Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 43. szám

ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. május 28 ködő és fésülködő kalauzok szem­telenséggel kevert szeretetreméltó- sággal fogják el főkép a kezdő uta­zókat és vakmerő tudatlansággal, de bámulatos bőbeszédükkel ragad­ják végig áldozataikat a múzeumo­kon és egyébb látványosságokon, szédítő hazugságokkal tömvén tele a szerencsétlenek szegény fejét. Egy csinosan kiöltözködött hié­nát meg is figyeltek a mi magyar­jaink, amint egy prágai kereskedő­nek és családjának bemutatta Fie- sole Madonnáját. A tekintélyesen meghízott hentesmester családon meglátszott, hogy sokkal jobban is­meri a sonkákat, mint a nagy mes­tereket. Mert Fiesoleból a csicserone Rafaelt csinált s beszélt nekik a legnagyobb képiróművészről vagy negyedóráig. Elmondott egy teljesen ismeretlen Rafael életrajzot, elsorolta a művész szerelmi kalandjait, meg­esküdött azután, hogy ezért a Ma­donnáért száznegyvenezer aranyat kapott készpénzben és hogy nincs ennél különb Rafael se Torinóban, se a világon. Jól meg kell nézni ezt a képet minden oldalról. Hunyja be most mindenki a bal szemét. Emelje azután a jobb szeme fölé a kezét. így. Most lépjünk közelebb három lépéssel. Milyen fönséges tónusok, milyen nagyszerű színek! ügy-e már most tudják, hogy mi­képen kell egy Rafaelt élvezni? Lép­jünk uraim és hölgyeim egy kissé oldalt. Csukjuk le mind a két sze­münket és ábrándozzunk ; mert ké­rem, ennek a Rafaelnak olyan áb­rándos művészete van, hogy félig ábrándozóknak kell lennünk, külön­ben föl nem fogjuk. A prágai család mulatságos gri­maszok, szögletes mozdulatok és esetlen tánclépések közt bámulta Fiesole képét. A csicseróné érezte diadala teljességét, midőn a keres­kedő három vakmerőén piros haja- donleánya áhitatosan könnyezni kez­dett. A családapa természetesen há­lás akart lenni a nagy magyarázó­nak és mielőtt a képtár gyöngyét elhagyta volna, meleg kézszoritással nyomta a csicserone tekintélyes markába a gúnyosan mosolygó lí­rákat. De nemcsak a torinói képtárban vannak ilyen mulatságos utonállók. Vannak Itáliában mindenütt, a hol tájékozatlan és tudatlan látogatók verődnek össze. És azt természetes­nek találják épen Olaszországban, hogy a tudatlanság után külön adót szabad szedni. A magyar deákok tehát nemcsak gyönyörködtek, hanem még jóízűen is mulattak a torinói képtárban, honnan azután elsétáltak a legsza­bályosabb város megtekintésére. A torinói középületek jórészt va­kolatlan nyers tégla építkezések, részleteikben azonban rendkívül ta­nulságosak. Stíljükben renaissanceok s kétségkívül mutatósabbak belül, mint kívül. Ilyen a torinói királyi palota is, a Palazzo Reale, mely előtt óriási modern dioszkurok álla­nak. A királyi család távollétében valamennyi lakosztályt meg lehet tekinteni. De sokkal becsesebb lát­ványosságot nyújtanak az Armeria Reale gyűjteményei, melyek a kirá­lyi palota jobb szárnyában vannak. A királyi fegyvertárban nagybe­csű világtörténeti ereklyékkel talál­koztak. Így az egyik teremben csupa I. Napóleonra vonatkozó emlékkel. De még gazdagabb Victor Emanuel emlékének tára. Az olasz városok hódolati ajándékai ugyanis akár egy egész külön múzeumnak való anyagot szolgáltatnak. Sorra követ­keztek azután a középkori lovagöl­tözetek teljes alakokkal, lóháton; rengeteg fegyverpiramisok és fosz- lányos csatazászlók; régi római sa­sok és háború jelvények, 1. Napo­leon és Victor Emanuel kardjai, Sa- voyai Jenő, a zentai győző, hadi öltözete és lószerszámai, melyek va­lóban tanulságos világtörténeti, mú­zeumi ereklyék. A S. Giovanni Battistáról neve­zett kathedrális templomban legin­kább megragadta társaságunk figyel­mét a királyi család kápolnája a fő­oltár fölött, honnan a palotába dí­szes márványfolyosó vezet. A kisebb renaissance templom egyébként, mint minden olasz templom, művé­szi síremlékekkel és tanulságos márványfaragványokkal van tele. Szép szobrokat láttak azonban a köztereken is. így legpompásabb szoboremléke Torinonak Cavour grófé, az uj Itália egyik megterem­tőjéé. Cavour torinói születésű és díszes szülőházát márvány emlék­tábla jelöli. A nagyszabású szobor­mű, mint az olasz szobrok legna­gyobb része, fehér karrarai már­vány. Nagy téren, a Piazza Carlo Emmanuelen áll s igy minden szép­ségében érvényesül. Dupré műve, majd egy millió lírába került. Az olasz egység megteremtőjének a hálás Itália allegorikus alakja jobb­jával polgári koronát nyújt, baljában kőlapot tart a következő mottóval : „libera chiesa in liberó stato! (Sza­bad egyház a szabad államban.) Az allegorikus alakok köröskörül az Igazságot, a Kötelességet, a Politi­kát és a Függetlenséget ábrázolják, mint Cavour géniuszait. A dombor­művek a párizsi kongresszust és a szardíniái csapatokat ábrázolják. A nagy térről Kossuth Lajos egykori lakása elé mentek. A ma­gyar fiuk kegyelettel állottak meg a Via dei Miile 22. sz. háza előtt, a hol a nagy hazafi elhunyt és világ­történeti alakká változott. A kétemeletes palota első eme­letén lakott és halt meg Kossuth Lajos. A palota házmestere azonnal észrevette, hogy magyarok álldogál­nak a kapu előtt. Eleinte rossz fran- ciasággal, de az első mondat után már olaszul magasztalta az örökre elköltözött nagy lakó emlékét. Kossuth ablakai egy díszes parkra, a Giardino Cavourra nyíltak, melynek közepén egy géniusz szobra áll, amint bal kezében Cavour dom­borműves képmását tartja és jobb­jával magasra emelt pálmaággal int éppen arra, ahonnan valamikor Kos­suth Lajos tekintett a parkra. A szép Szoborra Kossuthnak külön észrevétele volt. Azt szokta mondani ugyanis magyarországi vendégeinek, hogy az a géniusz, aki Cavour előtt térdel, Itáliát jelenti. Már pedig a haza nem hajthat tér­det még legnagyobb fiának sem. Ez az érdekes észrevétel azóta szál­lóigévé változott a Giardino Cavour- ban, a hol a torinóiak majd min­dennap látták a hires magyart, mi­kor a Como partjairól visszaérkezett. A magyar társaság megilletődve pihente ki torinói fáradalmait a Kossuth-parkban, ahol Emil néhány gyors fölvételt rögtönzött, a hol Pista megírta mindennapi üdvözletét és ahol Gábor Európa leggonoszabb cigarettejét szidta magában az olasz trafik nem nagy dicsőségére. (Folyt köv.) « éz- és vasbútorok, hálló-, ebédlő-, szálloda-, kórházi­és kerti berendezések, gyermek­ágyak, gyermekkocsik, acélsod­rony, kocsiülések, lószőr afrik madracok, díványok, rézkarnisok, ablak-roletták, redőnyök, mosdó asztal és mosdókészletek, szoba- klosett, ruhafogasok, patkány és egérfogok. Legjutányosabban szállít: Garai Károly réz- és vasbútor gyára Aradon. K l os N CA Hr a v cs ■ 3 oo CS cs o <D A1) Cd SS cn Cfi-<D > sa ‘CS a> 03 S-I o c cs a CA o SS S3 cs K cc 5 üilHBI Amit a költők megénekelnek a festők nemes szinváltozatokban megfestenek: . . . a pompás, dús és fényes haj .... ezt elveszti, ha nem ápolja rendszeresen. Jogos a búsulása, ha erre gondol. De ha Ön okos, úgy a logikus következtetéseket levonja s energikusan keresztülvitt hajápolásba kezd. Használjon Dr. Dralle-féle nyírfa hajvizet. Meg fog lepődni a hatáson, amelyet evvel a legnemesebb alkatrészekből készült hajviz- zel való bedörzsölés előidéz. Megifjodottnak érzi magát s valósággal érzi, hogy haja felü­dül s életképesebb lesz. Tegye meg hajával rendszeresen ezt a jótétet, tegye ezt meg sa­ját java érdekében. Kérjen kifejezetten Dr. Dralle-féle nyirfa-vizet minden szakba vágó üzletben K. 2'50 és K. 51— Dralle Hamburg és Bo­denbach a E. Boldog órái csakis annak lehetnek, aki hozat magának egy műkedvelő hangszert Wagner „Hangszer-Király“-tói Budapest lozsef-körút 15. (Telefon) Varázsfuvola ajándékkal 4 K. Csodaréztrombita, erős réz­ből 6 korona. Szájharmonika, dobkisérettel 3 korona. Facimbalom, 15 hanggal 4 K. Tündérharangok állványon 8 K. Varázshegedű, újdonság 6 K. A milánói, párisi és londoni kiállításon aranyéremmel és érdemkeresztel ki­tüntetve. — Javítási szakműhelyek. — Fényképes hangszerárjegyzék ingyen. ===== Óvás! ügyeljünk a „Wágner“ névre és a 15-ös házszámra. ===== IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIBBIIIIIIIIIIIIIIIIII Sirolin"Roche” biztos hatású tartós köhögésnél, a légutak hUTUtainál, hörghurut és asthmánál. Influenza és tüdőgyuladások után a jóízű Sirolin "Roche- al való hosszabb kúra megvéd az összes ártalmas következményektől. SIROLIN „Roche" oldólag és fertőtlenitóleg hat; elősegíti az étvágyat és emésztést, i Sziveskejék a gyógytárakban határozottan Sirolin 'Roche“" t kérni. ==­660/1914. Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—10. szám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom