönkötvények — szétküldése. A pénzügyminisztérium most küldi szét a második hadikölcsön címleteit a jegyzési helyekre, ahonnét aztán továbitják az érdekelteknek, visszakérve tőlünk a befizetéseikről szóló ideiglenes elismervényt. Elsősorban a vidéki intézetek jegyzései anyagát fogják lebonyolítani, miután itt várják legtürelmetlenebbül a végleges címletek kézbesítését. A jegyzések nagy számára való tekintettel, nem csekély munka volt a címletek kiosztásának előkészítése és nagy gondosságott igényel az emisszió eme utolsó fázisának lebonyolítása is. Németországban sem kapták meg a második hadikölcsön aláírói a címleteiket, pedig ott már a harmadik hadikölcsönre folynak a jegyzések. Szülők! Jegyezzétek meg magatoknak jól j Ha gyermeketek rosszul tanul, rosszkedvű, fáradt vagy levert, nézzetek a szájába. Az ok igen sokszor a rossz fogakban rejlik, amelyek a gyermeket már önmagukban véve is zavarják, fői eg azonban azáltal ártanak az egészségnek, hogy a bennük megtelepedett baktériumok mérgeket termelnek, amelyek a gyermek gyomrába és vérébe jutnak. Ezáltal veszélyeztetik a gyermek egészségét, rosszullétet, fejfájást, fáradtságot, levertséget, gyakran emésztési zavarokat okoznak, sőt nem ritkán ragadós betegségek kútforrásai. Nem hangsúlyozhatjuk tehát eléggé, hogy a gyermekeket fogkefével és fertőtlenítő szájvízzel (Odollal) végzendő rendszeres fogápoláshoz szoktassuk, mely meggátolja a bomlási termékek keletkezését. Naponta reggel és este végzett alapos szájtisztogatás Odollal, megóvja a gyermeket az egészségrontó erjedési folyamattól és azonkívül épségben tartja fogait. A gyermekek szívesen használják az Odolt, mert kellemes ize van és nagyon üdit. Az a pár korona, amit évente Odolra költünk, bőséges kamatot hoz, mert védekezni nemcsak könnyebb, mint gyógyítani, hanem — olcsóbb is. A hatósági árak változatlanul maradtak. Kályhaszerelők magas díjazással alkalmaztatnak. Tóth Lajos Debrecen. || KÖZGAZDASÁG. [

| A burgonya megvédése a rothadás ellen. Egyik legnélkülözhetlenebb tápszerünk j kétségkívül a burgonya, amely normális viszonyok közötti árak mellett is különös figyelmet érdemelt meg. A mostani magas árak miatt, meg a nehéz pótlás miatt is saját érdekünkben mindent el kell követnünk, hogy télire beszerzett burgonyánkat egészséges állapotban tartsuk meg. Erről röviden csak ennyit: Száraz, szellős, fagymentes pince vagy kamra szolgáljon raktárul. A talajt vagy száraz homokkal, vagy deszkával fedjük. A helyiséget, hogy penészgomba mentessé tegyük, erősen kikénezzük. A beraktázott burgonya alá és közé égetett mészport hintünk ami megakadályozza a rothadás terjedését. Akinek nagyobb helyiség nem áll rendelkezésére, az az igy mészporozott burgonyát egész bátran lécezett oldalú ládákban is friss álapotban tarthatja el egész télen. A mészpor a burgonya izére semmi befolyással nem bir, csupán a rothadási procedúrát akadályozza meg. IRODALOM. Az Uj Idők új évnegyede. A magyar családok e méltán kedvelt hetilapja új évnegyedét új magyar iró regényévél kezdi meg. A regény cime „Varjú a toronyórán." A szerzője Csathó Kálmán, akinek neve, mint a Nemzeti Színház főrendezőjéé, ismeretes a nagyközönség előtt. Csathó Kálmánnak ez az első nagyobb irodalmi munkája, amely tele van üdeseggel és érdekességgel előkelő helyet fog elfoglalni a magyar irodalomban. Herczeg Ferenc, a szerkesztő, „A villamoson" címmel irt művészi erejű elbeszélést, Sztrokay Kálmán pedig a gépháborúról irt érdekes tanulmányt. Színi Gyula eleven és drámai lüktetésű elbeszélése „Acélcsók", H. F. Urban „A persely" cimű vidám novellája, Krúdy Gyula hangulatos genreképe a régi kalanlandózásról. Zempléni Gyuláné színes és képekkel illusztrált cikke a 19. század divatjáról mellett felemlítjük még a pillanatfelvételek vidám és ötletes rovatát. Farkas Imre és Oláh Gábor verseit, továbbá az Uj Idők új fordított regényét, melynek cime „Otthon nélkül." — A képek felölelik a négy világtáj minden harcterének érdekes epizódjait. — Az Uj Idők előfizetési dija negyedévre 5 korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. Budapest, VI., Andrássy út 16. szám. A „Vasárnapi Újság" szeptember 26.-iki száma pompás harctéri fényképeket közöl összes harctereinkről. A fényképeken kivül egy sorozat rajz is van : Ágotha László honvédtüzértiszt érdekes rajzai az orosz harctéről. Szépirodalmi olvasmányok : Laczkó Géza és Kuprin regénye, Szöllősi Zsigmond tárcája, cikk az orosz generálisokról. Egyéb közlemények: Bányay Elemér temetésének képei s a rendes heti rovatok: a háború napjai, Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. — A "Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre öt korona, „ Világkrónika" -val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetemutca 4.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap", a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. A kárpáti és lengyelországi harctér közelében elsőrendű temetkezési vállalatot létesítettünk azon célból, hogy a csatatéren elesett hős halottaink ex humálását és hazaszállítását minél gyorsabban eszközöhessük. Temetkezési vállalatunk ajánlkozik sirfelkutat ásókra, végez exhumálást és hazaszállítást, beszerez szállítási engedélyeket s minden e célra szolgáló öszszes iratokat. OLCSVÁRY GYULA és HABCZER VIKTOR — temetkezési vállalata — UNGVÁR, Kishid-utca3. Sürgönycím: Olcsváry és Harczer Ungvár