Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 41. szám
1914. május 21. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 Az ápolónői tanfolyam vizsgálatai. A „Vöröskereszt Egyesület“ esztergomi helyi fiókja által rendezett betegápolónői tanfolyam záróvizsgálatait f. hó 18—20.-an tartották meg a helybeli „Kolos“-kórházban. A tanfolyamon mindvégig példás szorgalommal résztvettek s a vizsgálatot sikerrel kiállották a következő ur- hölgyek : I. csoport: özv. Bischoff Antalné, Brutsy Marinka, özv. Büttner Róbertné, Feigl Anna, Fekete Marianna, Homor Margit, Kráhn Irén, Lieb Aranka, Meszéna Jolán, Molnár Erzsébet, Oltósy Hermin, Stromf Jolán, Szerkál Aranka, Vezér Mariska. II. csoport: Bedros Erzsi, Janits írén, Janovits Pálné, özv. Kádas Károlyné, Mack Auguszta, Magos Margit, Mattyasóvszky Olga, Mattyasóvszky Mariska, Pro- kopovitsch Valéria, Reviczky Erzsi, özv. Sándor Endréné, Schroth Amália, Yajdáné Áldori Vilma. III. csoport: Bognár M. Remigia, Buczolich M. Bonita, Gottmann Istvanné, Hardt Józsa, Honig Karolin, Janovits Teréz, Mátrai Józsefné, Müntz- berger Márta, Németh M. Lothária, Németh Mária, Osvald Margit, Pa- cséri Mariska, Pacséri Rózsi, Schrank Béláné. IV. csoport: Borz Böske, Halmos Anna, Miedler Irma, Mohos Mária, Nagy Mariska, Odkladal M. Matróna, Osterer Rudolfné, Pataki M. Ventura, Pékár M. Casta, Szántó Gézáné, dr. Szilárd Béláné, Török M. Milburgis, Walter Károlyné és Zemplényi Mici. A levizsgázott hallgatók részére az országos központ fog bizonyítványokat és jelvényeket leküldeni, melyek ünnepélyes kiosztása alkalmával a betegápolásra képesített urhölgyek fogadalmat is tesznek. A tüzoltószövetség közgyűlése. Az Esztergom-vármegyei tüzoltószövetség legutóbbi választmányi gyűlése elhatározta, hogy a f. évi rendes közgyűlést junius 28-án Dorog községben tartják meg ünnepéllyel és versenyekkel kapcsolatban. Táncestély. Az Esztergom-Szent- tamás és Vízivárosi Katholikus Polgári Kör házalapja javára 1914. évi junius hó 1-én (Pünkösd hétfőn) a „Fürdő“ szálloda kerthelyiségében terített asztalok mellett, az ujonan alakult dalárdájának első felléptével, szinielődással és tréfás műsorral egy bekötött zártkörű tancestélyt rendez a következő műsorral: 1. Ének: 1. Késő estig ... 2. Ica vica . . . Énekli a dalárda. II. Színmű: Ki a nyertes? Bohózat 1 felvonásban. III. Ének: Árvalányhaj . . . Énekli a dalárda. IV. Kedélyes jelenet: Ámor mint végrehajtó. Irta Gabányi Árpád. V. Ének: 1. Elmennek én ... 2. Peng a kasza ... Énekli a dalárda. VI. Páros jelenet. VII. A két süket. 1 felvonásos színmű. Előadás után tánc és világpósta- verseny, melyben a legtöbb levelezőlapot felmutató három hölgy jutalmul egy-egy értékes tárgyat kap. Kezdete este fél 8 órakor. Belépti-dij: személyjegy 1 K, családjegy (3 személyre) 2 K. A kör tagjai által bevezetett vendégek szívesen láttatnak. Vallásoktatás mellett. A közvélemény tiltakozása a vallásüldözés, a pedagógiai jelszavakba öltöztetett kultúrharc mellett azt mutatja, hogy Szent István országa mélységesen érzi a vallás, az erkölcsi nevelés történelmi jelentőségét. A keresztény tábor állásfoglalása, megmozdulása a maga impozáns nagy arányaival fényesen dokumentálja, hogy a destruktiv szellemet tulajdoképen csak egy erőszakos, egy lármás kisebbség képviseli, amely hangzatos jelszavakkal igyekszik félrevezetni és terrorizálni a milliókra menő keresztény társadalmat. A napokban a közoktatás- ügyi miniszter jelentette ki, hogy fenn fogja tartani az ország érdekében a mai közoktatás alapjait. Bárczy István dr., a székesfőváros polgár- mestere is hasonló értelemben nyilatkozott. Es amikor kijelentette, hogy a közoktatást a törvényben meghatározott szellemben akarja megőrizni, elitélte és perhorreszkálta a fővárosi tanítók mozgalmát is. A polgármesternek egy nagyobb küldöttség, lovag Ember Károly vezetésével a legutóbb egy memorandumot és tizennyolcezer tiltakozó aláírást tartalmazó könyvet nyújott. Az „Eszter- gom-vidéki Róm. Kath. Tanítóegyesület“ tehát csakis igaz hazafias és vallásos érzületéről tett tanulságot, midőn lelke mélyéből elitélte a vallásoktatás eltörlése mellett megnyilvánult mozgalmat múlt heti közgyűlése alkalmával. Hitelszövetkezet alakulás. Az ipartestület kebelében létesítendő hitelszövetkezet jügyében f. é. május 21-én, azaz csütörtökön d. u. 3 órakor értekezlet lesz. Kéri az elnökség ezúton is az ipartestületi tagokat, hogy azon minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Az irni-olvasni tudást igazoló állandó bizottság Esztergom városban f. hó 18 — 20-án a városház tanácstermében tartotta meg a választói vizsgát, melyre 235 jelentkezés történt. Tekintettel a jelentkezőknek aránylag csekély számára, a vizsga csak egy bizottság előtt tartatott meg mind a három napon át, melynek tagjai Rothnagei Ferenc gazd. tanácsos, Sinka Ferenc Pál közgyám és Ferenczy Kálmán ig. tanító voltak. Hétfőn 137, kedden 63, szerdán délig pedig mindössze 18 jelentkezőt vizsgáztattak, kik közül csak egy utasittatott vissza. Annál inkább ki voltak teve az ostromnak varosunkban az elemi népiskolák igazgatói, mert aki csak tehette, e napokban kérte ki a IV. illetve VI. oszt. bizonyítványát. — Az esztergomi járás területére nézve a vizsgák határideje, mint értesültünk, f. hó 24.—26.-ra van kitűzve. A vizsgálatok a főszolgabiróság hivatalos helyiségében lesznek. Már eddig is 900 on felül jelentkeztek itt, legnagyobbrészt a járás területén levő bányák, ipartelepek munkásnépe közül. Iparkamarai közgyűlés. A győri kereskedelmi és iparkamara f. hó 25-én d. u. fél 3 órakor rendes közgyűlést tart saját székházának üléstermében. A napirend tárgyai között olvassuk Esztergom sz. kir. város szabályrendeletet is, mely a foglalkozást közvetítő és cselédszerző iparról szól. A közgyűlés tárgysorozata 23 pontból fog állani. Az Országos Munkásbiztosító Pénztár költségvetését nem hagyták jóvá. Múlt héten küldötte visz- sza a kereskedelemügyi miniszter az Országos Munkásbiztosító Pénztár jövő évi költségvetését, melye: nem hagyott jóvá. Az előirányzott kiadási összeget oly magasnak találta, hogy azt 1.323,000 koronával csökkentette. Beszüntetett a miniszter egy aligazgatói, két fogalmazói és két segédfogalmazói állást. A napidíjasok napidiját redukálta. A szociáldemokraták persze elégedetlenek ezert az alapos és bizonnyára helyes revízióval, de változtatni rajta nem változtathatnak. Borzalmas égési sebekkel szállították hétfőn a „Kolos“ kórházba Keserű János párkányi téglagyári munkás fiát, ki f. hó 18-án reggel, midőn apja mellett a téglagyárban tartózkodott, ráesett a téglaégető kemencét elfedő vaslemezre és arcán, törzsén, kezén és lábán nagy égési sebeket szenvedett. A szegény fiút a téglaégető mellett regi baja, a szívbaj lepte meg és rohamai közben esett az izzó vaslemezre. Mozi után. Vasárnap este 11 óra után a mozielőadés végeztével hazafelé ballagott Stámusz István esztergomi lakos, midőn egyik régi haragosa, Major István a félhomályban hirtelen nekirontott és egy késsel a vállán súlyos sebet ejtett. Stámuszt komoly sérülésével a „Kolos“-kórházba szállították, Major ellen pedig a rendőrség megindította az eljárást. Lugkövet ivott. Bagota József, másféléves muzslai kisfiú f. hó 16-án véletlenül lugkőoldatot ivott és iszonyú kínok között két nap múlva kiszenvedett. A csendőrség megindította az eljárást, vájjon vigyázatlanság volt-e oka a kisgyermek halálának ? Titok egy kis fiú körül. A budapesti főkapitányságon vasárnap delben megjelent Juhasz Károly napszámos felesége és a következőket mondotta el: „Május 3-án Garam- lökről Budapestre jöttem munkát keresni. Magammal hoztam hat és fél éves fiamat is. A gyermek akadályozott a munkámban, azért haza akartam küldeni. Kivittem a nyugati pályaudvarra, ahol széjjel néztem, hogy nem találok-e valami földit, aki elvinné a fiamat. Egyszerre megszólított egy uriasszony. Megkérdezte mi járatban vagyok. Megmondtam neki. Erre ajánlkozott, hogy elviszi a fiúcskámat Esztergomig s ott vonatra teszi. Én elfogadtam az ajánlatot, odaadtam a gyereket. Ezóta nem hallottam hirt a fiamról. Haza nem érkezett, mindenfelé kétségbeesve kutattam, de nem találtam meg. Tessék valamit tenni, hogy megkapjam a gyermekemet.“ A fővárosi rendőrség a kétségbeesett anya panaszára széleskörű vizsgálatot indított s táviratilag megkereste az esztergomi rendőrséget is, melynek mar sikerült is megállapítani a rejtélyes uriasszony kilétét. A vizsgálat egyelőre meg folyik, de remélhető, hogy a titok fátyla hamarosan föllebben a különösnek tetsző esetről. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1914. május 10-től május 17-ig. Születtek: Adorján József vasúti pályamunkás fia. — Dudás Mária gyári munkás leánya. — Erős Julianna földm. leanya. — Rosta Gizella Berta könyvkötő leánya. — Heincinger János Mihály mázolósegéd fia. — Német Margit napsz. leánya. — Oszuskó Kornélia Mária Julianna postatiszt leánya. — Majer (leány) földm. halvaszül. Gulliver kaucsuk sarfcok1 rtsOfril tin*, «öl Imutl« ttsxflL — Dinnyés Erzsébet városi rendőr leánya. — Hudák István Dezső kő- mivessegéd fia. Házasságot kötöttek: Lengyel János városi rendőr és Torma Mária Esztergom. — Jurcsec János kórházi ápoló és Tisócki Magdolna mosónő Esztergom. Meghaltak: Viola Adolf rk. 72 éves magánzó (szivhűdés). — Klesitz János rk. 18 éves lakatossegéd (tüdőmőkór). — Urbán János rk. 21 éves hittanhallgató (átfuródott nyombél-fekély). — Ginczinger Józsefné Baumann Mária rk. 22 éves (tályog a hasürben). — Jankó Elemér László rk. 21 napos (veleszül. gyengeség). — Soóky Károly rk. 22 éves tanító (tüdővész). — Neumann Ferenc rk. 23 éves kőmi- vessegéd (tüdővész). Magyar diákok Olaszországban. Művészettörténeti útirajzok. 4 Irta : dr. Körösy László. öt-hat órai késedelemmel végre megint hasznavehető vonalra értek. A zúgolódó németek közül a legérdekesebben háborgott egy különös hamburgi fiatal ember, aki azzal fenyegetőzött, hogy bepörli a k. k. priv. Südbahn-Gesellschaftot, mert, neki Milanóban órához kötött ügyei fontos, üzletes ügyei vannak. Alig haladtak negyed óráig minden aggodalom nélkül, annyira — megcsillapodott kedéllyel, egyszerre csak megáll a vonat olyan helyen, a hol állomás sincs. A környék valóságos tó volt. Lugasszőlők, gyümölcsösök, kukoricások derékig viz- ben. Az a rakoncátlan Etsch megint útonálló lett. A vonatvezető végig rohant a kocsikon és kinyitotta az ajtókat. Újabb forradalom. A németek nagyszerűen káromkodtak, az angolok csak fejüket rázták, az amerikaiak pedig mosolyogtak. Legokosabbak voltak természetesen az angolok és amerikaiak. A hamburgi lázadó a magyar diákok kocsijában külön felvilágosítást követelt, különben nem akart kiszállani. A kalauz az Etsch óriási tükrére mutatva azt felelte, hogy a vasúti töltések eláztak és így a vonat nem mehet tovább. Fogja mindenki a málháját és legyen szives a töltésen végig gyalogolni a következő vonathoz. Most kezdődött még csak az igazi mulatság. Az utasok kénytelenek összes czók-mókjaikkal végig vonulni az omladozó töltésen. Jobb- ról-balról iszapos viz. Sok helyen deszkákat raktak a sínekre és a feneketlen sár még igy is fölszivárgott. Az amerikaiak ihlettel néztek egymásra. Ilyen pompás rendkivüli- ségre nem számítottak. De a németek megint pörrel fenyegetőztek. Végre is hiába való volt minden okoskodás. A legkényesebb hölgyek mutatták meg a legcsunyább utat, mikor hősi megadással cipelték végig málháikat és kiadós dobozaikat. A hamburgi szomszéd majd hogy össsze nem roskadt három csomagja alatt. A magyar diákok végre megsajnálták a szegényt és Gábor nem sokáig gondolkodott, hanem megkönyörült rajta és a másik kezébe fogta a nehéz tehénbőr holmit. Útközben nem lehet az ilyen apró szívességet megtagadni önkéntelen utitársainknak.