Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 94. szám
6 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. november 22. Házasságot kötöttek: Mojzsis Vilmos 26. gy. e. közlegény és Mikler Ilona Esztergom, — Szlava József földm. és Kurcz Mária Esztergom. Meghaltak: özv. Tóth Imréné Köpödi Anna 78 éves. — Köpödi Géza Lajos 3 éves, — Kellner József 30 éves posta és távirdaszolga, — Erős Julianna 6 hónapos, — Janiga István 44 éves földm., — özv. Lovas Ferencné Szenczi Erzsébet 85 éves, özv. Szabó Jánosné Drozdik Julianna 64 éves. > IRODALOM. I „Vasárnapi Újság“ november 8-iki száma egy sereg szenzációs érdekességü képet közöl különböző harctereinkről: Balogh Rudolf pompás fölvételei az északi harctérről, melyek a legszebb és legérdekesebb háborúi fölvételek közé tartoznak, magyar katonatisztek fölvételei a szerbiai harctérről, képeket a főhadi szállásról, a nyugati harcterekről, Csingtauból, stb. Szépirodalmi olvasmányok : Lakatos László és Galsworthy regénye, Kozma Andor verse, Takács Sándor cikke, a török időkből stb. Egyéb közlemények: Calaisi képek, s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, Sakkjáték Halálozás. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed-évre öt kor., a Világkrónikával együtt hat korona. Megrendelhető „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egye- tem-ucca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Esztergomi piaci árak November 22.-én K. f-től K. f-ig Búza — — — — — 40‘— 42‘— Rozs — — — — — 33'— 35‘ — Árpa — — — — — 25'— 26 — Zab — — — — — 22-— 23-— Bab 58- — 60' — Tengeri — — — — 20-— 22'— Burgonya zsák. — — 4' — 5' — Burgonya mm. — — 8‘ — 9' — I. rendű széna mm. 7‘— 8'— Sarjú — — — — — 5'50 6' — Lucerna idei — — — 5 — 5-60 Zabos lendek — — 5'— 6' — Szalma mm. — — — 4'— —*— Lúd (darabja) — — 3'— 10'— Tyuk (páronként) — 3‘ — 4'— Csibe (páronként) — 2 — 3 — Tojás 1 drb.— — — 14 Marhahús 1 klg. — 1-60 1 '68 Borjúhús 1 klgr. — 2‘— 2'20 Sertéshús 1 klgr. — L84 —■ — Szalonna zsírnak — 2-20 —.— girkahús —-----------1-20 1*28 ■ Egyes járatú ló megvételre kerestetik. Gim a kiadóhivatalban. t| CSARNOK. | Magyar diákok Olaszországban. művészettörténeti útirajzok. 29 Irta: Dr. Körösy László. (Folytatás.) Az átellenben fekvő conservator- patotában vannak az újabb ásatások gyűjteményei. A conservatorok palotájának fényes termei is megnyíltak a régi Róma műemlékeinek. Híresebbek az antik kocsik és hordószékek gazdag ezüst díszítéssel. A második teremben van az éremgyűjtemény. A gyűjtemény rengeteg gazdag és bőséges magyarázatokkal van rendezve, de mégse olyan ügyesen, mint a British múzeumé, ahol minden érem averze és reverze látható egymás mellett. Itt a Capitóleum új múzeum éremgyűjteménye még a régi rendszerű berendezésen apró négyszögletes rekeszekben fekszik; némelyik rekesztékben öt-hat példányban. Rendkívül sok a római császári aranyérem és az a gyűjtemény természetesen méltán vetekedik a világ első éremgyűjteményével, a londoni Bristish múzeum kincseivel. A mai olasz király szintén szenvedélyes mumizmatikus és igy a római éremgyűjtésnek most aranykorszaka van. A broncszobrok között igen érdekes a kapitóliumi farkasanya, amint Romuluszt és Rémuszt szoptatja. A szobor a köztársasági Róma emléke, de a csecsemők modernek. A kapitóliumi képtár nem nagy és nem is olyan nevezetes, mint a vatikáni. Legjobb művei közé tartoznak : Rubens Romulusz és Rémusza, Veronesétől Európa el ragadása. Van itt néhány másodrendű Guido Reni, itt látható Michelangelo saját festésű arcképe, valamint van Dyktől és Veronesétől néhány becsesebb arckép. A kapitóliumi múzeum azonban folyton gyarapodik, az állam a legújabb ásatások eredményeit rendesen ide gyűjti, úgy hogy a gyűjteménynek fényes jövője van. Amint a kapitóliumi múzeumokat bezárták és a magyar deákok a Piazza Venezia egyik ebédlőjét elhagyták, elmentek a Pantheonba, melynek dísztelen körfalait és kopott márványcsarnokát már az első római naptól kezdve majd mindennap látták. XII. A Pantheon. Róma romjaiból csodálatos épséggel emelkedik ki a Pantheon, ez az egyetlen egy antik épület, mely a régi világvárosból mutatóul teljes épségében, habár nem is egykori díszében reánk maradt. A római nép Rotonda-nak nevezi, mert a Panthe- ont IV. Bonifác pápa a hetedik század elején 5. Maria Rotonda templomává keresztelte. A Pantheon külső nyers téglafalait hajdan márványlapok burkolták. Az évezredek azonban elorozták a külső ékességeket. A hetedfél méternyi vastag körfalak hozzá még el is süppedtek. A térség ugyanis köröskörül annyira emelkedett majd kétezer esztendő alatt, hogy a Pantheon most, melyhez hajdan öt lépcső vezetett föl, sokkal mélyebb mint maga a tér. Ez a csodálatos épület Kr. e. huszonhétben keletkezett, de Hadrián császár uralkodása idején jórészt újra épült, a régi anyag felhasználásával. Az előcsarnok frizén a lekopott ércbetűk bevésett helye most is világosan olvasható. „M. Agrippa L. F. Cos. Tertium Fecit“. (Vagyis: Marcus Agrippa Lucius fia építette konzul- sága harmadik évében.) Agrippa Augusztus császár bizalmas barátja s nagy befolyású tanácsosa, később veje volt, aki a római népnek sok igen hasznos középületet emelt. A császári udvar első kegyence hízelegni akarván az anélkül is becsvágyó Augusztusnak, az uj templomot Jupiter és Augusztus szobrával sze rette volna ékesíteni; de Augusztus azt óhajtotta, hogy a Pantheont Julius Caesar és családja istenitésének szenteljék. így is kijutott neki elég bőven a dicsőségből. A Pantheon szabályos középit- mény igen szép oszlopcsarnokos bejárattal, melynek födeléről az odabiggyesztett két kis tornyot, melyet méltán gúnyolt a nép szamárfüleknek, már eltávolították és így az ókori épület a maga tiszta stíljében áll előttünk. A tizenharmadfél méternyi magas nyolc korinthi stilű gránit oszlop mögött még nyolc hasonló antik oszlopot látunk. A szép nagy előcsarnok különben harminchárom méter széles és tizenhárom méternyi mély. A díszes előcsarnok antik födele valamikor aranyozott bronc volt. Ebből öntette Vili Orbán pápa Szt. Péter templom főoltárának négy csavaros aranyozott ércoszlopát. De a Pantheon ősi bronckapuja még mindig meg van. A délutáni órákban állami őrök nyitják ki s azután szabad bemenete van akárkinek az ókori Róma egyetlen épen reánk maradt épületébe. A Pantheon csodálatos hatásának egyik titka a világítás varázsában kereshető. Egyetlen egy ablaka van s az is a kupola legtetején, honnan a szabad ég mosolyog be. A kupolaablak környilása kilenc méter és a világítás olyan nagyszerű, hogy első percben szinte elbüvölten állunk az antik épületben. A szép kupola negyvenhárom méter széles és magas is egyúttal fölfelé kisebbedő négy sor pompás kazettel tagozva, melyek alapszíne szürkésfehér. A belső falat hét fülke tagozza, hajdan valamennyiben istenszobrok állottak. Az attikát fehér márvány, piros porfér és zöld szerpentin díszítette. Most szürkésfehérre van mázolva. A Pantheon pompás kupolájának aranyozott bronczsindelyeit II. Konstanciusz vitte Konstantinápolyba s azóta a kupola födele ólom. A Pantheon fölszentelt templom most is, de az olasz királyság a haza nagy halottjainak temetkező helyéül foglalta le. Ide temették 1873- ban Viktor Emánuelt Olaszország egyesítésének végrehajtóját, s 1900- ban ümbertot. Victor Emánuel síremléke befalazott szarkofág formájú, fekete márvány, broncdiszitéssekkel és az olasz felirat szerint „a haza atyjának“. Jobbról balról oltárok állanak, ahol az istenitiszteleteket végzik. A Pantheon legnagyobb művész halottja Rafael, a legelső olasz képiró. Két márványlap jelöli a sirt. Az egyik a fölirat, a másik azon esemény elbeszélője, midőn Rafael csontjait 1833-ban uj koporsóban a Pantheonba rakták. A Rafael sírja mellett álló oltár Madonna szobrát a művész utolsó kívánsága szerint helyezték sírja fölé. Rafael ékes sírfeliratát Rembo kardinális irta. Nincs ugyan a Pantheonba temetve, de itt áll síremléke Consalvi bibornoknak, akinek a nagy dán képfarago művész Thorwaldsen állított szép emléket. De itt pihennek az olasz művészek közül még Carracci, Zucchero, Pe- ruzzi, del Vaga, da Udine. A kriptában a katakombákból átszállított keresztény vértanúk csontjai porladnak. (Folyt köv.) ÉLOMÉHEK egyleti kaptárakban jól betelelve, költözködés miatt eladók. IAKSICS, EESZTÖLC. Kitüntetve 1885-ben. G>Ye) LAISZKY JANOS KÖNYVNYOMDÁJA KÖNYVKÖTÉSZETE Alapittatott 1881-ben Magyarország Bíboros Herczegprimásának udv. szállítója. Vidékről érkező megrendelés „Esztergom és Vidéke“ politikai és társ. lap kiadóhivatala. a kivánt időre lesz elkészítve GYc) Ajánlja a mai igényeknek megfelelően villamerőre berendezett könyvnyomdájáíi, köníJvkötBSzefet, ESZTERGOM, SIMOR JÁNOS UTCA 18-20. S TELEFONSZÁM 21. 1222/914. Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—so. szám,
