Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 69. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. augusztus 27. Kládek Károly, Pintér Lajos 20—20 fii., Sztrecskó József 10 fii. — Ter­ményekben : Hegyik Péterné burgo­nya és bab, Fakon Józsefné burgo­nya, bab és káposzta, Csincsák An- talné liszt, só és zsir, Brigan Má- tyásné zsir. — A Vöröskereszt-egy­let részére: Pintér D. Andrásné, Bozsenyik János 10—10 K, László ístvánné, Lik János 5—5 K, Eichen- valder József 1 — 1 K. — A segély­bizottság az adományozóknak ezúton fejezi ki hálás köszönetét. — Ez alkalommal a segély-bizottság a maga és az adománynzók nevében tiltako­zik ama feltevés ellen, mintha igye­kezetük és adományaik által a feltű­nési vágy vezetne őket. A bizottság már eleve kijelentette, hogy elisme­rést nem kér és nem vár. Az ado­mányozók neve pedig akaratukon kivül kerül a sajtóba, melyet a bi­zottság hálája jeléül közöl és amely- lyel az adományokat a nyilvánosság előtt nyugtatja, úgy amint azt már annyi ezer- és ezernél naponkint teszi a sajtó, kiknek bizonnyal eszébe nem jutott adományaikkal kérkedést űzni. Az 1914—15. tanév megnyi­tása. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter az 1914. évi augusz­tus hó 14.-én 3930. ein. szám alatt kelt rendelete szerint az 1914—15. tapév az állami és községi elemi is­kolákban, valamint az állami és köz­ségi kisegítő iskolákban és gyógypae- dagógiai intézetekben szabályszerűen megkezdődik. Ezen rendelettel a mindennapi tankötelesek utolsó há­rom (IV. V. VI.) évfolyamaiba járó tanulók a háborús idő tartamára, a további intézkedésig a gazdasági mun­kákban való részvétéi céljából az is­kolába járás kötelezettsége alól fel­mentetnek, valamint a gazdasági is­métlő iskolákba járó tanulók is. Azon iskoláknál, hol a tanító katonai szol­gálatra bevonult, az el nem foglalt ta­nítók kötelesek a helyettesítést vé­gezni, de a helyettesítési költség az államkincstárt nem terhelheti, mivel a rendkívüli viszonyok között a cse­kélynek mondható áldozat szívesen meghozható. Úgy a helyettesek, mint a rendes tanítók a rendes létszámon felül is tartoznak tanítani. A helyet­tesítésről a kir. tanfelügyelő gondos­kodik. Végül a miniszteri rendelet ér­telmében szabadság csak rendkívüli esetekben adható és csak úgy, ha a betegség tiszti orvosi bizonylattal iga­zoltatott, mely orvosi bizonylatok a ha­tósági orvos által hivatalos pecsét­tel elzárt borítékban adatnak át. Csak a szabályszerűen lepecsételt boríték­ban beérkezett bizonyítványok fogad­hatók el. Betegápolónői tanfolyamra való felvétel céljából tanítónőknek szabadság nem adatik. Az égetett szeszes folyadé­kok bejelentése. Mindazok a sze­mélyek, kik az 1914. évi szeptem­ber hó l ső napján a szabad forga­lomba már átment szeszadó pótlék­kal is már megadóztatott olyan ége­tett szeszes folyadékok készletével bírnak, mely öszesen 10, illetőleg 5 liternél több alkoholt tartalmaz, kö­telesek legkésőbb 1914. évi szeptem­ber hó 3-ik napjáig a folyadék meny- nyiségét és annak alkohol tartalmát, valamint azon községet és get, melyben az a folyadék tartatik, az illető készletek tartási helyére néz­ve illetékes pénzügyőri szakasznál írásban két példányban bejelenteni. Ha az égetett szeszes folyadékok összes készlete elárusitásra vagy ki­mérési jogosultsággal biró személyek birtokában 10 liter, más háztartá­sokban pedig a családfő birto­kában 5 liter tiszta alkoholt meg nem halad, azt nem kell bejelenteni. Ha az 1914. évi szeptember hó 1-én meglevő égetett szeszes folya­dékok készletének a fentiek szerinti bejelentése, illetőleg az 1914.-ik évi szeptember hó három első napján szállítás alatt volt égetett szeszes fo­lyadéknak a szesz megérkezésétől számított 48 óra alatti bejelentése el- mulasztatik, vagy ha a bejelentett alkoholmennyiség 10 százalékkal cse­kélyebb annál a mennyiségnél, mely a hivatalos felvételnél megállapittatik, az igy megrövidített, vagy a megrö­vidítés veszélyének kitett pótadó 4 szeres összegétől annak 8 szoros összegéig terjedhető pénzbüntetés al- kalmaztatik. A bejelentésben foglalt másnemű valótlanságok melyek nem az alkohol mennyiségére vonatkoz­nak, 10 K-tól 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel fenyitettnek. Gyilkos legény. Az esztergomi főszolgabirósággal táviratban tudat­ták, hogy f. hó 22-én éjjel 11 óra­kor Fekete István zsebkésével Sugár Antalt agyonszúrta A legények közötti viszálykodásra valószínűleg szerelmi féltékenység adott okot. Találtak a Széchenyi-téren egy szép bőrszivartárcát. Igazolt tulaj­donosa a rendőrségen átveheti. Tűz Süttőn. A múlt héten Süt­tőn Sterczer Ferenc gondatlansága folytán kigyulladt Szám József és Studinger József süttői lakosok alom­szalmája 240 kor. értékben és telje­sen elhamvadt. Sterczer ellen az eljá­rás megindult. Bojkott mozgalom a francia import ellen. Ahhoz az erős bojkott mozgalomhoz, amely a fővárosi ke­reskedők körében indult meg, az esz­tergomi kereskedők is csatlakoznak. Általános bojkott esetén Franciaor­szágot igen súlyos károsodás érné, mert 1913-ban a francia ipari cikkek­ből nem kevesebb, mint I2U/2 millió korona értéküt hoztak be Magyaror­szágba. A francia bojkottot annál könnyebben lehet keresztül vinni, mert mi főleg lukszuscikkeket impor­tálunk Franciaországból, amelyeket más államokból is könnyen besze­rezhetünk. A I 2U/2 millió koronából, amit az elmúlt évben francia ipari cikkekre kiadtunk, 27 millió selyem­árura, 8 millió gyöngyökre, 6'3 millió szeszes italokra ment. Konfekciós árukból 16 millió volt a behozatalunk. A 121 millió francia behozatallal szemben a mi kivitelünk értéke 1913-ban 80 millió volt, úgy, hogy kereskedelmi mérlegünk szaldóján 40 millió korona mutatkozik Francia- ország javára. Nagyon fontos körül­mény, hogy P’ranciaország nem luk­szuscikkeket, hanem alig nélkülöz­hető nyersterméket, fát, állati bőröket stb. vásárol tőlünk, szóval sokkal nehezebben viheti keresztül a mi por­tékáink bojkottálását, mint mi a fran­cia ipari termékét. Az analfabéta tanfolyamok elmaradnak. A vall. és közokt. mi- iszter meghagyta, hogy a kitört hábo­rúra és ennek következményeire való tekintettel az analfabéta tanfolyamok szervezése az 1914/15. tanévben el­marad. Baleset véletlenségből. A do­rogi mésztelepen f. hó 24-én Herczeg István 61 éves tokodi napszámos, a sikló állványnál foglalatoskodott. Vé­letlenségből a negyedfél méteres áll ványról leesett és a fején súlyos zú- zódásokat szenvedett. Lakásán ápol­ják. Aljas bosszú. Gálicz András, esztergomi földmives gazda jelentette a rendőrségen, hogy folyó hó 25-én reggelre szőlőjében, mely Nagyispita- hegyen van, a szőlőtőkékről ismeret­len tettesek a még éretlen szőlőfür­töket levagűalták s azokat a szom­szédos szőlőkben szertedobálták. A szőlőből továbbá 3 szekérre való száraz gyümölcsfa és venyige is eltűnt. Az összes kárt 160 koronára becsüli a kárvallott gazda, aki a szenvedett kárt bosszú művének tulajdonítja. A rendőrség megindította a nyomozást. Amit a király mondott! Köny­ves Kálmán király hire messze ter­jedt, mert Magyarországnak tengerpar­tot szerzett. Hóditó útjában Adriához érve, megálla Fiume város közelébe. Szétnézett a tájon s gyökeret vert a lába, amint a Quarnerot maga előtt látta, Merengéséből csak akkor tért magához, midőn egy küldöttség já­rult a királyhoz. Meghódolni jött a város podesztája, mellette vele jött szépséges leánya, ki mint legbecse­sebb termékét a tájnak, aranyszínű italt nyujta a királynak. A király hörpintett, csettintett nyelvével, izlelé a nedűt nagy szakértelmével, aztán a serleget fenékig űritté, frissítő ha­tását minden ize érzé. Kérdezé a király : ez milyen ital volt, mely reá rögtön ily jó hatást gyakorolt ? Fe­lelt a podeszta : „Felséges királyunk borpárlat: cognac ez, amit itt csiná­lunk!“ Szólt a király: „Mig itt le­szünk Fiúméban, kapjon ez italból mindegyik vitézem I Könnyen álljuk majd ki az ut fáradalmát, lesz ma­gyar tengerpart s meghódol a dalmát.“ . . . Kálmán király eme bölcs elren­delése, volt a gyár első nagy ma­gyar rendelése! Fennáll máig agyár, az „Adriatica“, borpároló gyáraknak legnagyobbika 1 Cognacja azóta leve világhírű, mert frissít, erősít s min­denkép jóizü, s ahogy Ízlett hajdan Kálmán királyunknak, azóta époly jól Ízlik mindnyájunknak ! S e királyi italt ma bárki ihatja, mert az egész országban mindenütt kaphatja. Saját érdekünkben csak arra ügyeljünk: „Fiumeit“ kérjünk és mást el ne vegyünk ! Fiumei cognac ! Erőt erélyt adó, csüggedő fáradtra éltetőleg ható. Ki valami nagyot akar véghez vinni: Annak csak ebből a cognac- ból kell inni. Ne együnk marhahúst! A had- rakelt sereg megfelelő élelmezése cél­jából a hadvezetőség az ország vá- gómarhaállományat, tekintettel arra, hogy az úgy a hadsereg élelmezése, mint a forgalmi érdekek szempontjá­ból is a legmegfelelőbb, fokozott mértékben veszi igénybe. A hadra- kelt seregnek vágómarhavai való élel­mezhetése érdekében tehát kívánatos a marhaállomány lehető kímélése és ennek megfelelően a polgári lakosság ezirányu fogyasztásának csökkentése. Ennek a jelenlegi rendkívüli helyzet­ben közérdekű célnak biztosítása vé- vett egy miniszteri rendelet értelmé­ben az alispán felhívta Esztergom város polgármesterét, valamint a községek előjáróságait, hogy igyekez­zenek megfelelő módon a lakosság körében odahatni, hogy az a marha-: húsfogyasztásról minél kiterjedtebb mértékben a sertés és juhúsfogyasz- tásra térjen át. A sertéshúsfogyasz­tás fokozása már annál az oknál fogva is kívánatos és a lakosság ér­dekében való, mert az a zsir most emelkedő árának alakulására is a leg- kedve-zőbb hatást fogja gyakorolni. A háború és a hetedik nagy­hatalom. A királygyilkos Szerbia gaztette harctérre szólítja ma-holnap a hatodik nagyhatalmat is. Az Oszt­rák-Magyar, Német, Orosz, Francia, Angol s holnap talán Olaszhon is mozgósít. Egyenlőre korai lenne meg­jósolni, hogy ki lesz a győztes, csak egy bizonyos, hogy a hetedik nagy­hatalom a sajtó e szörnyű világtusa közepette máris vesztes. A lapok előfizetői nagyrészt a harctérre vonul­tak és ma jóformán az egész ország sajtója egy-két tőkeerős fővárosi lap kivételével legnagyobb erőfeszítéssel áll a nagyközönség és előfizető tábora szolgálatában. Rendkívüli időket élünk, amikor a közjó érdekében működő sajtó támogatása mindazok erkölcsi kötelessége, aki a gonoszság véres ármány és erkölcsi eldurvulások ellen minden igaz ügy győzelmét elő­segítik. E világ háború harcterén ki­vül eső sebesültjei között a sajtó érzékeny sebeket szenved, de vala­hogy elszenvedi, ha pedig a sajtó számos orgánuma rövid időre meg­bénul is, erős a hitünk, ismét talpra fog állani, ha majd az igaz ügy győzni fog és a gyilkos szövetség átkos sokasága jól megérdemelt bün­tetését Osztrák-Magyar monarcha szövetségétől elszenvedi. Adja a ma­gyarok Istene, hogy e várva várt idők mielőbb bekövetkezzenek, hogy a magyarra végre valahára szebb idők napja ragyogjon. A „Vasárnapi Újság“ augusztus 23-iki száma a hadi eseményekre vonatkozó, kevésbé ismert dolgokat ad különös érdekességül: hadi flot­tánk képeit, igen szép és érdekes so­rozatban mindenféle tipusu hadiha­jóinkat. A többi képek is mind há­borúra vontkoznak : mozgósítási moz­galmak Budapesten, a zimonyi hid, Lipót Salvátor főherczeg budapesti látogatása, a népsegitő iroda és az Auguszta-gyorssegély-alap működése stb. Több igen érdekes cikk szintén a háborúra vonatkozik. Szépirodalmi olvasmányok : Ambrus Zoltán eredeti és Galsworthy angol regénye. Egyéb közlemények: a háború napjai új rovat, amely napokra szedve adja a hét háborús eseményeit s a rendes heti rovatok: Halálozás, sakk, szer­kesztői üzenetek, stb. — A „Vasár­napi Újság“ előfizetési ára negyed­évre öt korona, a világkrónikával együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, ÍV., Egyetem-ucca 4. sz.) helyisé­SAVOY NAGY-SZÁLLODA BUDAPEST, VIII. József-körut 16. RENDES SZIDOR tulajdonos személyes vezetése alatt. Egyágyas szobák 3 koronától, kétágyas szobák 5 koronától " ■ ■■■— A szobák feltétlen tiszták. . ---­Hosszabb tartózkodásnál engedmény. Ujonan bevezetett PENSIO-rendszer, napi ellátás 4 koronáért. Napi háromszori étkezés. ..1----------------------------------------= Havi szobák 80 koronáért. .......—— 1 -^= Modern szálloda újonnan berendezve, légfűtés, hideg és meleg viz minden szobában, lift éjjel-nappal. 942/191.4. Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—ao. szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom