Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 98. szám

1914. december 6.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

5

az ápolónők csodálkozva nézik, hogy három helyen sebesült meg.

— Az semmi ! — vigasztalja őket a legény — akkor néznének meg, amikor búcsúról gyüvök haza ! Az osztán a valami!

Mit huzatnak az uralkodók.

Petár: „Volt Nis, fene bánja..“

Miklós cár (a Dardanellák bejáratában) : „Nyisd ki babám az ajtót . . .“

Nikita : „Elmennék én, de nem tudom hová . . .“

A fogoly kívánsága.

Lengyel zsidó fogoly került sebesülten egy nagyobb vidéki város hadikórházába. A jólelkü ápolónők mindennel ellátták. Végül jött a fő- ispánné, s megkérdezte a lengyeltől, van-e valami kívánsága ?

— Van, — felelte nyögve amaz. — Szeretném megmondani a véleményemet a cárnak.

Kitalálta.

Orosz teával kínálták meg a morét. Rum helyett valaki tréfából hal- zsirt öntött a csészébe.

— No more — szól a társaság egyik tagja — hogy Ízlik a tea ? Egyenesen Muszkaországból jött.

— Meg irezstem a szagán — vágta vissza a füstös, — mert nagyon is bagária ízse van.

H3| HÍREK. ||3 Kinézek

a kávéház ablakán és nézem a vasárnap esti csendes félhomályban egymásután elvonuló embereket és szeretném leolvasni az arcukról, ellesni a szemeikből, hogy mily gondolatok űzik, zavarják őket. Bánat vagy öröm, jókedv vagy kétségbeesés. S oly különösen egylorma most minden. A máskor télelején ilyenkor élénkülni kezdő korzó vidám alakjai, jókedvű, kacagó leányai, akik szépségüket oly szivesen fürdették az akkor ragyogón világító boltelőtti lámpák villanyfényében, most oly kevesen vannak, s azok is mintha kedvüket vesztett madarak lennének.

Egymásután vonulnak el előttem. Egy csomó leány, néhány férfi, kevés fiatal, de sok öreg, bánatos arcú vénülő ember. Fakó az arcuk, fénytelen a szemük, s míg mennek, megtört testüket vonszolják, látom rajtuk, hogy gondolatban — messze, valahol a halált ontó viharos harcok mezején járhatnak.

Ez most igy van. Szomorú napjaink szomorú történetei. Vérrel írt napok hosszú órái, melyek alatt annyi minden eszébe jut annak, aki tud — gondolkozni.

És ma láttam egy nyomorult katonát. Törődött testén

rongyokban lógott egyszer oly szép ruhája, s színét változtatott kabátját megszáradt vérfoltok tarkították.

És láttam ma egy hölgyet, kényes lépésű, páválkodó, tol- laskalapú nőt, aki rá se nézett e nyomorult páriának látszó hősre, midőn az valamit kérdeni akart tőle.

S akkor sok mindent elgondoltam magamban. Egy kis utálattal néztem a tovasuhanó szoknya után s szerettem volna mindazokat megbüntetni, akik ruhákkal takarják lelkűk nyomorát.

(V)

Királyi kitüntetés. A király Sztovicsek Béla dorogi róm. kath. káplánt, 83. gyalogezred tábori lelkészét az ellenség előtt tanúsított bátor és önfeláldozó magatartásáért a hadiékitményes arany érdemkereszttel tüntette ki.

Névmagyarosítások. A helybeli főgimnázium tanulói közül a következők változtatták át idegen hangzású családnevüket magyarrá belügyminiszteri engedéllyel: Zolvik Teodor „Zsolnaiéra, Brandenstein József „Bátori“-ra, Szatzker Aladár „Szenes“-re, Szláma József „Szilágyi“-ra, Ourednik Mihály „Orszag“-ra.

Adományok katonáink meleg ruháira. Nagymelt. főkáptalan 500 K, Kiinda Teofil pr. kanonok 100 K, A főgimnázium 111. osztálya 4 K 60 fii., IV. osztálya 4 K 65 fii., VIII. osztálya 9 K 20 fii., Scheiber Rezső 10 K, özv. Salamon Gyuláne 5 K, Farkas Adolf es Fia 10 koronát ajándékozott a katonák karácsonyi ajándékára. Halas köszönettel nyugtázza özv. Reviczky Gaborné.

A hatósági árak megállapítása. Szombaton d. e. 9 orakor dr. Perenyi Kálmán alispán elnöklete alatt értekezlet volt a vármegyeházán, melyen fontosabb élelmiszerek maximális áranak megállapítását vették tárgyalás alá. A nagy érdeklődéssel várt armegallapítást az értekezlet egyelőre nem foganatosította, még pedig azon helyes indokolással, hogy be kell várnia a főváros területere érvényes ármegállapításokat, mely szombaton délután dőlt el. Esztergom város és vármegye területére nézve a maximális ármegállapítások meg fognak egyezni a fővárosival, azon külömbséggel azonban, hogy az ott megállapított árakból a vasúti szállítás költségé nálunk le lesz számítva. A vármegye alispánja intézkedett, hogy mihelyt a fővárosi maximális hatósági ármegállapítás megtörtént, az árakra vonatkozó hiteles adatokat táviratilag tudassák vele, mely esetben az értekezletet azonnal ismét egybehívja. Az értekezlet ezen határozata, tekintettel a főváros közelségére, igen indokolt. A végleges határozatot, illetve az árak itteni hatósági megállapítását jövő számunkban fogjuk közzétenni.

A történelmi múzeum a háborús idők mindent megbénító hatása alatt zárva van ugyan, de azért a régiségek gyűjtése tovább folyik, azokat a hadból visszatért múzeumőr újból szivesen elfogadja. De nemcsak régiségeket, hanem a magyar nemzeti múzeum példájára a most folyó világháborúra vonatkozó emléktárgyakat is gyűjti a múzeum. Felkér tehát a közönséget, hogy az északi

és déli harctérről hozott emlékeket (zászlók, lövegek, fegyverek, felszerelési cikkek, eredeti feljegyzések stb.) melyek otthon idők múltával úgyis elkallódnának, a múzeumnak átengedni szíveskednének. Az ajándékozók nevein kívül természetesen azok nevei is feljegyeztetnének, akik azokat e harctérről hozták. Elfogad még a múzem a háborúra vonatkozó egyéb emlekeket is, mint itthon ki- bocsájtott felhívásokat, gyászjelentéseket, jelvényeket, tárgyakat a fogolytáborból, stb. A beérkező ajándékokat a múzeumőr Sinka Ferenc Pál közgyám (városház) veszi át és a nyilvánosság előtt is nyugtatni fogja.

Szövetkezeti mozgalom Esztergomban. Az egyre növekvő drágaság igen indokolttá teszi azon fölmerült eszmét, mely szerint Esztergomban mozgalmat kell indítani fogyasztási szövetkezet létesítésére. A gondolat az Esztergomi Kaszinó tagjai körében született meg es lelkes propagandát is indítottak már az eszme elterjesztésére. Különösen a mérsékelt fizetésű hivatalnok-osztály körében talált a gondolat hálás talajra és többen már vállalkoztak is a tervezet elkészítésére és a szükséges adatok, információk beszerzésére. A szövetkezet a „Hangya“ szövetkezeti központ kötelékébe tartozna és annak kipróbált ellenőrzése alatt állana s így indokolatlanná vált azon aggodalom, mely már az eszme felvetésekor is felmerült, hogy e mozgalom is könnyen arra a sorsra juthat, amelyre a már egyszer ily célból megindult dolog jutott. A mozgalom megindítói mint értesülünk, legközelebb széleskörű értekezletet hívnak össze a terv népszerüsítese céljából.

Hadifogolytól vásárolt. Mun- czér János kesztölci lakost a katonai táborparancsnokság feljelentette a rendőrségen, amiért a napokban egy orosz hadifogolytól csizmát vásárolt. Mivel a hadifoglyok ruhazata tulajdonképen nem a viselőik tulajdona, Munczér ellen orgazdaság ' vétsége címén indult meg az eljárás. Jó ezt tudomásul venni olyanoknak, akik a foglyok helyzetével visszaélve, olcsó holmikhoz szeretnének jutni e háborús időben.

A családtagok részére kiadott arcképes igazolványok használata. A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint az állami, a vármegyei és a törvényhatósági joggal felruházott városi alkalmazottak igényjogosult családtagjai részére az 1915. évre szóló arcképes igazolványok alapján felárú menetjegyek a m. kir. államvasutak személypénztárainál már f. évi december hó 1-től kezdve válthatók.

Fontos intézkedés a hadba- vonultak családjainak ügyében.

A m. kir. honvédelmi miniszter értesítette a varmegyét, hogy az ellenség előtt elesett, vagy eltűnt katona személyek családjait megillető ellátási díjak gyorsított folyósítását célzó eljárás szabályoztatok, még pedig azoknak családjait illetőleg, akiknek eleste, vagy eltűnése a „Veszteségi lajstromokéban közzététetett. Az eltűnt személyek nevei ugyanis ezután a „Veszteségi lajstromokéban nem lesznek közzétéve, minél fogva az elöljáróságok által beküldendő kimutatások a veszteségi lajstromokra nem alapíthatók. Hogy azonban ily esetekben is a gyorsított eljárás legyen alkalmazható, az összes had- és honvédkiegészítő parancsnokságok utasíttattak, hogy az eltűnt személyek neveit az illetékes elöljáróságokkal esetenkint közöljék. Ha egy eltűntnek családja tehát olyan hatósághoz folyamodik, amely nem az eltűnt egyén községi illetőségének megfelelő, akkor a folyamodványok az illetékes polgári hatóságokhoz továb- bítandók, ha pedig ez ismeretlen volna, a hadügyi, vagy a honvédelmi miniszterumhoz terjesztendők fel.

Vadállatias szülők. Basa- és Kálvária uccák lakói feljelentést tettek egy Szenttamáshegyen lakó részeges földmives házaspár ellen, akik előrehaladott tüdővészben szenvedő 18 éves leányukat kegyetlenül ütik, verik, házukból télidőn kizavarják, éheztetik, hogy csak mielőbb elpusztuljon. A szerencsétlen leányt több ízben már csak a szomszédok közbelépése mentette meg a biztos haláltól. A rendőrségen felvették a panaszt és vizsgálatot indítottak a brutális szülők ellen.

Portómentesek a sebesültek levelei. A sebesültek levelezéséről a következő hivatalos kommünikét tették közzé: A beteg és sebesült katonák levelei száz grammig és levelezőlapjai az operációs területekről a kórházakba való szállításukig a következő feltételek mellett portómentességet élveznek. A levelet vagy levelezőlapot a betegszállítmány, vagy sebesültvonat vezetőjének kell kézbesíteni, aki az állandó katonai betegállomásokon feladja azokat. Ezek az állomások az átadott leveleket bélyegzőkkel ellátják és katonai ápolásiügy jelzéssel látják el s azután a legközelebbi postánál föladják. Azok a levelek és levelezőlapok, a melyek nem a fenti feltételek szerint adattak fel, portókötelesek.

Ki váltja meg az újévi üdvözletei? Már most indítsuk meg az akciót, hogy mindenki váltsa meg az újévi üdvözleteket a katonák karácsonya, vagy más nemes célra. Lehetőleg december hó 15—20-ig mindenki hozza nyilvánosságra, hogy a b. u. é. k-t ezúttal pénzben váltja meg és így az ismerősei, rokonai, tisztelői felmentve érzik magukat, hogy neki postán gratuláljanak s igy ők is megválthatják az újévi üdvözleteket. Semmi értelme nincs annak, hogy például január közepén, vagy végén nyugtázzuk az üdvözletek megváltását, amikor már senkise követheti a példát. Tessék előre jó példával elöljárni, hogy akik hasonló jót akarnak, legyen módjuk és idejük rá.

Az ifjúsági tudakozó iroda a

katonai beszállásolások miatt a Kath. Legényegyletből átköltözött a belvárosi leányiskola épületébe, amelynek egyik földszinti termében a katonáknak és hozzátartozóiknak szolgálatára áll a levélírásban, csomagok és pénzes levelek helyes címzésében és a harctéri sebesültek iránti tudakozódásban. Irodai órák mindennap d. u. 6 —7-ig tartatnak, de szombaton deli 12—1-ig és vasárnap d. e. 11 — 12-ig van a hivatalos óra.

Olcsóbb kenyér. Háborús napjainkban kétszeresen fontos feladat jut háziasszonyainknak, mert míg egyrészt saját családjaiknak ellátását minél olcsóbban kell előállitaniok, másrészt szem előtt kell tartaniok a hadsereg élelmezésének érdekét is. Tudjuk, hogy a rozs-és búzakészlet nagy részét a hadbavonultak táplálására kell szánnunk. Háziasszonyainknak, különösen falun lakó asszonyainknak tehát vissza kell térniök a sok helyütt divatját múlt kenyérsütéshez. A házi kenyeret olcsóbbá és izletessebbé tehetjük burgonyaliszt vagy egyszerűen régi recipe szerint törött, főtt burgonya keverése által. A kenyérszükséglet fedezése az otthon sütött kenyér révén nagy megtakarítással járna s amellett há-