Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 94. szám
1914. november 22. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 álló összegen jegyezzetek hadiköl- csön kötvényeket! Annál is inkább kötelesség ez, mert nemcsak hazánknak teszünk ezzel szolgálatot, hanem testületünknek, tehát magunknak is, mert már minden 97 K-ért 100 K értéket kapunk, mely után az állam tisztán 6% kamatot fizet. Tehát a kölcsön jegyzés nemcsak hazafias cselekedete az aláírónak, de mint jó befektetés, kitűnő üzlet is! . . . Aki nem tudja a módját, forduljon a jegyző úrhoz, aki ezt nem teheti annak szívesen közvetítjük mi a jegyzést, tehát forduljon sürgősen hozzánk. Bajtársak 1 Nehéz történelmi időket elünk ! Vagy leszünk, vagy elveszünk ! Katonáink életüket áldozzák értünk, nekünk csak pénzünkét kell kölcsön adni! ... Reméljük, nemesen érző szivetek tudni fogja kötelességet, s vármegyénk tűzoltóságai most is hűen eddigi magatartásukhoz, nem fognak elmaradni az ország más részén lakó tűzoltóktól, s eddig szerzett jó hírnevünket e nehéz időkben is fokozni fogják kötelesség tudó hazafiasságukkal 1 Sajat vérünkről van szó, . . . támogassuk önmagunkat! Párkány, 1914. nov. 14-én. László István, Renner Géza, vm. tűzfelügyelő, szöv. alelnök.“ titkár. A polgári orvosok és ápolók díjazása ügyében a belügyminiszter leiratot intézett a város és vármegye törvényhatóságához. A polgári kórhazakban a beállott szükséghez képest felfogadott polgári orvosoknak, valamint ápoló és szolgaszemélyzetnek díjazására és felmerülő költségek mikénti elszámolására nezve a miniszter a következőket rendeli el: Az orvosok részére a IX. katonai rangosztály legalacsonyabb fokozata szerinti illetékek napi hanyada, ápolók részere napi 5 korona, szolgák részére pedig napi 3 korona illetékes. A IX. katonai rangosztály havidíjasai részére kijáró illetékek a kővetkezők : Havonta: havidij 250 korona, tisztiszolga váltsag 16 korona, összesen 266 korona. Ennek napi hányada 8 korona 88 filler. Naponta: készültségi pótdij 3 korona, átvonulási szálláspénz az 5. katonai lakberosz- talyig bezárólag 70 filler, az 5—10- ik katonai lakberosztályig 52 fillér. Összes napi illetékek tehát 12 korona 58 fillér, illetve 12 korona 40 filler. Ezek az illetékek az igényjogosultak részére minden hó 1-en, 11-én és 21-én előzetesen folyositandók. Az ekként felmerülő költségeknek a cs. és kir. kormány hadügyi-tárca által leendő visszatérítése céljából a vonatkozó számadási okmányok a területileg illetékes katonai paracsnok- sághoz havonta utólag lesznek beküldendők, honnan a felmerült költségek esetenkint visszatérítettem fognak. Ne gratuláljunk távirattal a kitüntetett hősöknek. Hadügymi- niszteri intézkedés folytán a hadra- kelt sereghez, illetve annak tagjaihoz kitüntetésük vagy előléptetésük alkalmából üdvözlő és szerencsét kívánó táviratokat nem lehet küldeni. Az ilyen táviratok felvételét a posta- hivataloknak meg kell tagadniok. Községi apaállatok beszerzése. A földmivelésügyi minisztérium a községi apaállatok vételárához adott hozzájárulását a hadiallapottartalmara beszüntette. A m. kir. gazdasági felügyelőség csak oly községek részére szerezhet be apaállatokat, melyek hajlandók azok vételárát azonnal, egy összegben lefizetni. Ez alapon a vármegye alispánja utasította az összes községek elöljáróságait, hogy a jövő év tavaszán szükséglendő apaállatok számát f. évi december hó 15.-ig az esztergomi m. kir. gazdasági felügyelőségnek jelentsék be s egyúttal jelezzék azt is, hogy az apaállatot mikor kívánják átvenni. Olcsó lovak a mezei gazdáknak. A földmivelésügyi kormány rendeletet bocsátott ki az összes községi és körjegyzőkhöz, elöljáróságokhoz, hogy azonnal értesítsék a vármegye gazdaközönségét arról a nagy előnyről és kedvezményről, melyet a kormány a mezőgazdáknak nyújt. Az anyalovak és munkás lóanyag pótlása céljából az országos lókórházakból tenyésztésre alkalmas anyalovakat a szokásos 100 korona átalány és időközi takarmányozási és szállítási költségek fejében később megállapítandó 20—30 korona közötti kiadás megtérítése mellett s a használati lovakat pedig ezentúl megalla pitandó becsárban az erre jelentkező és megbízhatónak ismert gazdák, illetőleg tenyésztők részére a földmivelésügyi kormány átengedi. Továbbá a hadicélokra besorozott, de utóbb vemheseknek bizonyult anyalovak megbízható tenyésztők közt kiosztatnak és pedig azzal a föltétellel, hogy az illető, aki ilyen lovat átvesz, az ellés után hat hónap múlva tartozik az anyalovat visszaadni, a csikót azonban megtarthatja ingyen. A községi jegyzők a jelentkező gazdákat összeírjak, hogy igy tájékoztatni lehessen a földmivelési kormányt azoknak a számáról, akik tenyésztésre 100 koronás lovakat, vagy pedig használati lovakat igényelnek. Ezzel a gazdák igen kedvező helyzetbe jutnak. A lovaikat a kincstár megvette 800—1000 koronáért páronként s most adja nekik vissza 200 koronáért. Mindössze az a különbség, hogy ezek az olcsó kincstári lovak lecsi- gázott, fáradt, sovány lovak, de jó kitartás mellett hamarosan összeszedhetik magukat s megint megérnek legalább 4—500 koronát. Szerencsétlenség a bényi malomban. Benkó Gyula bényi vízimalma rövid időn belül már másodszor volt súlyos baleset okozója. F. hó 21-én reggel 7 óra tájban Stri- bicz Gyula molnársegéd az egyik kerékre szíjat akart feltenni, miközben nem bukott jól alá és így a másik kerék tengelye úgy fejbe vagta, hogy koponyájából egy darabot külön hoztak vele együtt az esztergomi Kolos-kórházba. A molnársegéd rémesen nagy sebe dacára is valószínűleg életben marad, mert idejekorán jutott orvosi kezelés alá. A póruljárt jősnő. Lepencén, a visegrádi határban, a téglagyár kantinjában megfordult egy gyanús, idegen asszony a napokban. Azt mondta, hogy őt Mármarosmegyéből riasztották el a betört oroszok. így vergődött el Pestmegyébe, ahol üres óráit és üres gyomrát a jövendőmondással töltötte. A lepencei kantinos nem igen akaródott kötélnek állani, De mégis szóba akart állani a kóbor asszonnyal, ha eltalálja, hány fillér van a zsebében. A jósnő gondolkodni kezdett, azután azt mondta, hogy nyolcvankét fillére van. A vendéglős kiüríti zsebe tartalmát az asztalra és a vendégek álmélkodva olvassák meg a negyvenegy krajcárt, vagy az okosabbak a nyolcvankét fillért. Ekkor már a jósnő megérdemelte a potya ételt és italt. Most mások is serkentették tiz-husz fillérrel jövendőmondásra. A jósnő nem sokáig kérette magát. Összeszedte az adományokat és azt mondta, hogy a nagy háborúnak november 28-án lesz vége. Örömmel zsibongott a korcsma. Néhány perc múlva még több tiz-húsz fillérest raktak a kantin vendégei a jósnő elé. Most már mást jövendölt. Azt ugyanis, hogy december 28-án nagy gyász borul Magyarországra, mert akkor hal meg a mi jó öreg királyunk. Nagy áhítattal hallgatták ezt az atyafiak. De ugyanekkor kilépett a tömött sorból két csendőr. A szakemberek azonnal karonfogták a jövendőmondót és elkísérték oda, ahová a póruljárt jósnők szoktak kerülni. A nyergesujfalui vasúti szerencsétlenség,, melyről múlt számunkban hirt adtunk, tisztázódott a csendőrség erélyes utánjárása következtében. A sorompók hibás kezelését Gora Ferencné vasúti alkalmazott eszközölte, amenyiben hamarább felhúzta a sorompókat, mint sem a vonat elhaladt arrafelé. A csendőrség fel is jelentette őt a komáromi kir. ügyészségen. A szerencsétlenség egyik áldozatát, Vatek Sándornét már eltemették, Német Andrásnét pedig, aki súlyos sérülésekkel maradt a helyszínen s egyik lába el is van törve, az esztergomi Kolos-kórházban ápolják. Adományok a „Kolos" kórházi sebesülteknek. A Kolos közkórhaz- ban elhelyezett harctéri sebesültek részére lefolyt héten a következő adományok érkeztek: Perenyi Kál- mánnétól 24 db. vánkos huzattal, 48 db. törülköző, 24 db. lepedő, 6 db. dunnahuzat, 2 db. alsóvánkoshu- zat. özv. Reviczky Gáborné utján az oltáregylettől 2 üveg bor, 8 üveg befőtt, 74 pár rövid harisnya, 51 db. vánkos huzattal, 6 pár papucs, ezenkívül több db. avult ing a meghal- takra, borogató ruhák és egy kis zsák tépés. Bende Jánostól Libádról 3 db. nyúl. Nagysalló község közönségétől özv. Bedros Józsefné utján 20 drb. csirke, 190 db. tojás. Schmi- deg Sománétól 1 üveg rum, 3 drb. ing, 3 drb. lábravaló, 1 doboz tépés. Érkezet, ezenkívül a kórház Röntgen alapja javára: A Szt. Hubertusz vadásztársaságtól dr. Hollósy Ede útján 25 kor. és Hollósy Gizikétől ugyancsak 25 korona. A szives adományokért ezúton mond köszönetét a kórház igazgatósága. Hallgat a reklám. Az ipart és kereskedelmet a háború idején is kell foglalkoztatni, mert az nem elég az üdvösségre, hogy csak a háborúval szorosan összefüggő ipari és kereskedelmi ágazatok lendülnek föl. Az ipar és kereskedelem minden terén forgalomra van szükség, hogy az ország gazdaságilag is föntarthassa az egyensúlyt. A közönség begom- bolózott, vissza húzódott mindentől s meghökkenve meglapult. Az üzletemberek is megijedtek és a pult mellé bújva életjelt alig adnak magukról. Mintha nem is volnának. Várják a viharok elmúlását s lesik a jobb időket. Nem helyi tünet ez, hanem általános, országos, amelynek megváltoztatására semmit sem lehet tenni. A közönség is megrendült, az ipar és kereskedelem, nemkülönben az álltalános lehangoltság, visszahúzódás tapasztalható, ami nagyon természetes, mert a most folyó nagy események országokra, népekre nemzetekre válságosak. Az üzleti életnek azonban nem szabad végképpen elaludnia, mert megeshetik, hogy a mély álomból egyesek föl sem fognak ébredni. — A közönségnek a legádázabb háborúk ideje alatt is megvannak a szükségletei; ha élén- kebb az üzleti kínálat, az üzleti leleményesség, fokozódik a vásárlási hajlandóság is. Amint a reklám dobja elhallgat, a vásárló közönség is elalszik. Most mély csend van minden vonalon, csak az ágyuk dörögnek a messze távolban. Mikor a béltisztítók veszekednek. Felsőbb rendélkezés folytán a vágóhidakon gyűjteni kell az u. n. „aranyverő hártyákat“, melyek sebészeti célokra kitünően alkalmasok. Az esztergomi vágóhídon levágott állatok után már mintegy 300 darabot gyűjtött Diamant mészárosmester béltisztitója, melyet azonban nem adott át a vágóhídi béltisztítónak, mert összeveszett vele, hanem inkább a többi hasznavehetetlen részekkel együtt a gyepmesteri telepen elföldelte. Ilykepen azon nemes cél, melyre az aranyverő hártyák gyűjtetnek, érzékeny kárt szenvedett, miért is a rendőrség szigorúan intézkedett, hogy hasonló eset többe elő ne forduljon, bármennyire haragban is vannak egymással a béltisztító alkalmazottak. A gabonaspekulánsok. A gabonával űzött spekuláció immár a tűrhetetlenségig fokozódott. A nagy és kiskereskedők, de maguk a termelők is rajta ülnek készleteiken s vannak cégek, amelyek tiz-huszmil- lió értékű gabonát tartanak elrejtve raktáraikban. Hogy ezek mire számítanak, azt könnyű kitalálni. Ha a kormány nem siet a gabonaárak megállapításával, igen közeli az idő, amikor korona lesz a kenyér kilója. Már is megtörtént az a hallatlan eset, hogy a cseh árpát olcsóbban lehet vásárolni mint a magyart. Pedig a csehek annak idején majdnem kizárólag tőlünk szereztek be szükségleteiket. Budapesten máris rengeteg árpát vásároltak vissza a csehektől, mert magyarországi árpával még mindig spekulálnak a mi termelőink és kereskedőink. A kormány — igen helyesen — az országtól vár minden segedelmet a mai nehéz napokban. És nincs olyan áldozat, amelyet meg ne adnák a hazának. De ug/anekkor elvárhatjuk, hogy a kormány is védelmezze meg a közönség érdekeit. Hiszen ez mindössze egy energikus rendeletbe kerül. De ha minden keresetünket kenyérre kell költenünk, minden pénzünk a spekulánsok zsebebe vándorol, — miként tehetünk eleget a hazafias jótékonyság kötelezettségének. Zsebtolvajlás a heti vásáron. A szombati esztergomi hetivásáron d. e. 10 óra tajban egy Széchenyi- téri kirakatot nézegetett Papp Sán- dorné pilismaróti lakos, mely után az Esztergomi Takarékpénztárba ment fel valami fizetést eszközölni. A zsebébe nyúlt, hogy tárcáját elővegye, amidőn megdöbbenéssel vette észre, hogy az a benne levő 100 koronával együtt nyomtalanul eltűnt. Mivel a kirakat előtt többen is álltak, valószínű, hogy ott csenhette ki a pénztárcát Pappné zsebéből az ismeretlen tettes, akit a rendőrség erélyesen nyomoz. Az ifjúsági tudakozó iroda a katonai beszállásolások miatt a Kath. Legényegyletből átköltözött a belvárosi leányiskola épületébe, amelynek egyik földszinti termében a katonáknak és hozzátartozóiknak szolgálatára áll a levélírásban, csomagok és pénzes levelek helyes címzésében és a harctéri sebesültek iránti tudakozódásban. Irodai órák mindennap d. u. 6 — 7-ig tartatnak, de szombaton deli 12—1-ig és vasárnap d. e. 11 — 12-ig van a hivatalos óra. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1914. nov. 8-tól nov. 15-ig. Születtek: Lestár Erzsébet földm. leánya,— Cserép Gyula földm. fia, — Spiner Julianna földm. leánya, — Rucz Károly csizmadia fia.
