Esztergom és Vidéke, 1915

1915-03-25 / 24.szám

mecskó Kornél primási uradalmi segédtiszt, Pecsner István alapítvá­nyi pénztár irodatisztjét és egy Cse­rép nevű földmíves küzdött hősiesen az Orosz tenger ellen a várban. Súlyos baleset. Gajárszky Jó­zsef reáliskolai II. oszt. tanuló bi­ciklin járt be mindennap az iskolá­ba. Hátán egy orosz hátizsákba cso­magolt könyvekkel vigan karikázott a törekvő fiu. Mult napokban ezu­tán véletlenül nekiment egy rakott szekérnek, melynek kerekei alá ke­rült a szegény fiu és súlyos sérülé­seket szenvedett. Azonnal a Kolozs kórházba szállították és mint hall­juk már jobban van. Ivánka ökrei. Az esztergomi gazdaközönség között nagy riadal­mat okoztak Ivánka ökrei. Néhány eldöglött már az uton és mert pár­kánynánai állomáson kirakták az ök­röket, Esztergomba hozták, a hol bi­zony szomorúan, de folytatták a döglést. A járványos bajnak behur­colásától féltek, és méltán, mert az ökrök száj- és körömfájás­ban voltak, — melyben már annyira legyengültek Szatmár me­gyétől idáig, hogy a taglót be nem várva, egymás után csendesen el­költöztek egy jobb legelőt nyújtó hazába. A megmaradottakon azután az eladó és a vevő összeveszett és a helybeli járásbíróságnak kellett igazat tenni köztük s hogy nagyobb károk ne származzanak — eladatta őket tegnap. Hogy lehetett ezen ál­latokat Párkánynánáról Esztergomba hozni ? Esztergom és Amerika. Vá­lassza el bár ezer és ezer kilomé­ter távolság is a kettőt, a rossz hir, a rágalomnak nincsen távolsága. Ugy látszik, mert Esztergomot érte az a kétes értékű szerencse, hogy a háború elején innét osztották szét a hadifoglyokat; jutott el hirünk a tengeren túlra. — Egy jónevü ipa­rosunk nem rég levelet kapóit New­Yorkból egyik nőrokonától, melyben megírja, hogy mily furcsa világítás­ban vannak az esztergomi hölgyek bemutatva az ottani lapokban az amerikai világ előtt. Igazán olyanok­ká vannak feltüntetve hölgyeink, mintha sanzonettek*volnának és éj­jeleket pezsgőznének át orosz fogoly tisztekkel. Mindenesetre feltűnő és szinte bosszantó szabadságot élvez­tek nálunk az orosz fogoly tisztek, de bizony az ápolónői fehérköntös •nél egyebet ők sem foghatnak rá mást asszonyainkra és leányainkra. És még sem csodálkozunk ellensé­geink rágalmán — hisz mi magunk túrjuk fel a rágalom dombjait, hogy piszkot föccsenthessünk önma gunkra. A párkányi Vöröskereszt ka­tona-kórház számára 1915. március 23-áig beérkezett adományok: Kö­bölkútról a következő tárgyak kül­dettek : tej 15 liter, tojás 185 drb., kalbász 1 pár, burgonya 166 kgr. szilva 1 kgr., bab 3 kgr., méz 2 és fél kgr., pogácsa 14 drb., cigaretta 100 drb., tea 1 doboz, pénz 3 kor, 70 fillér. A fentebbi adományokhoz nagyobb tömeggel járultakaz'alábbiak: Barta Gáspár 60 kgr. burgonya, Kucsera Károly 2 és fél kgr. méz, Szauder Adolf 1 kgr, szilva és 100 cigaretta, Szőcs János 24 kgr. bur­gonya, Mora vek József 20 tojás, Plajer Pál 10 tojás, 1 pár kalbász, özv. Kovács Antalné 10 kgr. bur­gonya, 1 és fél kgr. bab. De á leg­kisebb adományt is ép oly jó szív­vel hozták, mint a legnagyobbat. Ebed község 375 1., baranyavári Ullmann Adolf uradalma 30 1., Kő­hidgyarmat község 141., Jenéi F-né 2 liter tej. Szőllősi Győző 1000 drb., a párkányi takarékpénztár tisztviselői 500 drb., Helfer Gábor 100 drb. cigaretta. Leindörfer Nándor 1 kocsi forgács. Bátorkeszi község közön­sége : 10 zsák burgonya, 6 zsák bab, 1 zsák liszt, háromnegyed zsák zöldség, 3 üveg méz, 2 üveg zsír, 14 üveg paradicsom, 17 üveg be­főtt, kávé, thea, 15 tyúk, 1195 to­jás, 3 sonka, 2 szál ka 1 bász, 5 kgr. füstölt hús, 3 kgr. rizs, 8 kgr. gersli, egyketted kgr. pörkölt kávé, 1 cso­mag trankkávé, 1 doboz pótkávé, 5 drb. sütemény, narancs, 2 zacskó cukorka, 2 kalács, 132 tbea kocka 1 és fél kgr. dara, 4 kgr. só, 23 ing, 16 alsónadrág, 1 törülköző, 2 zsebkendő, 700 cigaretta, 200 leve lező-lap, 50 iron, 2 és egytized kgr. paprika, 5 kgr. szilva, 23 súroló­kefe, 5 fogkefe, 270 kgr. dió, mál­naszörp, 175 kgr. mazsolasz jlő, 100 drb. szipka. Ezenkívül még két kocsira való adomány érkezését je­lezték. A pénzadományokat legköze­lebb közöljük. A nemesszívű ada­kozók fogadják a vezetőség leghá­lásabb köszönetét. Kérelem a t. c. közönséghez. A katonai kórhazak sebesültjei és betegei részére többen ajándékokat hoznak a kórházakba. A minden­esetre nemes iníentió által vezérelt, eme jótékonyság csak elismerést ér­demel ugyan, mindazonáltal arra kel kérnünk az adakozókat, hogy szíves adományaikat ne ju tissák közvet­lenül a betegekhez, mert ezen ado­mányok nem megfelelő kiosztása, gyomorrontást, emésztési zavaroké s esetleg más bajokat eredményez­het, — hanem az adományokat szí­veskedjenek dr. Perényi alispánné úrasszonyhoz juttatni, aki kórhá­zainkkal hosszú hó lapokon át, fá­radhatatlanul foglalkozván, azoknak, illetve a betegekre szükségleteit leg­jobban ismeri, a természetben való adományok leghelyesebb széto z­tása s illetve a pénzküldemények legcélszerűbb felhasználása iránt, a : viszonyok kellő ismerete mellett in­tézkedik. Ezt különösen a köze'gő húsvétra való tekintettel is hangsú­lyozzuk, kérve a m. t. közönséget hogy a kórházainkra szánt adomá­nyokat a felesleges és sokszor cél­szerűtlen húsvéti ajándékok helyett fentnevezett úrasszonyhoz küldjék, akinek legelső sorban van alkalma, úgy a tartalékkórházak vezetőségé­vel, mint az önkéntes ápolónőinkkel lakásának két tartalékkórházhoz való közelségénél s igazán a legnagyobb elismerést érdemlő ügybuzgóságánál fogva napjában többször is érintkez­vén, ezen kórházak és betegeinknek elsőrendű szükségleteiről meggyő­ződni s ezek sürgős beszerzéséről gondoskodni. Esztergom, 1915. évi március hó 23-án. Dr. Kuffler Hugó a II. sz. katonai tartalékkór­ház főorvosa. Dr. Huszár Gyula a IV. sz. tartalékkórház főorvosa. Dr. Mosonyi Albert az V. sz. tartalék­kórház orvosa. Dr. Wilheim. Dr. Ál­dori Mór járványkórház vezető fő­orvosa. Tanuló felvétetik Laiszky Já­nos könyvnyomdájába Esztergom Simor János ucca 20. KÖZGAZDASÁGT Kukorica csemegék. A kukorica ázsiója tekintélyesen emelkedik a mai háborús világban. A békés korszakban, három-négy" hónapig, a zamatos főtt kukoricát elsőrendű csemegének tálaltam föl. Fosztáskor pedig parázson sült illa­tos kukorica csővekkel kedvesked­tem vendégeimnek. Sőt gyermekeim jobban szerették az otthon pattog­tatott kukoricát, mint a Stollwerk sokféle cukorkáit. Nem rösteltem néha kukorica­máléval is meglepni budapesti ven­dégeimet. Az ízletes sütemény re­ceptjét el is kérték az asszonyok. Pedig csak ennyi az egész tudo­mány : Egy liter jóféle kukoricalisz­tet nyolc deci forralt tejjel vagy vízzel öntöttem nyakon. Két órára azután hagytam henyélni. Ekkor a málé­száju anyagot vajjal vagy zsírral ki­kent tésztasütőbe gyömöszöltem ujjnyi vastag rétegben, melyet forró vajjal vagy zsírral kereszteltem meg, azután lassú tűzre bíztam. Még pikánsabb a málé, ha sütés előtt parmezánnal hintjük be. Szintén meglepően kellemes ízű a kukorica-galuska. Mondjuk, hogy a félliter kukoricalisztet egy liternyi, gyengéden sós vízben ritkás péppé varázsoljuk. Türelem kanállal szag gassuk azután a nem igen nagy ter­metű galuskákat forró zsírba. Han­gulatunk szerint hintsük be akár te­hén akár juhtúróval avagy parme­zánnal. De nem árt, ha pirosra sült szalonnapörccel avatjuk még kelle­mesebbé. Tessék kérem megpróbálni ked­ves olvasóim, a kukorica-fánk-ot is. De kérem ne tessék ám annyi élesz­tőt szánni hoz2 i, mint a nullás lisz­ből keletkező fánkoknak és arra is ügyelni, hogy a tészta túlságosan meg ne keljen. Dagasztás után pi­hentessük fél óráig. Azután gyorsan bánjunk el a szakajtással meg a ki­sütéssel. De azt is megismétlem, hogy mindig a legfinomabb kukorica­liszttel dolgozzunk és nem holmi gyanús pancsolmánnyal. Nem tréfa, hanem kellemes va« lóság a lekváros kukorica lepény. Kell hozzá mindössze tíz deka ku­korica dara, melyet négy deci tejben puhára főzünk. Tálba öntve lassan lehűttjük, azután megtiszteljük öt deka porcukorral, három deka zsír­ral vagy vajjal, némi citromlével és persze még négy tojás sárgájával félóráig türelmesen kevergessük. Ek­kor két tojás kemény habját és négy deka mazsolaszőlőt csempészünk hozzá, azután zsírral vagy vajjal, de morzsával jól kikent-kifent tep­sibe, ujjnyi vastagságra szabva lassú tűzön szép pirosra sütjük. Mikor már gusztusosán megsült, dúsan megtöltjük befőttel és keskeny sze­letekre aprítjuk. Ha már bevált ez a néhány jól kipróbált kukoricacsemege, akkor kérem ne tessék aggódni a kukoricás toló-fánk sikere miatt sem. Ehhez a tápláló süteményhez nyolc deci fi­nom kukoricalisztet főzünk egy liter tejben jó sűrűre. Kihűlés után, szo­lidan sózva, de alaposan cukrozva, három egész tojással és három má­siknak csak a sárgájával kidolgoz­zuk, azután forró zsírban kisütve szalvétán tálaljuk. Természetesen ezt a különlegességet is izesebbé avatja akár a gyümölcsíz, akár a parmezán vagy a borvaniliasadó. Végül még gusztust csinálok a kukorica-theának. Őszintén meggyó­nom, hogy ezt még dédanyám receptje szerint készítettem, ha a családom valamelyik tagja akár hűlést akár katarust szerzett, akár a pesti, akár a falusi otthonuk­ban. Az egész háziorvosság eny­nyibe kerül : Fél csészére való, alaposan megmosott, egészséges kukoricaszemet födött edényké­ben csészényi vízben állítsuk fő­zésre. Mikor a víz a csészében már felérefőtt akkor jól kiszívta a meg­repedt kukorica szemek minden ere­jét. Az aranysárga és habzó illa­tos teát négy kockacukros csé­szébe öntjük. Tessék csak meg­győződni arról, milyen vaníliás íze van ennek az aranysárga, ős­régi magyar háziszernek! Erősebb katarrus ellen tanácsosabb sárga jegeccukrot tenni a kukorica-teába. Ha pedig néha nem jutott elegendő tej gyermekeimnek, akkor ezt a táp­láló kukorica teát itták szokatlan örömmel. Csak egy bökkenője van az én mai első cikkemnek. Mert magam sem tudom, hogy hol vásárolhatnék ma kukoricát a Magyar Sionban ? Nekem még maradt a tavalyi ter­mésből egy-két zsák morzsolt kuko­rica. De tessenek megkísérelni a jó falusiaknál, akik még mindig rendel­keznek fölösleggel, egy-két zsák ku­koricát rendelni. Ez a lisztanyag jó­val jutányosabb minden gabonafélé­nél. Egy-két zsák kukoricaliszt pedig pompás háborús anyag lenne most az esztergomi éléstárakban. Esztergommegyei gazdasszony. EGY KIFUTÓFIÚ havi fizetéssel fel­vétetik, hol? meg­mondja a KIADÓ­HIVATAL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom