Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 88. szám

6 ÉSZT L3GOM és VIDÉKE. 1914. november 1. Uj rend a sebesültek elhelye­zésében. A harctéri sebesültek elhe­lyezésében eddig az volt a gyakor­lat, hogy a magánkórházakba és a kis egyesületi hadikórházakba is köz­vetlenül a csatatérről szállították a katonákat s a szükséges operációk is ott történtek. Ez a rendszer azon­ban a járványok behurcolása tekin­tetében veszedelmes volt. Az orszá­gos hadsegitő bizottság kórházi al­osztálya tehát elhatározta az alfiliális rendszert, ami abból áll, hogy ezen­túl a kis kórházakat valamely nagy hadikórházhoz csatolják, a sebesül­teket elősször a nagy kórházakban helyezik el és onnan a kis kórházak­ba csak lábbadozó állapotban viszik át. Ennek a rendszernek, amit szisz- tématikusan megvalósítanak az egész vonalon, az a haszna, hogy a kis kórházak számára is biztosítja a tö­kéletes orvosi ellátást és védelmül szolgál a járványok behurcolása ellen. Az uj rendszert a vidéken is megho­nosítják. Aki a nehéz gazdasági viszo­nyok között fényes és könnyű mellékkeresetet akar magának biztosítani, forduljon felvilágosí­tásért Röttig Gusztáv és Fia cég­hez Sopron. A hadibélyegek. A magyar posta az „árvizbelyegek“ mintájára a háborúban elesettek özvegyeinek és árváinak gyámolitására — mint már jelentettük — „hadisegélybélye- geket“ hozott forgalomba. Ezeket egyenlőre a jelenlegi 5 és 10 filléres árvizbélyegek félgyártásu raktár kész­letének felhasználása mellett felül­nyomással készítik, később azonban a most forgalomban lévő frankóje­gyek egész sorozatából előállítják. Minden egyes bélyeg két fillérrel drágább a rendes postabélyegeknél. Az eladásukból befolyt összegből kizárólag hősi halált halt katonáink árváit és özvegyeit gyámolitják. A nemes cél bizonyára arra indítja a társadalom minden rétegét, az egye­seket úgy, mint a bankokat, egye­sületeket, intézeteket, vállalatokat és cégeket, hogy állandóan ezekkel a bélyegekkel fogják bérmentesíteni küldeményeiket. Itt van már a „Világháború 1914“ 3-ik száma is, amely a sabáci ütközet befejezésével kezdődik, majd Montenegró nevetséges helyzetét is­merteti és áttér az oroszokkal foly­tatott harcokra is. Színes, szép le­írásban vázolja a mű hadseregünk hatalmas küzdelmeit a túlerőben lévő orosszal szemben és szinte hátbor­zongató reálizmussal Írja le a krasz- niki csatatér borzalmait. Hosszasan és részletesen foglalkozik a 3-ik fü­zet a nagyhatalmak flottájával és az Augsburg libaui győzelmeiről eddig ismeretlen, rendkívül érdekes leirást közöl. Egyáltalán a 3-ik füzet oly érdekes, részleteket közöl a világhá­ború eseményeiről, hogy azt a leg­melegebben ajánljuk olvasóink figyel­mébe, mert hiszen ezeket a részle­teket a napi sajtó nem nyújthatja a közönségnek és ha nyújtja is csak részletekben, szétforgácsolódva. A 3-ik füzet is csak úgy, mint az 1-ső és 2-ik 32 oldal terjedelemben és gyönyörű képillusztrációkkal jelent meg, melyek közül különösen kieme­lendő egy vázlat után a helyszínen készült kraszniki csatakép. A mű kapható minden könyvkereskedésben és Röttig Gusztáv és fia kiadócég­nél Sopron. „Vasárnapi Újság“ október 25- iki száma tele van pompás kivi­telű, érdekesnél érdekesebb képek­kel a háborúról: az északi harc­térről Balogh Rudolf kiküldött tudó­sító, a Szerbia harcztérről egy sebe­sült magyar tiszt fölvételei, a németek harcaiból kitűnő eredeti fölvételeket stb. Képek mutatják be a legutóbbi két várostrom hősét: Kuzmanek al tábornagyot, Przemysl parancsnokát és Beseler német tábornokot, Antwer­pen meghódítóját. Szépirodalmi olvas­mányok : Lakatos László és Gals­worthy regénye, cikk, a háború ki­látásáról stb. Egyéb közlemények: a német császár Moltke vezérkari főnökkel, az angol trónörökös kato­naruhában s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás. A „Vasárnapi Újság“ elő­fizetési ára negyed-évre öt kor., a Vi­lágkrónikával együtt hat korona. Megrendelhető „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egye- tem-ucca 4. sz.) Ugyanitt megrendel­hető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. M CSARNOK. H Magyar diákok Olaszországban. Művészettörténeti útirajzok. 26 Irta : Dr. Kőrösy László. (Folytatás.) A római élet szemlélete a maga elevenségével és változatosságával, az élénk utcák mozgalmassága kelle­mesen és tanulságosan szórakoztatta a magyar fiukat, akik a pihenő nap befejezésére szerettek volna még egy igazi római specialitást, az osteriát is látni. Arról természetesen a szán­dék első percében lemondtak, hogy valami elfogadható vacsorát keresse­nek benne. A római népéletet akar­ták megtalálni a maga ősi fészké­ben, az osteriában, a római kurta­korcsmában. Sötét sikátorban találták meg az első osteria anticát. A vendéglős az utcán állott és lámpaüveget tiszto­gatott. Odabent a korcsmában három durva, terítetten asztal, a fal mellett széles falóca, az asztalok előtt egy­két súlyos szalmaszék. A falon füs­tös falképek, Garibaldi jelenetek és különös tájképek, melyeket vala­melyik szomjas vendég mázolhatott oda ; mert a festett katonák a hábo­rúban vino rossoval kocintanak és a tájképen a szüretelők biancot kínál­nak egymásnak. Az egyik sarokban áll a pince. Néhány nagy agyagcseber, néhány öblös szájú üveg és egy kis asztal, melyen a poharak unatkoznak. A borraktár fölött Mária-kép. A másik sarokban ég a hosszú vékony tűz­hely, a hamu alatt most is leskelő- dő parázzsal. A nyílt tűzhely fölött szurok fényességű koromréteg, a me­nekülő füst útja. A téglával borított talajon az egész napi fogyasztásra emlékeztető részletek; összehagdosott rákollók és halgerincek, csigaházak és dinnye­hajak, tojáshéjak és kenyérdarabok. Az osztéria tisztasági felügyelői: a campagniaí borzas paraszt kutya és a vedlésnek indult sovány szürke macska boldog egyetértésben szuny- nyadnak a ragadós lóca alatt. Sen- kíse volt még az ostériában. A ven­déglős volt a szakács és a pincér összes tennivalóit elvégező padrone odakint az utcán végezte a mosoga­tást és a tisztogatást esti vendégei méltó fogadására. Mikor a társaság betévedt, az an- tika osteria sötéthajú s még söté- tebb tekintetű tulajdonosa rögtön meggyújtotta a helyiség egyetlen lángját és odasietett a vendégekhez, hogy terítsen. Az asztalterítő az an- tica osteriában olyan fényűzés, me­lyet nem szokás elfogadni. Elég ha a vendéglős odakinálja, mert sokkal több tájkép van rajta, mint az asz­talon. Következik azután a kenyér, a sótartó s a tányérok felvonulása. Az evőeszközök is csak dekorációk, mert az antica osteriában a papirosba csa­vart sajtot vagy húst antik módon, tehát stílszerűen kézzel fogyasztják. Végre odaállítja a gyors vendég­lős a vino rossot és biancot jó öb­lös üvegekben és eléjük teszi még az épen kiöblített nagy poharakat, melyekről még most is folydogál a harmat. Azután kitűnő tüdejével megfuj- tatja a parazsat, apró fát rak a tűzre s mikor a láng barátságosan lobog és a füst stílszerűen kavarog kifelé az ajtón, nyájasan kérdi, hogy mit készítsen. A sikátor kofáinál szokta minden ennivalóját összeteremteni, nincsen tehát zavarban, mikor vé­letlenül úri vendégei akadnak. A magyar deákok a lágytojás­nál s a sajtnál maradtak. Alig szaladt el a padrone a meg­rendelt élvezetekért, a lóca alatt gug­goló két jóbarát rögtön előbújt és a vendégek elé telepedett. De ugyanabban a percben négy lármás munkás lépett az osteriába s félvállról bona serát kívánva az inglisz-iknek (angoloknak), a szom­széd asztalhoz telepedett. Az olasz nép angolnak, tehát különösnek tart minden idegent, aki — szerinte — csak azért fordul meg az osteriában, hogy valami nagyon csodálatosat keressen. A munkások nemsokára napirendre tértek a jövevényeken. Mert amikor leültek mindennapi asz­talukhoz, egészen egyedül és telje­sen otthon érezték magukat. A meg­érkezett padrone a kérges tenyerű emberekkel parolát fogott, azok né­hány szót ejtettek napi dolgukról és bort rendeltek. Magukkal hozták a kenyeret meg a sajtot. (Folyt köv.) Esztergomi piaci árak Október 31.-én K. f-től K. f-ig Búza — — — — — 39'— 37‘— Rozs — — — — — 30- — 3050 Árpa — — — — — 22- — —•— Zab — — — — — 22'— —•— Bab — — — — — —• — 48- — Tengeri — — — — 17‘— 18' — Burgonya zsák. — — 7- — 8'­Burgonya mm. — — 6' -— 7- — I. rendű széna mm. 7-— 8-— Sarjú — — — — — 5-50 6’— Lucerna idei — — — 5 — 5-60 Zabos lendek — — 5-— 6- — Szalma mm. — — — 4’— —■— Lúd (darabja) — — 6-— 8'— Tyuk (páronként) — 2'50 3 — Csibe (páronként) — 1'50 2' — Tojás 1 drb.— — — 10 Marhahús 1 klg. — L60 1 68 Borjúhús 1 klgr. — 2*— 2-20 Sertéshús 1 klgr. — L84 —■ — Szalonna zsírnak — 1 *92 —.— Birkahús — — — — L20 —•— Malombérlet. Esztergommegye Tát és Tokod köz­ségek határában fekvő legjobb karban lévő négy patakmalom bérbeadó Ajánlkozók szíveskedjenek a Magyar Ált. Kőszénbánya R. T. központi irodájához Budapest V., Zoltán-ucca 2. sz. fordulni. Kitüntetve 1885-ben. LAISZKY JÁNOS KÖNYVKÖTÉSZCT E Magyarország Bíboros Herczegprimásának udv. szállítója. Vidékről érkező megrendelés „Esztergom és Vidéke“ politikai és társ. lap kiadóhivatala. a kívánt időre lesz elkészítve Ajánlja a mai igényeknek meg­felelően villamerőre berendezett könyvnyomdáját:, könyvkötészetéi;, litásban jutányos áron készülnek ESZTERGOM, SIMOR JÁNOS UTCA 18-20. S TELEFONSZÁM 21. Alapittatott 1881-ben* SYS 1034/914. Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—ao. szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom