Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 101. szám

1914. december 13. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 Ugyancsak a hét éves háború idejében Poroszország szövetségese volt, de egyetlen hadihajót nem kül­dött a keleti tengerre, ami Svéd- és Oroszország ellen igen hasznos lett volna. Anglia az amerikai háborúban is, amely 1774—1782-ig tartott, politi­kája mellett maradt. Akkor is Anglia keze messzire nyúlt és idegen szige­teket és jó támpontokat vet el, ahol csak lehetett. A semlegesség megszegése Ang­lia részéről oly nagy volt, hogy az Egyesült Államok kénytelenek voltak Anglia ellen fegyveres semlegességi álláspontot elfoglalni. Anglia legsúlyosabban 1801-ben Dániával szemben viselkedett. Ugya­nis, amint a történelem tanúsítja, Oroszország Angliának hadat üzent, de Dánia semleges maradt. Anglia egyszerűen Dánia semlegességét szétrobbantotta, amennyiben Nelsont egy hatalmas flottával Kopenhága elé küldte — habár ezen oldalról az oroszok nem támadhattak. 1807-ben Napoleon Angliának hadat üzent. Ekkor is Dánia és Svéd­ország semlegesek maradtak. Napó­leon azért megfenyegette ezen két országot. És mi történt ? Ugyanez év aug. 8-án az angol flotta megszállta a dán partokat és Jackson-t megha­talmazta, hogy a dánoknak tudtul adja, hogy minden késedelem nélkül véd- és dacszövetségbe lépjen vele, vagy pedig zár alá helyezi a dán hadiflottát, amely akkor 18 nagy ha­jóból 15 kisebb hajóból és 26 ágyú­naszádból állott, még pedig a háború befejezéséig. De még mielőtt Dánia feleletet adhatott vagy hadat üzen­hetett volna, Anglia 1807. szept. 1-én Koppenhágát lövette, amikor is ott 2600 ember hol megsebesült, hol pedig meghalt. És milyen lármát csa­pott' Anglia, amikor a németek 1870 ben Párizst ostromolták — szabá­lyosan megüzent háborúban. Az 1815. bécsi kongresszus al­kalmával is akadályokat gördített Németország elé, hogy terveit ke­resztül ne vihesse, amennyiben a népjogokat szem elől tévesztve, Mál­tát és Helgolandot birtokába vette. A német—dán háborúban, a krimi háborúban, az 1870 — 71 -iki német francia háborúban Anglia mindig a zavarosban tudott halászni. Amint Indiát és Egyiptomot elfoglalta, amint a Balkánra égő csóvát dobott, amint a búrokat megtámadta és végre le is gyűrte, úgy jelentkezik újra a mostani háborúban a rablópolitikája, amelynek az összeroppanását hazug­ságok és rágalmak által igyekszik feltartóztatni, ezt minden újságolvasó tudja. Ez a nagy tengeri hatalom mindig és mindenhol arra törekedett, hogy más hatalmak civódásaiból hasznot húzzon, de úgy, hogy saját­ját soha meg ne kockáztassa. Min­dig mint harmadik szerepelt, mint a háttérben nevető, a végén belemar­kolt, amikor a veszedelem elmúlt és mindig haszna volt belőle. Úgylátszik, Japán most tanítványa. Anglia politikáját arra építette, hogy minden erősödő állam hatalmát meg kell törni, ha igy nem megy, meg kell töretni más államok által. Régi' taktikája : a szomszéd ne legyen erős, mert rettegni kell tőle és ha midjárt tegnap még szövetségese is volt. Anglia nem válogat és nem vá­logatott a múltban sem az eszközök­ben, hogy hatalmát növelje és má­sokét gyengítse. Van egy remek mese, amelynek tartalma a következő : A tigris az oroszlánnak egy sündisznót ajándékozott, annak dacára, hogy mélységesen gyűlölte. Az aján­dék célja az volt, hogy az orosz­lán hadd szúrja meg a száját, hogy abból a lóból ne ehessék, amelyet a tigris már megkezdett. Angliának is minden vállalkozásában mellékgondolata volt, amikor kegye­sen megengedte, hogy valamely állam gyarmatot szerezzen. Érdekes dolog, hogy ma Anglia Németországot hatalmas szárazföldi hadserege miatt más népek elnyomó­jának hireszteli, holott mindenkitudja, hogy az egész világ Anglia tengeri hatalmának nyomása alatt áll. Turócsi ydnos. A téli háború borzalmai ellen katonáinknak prémre van szükségük. Akinek van nélkülözhető, küldje e címre Hadsegéíyző Hivatal Bpest Váci ucca 38. sz. A posta díjtalan szállítja. ül hírek, jjjg A hercegprímás Budapesten. Dr. Csernoch János biboros-herceg- primás dr. Lépőid Antal titkára kí­séretében szombaton délben Buda­pestre utazott, hogy a fővárosi Má­ria-Kongregációk ünnepélyén részt- vegyen. A háború miatt a fővárosi Mária Kongregációk ezidén a nagy­gyűlés helyett vasárnap délután val­lásos és hazafias ünnepséget rendez­tek. Az ünnepség előtt a Baziliká­ban mise volt, melyen a hercegprí­más pontifikáit. A kongregációs ma­tinék után tartott főünnepségen, mely délután 6 órakor volt a régi Ország­ház nagytermében, részt vett a her­cegprímás is, amelynek végeztével nagyhatású záróbeszédet mondott. — Hétfőn délben meglátogatta a sajtó hadikórházát, hol Rákosi Jenő, főrendiházi tag, az Otthon Kör el­nöke üdvözölte és kalauzolta a her­cegprímást. Délután 5 órakor meglá­togatta a Máv. gépgyár munkaska- szinójának Golgota-uccai hadikórhá­zát. — Kedden délelőtt a Központi Kath. Legényegylet üdülő-kórházát kereste fel, hol dr. Töttösy Miklós egyházi alelnök fogadta. Azután fel­kereste a hercegprímás Hirsch Al­bert dr. és neje született Hatvány bárónő által létesített népkonyhát és foglalkoztatót. Este pedig a had- segélyző bizottság felkérésére a régi Országházban felolvasást tartott. Ez alkalommal a régi ülésterem zsúfo­lásig megtelt a főváros intelligens közönségével, mely mindvégig fe­szült figyelemmel hallgatta, többször zajos tetszésnyilvánítással honorálta, s végül a felolvasó egyházfejedelmet meleg ovációval ünnepelte. Katonai kitüntetések. Őfelsége az ellenséggel szemben tanúsított vi­téz magatartásukért Szilaveczky Ist­ván 26-ik gyalogezredbeli százados­nak és dr. Brenner Antal városi ta­nácsjegyző, 76-ik gyalogezredbeli tart. hadnagynak a hadiékítményes Ill-ad osztályú katonai érdemkeresz­tet adományozta. Requiem Andor Györgyért. A budapesti Angolkisasszonyok temp­lomában kedden délelőtt a múlt héten elhunyt Andor György dr. miniszteri tanácsos, prelátus-kanonok lelkiüd­véért engesztelő szent mise-áldozat volt. A requiemen megjelent az An­golkisasszonyok budapesti intézeté­vel kapcsolatos női felsőkereskedelmi iskola igazgató-bizottságának elnök­nője gróf Zichy Rafaelné, továbbá őrgróf Pallavicini Edéné. Résztvettek azon az intézet tanárai és a növen­dékek, ezenkívül a Kath. Tisztvise­lőnők Orsz. Szövetségének tagjai. Az elhunyt Andor György az An­golkisasszonyok említett iskolájának egyházi képviselője volt. A nyergesújfalui plébános utóda. A napokban elhunyt Hajts Já­nos nyergesujfalui plébános helyé­be a bíboros főpásztor Dr. Metzger József budapest-józsefvárosi seged- lelkészt nevezte ki adminisztrátorrá. Halálozások. Özv. nagyváradi Kádár Istvánná szül. Leffter Mária f. hó 15-én, hosszas szenvedés után, életének 73-ik evében elhunyt. Te­metése ma délután 3 órakor lesz a Jókai uccai gyászházból a belvárosi sírkertbe. — Özv. sallagvárdi Gyar- mathy Gyarmathy Pálné szül. Riffel Mára f. hó 16-án, 80 éves korában, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése ma d. u. 3/i 4 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából. Az újoncok esküje. Ma déle­lőtt 9 órakor lesz a főszékesegyház­ban a 26-os gyalogezred újoncainak ünnepélyes esküje, melyet Dr. Cser­noch János biboros^hercegprimás ke­zeibe tesznek le. Az újonc katona­ság az esztergomi hölgyek által ado­mányozott remek Máriás nemzeti zászló alatt vonul fel a bazilikába, A szép ünnepély bizonyára nagyszá­mú közönséget is fog felvonzani a főszékesegyház tágas csarnokaiba. Rendkívüli megyegyűlés. Esz­tergom vármegye törvényhatósági bi­zottsága az időközben előfordult fon­tosabb ügyek elintézése céljából f. évi december hó 30-án rendkívüli közgyűlést tart a városháza nagyter­mében, Ezt megelőzőleg f. hó 29-én az állandó választmány tart ülést. Idegenek bejelentése. Még rö­viddel a háború kitörés után kihir­dették városunkban, hogy minden idegent, aki városunkba érkezik, az illető esztergomiak, akikhez az idegen bármily rövid ideig való tartózkodásra is megjelenik, bejelentsenek a rendőr­ségen. A dolog hamarosan feledésbe ment és csakis ez lehet a magyará­zata, hogy némelyek, akikhez mene­kültek is érkeztek, a bejelentést el­mulasztották. A héten a rendőrség házról-házra járva érdeklődött a vá­rosban tartózkodó idegenek után és mivel igen sok bejelentetlen idegent talált, felelősségre vonta azokat, akiknél mindeddig megvonták magu­kat. A bejelentést előíró miniszteri rendelet alapján kihágás címen pénz- büntetéssel sújtják a bejelentések el­mulasztóit. Igazoló választmányi ülés. F. hó 21-én d. e. 11 órakor a vár­megyei igazoló választmány ülést tart, melynek tárgya a folyó évi no­vember hó 19 én Sárisápon megtar­tott megyebizottsági tagválasztás ügyében beadott fellebbezés elbírá­lása lesz. A tanítók és a háború. A val­lás- és közoktatásügyi miniszter az állami elemi népiskoláknál a tanév eleje óta megüresedett tanítói állá­sokra ezidőszerint az eddigi szokás­tól eltőrően nem hirdet pályázatot s ezeket az állásokat — arra való te­kintettel, hogy igen sok tanító, aki a megüresedett állásokra jutni óhaj­tana, most katonai szolgálatot telje­sít s esetleg el van zárva annak le­hetőségétől, hogy a pályázatban részt- vegyen, — véglegesen csak a nyári pályázat során szándékozik betölteni. Fölmentések a néfölkelői szol­gálat alól. A varmegyék főispánjai­hoz a földmívelésügyi miniszter hi­vatalos leiratot intézett, amellyel le­hetővé teszi, hogy a gazdák és gaz­dasági alkalmazottak egyes indokolt esetekben mentesíttethessenek a nép- fölkelői szolgálat alól. Semmiféle mentesítésnek nem vagyunk barátai, de be kell látnunk, hogy a gazda­sági élet folytonosságának biztosítása maga fél győzelem, mert termés nél­kül nincs élet, nincs lehetőség a tar­talékok kimerülését elkerülni. Ép ezért e rendeletet mindenfelé osztat­lan megelégedéssel fogadják, annál is inkább, mert az ipari és kereske­delmi vállalatok mellett, melyeknél a hadiállapot kezdete óta alkalmazot­taik százait mentesítették a katonai szolgálat alól, — végre a mezőgaz­daságról is történt gondoskodás. — Az érdekes rendelet a következőkép szól : „Hogy az 1878/90. években született B) osztályú népfelkelésre kötelezettek bemutatásánál alkalmas­nak talált egyének közül azok, akik a mezőgazdaságban s általában a. földmívelésügyi tárca keretébe tar­tozó közérdekből fontos intézmények, vállalatok és üzemeknél nélkülözhe­tetlenek, a népfölkelési szolgalat alól felmenthetők legyenek, felkérem t. címet, hogy járásonként külön-külön felmentési javaslatot szerkesszen s azt a felmentésre javaslatba hozott egyének által a nepfelkelési bemuta­tószemlénél kapott népfelkelői iga- zolványi lapoknak a községi elöljá­róság által hitelesített másolatával együtt hozzám a bemutató szemlén egy-egy járás területére való befeje­zése után azonnal s az utoljára ma­radt járásra nézve legkésőbb január 5-ig terjesze fel. E határidőn túl be­érkező jazaslatok figyelembe nem vétetnek. Felmentésre csak olyan egyént lehet javaslatba hozni, akinek elvonulása által valamely gazdaság­ban az üzem egészen vagy tartósan szünetelni volna kénytelen, vagy az illető gazdasági üzem súlyos, esetleg pótolhatatlan károsodást szenvedne. — A felmentési javaslatok megtéte­lénél különös súlyt kell helyezni a kisebb gazdaságokra, ahol a gazda vagy a még otthon lévő családtag elvonásának kérdése különösen be­ható megfontolást igényel.“ Uzsorások hálója a falvakban. Mig mi kicsinyek, nagyok, gazdagok, szegények, — életünket, vérünket dobjuk könnyen a haza oltárára s mig mi mosolyodva válunk meg leg­szebb, legszentebb kincseinktől, hogy emberi mivoltunkhoz illően minden tevékenységünkkel, szivünkkel, lel­kűnkkel, segítsünk édes, szép hazán­kon, akadnak emberek, kik kihasznál­ják a háborút arra, hogy pénzt ha­rácsoljanak a mi becsületes, önzet­len akarásunkból. Községről-községre járnak a helyzet uzsorásai, kik vá­logatott szavakkal ecsetelik a jószivű — jámbor gazda előtt azt, hogy mily nagy szüksége van a hazának lovakra — szarvasmarhákra és egyeb ilyen állatra, szerintük persze a haza na­gyon szegény, nem tudja az ily álla­tok értékét megfizetni és őket, a helyzet uzsorásait bízta meg azzal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom