Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 69. szám

1914. augusztus 27.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

soha politikával nem foglalkozott, politikai fogoly lett. A szuronyos őrök ajtaja előtt őrködtek. Tilos volt vendéglőjét elhagyni, sőt még a szökés kísérletét is agyonlövéssel fenyegették.

Senkivel sem érintkezhetett. Minden mozdulatát lesték. így múlt el tizenegy kétségbeejtő nap.

Az uccán ordítozott a nép. A fogoly valóban leszámolt már mindennel. A portás szokta fölhozni sanyarú eledelét. Az pedig süket-néma lett.

Az utolsó éjszakán azonban a csendőrök már nem állottak ajtó küszöbén. A portás ekkor meg merte súgni, hogy azok a vendéglőben dor- bézolnak. Most a fogoly megkerte a portást, mentse meg, mert soha életében nem vétett Franciaország ellen. A portás eleinte nem mert vállalkozni, mert nem akarta családját árván hagyni. Addig esengett azonban a fogoly, mig néhány aranyos luidor fölbátoritotta. Az éjféli csöndben karonfogva hagyták el a teljesen sötét vendéglőt és a világitástalan mellék- uccákon a pályaházhoz értek.

Dr. Pastinszky János a rémes menekülés közben mindig attól tartott, hogy a lyoni portás elárulja és új jutalomért kiszolgáltatja a rendőrségnek.

Végre mégis megnyugodva osont az egyik vasúti kocsiba, mely néhány perc múlva már Svájc felé indult. Ekkor hálát adhatott szabadságáért.

Fáradtan és rendetlen ruházatban érkezett Zürichbe, ahol azonnal jelentkezett a hatóság előtt és őszintén előadta tizenegynapos szenvedéseit. Megdöbbenve hallgatták előadását és biztosították, hogy a svájci köztársaságban nem lesz semmi bán- tódása.

A közlekedés azonban akkor már seholsem lehetett elsőrendű. Különös

telettel bánjanak velem ! — s ezzel előmutatta igazoló-levelét.

Az erélyes hangnak, vagy inkább az előmutatott okmánynak csodás hatása volt. Az asszony bocsánatot kért, az őrmester is valami magyarázat félét hebegett. A semleges Hollandiának polgárát nem akarták, nem volt szabad megsérteni.

A mi igazolásunk volt még hátra.

Az urak itt — szólt ránk mutatva — magyarok és igazolványuk van a prefekturáról. Csak később döbbent meg a jó hollandi, mikor megmondtuk, hogy de semmiféle igazolványunk nincs. Node most már hittek a hollandinak.

Felnyílt a hid korlátja s mi — két katona elül, kettő hátul — elkísértük a Gave túlsó partján levő szállására a Szentpáli-párt. Mindeddig nem hitték, hogy szállásuk is van.

Visszafelé lényegesen változott a helyzet. A katonák a hollandi vállát veregetve barátkozni kezdtek. Bátorságot vettem, előhúztam a cigaretta- tárcámat, megkínáltam őket. Semmi vonakodás: rágyújtottak s füstölve, társalkodva értünk vissza a hídhoz, hol néhányad magával az őrmester és az agyarkodó nép várt reánk. Az egyik katona megnyugtató jelentése után hozzánk fordult s Uram bocsá’ kezet szorított velünk s barátságos jóéjszakát kívánt. Meg lehettünk elégedve.

Sietve hagytuk el a neveletlen nagy gyerekek tömegét, mely mig egyik pillanatban ölni tudna, a másikban barátkozik.

Jól mondta a hollandi, kisujjára mutatva : Eddig ekkora némettől megijedtek, most már a német szó is halálra rémiti őket. (Folyt, köv.)

összeállítású vegyesvasuton érkezett tehát másfél nap múlva Salzburgba.

A vendéglőben persze nem fogadták valami nagy bizalommal. A minden málha nélkül utazó tanár mégis nemsokára megmagyarázta kifosztása részleteit. Tehát kipihente némikép rettentő utazása fáradalmait, rendbe- hozakodott és tovább folytatta a bizonytalan utazást Budapestig.

Néhány nap múlva végre hazavergődött. Fölháborodással hallgatták itthon francia fogsága történetét. De mindenki kiábrándult végre örökre a francia udvariasság nimbuszából. Mert az is csak külső máz volt, mely lepattant és most ráismerünk a valódi franciára a gyanús szánszkülottra.

Értekezlet

a segélyakció ügyében.

A hadbavonultak családtagjainak segélyezésére alakult helyi nagybizottság öt albizottságának elnökei f. hó 21-én pénteken d. u. Vimmer Imre polgármester elnöklete alatt a városhaza tanácstermében értekezletet tartottak, amelyen a segélyakció további vezetésére vonatkozólag több fontos határozatot hoztak.

így, azon több oldalról felhangzott óhajjal szemben, hogy a népkonyha egyelőre, legalább a gazdasági munkák befejeztéig szüntettes- sék be, a népkonyha további, habár korlátolt fenntartása mellett döntött a bizottság, elsősorban is azért, hogy az értünk a csatatéren hősiesen küzdő katonák meg legyenek nyugtatva affelől, hogy hátramaradt családtagjaik legalább az éhségtől meg vannak kiméivé. A bizottságok vezetői tudják ugyan, hogy a népkonyhát igénybeveszik olyanok is, akik most még nem szorulnának reá feltétlenül, mint például a földműves családok nagy része, amelyek egyrészt még meg is kereshetik a mindennapi kenyeret, másrészt meg nyersterményekkel is el vannak látva; mégis a népkonyha fenntartása mellett foglaltak állást, tekintettel arra, hogy a népkonyhán segélytkérők nagy része szegény iparos mesterek és segédek hátrahagyott felesége, akik egyrészt apró gyermekeik, másrészt a munkahiány miatt teljesen keresetképtelé- nek.

Mivel a Szt. Anna-zárda helyiségei kórháznak vannak kijelölve és igy attól lehetett tartani, hogy az ott elhelyezett napközi gyermek-otthon hajlék nélkül marad, az elnöki értekezlet nevében Számord Ignác pápai káplán, III. albizottsági elnök, a belvárosi Kath. Olvasókör elnökségével érintkezésbe lép, hogy az szükség esetére engedje át az Olvasókör egyik helyiségét a nemes célra.

Több konkrét eset fordult már eddig is elő arra, hogy a hátrahagyott családtagok, különösen beteg asszonyok sürgős pénzsegélyt kértek. Mivel erre vonatkozólag a bizottságok eddig még nem határoztak, az értekezlet felhatalmazta Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatót, mint az I. albizottság elnökét, hogy ilyen esetekben, ha a II. albizottság elnöke, vagy helyettese a segély szükségességet megállapítja, a polgármester, vagy helyettesének, utalványozására mérsékelt pénzsegélyeket is adhasson ki.

Rothnagel Ferenc gazd. tanácsos, a II. (hatósági) albizottság elnökének jelentése szerint az Esztergomból eddig bevonult 800 katona családjai közül 528 kér segítséget, így a jótékony bizottságnak, de a város ne- messzivű közönségének is sok alkalma

fog nyílni arra, hogy emberszereteté- nek és jótékonyságának újabb és újabb tanujelét adja. Hogy ez meg is fog történni, az eddigi eredmények után bizton remélhetjük.

—gó.

Adomány. Bogisich Mihály v. püspök, esztergomi prelátus-kanonok a hadbavonultak hozzátartozóinak segélyezésére 200 K-t küldött Auguszta főhercegnő kezeihez.

Halálozások. Guotfalvai Guoth Ágoston, nyug. hercegprimási uradalmi jószágfelügyelő, f. hó 24-én életének 80 ik, boldog házasságának 47-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése tegnap délután 5 órakor volt a belvárosi temetőkápolnából nagy részvét mellett. — Hitt- ner József bádogos mester 52 éves korában f. hó 23-án elhunyt. Temetése f. hó 24-én volt a belvárosi temető-kápolnából.

Jutalmak magyarosításért. Dr.

Perenyi Kálmán alispán a magyar nyelv tanításában legszebb eredményt felmutatott megyebeli tanítók között a vármegyei alapból 240 korona jutalmat osztott ki, minek folytán Vilmos Mihály táthi róm. kath. tanító 100 kor. Szpornyné Illényi Aranka kesztölci rk. tanítónő 80 kor. Virág Irén sárisápi áll. tanítónő 60 kor. jutalomban részesült.

Névnapi megváltás. Óberth Ágoston tanitóképezdei tanár a folyó hó 28.-ára eső névnapja alkalmával 20 koronát küldött a harcbavo- nult derék katonáink visszahagyott családtagjaik támogatására alakult bizottság pénztárosához, ki a követendő szép példáért 'ezúton mond hálás köszönetét a nemeslelkű adakozónak.

Névmagyarosítások. Zsilka János, Mária, Ilona, Béla, Etel, Margit és Jozefin esztergomi lakosok családi nevének „Zsolnaiéra, Kohn Alajos bényi lakos családi nevének pedig „Kertészére való változtatását a belügyminiszter engedélyezte.

Tanítói előlépések. Hegedűs Sándor és Szentgyörgyi József esztergomi, valamint Fekecs László duna- mocsi tanítók a II. fiz. oszt. 2. fokozatába, Kukorelly Julia nyergesújfalui tanítónő pedig a III. fiz. oszt. I.-ső fokozatába léptek elő.

Katonasipkás kispapok. Kedden új látványossága volt a városban jövő-menőknek az a néhány kispap, akik csukaszinű katonasipkában, karjukon a vöröskeresztes karszalaggal jelentek meg az uccákon. Az esztergomi papnevelő intézet növendékei közül összesen 20-an tanultak betegápolást s ezek közül egyelőre nyolcat alkalmaztak a helybeli „Vöröskereszt“ kórházba szállítandó sebesültek ápolására. Ezek járnak most a városban lelkes arccal, áldásos működésre készen. Adná Isten, hogy dolguk ne akadjon.

Nyugdíjazások. A vall. és[közokt. m. kir. miniszter Hagara Antal esztergomi igazgató tanító részére folyó évi november 1-től kezdődőleg 2900 kor., Faskó János leányvári rk. elemi isk. ig.-tanító részére pedig ugyanazon időtől kezdve 2520 kor. nyugdijat utalványozott.

Katonacsaládok figyelmébe. A katonáknak és családjuknak a levélírásban a levelek helyes címzésében és a tudakozódásban ingyenes szolgálatukra áll az ifjúsági segélycsapat irodája a Kisduna-parton, Cser- noch János-ut 28 szám alatt.

Mikor nyílnak meg iskoláink ?

Az esztergomi szülők kíváncsian nézik nap-nap után a helybeli elemi- és középiskolák kapuit a szokásos beiratási tájékoztatások megtekintése céljából, mindezideig azonban hiába. Az iskolák környéke és belseje katonákkal van telve, azonkívül a két helybeli középiskola kórház céljaira van lefoglalva. Egyelőre nem igen lehet szó arról, hogy ezen iskolák szeptember 1-én megnyíljanak. A középiskolák részére még megfelelő helyiségről is kell gondoskodniok az iskola- fenntartóknak, ami nem kis gond Esztergomban. A beiratások határnapját annak idején a legkiterjedtebb módon hozzák majd tudomására az érdeklődő szülőknek.

Boritaladó kedvezmény. Figyelmeztetnek azok a szőlő tulajdonosok, kik saját termésű boraikra a boritaladó kedvezményes fizetése céljából az 1892. évi XV. t. c. 3. §.-án alapuló igényüket érvényesíteni akarják, ebbeli szándékukat f. é. szeptember hó 1-től 15-ig Esztergom sz. kir. város fogyasztási adóhivatalánál az utca és házszám pontos bemondása mellett bejelenteni annál is inkább el ne mulasszák, mert a későbbi bejelentések figyelembe nem vehetők.

Az esztergomi érseki rk. tanítóképző intézetben a beiratásokat és a javító vizsgálatokat a rendes időben meg fogják tartani.

Óvatosság az ötkoronás ezüstérmek elfogadásánál. A vidéki postahivataloknál befizetett pénzek között újabban ismét több 5 koronás ezüstérem hamisítványok magyar veretüek 1900 évszámmal ónantimon (Britaniafémből) készültek s bár eléggé sikerültek, mégis a valódi pénzdaraboknál könnyebb súlyúak (az egyik fajta hamisítvány 25 gr. helyett 17.130 gr. a másik fajta 17.400 és 17.500 gr.) tompa csengésüek, valamint azáltal ismerhetők fel, hogy szélíratuk elmosódott.

Tanév kezdete a vízivárosi zárdában. Az esztergom-vizivárosi zárdaiskolában augusztus 31-én és szeptember 1-én d. e. lesznek a polgári iskolai magánvizsgálatok, szept.

1-én és 2-án d. u. a felvételi és javító vizsgálatok. A beírások a helybeliek részére szept. 2. és 3-án, a vidékiek részére 4-én eszközöltetnek. Szept. 6-án lesz „Veni Sancte“, 7-én pedig már rendes előadás.

Pilismarótiak segélyakciója. A pilismaróti segély-bizottsághoz — a már közöltek óta — a következő adományok érkeztek. Hadbavonult katonák családjai részére: László

Istvánná, Pap János 15—15 K, Csenged János 10 K, Molnár Bálint 7 K, Lik János, Donáth Mihály 5—5 K, Lik Bálint 4 K, Kis Zsigmond, Réthi András 2—2 K, Kopornai András L60 K, Papanecz Lajosné L30 K, Dubniczki Vince 1'20 K, Lupsa Györgyné, Lénárt János, Rákos Ger- gelyné, Szobonya András, Varga Jánosné, Fehér József, Lik Sándor, Lik István, Lik Zsigmond, Pintér Dávidné, Molnár Sándor, Lik Dániel, Fábián András, Göbölös András, Lénárt József, Stósz János, Kőmi- ves István, Reményi Gusztáv, Vo- lenszki János, Benkovics István, Róka István, Péntek Lajos, Anics Natalis, Popanecz János, Benkovics János, Herédi János 1 — 1 K, Kis Rachel, Varga Dániel, Lik János 80—80 fii., Szikorszki Alajosné 60 fii, Gelányi András, Varga István, Kőmives Jánosné, Tochludek Anna, ÚjlakiMihály, Steinbach Mihály, Veres Dávid, 50-50 fii, Lik Sándor, Kardos József, Sáros Mihály, Szatmári István 40—40 fii., Eichenvalder József, Kis József 30— 30 fii., Pintér István, Budai János,