Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 101. szám
1914. december 13. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 Ugyancsak a hét éves háború idejében Poroszország szövetségese volt, de egyetlen hadihajót nem küldött a keleti tengerre, ami Svéd- és Oroszország ellen igen hasznos lett volna. Anglia az amerikai háborúban is, amely 1774—1782-ig tartott, politikája mellett maradt. Akkor is Anglia keze messzire nyúlt és idegen szigeteket és jó támpontokat vet el, ahol csak lehetett. A semlegesség megszegése Anglia részéről oly nagy volt, hogy az Egyesült Államok kénytelenek voltak Anglia ellen fegyveres semlegességi álláspontot elfoglalni. Anglia legsúlyosabban 1801-ben Dániával szemben viselkedett. Ugyanis, amint a történelem tanúsítja, Oroszország Angliának hadat üzent, de Dánia semleges maradt. Anglia egyszerűen Dánia semlegességét szétrobbantotta, amennyiben Nelsont egy hatalmas flottával Kopenhága elé küldte — habár ezen oldalról az oroszok nem támadhattak. 1807-ben Napoleon Angliának hadat üzent. Ekkor is Dánia és Svédország semlegesek maradtak. Napóleon azért megfenyegette ezen két országot. És mi történt ? Ugyanez év aug. 8-án az angol flotta megszállta a dán partokat és Jackson-t meghatalmazta, hogy a dánoknak tudtul adja, hogy minden késedelem nélkül véd- és dacszövetségbe lépjen vele, vagy pedig zár alá helyezi a dán hadiflottát, amely akkor 18 nagy hajóból 15 kisebb hajóból és 26 ágyúnaszádból állott, még pedig a háború befejezéséig. De még mielőtt Dánia feleletet adhatott vagy hadat üzenhetett volna, Anglia 1807. szept. 1-én Koppenhágát lövette, amikor is ott 2600 ember hol megsebesült, hol pedig meghalt. És milyen lármát csapott' Anglia, amikor a németek 1870 ben Párizst ostromolták — szabályosan megüzent háborúban. Az 1815. bécsi kongresszus alkalmával is akadályokat gördített Németország elé, hogy terveit keresztül ne vihesse, amennyiben a népjogokat szem elől tévesztve, Máltát és Helgolandot birtokába vette. A német—dán háborúban, a krimi háborúban, az 1870 — 71 -iki német francia háborúban Anglia mindig a zavarosban tudott halászni. Amint Indiát és Egyiptomot elfoglalta, amint a Balkánra égő csóvát dobott, amint a búrokat megtámadta és végre le is gyűrte, úgy jelentkezik újra a mostani háborúban a rablópolitikája, amelynek az összeroppanását hazugságok és rágalmak által igyekszik feltartóztatni, ezt minden újságolvasó tudja. Ez a nagy tengeri hatalom mindig és mindenhol arra törekedett, hogy más hatalmak civódásaiból hasznot húzzon, de úgy, hogy sajátját soha meg ne kockáztassa. Mindig mint harmadik szerepelt, mint a háttérben nevető, a végén belemarkolt, amikor a veszedelem elmúlt és mindig haszna volt belőle. Úgylátszik, Japán most tanítványa. Anglia politikáját arra építette, hogy minden erősödő állam hatalmát meg kell törni, ha igy nem megy, meg kell töretni más államok által. Régi' taktikája : a szomszéd ne legyen erős, mert rettegni kell tőle és ha midjárt tegnap még szövetségese is volt. Anglia nem válogat és nem válogatott a múltban sem az eszközökben, hogy hatalmát növelje és másokét gyengítse. Van egy remek mese, amelynek tartalma a következő : A tigris az oroszlánnak egy sündisznót ajándékozott, annak dacára, hogy mélységesen gyűlölte. Az ajándék célja az volt, hogy az oroszlán hadd szúrja meg a száját, hogy abból a lóból ne ehessék, amelyet a tigris már megkezdett. Angliának is minden vállalkozásában mellékgondolata volt, amikor kegyesen megengedte, hogy valamely állam gyarmatot szerezzen. Érdekes dolog, hogy ma Anglia Németországot hatalmas szárazföldi hadserege miatt más népek elnyomójának hireszteli, holott mindenkitudja, hogy az egész világ Anglia tengeri hatalmának nyomása alatt áll. Turócsi ydnos. A téli háború borzalmai ellen katonáinknak prémre van szükségük. Akinek van nélkülözhető, küldje e címre Hadsegéíyző Hivatal Bpest Váci ucca 38. sz. A posta díjtalan szállítja. ül hírek, jjjg A hercegprímás Budapesten. Dr. Csernoch János biboros-herceg- primás dr. Lépőid Antal titkára kíséretében szombaton délben Budapestre utazott, hogy a fővárosi Mária-Kongregációk ünnepélyén részt- vegyen. A háború miatt a fővárosi Mária Kongregációk ezidén a nagygyűlés helyett vasárnap délután vallásos és hazafias ünnepséget rendeztek. Az ünnepség előtt a Bazilikában mise volt, melyen a hercegprímás pontifikáit. A kongregációs matinék után tartott főünnepségen, mely délután 6 órakor volt a régi Országház nagytermében, részt vett a hercegprímás is, amelynek végeztével nagyhatású záróbeszédet mondott. — Hétfőn délben meglátogatta a sajtó hadikórházát, hol Rákosi Jenő, főrendiházi tag, az Otthon Kör elnöke üdvözölte és kalauzolta a hercegprímást. Délután 5 órakor meglátogatta a Máv. gépgyár munkaska- szinójának Golgota-uccai hadikórházát. — Kedden délelőtt a Központi Kath. Legényegylet üdülő-kórházát kereste fel, hol dr. Töttösy Miklós egyházi alelnök fogadta. Azután felkereste a hercegprímás Hirsch Albert dr. és neje született Hatvány bárónő által létesített népkonyhát és foglalkoztatót. Este pedig a had- segélyző bizottság felkérésére a régi Országházban felolvasást tartott. Ez alkalommal a régi ülésterem zsúfolásig megtelt a főváros intelligens közönségével, mely mindvégig feszült figyelemmel hallgatta, többször zajos tetszésnyilvánítással honorálta, s végül a felolvasó egyházfejedelmet meleg ovációval ünnepelte. Katonai kitüntetések. Őfelsége az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásukért Szilaveczky István 26-ik gyalogezredbeli századosnak és dr. Brenner Antal városi tanácsjegyző, 76-ik gyalogezredbeli tart. hadnagynak a hadiékítményes Ill-ad osztályú katonai érdemkeresztet adományozta. Requiem Andor Györgyért. A budapesti Angolkisasszonyok templomában kedden délelőtt a múlt héten elhunyt Andor György dr. miniszteri tanácsos, prelátus-kanonok lelkiüdvéért engesztelő szent mise-áldozat volt. A requiemen megjelent az Angolkisasszonyok budapesti intézetével kapcsolatos női felsőkereskedelmi iskola igazgató-bizottságának elnöknője gróf Zichy Rafaelné, továbbá őrgróf Pallavicini Edéné. Résztvettek azon az intézet tanárai és a növendékek, ezenkívül a Kath. Tisztviselőnők Orsz. Szövetségének tagjai. Az elhunyt Andor György az Angolkisasszonyok említett iskolájának egyházi képviselője volt. A nyergesújfalui plébános utóda. A napokban elhunyt Hajts János nyergesujfalui plébános helyébe a bíboros főpásztor Dr. Metzger József budapest-józsefvárosi seged- lelkészt nevezte ki adminisztrátorrá. Halálozások. Özv. nagyváradi Kádár Istvánná szül. Leffter Mária f. hó 15-én, hosszas szenvedés után, életének 73-ik evében elhunyt. Temetése ma délután 3 órakor lesz a Jókai uccai gyászházból a belvárosi sírkertbe. — Özv. sallagvárdi Gyar- mathy Gyarmathy Pálné szül. Riffel Mára f. hó 16-án, 80 éves korában, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése ma d. u. 3/i 4 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából. Az újoncok esküje. Ma délelőtt 9 órakor lesz a főszékesegyházban a 26-os gyalogezred újoncainak ünnepélyes esküje, melyet Dr. Csernoch János biboros^hercegprimás kezeibe tesznek le. Az újonc katonaság az esztergomi hölgyek által adományozott remek Máriás nemzeti zászló alatt vonul fel a bazilikába, A szép ünnepély bizonyára nagyszámú közönséget is fog felvonzani a főszékesegyház tágas csarnokaiba. Rendkívüli megyegyűlés. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága az időközben előfordult fontosabb ügyek elintézése céljából f. évi december hó 30-án rendkívüli közgyűlést tart a városháza nagytermében, Ezt megelőzőleg f. hó 29-én az állandó választmány tart ülést. Idegenek bejelentése. Még röviddel a háború kitörés után kihirdették városunkban, hogy minden idegent, aki városunkba érkezik, az illető esztergomiak, akikhez az idegen bármily rövid ideig való tartózkodásra is megjelenik, bejelentsenek a rendőrségen. A dolog hamarosan feledésbe ment és csakis ez lehet a magyarázata, hogy némelyek, akikhez menekültek is érkeztek, a bejelentést elmulasztották. A héten a rendőrség házról-házra járva érdeklődött a városban tartózkodó idegenek után és mivel igen sok bejelentetlen idegent talált, felelősségre vonta azokat, akiknél mindeddig megvonták magukat. A bejelentést előíró miniszteri rendelet alapján kihágás címen pénz- büntetéssel sújtják a bejelentések elmulasztóit. Igazoló választmányi ülés. F. hó 21-én d. e. 11 órakor a vármegyei igazoló választmány ülést tart, melynek tárgya a folyó évi november hó 19 én Sárisápon megtartott megyebizottsági tagválasztás ügyében beadott fellebbezés elbírálása lesz. A tanítók és a háború. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az állami elemi népiskoláknál a tanév eleje óta megüresedett tanítói állásokra ezidőszerint az eddigi szokástól eltőrően nem hirdet pályázatot s ezeket az állásokat — arra való tekintettel, hogy igen sok tanító, aki a megüresedett állásokra jutni óhajtana, most katonai szolgálatot teljesít s esetleg el van zárva annak lehetőségétől, hogy a pályázatban részt- vegyen, — véglegesen csak a nyári pályázat során szándékozik betölteni. Fölmentések a néfölkelői szolgálat alól. A varmegyék főispánjaihoz a földmívelésügyi miniszter hivatalos leiratot intézett, amellyel lehetővé teszi, hogy a gazdák és gazdasági alkalmazottak egyes indokolt esetekben mentesíttethessenek a nép- fölkelői szolgálat alól. Semmiféle mentesítésnek nem vagyunk barátai, de be kell látnunk, hogy a gazdasági élet folytonosságának biztosítása maga fél győzelem, mert termés nélkül nincs élet, nincs lehetőség a tartalékok kimerülését elkerülni. Ép ezért e rendeletet mindenfelé osztatlan megelégedéssel fogadják, annál is inkább, mert az ipari és kereskedelmi vállalatok mellett, melyeknél a hadiállapot kezdete óta alkalmazottaik százait mentesítették a katonai szolgálat alól, — végre a mezőgazdaságról is történt gondoskodás. — Az érdekes rendelet a következőkép szól : „Hogy az 1878/90. években született B) osztályú népfelkelésre kötelezettek bemutatásánál alkalmasnak talált egyének közül azok, akik a mezőgazdaságban s általában a. földmívelésügyi tárca keretébe tartozó közérdekből fontos intézmények, vállalatok és üzemeknél nélkülözhetetlenek, a népfölkelési szolgalat alól felmenthetők legyenek, felkérem t. címet, hogy járásonként külön-külön felmentési javaslatot szerkesszen s azt a felmentésre javaslatba hozott egyének által a nepfelkelési bemutatószemlénél kapott népfelkelői iga- zolványi lapoknak a községi elöljáróság által hitelesített másolatával együtt hozzám a bemutató szemlén egy-egy járás területére való befejezése után azonnal s az utoljára maradt járásra nézve legkésőbb január 5-ig terjesze fel. E határidőn túl beérkező jazaslatok figyelembe nem vétetnek. Felmentésre csak olyan egyént lehet javaslatba hozni, akinek elvonulása által valamely gazdaságban az üzem egészen vagy tartósan szünetelni volna kénytelen, vagy az illető gazdasági üzem súlyos, esetleg pótolhatatlan károsodást szenvedne. — A felmentési javaslatok megtételénél különös súlyt kell helyezni a kisebb gazdaságokra, ahol a gazda vagy a még otthon lévő családtag elvonásának kérdése különösen beható megfontolást igényel.“ Uzsorások hálója a falvakban. Mig mi kicsinyek, nagyok, gazdagok, szegények, — életünket, vérünket dobjuk könnyen a haza oltárára s mig mi mosolyodva válunk meg legszebb, legszentebb kincseinktől, hogy emberi mivoltunkhoz illően minden tevékenységünkkel, szivünkkel, lelkűnkkel, segítsünk édes, szép hazánkon, akadnak emberek, kik kihasználják a háborút arra, hogy pénzt harácsoljanak a mi becsületes, önzetlen akarásunkból. Községről-községre járnak a helyzet uzsorásai, kik válogatott szavakkal ecsetelik a jószivű — jámbor gazda előtt azt, hogy mily nagy szüksége van a hazának lovakra — szarvasmarhákra és egyeb ilyen állatra, szerintük persze a haza nagyon szegény, nem tudja az ily állatok értékét megfizetni és őket, a helyzet uzsorásait bízta meg azzal,