Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 88. szám
6 ÉSZT L3GOM és VIDÉKE. 1914. november 1. Uj rend a sebesültek elhelyezésében. A harctéri sebesültek elhelyezésében eddig az volt a gyakorlat, hogy a magánkórházakba és a kis egyesületi hadikórházakba is közvetlenül a csatatérről szállították a katonákat s a szükséges operációk is ott történtek. Ez a rendszer azonban a járványok behurcolása tekintetében veszedelmes volt. Az országos hadsegitő bizottság kórházi alosztálya tehát elhatározta az alfiliális rendszert, ami abból áll, hogy ezentúl a kis kórházakat valamely nagy hadikórházhoz csatolják, a sebesülteket elősször a nagy kórházakban helyezik el és onnan a kis kórházakba csak lábbadozó állapotban viszik át. Ennek a rendszernek, amit szisz- tématikusan megvalósítanak az egész vonalon, az a haszna, hogy a kis kórházak számára is biztosítja a tökéletes orvosi ellátást és védelmül szolgál a járványok behurcolása ellen. Az uj rendszert a vidéken is meghonosítják. Aki a nehéz gazdasági viszonyok között fényes és könnyű mellékkeresetet akar magának biztosítani, forduljon felvilágosításért Röttig Gusztáv és Fia céghez Sopron. A hadibélyegek. A magyar posta az „árvizbelyegek“ mintájára a háborúban elesettek özvegyeinek és árváinak gyámolitására — mint már jelentettük — „hadisegélybélye- geket“ hozott forgalomba. Ezeket egyenlőre a jelenlegi 5 és 10 filléres árvizbélyegek félgyártásu raktár készletének felhasználása mellett felülnyomással készítik, később azonban a most forgalomban lévő frankójegyek egész sorozatából előállítják. Minden egyes bélyeg két fillérrel drágább a rendes postabélyegeknél. Az eladásukból befolyt összegből kizárólag hősi halált halt katonáink árváit és özvegyeit gyámolitják. A nemes cél bizonyára arra indítja a társadalom minden rétegét, az egyeseket úgy, mint a bankokat, egyesületeket, intézeteket, vállalatokat és cégeket, hogy állandóan ezekkel a bélyegekkel fogják bérmentesíteni küldeményeiket. Itt van már a „Világháború 1914“ 3-ik száma is, amely a sabáci ütközet befejezésével kezdődik, majd Montenegró nevetséges helyzetét ismerteti és áttér az oroszokkal folytatott harcokra is. Színes, szép leírásban vázolja a mű hadseregünk hatalmas küzdelmeit a túlerőben lévő orosszal szemben és szinte hátborzongató reálizmussal Írja le a krasz- niki csatatér borzalmait. Hosszasan és részletesen foglalkozik a 3-ik füzet a nagyhatalmak flottájával és az Augsburg libaui győzelmeiről eddig ismeretlen, rendkívül érdekes leirást közöl. Egyáltalán a 3-ik füzet oly érdekes, részleteket közöl a világháború eseményeiről, hogy azt a legmelegebben ajánljuk olvasóink figyelmébe, mert hiszen ezeket a részleteket a napi sajtó nem nyújthatja a közönségnek és ha nyújtja is csak részletekben, szétforgácsolódva. A 3-ik füzet is csak úgy, mint az 1-ső és 2-ik 32 oldal terjedelemben és gyönyörű képillusztrációkkal jelent meg, melyek közül különösen kiemelendő egy vázlat után a helyszínen készült kraszniki csatakép. A mű kapható minden könyvkereskedésben és Röttig Gusztáv és fia kiadócégnél Sopron. „Vasárnapi Újság“ október 25- iki száma tele van pompás kivitelű, érdekesnél érdekesebb képekkel a háborúról: az északi harctérről Balogh Rudolf kiküldött tudósító, a Szerbia harcztérről egy sebesült magyar tiszt fölvételei, a németek harcaiból kitűnő eredeti fölvételeket stb. Képek mutatják be a legutóbbi két várostrom hősét: Kuzmanek al tábornagyot, Przemysl parancsnokát és Beseler német tábornokot, Antwerpen meghódítóját. Szépirodalmi olvasmányok : Lakatos László és Galsworthy regénye, cikk, a háború kilátásáról stb. Egyéb közlemények: a német császár Moltke vezérkari főnökkel, az angol trónörökös katonaruhában s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed-évre öt kor., a Világkrónikával együtt hat korona. Megrendelhető „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egye- tem-ucca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. M CSARNOK. H Magyar diákok Olaszországban. Művészettörténeti útirajzok. 26 Irta : Dr. Kőrösy László. (Folytatás.) A római élet szemlélete a maga elevenségével és változatosságával, az élénk utcák mozgalmassága kellemesen és tanulságosan szórakoztatta a magyar fiukat, akik a pihenő nap befejezésére szerettek volna még egy igazi római specialitást, az osteriát is látni. Arról természetesen a szándék első percében lemondtak, hogy valami elfogadható vacsorát keressenek benne. A római népéletet akarták megtalálni a maga ősi fészkében, az osteriában, a római kurtakorcsmában. Sötét sikátorban találták meg az első osteria anticát. A vendéglős az utcán állott és lámpaüveget tisztogatott. Odabent a korcsmában három durva, terítetten asztal, a fal mellett széles falóca, az asztalok előtt egykét súlyos szalmaszék. A falon füstös falképek, Garibaldi jelenetek és különös tájképek, melyeket valamelyik szomjas vendég mázolhatott oda ; mert a festett katonák a háborúban vino rossoval kocintanak és a tájképen a szüretelők biancot kínálnak egymásnak. Az egyik sarokban áll a pince. Néhány nagy agyagcseber, néhány öblös szájú üveg és egy kis asztal, melyen a poharak unatkoznak. A borraktár fölött Mária-kép. A másik sarokban ég a hosszú vékony tűzhely, a hamu alatt most is leskelő- dő parázzsal. A nyílt tűzhely fölött szurok fényességű koromréteg, a menekülő füst útja. A téglával borított talajon az egész napi fogyasztásra emlékeztető részletek; összehagdosott rákollók és halgerincek, csigaházak és dinnyehajak, tojáshéjak és kenyérdarabok. Az osztéria tisztasági felügyelői: a campagniaí borzas paraszt kutya és a vedlésnek indult sovány szürke macska boldog egyetértésben szuny- nyadnak a ragadós lóca alatt. Sen- kíse volt még az ostériában. A vendéglős volt a szakács és a pincér összes tennivalóit elvégező padrone odakint az utcán végezte a mosogatást és a tisztogatást esti vendégei méltó fogadására. Mikor a társaság betévedt, az an- tika osteria sötéthajú s még söté- tebb tekintetű tulajdonosa rögtön meggyújtotta a helyiség egyetlen lángját és odasietett a vendégekhez, hogy terítsen. Az asztalterítő az an- tica osteriában olyan fényűzés, melyet nem szokás elfogadni. Elég ha a vendéglős odakinálja, mert sokkal több tájkép van rajta, mint az asztalon. Következik azután a kenyér, a sótartó s a tányérok felvonulása. Az evőeszközök is csak dekorációk, mert az antica osteriában a papirosba csavart sajtot vagy húst antik módon, tehát stílszerűen kézzel fogyasztják. Végre odaállítja a gyors vendéglős a vino rossot és biancot jó öblös üvegekben és eléjük teszi még az épen kiöblített nagy poharakat, melyekről még most is folydogál a harmat. Azután kitűnő tüdejével megfuj- tatja a parazsat, apró fát rak a tűzre s mikor a láng barátságosan lobog és a füst stílszerűen kavarog kifelé az ajtón, nyájasan kérdi, hogy mit készítsen. A sikátor kofáinál szokta minden ennivalóját összeteremteni, nincsen tehát zavarban, mikor véletlenül úri vendégei akadnak. A magyar deákok a lágytojásnál s a sajtnál maradtak. Alig szaladt el a padrone a megrendelt élvezetekért, a lóca alatt guggoló két jóbarát rögtön előbújt és a vendégek elé telepedett. De ugyanabban a percben négy lármás munkás lépett az osteriába s félvállról bona serát kívánva az inglisz-iknek (angoloknak), a szomszéd asztalhoz telepedett. Az olasz nép angolnak, tehát különösnek tart minden idegent, aki — szerinte — csak azért fordul meg az osteriában, hogy valami nagyon csodálatosat keressen. A munkások nemsokára napirendre tértek a jövevényeken. Mert amikor leültek mindennapi asztalukhoz, egészen egyedül és teljesen otthon érezték magukat. A megérkezett padrone a kérges tenyerű emberekkel parolát fogott, azok néhány szót ejtettek napi dolgukról és bort rendeltek. Magukkal hozták a kenyeret meg a sajtot. (Folyt köv.) Esztergomi piaci árak Október 31.-én K. f-től K. f-ig Búza — — — — — 39'— 37‘— Rozs — — — — — 30- — 3050 Árpa — — — — — 22- — —•— Zab — — — — — 22'— —•— Bab — — — — — —• — 48- — Tengeri — — — — 17‘— 18' — Burgonya zsák. — — 7- — 8'Burgonya mm. — — 6' -— 7- — I. rendű széna mm. 7-— 8-— Sarjú — — — — — 5-50 6’— Lucerna idei — — — 5 — 5-60 Zabos lendek — — 5-— 6- — Szalma mm. — — — 4’— —■— Lúd (darabja) — — 6-— 8'— Tyuk (páronként) — 2'50 3 — Csibe (páronként) — 1'50 2' — Tojás 1 drb.— — — 10 Marhahús 1 klg. — L60 1 68 Borjúhús 1 klgr. — 2*— 2-20 Sertéshús 1 klgr. — L84 —■ — Szalonna zsírnak — 1 *92 —.— Birkahús — — — — L20 —•— Malombérlet. Esztergommegye Tát és Tokod községek határában fekvő legjobb karban lévő négy patakmalom bérbeadó Ajánlkozók szíveskedjenek a Magyar Ált. Kőszénbánya R. T. központi irodájához Budapest V., Zoltán-ucca 2. sz. fordulni. Kitüntetve 1885-ben. LAISZKY JÁNOS KÖNYVKÖTÉSZCT E Magyarország Bíboros Herczegprimásának udv. szállítója. Vidékről érkező megrendelés „Esztergom és Vidéke“ politikai és társ. lap kiadóhivatala. a kívánt időre lesz elkészítve Ajánlja a mai igényeknek megfelelően villamerőre berendezett könyvnyomdáját:, könyvkötészetéi;, litásban jutányos áron készülnek ESZTERGOM, SIMOR JÁNOS UTCA 18-20. S TELEFONSZÁM 21. Alapittatott 1881-ben* SYS 1034/914. Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—ao. szám,
