Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 100. szám

1914. december 13. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 porral, a finom érzéküek érezték előre a szagát. Vannak azonban jóslatok, melyek meglepő pontossággal jövendőinek az időt illetőleg. Egy 1913 március­ban világot látott jóslat például azt mondja, hogy „az 1914. év Auszt­riára nézve végtelenül fontos lesz; és ugyanebben az évben Franciaor­szág teljesen tönkre fog menni.“ Megrendítő egy berlini mérnök jö­vendölése, mely ezelőtt 7 évvel, 1907-ben jelent meg. E szerint 1914- ben kezdődik az új háborús korszak. Ekkor hall majd Európa először háborús eseményekről, még pedig a fehér és sárga faj között. De az 1914. év háborús fáklyája csak jele lesz a rá következő nagy európai háborúnak, mely megrázó szociális foradalmak között egész 1932-ig el fog húzódni. A nyomor és rémület tetőpontja az 1912 13 és 14. években fog Európa felett lebegni. Bár sok jós szerint ez az idő az 1915—20. évekre esik.“ Ez a jóslat — szerzője állítása sze­rint — népmozgalmi törvények alap­ján, statisztikai számítások útján, ál­lott elő, az események szüksegképen kővetkező okozta, tehát a mostani folyása a világnak. Ugyancsak 1914-re teszi a há­borút egy 1911-iki jóslat, mely sze­rint „minden nép Németország és Ausztria-Magyarország ellen masí­roz.“ Érdekes egy 1830-ban meghalt francia, falusi plébánosnak jövendö­lése (közli egy francia lap ez évi április számában): „Ha majd a kocsik lovak nélkül fognak futni, ha majd a szó a világ egyik végétől a mási­kig átfut egy másodperc alatt, ha már majd a királypártiak oly keve­sen lesznek, hogy egy tölgy árnyé­kában is elférnek, amikor a legoko­ebédelni, mert addig szívesen alszom. Viszonlátásra. Néhány nap múlva Szentgyörgyi László már fölkelhetett. Gyönge volt ugyan még, de azért első dolga volt ápolójával a szomszéd templomba menni, ahol lerótta buzgó háláját. Azután így szólott: — Emilia! A mi sorsunk össze­nőtt. Ha már nekem kellett férjét örökre rendreutasítanom, ha már a háborúból sebesülten épen a maga áldott keze alá kerültem, ez valóban isteni intézkedés, mely előtt fejet haj­tok. Ha ismét harcba vonulhatok, jöjjön maga is velem, Boldog leszek, ha közelemben végzi nemes hiva­tását. — Szívesen handnagy úr. Sőt büszke örömmel. A jó Isten máris megjutalmazta hivatásomat. Most már nyugodtan tekintek a jövőbe. Maga harcol, én ápolok. Ha mind­kettőnket szeret az Isten, akkoriegyen meg az ő szent akarata a diadal után. Ekkor borult a hős egyenruhá­jára, melyből egész más varázs su­gárzott átszellemült lelkére. Mintha megpróbáltatását jutalmazta volna meg az igazi magyar hős nemes szive. Most már megírhatta szüleinek, hogy milyen életcélja van. Imádkoz­zanak addig érette, hogy a nagy háború után ne egyedül térjen vissza leánykori boldog otthonába. sabbak is teljesen elvesztik fejüket: akkor következik a nagy esemény. Három kiáltást lehet majd hallani akkor: éljen a szociálizmus, éljen a császár és éljen a király 1“ A tenyérből való jóslatnak egyik csodálatos jelentése a következő (megjelent 1900 júniusban): „Sok fiatalember kezét figyeltem meg és észrevettem, hogy a sorsvonal fegyver­ejtette sebeket, tört karokat s lába­kat jelez, erőszakos halállal párosulva. Különösen a tisztek kezén láttam a háborúnak e jelenségeit. Ha még hozzáteszem, hogy sok külföldi tiszt kezén akik hozzám jöttek jövendől- tetni, ugyanilyen jeleket vettem észre, bátran kövekeztethetem, hogy a há­ború egész Európára ki fog ter­jedni.“ Egy párisi sibilla 1898-iki jóslata szerint Franciaországot nagy bünte­tés éri. A legtöbbet Párisnak kell szenvedni. „Látom, hogy öldöklik a népet. A Szajna hullámait pirosra festi a vér. A nagy veszedelem után ismét királyság lesz.“ Mintha beteljesedtek volna egy hires berlini prófétanőnek jövőbe látó, 1899-ből való víziói : „Lelkem előtt leheletként vonul el az ország jövendő képe. Sok szomorú de, sok örvende­test is látok. Habár a békét óhajtják azért mégis harci lobogók lengenek. Rövid ideig leszünk a jövő században, mikor ezek bekövetkeznek. Sőt az ellenséget is latom az országban, de a német erőnek ellenállani nem so­káig lesz képes. Győzelemről-győze- lemre vonul Németország.“ Londonban minden év végén megjelenik két almanach, melynek szerzői különféle próféciákat közöl­nek, még pedig csillagászati alapon. Az 1913 decemberi almanach Vilmos császárról azt mondja, hogy „ambí­ciója az. hogy az egész világ diktá­tora legyen“ és a „császár olyan befolyások alá kerül, melyek neves harci természetűek.“ Országokra vo­natkozóan pedig igy jövendői: „a nyár kezdetén Oroszországban, Né­metországba és Ausztria-Magyaror- szágban nyugtalanságok és nagy népmozgalmak következnek be. Ugyancsak igen nyugtalan lesz a Balkán is és a külügyi politika veze­tése mindenütt óriási nehézségekkel lesz összekötve. A nyári évnegyed megkezdése után Mars csillaga van felkelőben, ami veszedelmesen befo­lyásolja Európa békéjét. Szentpéter­vár felett Mars és Vénusz uralkodik, ez arra mutat, hogy a béke és a háború pártja egyforma erős lesz. Az őszi negyed, mely szept. 23-án kezdődik, igen nagy változást hoz Ausztria-Magyarországra nézve. “ Az idézet jövendölések jórészt a már bekövetkezett eseményekről szólanak, azaz olyanok, melyeket a történet — véletlenül e vagy nem ? ki tudná megmondani — igazolt. De most, midőn már elkapott ben­nünket a hatalmas áradat hulláma, nem a múltra, hanem a jövőre va­gyunk kiváncsiak. Ha vájjon a bé­kesség, virágzás szigetén köt e ki velünk, vagy a megaláztatás, a megsemmisülés tenger sírjába vet? És az eseményekből követ­keztetve, jó reménységgel tekinthe­tünk a jövendő elé, de eltekintve ettől az ésszerű jövőbelatástól, vé­gezetre hadd álljon itt egy régi, csaknem 40 éves jóslat hazánkra vonatkozólag: „Nagy esemény fog következni, mely fontosságra és mű­velődési jelentőségre túlszárnyalja mindazokat az eseményeket, melyek eddig lejátszódtak a földön. Nem kell reá sokáig várni, az ezzel járó rászkódás mélyebb lészen az eddigi­eknél és hatásai ugyanilyen arány­ban lesznek nagyobbak. Oh te gyö­nyörűséges ország, gyenge vagy még és keveset számítasz a nemzetek sorában, de nagy leszesz te majd szellemi és anyagi gazdagságra nézve. Hadd múljanak csak az évek, álmo­dozol te még és ébredésed — öröm­ujjongás lészen 1 Éjszakára világos­ság, viharra napfény következik!“ Használjunk hadisegély póstabélyeget. Figyelmeztetés a postai csomagok czélszerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a külde­ményeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagforgalomra és címzésre vonatkozó postai szabályo­kat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Ha a csomag értéke legalább 100 korona, vagy ha a csomag kész­pénzt, ékszert, zsebórát, arany vagy ezüst tárgyát tartalmaz, valamint abban az esetben is, ha a csomag terjedelme az 1 köbdeciméter (körül­belül két ököl nagyság) meg nem haladja, minden egyes csomaghoz külön külön szállítólevelet kell kiál­lítani. Ezeket a csomagokat a feladás alkalmával mindig a pénzeslevél fel­vételével megbízott póstatisztviselőnek kell átadni. Ez a rendelkezés a hatóságok és hivatalok által feladott ilynemű cso­magokra is kiterjed. Jegyzékkel való feladás esetén ezekről a csomagokról külön jegyzé­ket kell készíteni. 3. Csomagolásra faláda, vessző­ből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. A vászonba vagy papírba burkolt csomagokat, göb nélkül való zsineg­gel többszörösen és jó szorosan kell átköti, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviasszal lezárni. A pecsételésnél vésett (betű, mo­nogramm, címer) pecsétnyomót kell használni. 4. A címzésnél kiváló gond for­dítandó a címezett vezetek és kereszt­nevének vagy más megkülönböztető jelzések (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.), továbbá a címzett polgári álla­sának vagy foglalkozásának és lak­helyének pontos kiírására ; a Buda­pestre és Wienbe szóló küldemények címirataiban ezenkívül a kerület, ucca, házszám, emelet és ajtószám stb. is jelzendő. Á rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható fel­jegyzése különösen szükséges. 5. A címet magára a burkolatra kell írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cím fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra Írandó, melyet tartósan a csomagokhoz kell kötni. A papírlapokra írt címeket min­dig egész terjedelmébent kell a bur­kolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a címirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogy ha a burkolaton levő címirat leesnék, el­veszne, vagy pbdig olvashatatlanná válnék, a küldemény bizottsági fel­bontása útján a jelzett papírlap alap­ján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő címirat felső részén is felírja. 6. A csomagok tartalmát úgy a címiraton, mint a szálítólevélen sza­batosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Wienbe szóló élelmi szereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (húsnemű, szeszes italok stb.) tartalmazó cso­magok címirataira, nemkülönben az ilyen csomagokhoz tartozó szállító­leveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiírandó (pl. sza­lonna 2 kgr., egy pulyka 3 kgr., 2 liter bor. stb.) A tartalom ily részletes megjelö­lése a fogyasztási adó kivetése szem­pontjából szükséges és a gyors kéz­besítést is lényegesen előmozdítja. 7. A tábori postai csomagforga­lomra nézve a kereskedelemügyi m. kir. Miniszter úr által az 1914. év nov. 29-én kiadott84,788/l914számú „Hirdetmény“ az irányadó. Szivart, cigarettát, dohányt, újságot, könyvet a sebesül­teknek ! TOLLHEGGYEL Az éjjeli zene már a régi lovágkornak is egyik émelgős nyavalyája volt. Nem csoüa aztán, a különben zseniálisan gon­dolkodó úrfiaknak is kedvük szoty- tyan a lányos ablak előtt a nyirety- tyüt és cimbalomverőt mozgásba hozni. Békés, nyugodalmas időben még csak megjárja. De most, ebben a zűrzavaros világban, amikor sokan azt se tudják, hol a fejük, ne rin­gassa a csendre vágyó uccát az éj­jeli zene. Az elmúlt héten két ízben is be­tege támadt az éjjeli zenének. Pont hajnali öt órakor megszólalt a köz­ismert hölgy ablaka alatt a cigány­banda. A sántikáló bőgő hümmög- getésére persze az egész ucca népe felriadt álmával. Egy nyelves anyóka meg is je­gyezte hangosan : — No! ki a fránya látta, ez az erőteljes fiatal úr itt höbörgeti ezt az álmos népséget. Nem hogy azt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom