Esztergom és Vidéke, 1915

1915-03-25 / 24.szám

mecskó Kornél primási uradalmi segédtiszt, Pecsner István alapítványi pénztár irodatisztjét és egy Cserép nevű földmíves küzdött hősiesen az Orosz tenger ellen a várban. Súlyos baleset. Gajárszky József reáliskolai II. oszt. tanuló biciklin járt be mindennap az iskolába. Hátán egy orosz hátizsákba csomagolt könyvekkel vigan karikázott a törekvő fiu. Mult napokban ezután véletlenül nekiment egy rakott szekérnek, melynek kerekei alá került a szegény fiu és súlyos sérüléseket szenvedett. Azonnal a Kolozs kórházba szállították és mint halljuk már jobban van. Ivánka ökrei. Az esztergomi gazdaközönség között nagy riadalmat okoztak Ivánka ökrei. Néhány eldöglött már az uton és mert párkánynánai állomáson kirakták az ökröket, Esztergomba hozták, a hol bizony szomorúan, de folytatták a döglést. A járványos bajnak behurcolásától féltek, és méltán, mert az ökrök száj- és körömfájásban voltak, — melyben már annyira legyengültek Szatmár megyétől idáig, hogy a taglót be nem várva, egymás után csendesen elköltöztek egy jobb legelőt nyújtó hazába. A megmaradottakon azután az eladó és a vevő összeveszett és a helybeli járásbíróságnak kellett igazat tenni köztük s hogy nagyobb károk ne származzanak — eladatta őket tegnap. Hogy lehetett ezen állatokat Párkánynánáról Esztergomba hozni ? Esztergom és Amerika. Válassza el bár ezer és ezer kilométer távolság is a kettőt, a rossz hir, a rágalomnak nincsen távolsága. Ugy látszik, mert Esztergomot érte az a kétes értékű szerencse, hogy a háború elején innét osztották szét a hadifoglyokat; jutott el hirünk a tengeren túlra. — Egy jónevü iparosunk nem rég levelet kapóit NewYorkból egyik nőrokonától, melyben megírja, hogy mily furcsa világításban vannak az esztergomi hölgyek bemutatva az ottani lapokban az amerikai világ előtt. Igazán olyanokká vannak feltüntetve hölgyeink, mintha sanzonettek*volnának és éjjeleket pezsgőznének át orosz fogoly tisztekkel. Mindenesetre feltűnő és szinte bosszantó szabadságot élveztek nálunk az orosz fogoly tisztek, de bizony az ápolónői fehérköntös •nél egyebet ők sem foghatnak rá mást asszonyainkra és leányainkra. És még sem csodálkozunk ellenségeink rágalmán — hisz mi magunk túrjuk fel a rágalom dombjait, hogy piszkot föccsenthessünk önma gunkra. A párkányi Vöröskereszt katona-kórház számára 1915. március 23-áig beérkezett adományok: Köbölkútról a következő tárgyak küldettek : tej 15 liter, tojás 185 drb., kalbász 1 pár, burgonya 166 kgr. szilva 1 kgr., bab 3 kgr., méz 2 és fél kgr., pogácsa 14 drb., cigaretta 100 drb., tea 1 doboz, pénz 3 kor, 70 fillér. A fentebbi adományokhoz nagyobb tömeggel járultakaz'alábbiak: Barta Gáspár 60 kgr. burgonya, Kucsera Károly 2 és fél kgr. méz, Szauder Adolf 1 kgr, szilva és 100 cigaretta, Szőcs János 24 kgr. burgonya, Mora vek József 20 tojás, Plajer Pál 10 tojás, 1 pár kalbász, özv. Kovács Antalné 10 kgr. burgonya, 1 és fél kgr. bab. De á legkisebb adományt is ép oly jó szívvel hozták, mint a legnagyobbat. Ebed község 375 1., baranyavári Ullmann Adolf uradalma 30 1., Kőhidgyarmat község 141., Jenéi F-né 2 liter tej. Szőllősi Győző 1000 drb., a párkányi takarékpénztár tisztviselői 500 drb., Helfer Gábor 100 drb. cigaretta. Leindörfer Nándor 1 kocsi forgács. Bátorkeszi község közönsége : 10 zsák burgonya, 6 zsák bab, 1 zsák liszt, háromnegyed zsák zöldség, 3 üveg méz, 2 üveg zsír, 14 üveg paradicsom, 17 üveg befőtt, kávé, thea, 15 tyúk, 1195 tojás, 3 sonka, 2 szál ka

1

bász, 5 kgr. füstölt hús, 3 kgr. rizs, 8 kgr. gersli, egyketted kgr. pörkölt kávé, 1 csomag trankkávé, 1 doboz pótkávé, 5 drb. sütemény, narancs, 2 zacskó cukorka, 2 kalács, 132 tbea kocka 1 és fél kgr. dara, 4 kgr. só, 23 ing, 16 alsónadrág, 1 törülköző, 2 zsebkendő, 700 cigaretta, 200 leve lező-lap, 50 iron, 2 és egytized kgr. paprika, 5 kgr. szilva, 23 súrolókefe, 5 fogkefe, 270 kgr. dió, málnaszörp, 175 kgr. mazsolasz jlő, 100 drb. szipka. Ezenkívül még két kocsira való adomány érkezését jelezték. A pénzadományokat legközelebb közöljük. A nemesszívű adakozók fogadják a vezetőség leghálásabb köszönetét. Kérelem a t. c. közönséghez. A katonai kórhazak sebesültjei és betegei részére többen ajándékokat hoznak a kórházakba. A mindenesetre nemes iníentió által vezérelt, eme jótékonyság csak elismerést érdemel ugyan, mindazonáltal arra kel kérnünk az adakozókat, hogy szíves adományaikat ne ju tissák közvetlenül a betegekhez, mert ezen adományok nem megfelelő kiosztása, gyomorrontást, emésztési zavaroké s esetleg más bajokat eredményezhet, — hanem az adományokat szíveskedjenek dr. Perényi alispánné úrasszonyhoz juttatni, aki kórházainkkal hosszú hó lapokon át, fáradhatatlanul foglalkozván, azoknak, illetve a betegekre szükségleteit legjobban ismeri, a természetben való adományok leghelyesebb széto ztása s illetve a pénzküldemények legcélszerűbb felhasználása iránt, a

: viszonyok kellő ismerete mellett intézkedik. Ezt különösen a köze'gő húsvétra való tekintettel is hangsúlyozzuk, kérve a m. t. közönséget hogy a kórházainkra szánt adományokat a felesleges és sokszor célszerűtlen húsvéti ajándékok helyett fentnevezett úrasszonyhoz küldjék, akinek legelső sorban van alkalma, úgy a tartalékkórházak vezetőségével, mint az önkéntes ápolónőinkkel lakásának két tartalékkórházhoz való közelségénél s igazán a legnagyobb elismerést érdemlő ügybuzgóságánál fogva napjában többször is érintkezvén, ezen kórházak és betegeinknek elsőrendű szükségleteiről meggyőződni s ezek sürgős beszerzéséről gondoskodni. Esztergom, 1915. évi március hó 23-án. Dr. Kuffler Hugó a II. sz. katonai tartalékkórház főorvosa. Dr. Huszár Gyula a IV. sz. tartalékkórház főorvosa. Dr. Mosonyi Albert az V. sz. tartalékkórház orvosa. Dr. Wilheim. Dr. Áldori Mór járványkórház vezető főorvosa. Tanuló felvétetik Laiszky János könyvnyomdájába Esztergom Simor János ucca 20. KÖZGAZDASÁGT Kukorica csemegék. A kukorica ázsiója tekintélyesen emelkedik a mai háborús világban. A békés korszakban, három-négy" hónapig, a zamatos főtt kukoricát elsőrendű csemegének tálaltam föl. Fosztáskor pedig parázson sült illatos kukorica csővekkel kedveskedtem vendégeimnek. Sőt gyermekeim jobban szerették az otthon pattogtatott kukoricát, mint a Stollwerk sokféle cukorkáit. Nem rösteltem néha kukoricamáléval is meglepni budapesti vendégeimet. Az ízletes sütemény receptjét el is kérték az asszonyok. Pedig csak ennyi az egész tudomány : Egy liter jóféle kukoricalisztet nyolc deci forralt tejjel vagy vízzel öntöttem nyakon. Két órára azután hagytam henyélni. Ekkor a málészáju anyagot vajjal vagy zsírral kikent tésztasütőbe gyömöszöltem ujjnyi vastag rétegben, melyet forró vajjal vagy zsírral kereszteltem meg, azután lassú tűzre bíztam. Még pikánsabb a málé, ha sütés előtt parmezánnal hintjük be. Szintén meglepően kellemes ízű a kukorica-galuska. Mondjuk, hogy a félliter kukoricalisztet egy liternyi, gyengéden sós vízben ritkás péppé varázsoljuk. Türelem kanállal szag gassuk azután a nem igen nagy termetű galuskákat forró zsírba. Hangulatunk szerint hintsük be akár tehén akár juhtúróval avagy parmezánnal. De nem árt, ha pirosra sült szalonnapörccel avatjuk még kellemesebbé. Tessék kérem megpróbálni kedves olvasóim, a kukorica-fánk-ot is. De kérem ne tessék ám annyi élesztőt szánni hoz2 i, mint a nullás liszből keletkező fánkoknak és arra is ügyelni, hogy a tészta túlságosan meg ne keljen. Dagasztás után pihentessük fél óráig. Azután gyorsan bánjunk el a szakajtással meg a kisütéssel. De azt is megismétlem, hogy mindig a legfinomabb kukoricaliszttel dolgozzunk és nem holmi gyanús pancsolmánnyal. Nem tréfa, hanem kellemes va« lóság a lekváros kukorica lepény. Kell hozzá mindössze tíz deka kukorica dara, melyet négy deci tejben puhára főzünk. Tálba öntve lassan lehűttjük, azután megtiszteljük öt deka porcukorral, három deka zsírral vagy vajjal, némi citromlével és persze még négy tojás sárgájával félóráig türelmesen kevergessük. Ekkor két tojás kemény habját és négy deka mazsolaszőlőt csempészünk hozzá, azután zsírral vagy vajjal, de morzsával jól kikent-kifent tepsibe, ujjnyi vastagságra szabva lassú tűzön szép pirosra sütjük. Mikor már gusztusosán megsült, dúsan megtöltjük befőttel és keskeny szeletekre aprítjuk. Ha már bevált ez a néhány jól kipróbált kukoricacsemege, akkor kérem ne tessék aggódni a kukoricás toló-fánk sikere miatt sem. Ehhez a tápláló süteményhez nyolc deci finom kukoricalisztet főzünk egy liter tejben jó sűrűre. Kihűlés után, szolidan sózva, de alaposan cukrozva, három egész tojással és három másiknak csak a sárgájával kidolgozzuk, azután forró zsírban kisütve szalvétán tálaljuk. Természetesen ezt a különlegességet is izesebbé avatja akár a gyümölcsíz, akár a parmezán vagy a borvaniliasadó. Végül még gusztust csinálok a kukorica-theának. Őszintén meggyónom, hogy ezt még dédanyám receptje szerint készítettem, ha a családom valamelyik tagja akár hűlést akár katarust szerzett, akár a pesti, akár a falusi otthonukban. Az egész háziorvosság enynyibe kerül : Fél csészére való, alaposan megmosott, egészséges kukoricaszemet födött edénykében csészényi vízben állítsuk főzésre. Mikor a víz a csészében már felérefőtt akkor jól kiszívta a megrepedt kukorica szemek minden erejét. Az aranysárga és habzó illatos teát négy kockacukros csészébe öntjük. Tessék csak meggyőződni arról, milyen vaníliás íze van ennek az aranysárga, ősrégi magyar háziszernek! Erősebb katarrus ellen tanácsosabb sárga jegeccukrot tenni a kukorica-teába. Ha pedig néha nem jutott elegendő tej gyermekeimnek, akkor ezt a tápláló kukorica teát itták szokatlan örömmel. Csak egy bökkenője van az én mai első cikkemnek. Mert magam sem tudom, hogy hol vásárolhatnék ma kukoricát a Magyar Sionban ? Nekem még maradt a tavalyi termésből egy-két zsák morzsolt kukorica. De tessenek megkísérelni a jó falusiaknál, akik még mindig rendelkeznek fölösleggel, egy-két zsák kukoricát rendelni. Ez a lisztanyag jóval jutányosabb minden gabonafélénél. Egy-két zsák kukoricaliszt pedig pompás háborús anyag lenne most az esztergomi éléstárakban. Esztergommegyei gazdasszony. EGY KIFUTÓFIÚ havi fizetéssel felvétetik, hol? megmondja a KIADÓHIVATAL.